Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
2 M Itt-Hon ......—------- 1994. November 29., Kedd N EKÜNK ÍRTÁK Emlékezetes ünnep Talán egy kicsit kései ez a visszaemlékezés, amit itt leírok, ám ha végképp feledésbe menne, azt nagyon sajnálnám. Arról szeretnék írni, hogy községünkben az október 23-ai évfordulóról milyen színvonalas ünnepségen emlékeztek meg. Az összeállításban fellépett a református egyház ifjúsági énekkara, egy fiatalokból álló zenekar és a helyi Kossuth Lajos Általános Iskola tanulóinak egy csoportja is. Én, aki annak idején a fővárosban személyesen átéltem az eseményeket, hallhattam Nagy Imre szavait a Parlament előtt, újra átéltem a történteket az iskolások magas színvonalú összeállítása kapcsán. Mindössze egyetlen bánatom volt, hogy a művelődési ház, amelyik mindennek a műsornak otthont adott, túlságosan is nagynak mutatkozott, pontosabban többen is lehettünk volna. Jobban megmozgatta a helyi lakosságot az október 30-án rendezett, a lád- házi és nyéki hősöknek állított emlékműnél zajló kegyeleti megemlékezés. Itt a helyi nyugdíjasok műsora aratott osztatlan sikert. Az emlékművet virágok, gyertyák borították el és egyben megmutatták, hogy a ma élő nyéklád- háziakban él a hála érzése, becsületes eleik iránt. Kiss Albert nyékládházi nyugdíjas _HA ARRA TÁRNAK Ha jut idejük rá, ajánljuk, nézzék meg milyen ebben az időszakban a miskolci Vadaspark lakóinak élete. A hűvö- södő időt ugyanis nem egyformán viseli valamennyi állat. A képen látható őzet szemmel láthatóan nem zavarja a hdeg. Fotó: Laczó József Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Nagy József. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. Honi hírek O Honi hírek 9 Honi hírek O Honi hírek > Honi hírek O Zsolcai népdalkor sikere Sopronban Felsözsolca (ÉM - NJ) - A Sopronban rendezett idősek világtalálkozóján nagy sikerrel adta elő műsorát a felsózsolcai férfi népdalkor. Már a megtisztelő meghívásnak is nagyon örültek az együttes tagjai, így aztán érthetően nagyon nagy várakozás előzte meg az indulást. Szerencsére minden úgy történt, ahogy azt előre várni lehetett, a város jó vendéglá-. tóként ugyancsak kitett magáért. A népdalkor tagjai őszinte kíváncsisággal néztek szét a szépséges kisvárosban. Az erre szánt időt igyekeztek is alaposan kihasználni, pedig a nagy távolság miatt (az ország északkeleti részében élők nagyon ritkán juthatnak el legnyugatibb városunkba) ki-ki érezte az utazás fáradalmait. Ám a látnivalókban gazdag Sopron utcáin az ember elfelejti minden apróbb-nagyobb gondját, Kedvesek voltak a helybéliek, mintha egy más világba csöppent volna a kis zsolcai csapat. Sár, árkok és gödrök sora faluszerte Bükkszentkereszt (ÉM - NJ)- Aki ezekben a hetekben jár az idegenforgalmáról, csodálatos hegyi levegőjéről híres bükki faluban, mást tapasztal, mint amit eleddig, mert a település utcáit teljesen felforgatták a gázvezeték-fektetők, a csatornaépítők. Hiába, ez a munka az őszi esők idején nem képzelhető el másként, hiszen mind a gáz, mind pedig a csatorna vezetékét mélyre kell fektetni, hol az út szélső sávjába, hol szorosan amellett és egymástól kellő távolságra. Ha érkezik egy kis csapadék, akkor még nehezebbé válik a közlekedés, az úttesten dolgozó munkagépeket nem könnyű kikerülgetni, bármilyen készségesen segítenek ebben a kivitelezésen dolgozók. Fennakadás azonban így sincs, a forgalom zavartalan, még nagy testű buszok is elboldogulnak valahogy. Az utóbbi hetekben többen is megkérdezték, a tervezett ütemben haladnak-e a vezetékfektetési munkák, lesz-e télre gázfűtés a bükk- szentkereszti otthonokban, valamint aziránt is érdeklődtek, nem jelet-e veszélyt a nagytartályok viszonylagos közelsége az ott lakókra nézve. Megtudtuk a helyi polgármestertől, Bodnár Tibortól, hogy minden kivitelezői lépés a tervezett módon történik, azt pedig a legszigorúbb hazai törvények, szabályok betartásával engedélyezte az Energiafelügyelet és a Bányakapitányság. A nagytartáEgy szöges vállalkozás sikeréről Miskolc (ÉM - SL) - Gedeon évekig csak egyszerű szállítóként rótta a köröket az Egyesült Kőbaltagyárban, míg csak fel nem került ő is a munkanélküliek listájára. Nem omlott ösz- sze - vállalkozó lett! Ennek mikéntje után kutatva zörgettem az iparos ajtaján. Azonnal szemet szúrt az az excenter présgép, melyet hónapokig kerestek szerte a megyében, végül az ufókra kenték a rovancsoláskor. □ Hogy tudta idevarázsolni ezt a dög nehéz monstrumot? ® Nem akartam én elhozni kérem! Amikor vidéki fuvarom volt, a kapurendészek nem csak a vezetőfülkét szedték elemeire, engem is gatyára vetkőztet- tek. Keresték azt a tagot, aki munkaidőben hordja visszaváltani az üres piás üvegeket. Csak útközben vettem észre ezt a szerkezetet a platón. □ De amott egy esztergagépet is látok! Gyári emblémával... • Na igen, mert a préshez forgácsolni kellett néhány alkatrészt. És mért az eszterga köny- nyebb, logikus, hogy azt kellett megmozgatni! □ Mint vállalkozó, mire használja ezeket? • Görbe szögeket gyártok velük. Látom, maga még nem ismeri a technika eme progresszív ágazatát. Nézze! - Ázzál kiránt egy fiókot a falis'zekrényból. - Ez itt a C szög. Nálam a legolcsóbb, darabja csak egyötven plusz áfa. □ Ember! Ha én szöget vásárolok, akkor ragaszkodom azl alakúhoz, az egyeneshez! És meggyőződésem, hogy mindez halandó ezt teszi. • Na látja, és mire megy vele? Megpróbálja beleütni falba, fába, még a kezét is elveri. A szög meg persze hogy' elgörbül! Mindezt a bosszúságot és fáradalmat elkerüli, ha nálam már eleve készen vásárolja meg! Délutánonként j ár ide egy japán szaki, kisüsti szakét inni.. Amikor megmutattam neki termékemet, nagyon elcsodálkozott! Ok még nem tartanak ezen a szinten, feléjük ez a technika még ismeretlen. Azóta minden alkalommal eladok neki egy marékkai a pálinka mellé. 1994. November 29., Kedd Itt-Hon M 11 Egy emlékezetes, szomorú évforduló Balázs József Miskolc (ÉM) - Ötven évvel ezelőtt nehéz napokat élt át Miskolc város és környékének lakossága. 1944. január 7-én megzavarta az iskolákban az utolsó tanítási órát a rádióban elhangzott figyelmeztetés: „Miskolc - légiveszély! Miskolc - légiveszély!” Március 15-én pedig az ünnepély megkezdése előtt okozott izgalmat az Egerig tartó zavarórepülés. A lakosságra lesújtóan hatott, hogy 1944. március 19-én megszállta hazánkat a szövetséges német haderő. Március 21-én megszűnt az iskolákban a tanítás. Március 29-én Diósgyőrben német katona őrizte a Vár utcai Szinva-hidat. Két tisztjüket, Heinz Pague neustadti és Hans Heutschel hadnagyokat az evangélikus parókiára szállásolták be. A polgári leányiskola jegyzőkönyvében ez olvasható április 3-án: „Évzáró ünnepély elmarad, tekintve iskolánk veszélyeztetett helyi voltát.” A nagyhét első napján, április 3-án összeszedték a baloldali érzelműeknek tartott embereket. Április 8-án, nagyszombaton megérkezett az első ellenséges repülőgép Diósgyőr fölé. „Hihetetlenül döbbentes hatást váltott ki. Másnap a húsvéti Istentiszteleten sápadt, kékkarikás arcú emberek üle- tek” írta feljegyzésében Morav- csik Sándor evangélikus lelki- pásztor. megkezdődött a megriadt lakosság egy részének falvakba való menekülése. A németek intézkedésére és a magyar felettesek utasítására csendőrök, valamint felfegyverzett leventék otthonaikból gyűjtötték össze az ártatlan szidó származású magyar családokat; férfiakat, nőket, gyermekeket, egészségeseket, betegeket a Szabó Dezső utcai imaházukba. Egyesek megpróbáltak már előbb előzetesen a keresztény vallásra térni, de az számukra nem volt mentség. Onnan szállították őket ismeretlen helyre. Május 14-én elvitték háborús célra a harangokat és minden templomban csak egyet hagytak. 1944. június 2-án délelőtt ellenséges repülőgépek bombákat szórtak Miskolcra. Óriási volt a pánik és sok a halott. Azt beszélték Diósgyőrben, hogy a Búza tér környékén másnap fákról szedték az emberi testrészeket. Hagyományos társadalmi szokás volt, hogy az egyetlen szabadnapon, vásámap délelőtt - aki csak tehette - a vallásának megfelelő templomba ment. Nem számítva a hétköznapokat, légiveszély zavarta meg az istentiszteleteket; július 9-én, 16-án, 29-én, augusztus 20-án, 27-én, szeptember 3- án, október 31-én. Riasztáskor a lakosság menekült, futott a közeli hegyvonulatok pincéibe. Volt aki a félelemtől, az ijedtségtől tartósan megbetegedett. Szeptember 13-án déli egy órakor a Tatárdomb irányából repülőgépek bombázták a vasgyárat és környékét. Nyugalomról szó sem lehetett, a lakosság idegileg teljesen kimerült. Szeptember végén a családi házakhoz - ahol hely volt - német katonákat szállásoltak be. Október 15-én Horthy Miklós Magyarország kormányzója fegyverszünetet rendelt el. A nagy öröm csak délutánig tartott, mert a németbarát nyilasok vették át a hatalmat. Megkezdték a megbízhatatlannak vélt emberek összeszedését. A vasgyárhoz vezető egyik utcán október 16-án ez volt a falra festve: „Ne dolgozzatok a fasiszta németeknek!” A községen heteken át vonultak az Erdélyből menekült székely családok. Iszonyatos látvány volt. Egy részüket Maj- láthon helyezték el. A távoli ágyúzások hangját október 23- án délután fél kettőkor lehetett először hallani. Közeledett a front, közeledtek az oroszok. Akik úgy döntöttek, hogy nem hagyják el Diósgyőrt, vállalják a létbizonytalanságot, mert mást nem tehetnek, azok megkezdték otthonaikból a kiköltözést az Előhegy, Baráthegy, a Pecérvölgy pincéibe, a Márta szénbányába, az alvégesiek pedig a Mária utcai homokbányába. A bajban összefogtak a családok. A pincék tulajdonosai szomszédaiknak is helyet adtak. Kivitték ágyneműiket, konyhai felszerelésüket és az élelmet, értékeiket pedig elrejtették, elásták otthonaik közelében. Amikor lehetett ellenőrzésükre visszatértek. A német katonaság a nyugati hegyvonulatokon lövész- teknőket ásott és tűzfészkeket épített. A távoli ágyúdörgés egyre közelebbről hallatszott. Készülődés a kemény, hideg télre Fotó: Fojtán László Mikulás-váróban Ezekben a hetekben már érződik a családokban az ünnepekre való készülődés. A legkisebbek a közelgő Mikulást várják. Fotó: Laczó József Mándoki György Móló Végleg rezignált maradsz Hiába változik a kor, halálig tart a mélakór. Ajándékul ez maradt hullafoltos századoknak. Vélted a léted szárazdokknak, s nem javít meg a hajógépész. A lélekben lékek dadognak. Szilánkokban ragyog az ép ész. Nemzetközi mosoly Törökország A nagy Ibrahim feldúltan érkezett haza, rögvest berontott a háremébe, falhoz állította mind a háromszáz feleségét, és rájuk förmedt:- Melyikőtök merészelte azt állítani, hogy én megcsalom? Ukrajna Igor és Szergej tisztességesen elázva ülnek a kocsmában.- Elment az asszony... - szipogja Igor -, itt hagyott, hogy arra messze, megcsaljon egy vadidegen személy- lyel...- Az enyém is! - bőgi Szergej. - Felpakolt, aztán ugyanebből a célból ment az is nyugatnak...- Ki érti ezt? - sóhajt rá amaz. - Mondd, hát nincs nekünk elég ismerősünk? Lesz elegendő tűzifa azokban a háztartásokban ahol még nincs gáz Elérkezett a délután, amikor zárószámként a zsolcai kórus műsorát jelentették be. Nos, szerencsére nem csalódott a nagyérdemű, mondhatjuk nyugodtan, hogy a siker nem maradt el. A többhetes lekiismeretes felkészülés meghozta gyümölcsét, érdemes volt annyi időt, fáradságot áldozni erre a szereplésre. A harminchat fős csoport programjában másnap ausztriai látogatás szerepelt, benne egy kis kirándulás a Fertő tónál. A hazafelé vezető úton már Magyarországon ismét sok emlékezetes program várt a kórus tagjaira, akik mint írják, hálás szívvel köszönik mindezt a kiutazásukat segítő szponzoroknak, a segítő szándékú zsol- caiaknak. lyos rendszerek kiépítésében, mint megtudtuk, a holland Prímagáz óriási rutinnal rendelkezik, amelyre az Európában sokfelé végzett és jól működő beruházásaik révén tett szert. Mindenesetre arra törekszenek, hogy ahol a csatornavezeték a földbe került, ott az árkok befedését is mielőbb befejezzék, s ezzel csökkentik az utak feltúrtságát, a gödröket, árkokat. A gáznál valamivel más a helyzet, ott csak egy-egy jóval nagyobb szakasz átadása jöhet szóba, hiszen a hatóság a nyomáspróbákat nyitott árkokban követeli megtartani. Ha az időjárás nagyon szigorúra fordulna, akkor a folytatás majd tavasszal következik.
