Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-02 / 259. szám

10 ELETMOD Család 1994- November 2-, Szerda Az anyaság örömétől nem foszthatják meg Brackó István Ha az ember egészséges, altkor nem érzékeli, hogy van szíve, mája, füle, ép gerince. Termé­szetesnek veszi. De ha beteg, ha testi hiátusa van, akkor tudja, hogy valami hiányzik. így van ez a gyerekkel is. Az utódnem- zésre képtelen, de apróságra vágyó házaspárok kínja, kál­váriája iszonyú, nehezen el­mondható. Róluk szól ez az írás, nem emlegetve föl a statisztikát, a meddő nők és a termékenyítésre alkalmatlan férfiak viszonyla­gos magas arányának orvosi magyarázatát. Történeteket adok közre. Név és kommentár nélkül. A csődör csődje A félj jóképű, nagydarab srác, vállalkozóféle, a nők bolondja. Ötévi kiegyensúlyozott házas­ság után odahagyta a feleségét, lelépett egy elvált asszonnyal. Az ok, nem volt gyerek. A férj, ahogy az általában lenni szo­kott, a másikat okolta. Ó, a te­remtés koronája, a falu bikája ne tudna teherbe ejteni akár­kit?! Ez viccnek is rossz... Nem váltak el, de a hoppon maradt asszonyka orvoshoz ment, s megállapították, hogy tökélete­sen alkalmas az anyaságra... Tudatta ezt hűtlenkedö férjével, aki fogta magát és hazakéredz- kedett. Unta is a kalandot, s ha már így áll a dolog, akkor újra próbálkoznak. Múltak a hónapok, s mivel nem történt semmi, a „szexbaj­nok” is szexológushoz fordult. Ki­derült, hogy benne van a.hiba. Bő termése magot alig hoz, bo­nyolult és költséges eljárással le­het tőle csak életképes spermát szerezni, s egy út van, a lombik­ban való megtermékenyítés, az­tánjöhet a beültetés s a remény­teli várakozás. Az orvostudo­mány ma már csodákra képes. Nem tudom, hogy most mi­lyen stádiumban tart a dolog. Régen egy domborodó hasú nőre azt mondtak, hogy áldott állapotban van. Ma azt mondják, hogy terhes. Terhes? m. Mindenképpen szükségünk van rájuk... Fotó: Laczó józsef Az asszony bizakodott és ké­szült, a férfi viszont nem verte nagydobra, hogy ő óvszer nélkül is veszélytelenül közösülhet akárkivel. Számomra a dolog­nak egy fő tanulsága van, ahogy régen, ma még mindig a szebbik nemet hibáztatják, ha elmarad a gyermekáldás. Pedig a mai is­meretek szerint fele-fele az esé­lye annak, hogy egy gyümölcste- len párkapcsolatban a családfő a ludas. „Vettek” egy gyereket Van egy fordított előjelű törté­netem is. Jó tíz évvel ezelőtt, két tinédzser házasságot kötött. A bébi annak rendje és módja sze­rint megérkezett, de a viszony elhidegült, s jött a válás. Hő­sünk újra nősült. Néhány bol­dog hónap után pecsétes irat ér­kezett, egyszerre dilemmát okozva és örömöt szerezve. A te­hetséges fiatalember ösztöndí­jat kapott egy külföldi egyetem­re, de értelemszerűen csak egyedül utazhatott. Öt hosszú, kemény esztendő telt el, éven­te kétszer találkoztak és búj­tak össze. Számolgattak, mérle­geltek s úgy döntöttek, hogy a száműzetés leteltéig és a diplo­ma megszerzéséig védekeznek. Majd ha újra tartósan együtt lesznek, berendezik a gyerek­szobát. Minden összejött: diploma, jó állás, kényelmes lakás. Végre együtt voltak. Csak a gólya nem akart fölszállni a kéményre. Jó néhány évig próbálkoztak, re­ménykedtek, aztán kiderült, hogy az asszony meddő. Ismét elszállt pár esztendő, idegen­ként kerülgették egymást a nagy házban, s a gyereknek szánt szobát nagy ívben elkerül­ték. Csak egyetlen megoldás kí­nálkozott: az örökbefogadás. Aki végigcsinált már ilyen ak­tust, az tudja, hogy az előírások kacifántosak, az eljárás hosszú és bonyodalmas. Tovább tart ki­lenc hónapnál... Csak egy kikö­tésük volt, lehetőleg csecsemő­korú, de mindenképpen fiú le­gyen az új jövevény... Nem rész­letezem a történetet. Jó másfél év múlva berendezhették a gye­rekszobát, a srác a férfi nevét vette föl, s azóta is boldogan él­nek, hármasban. Mint a mesé­ben. Mert ilyen is van. Az asz- szony ugyan megfosztatott a szülés kínlódó gyönyörűségétől, de a sors megajándékozta az anyaság örömével. Furcsa históriák Bevallom, magam is tanácsol­tam már magtalan férfi fiatal, csinos, anyaságra vágyó asszo­nyának, hogy minden tortúrát megelőzendő csípjen föl egy egészséges, neki tetsző férfit, a nevét és címét se kérdezve, fe­küdjön le, csináltasson vele gye­reket... Persze, erre nem min­denki kapható. Ám megesett, hogy a házas­ságban élő nő félrelépett, de ko­rántsem az előbb említett szán­dékkal. Született is két csemete. A félj szentül meg volt arról győződve, hogy ő az apa, s a vá­lás után derekasan fizette a tar­tásdíjat. Am egy új házasságban kiderült, hogy tulajdonképpen magtalan... Kezdődött újra a per, a rengeteg, jogtalanul kifi­zetett pénzért. Komoly probléma szárma­zott egy manapság divatos, fur­csa kapcsolatból is, amikor két házaspár időnként partnert cse­rélt. Az egyik asszony, hogy, hogy nem, áldott állapotba ke­rült. A furcsa négyesfogat kö­zött közben megromlott a vi­szony. Csak a vizsgálat döntötte el, hogy kié a gyerek. A sors tragikomikus fintora, ahogy az már ilyenkor lenni szo­kott, a papa nem a férj, hanem a haver volt. Családtörténetek 6. A Miskolci Családsegítő Szolgálat Avasi Csoportjának családtörténeti kutatási pályázatának díjazott munkáiból most a „Napsugár” jeligével beérkezett írás első részét közöljük. Édesanyánk és nagyszüleink Matyóföldön lát­ták meg a napvilágot. A mai napig sokat me­sélnek nekünk a régi időkről. A matyóság szí­nes, hagyományokat teremtő és őrző életéről, tiszta emberségéről, küzdelmes múltjáról, csa­ládösszetartó erejéről hallunk szívet-lelket melengető elbeszéléseket. Anyai nagyapánk 1935-ben félárván ma­radt 12 évesen. Az ő apja, dédnagyapánk 6 hold földön és egy hold szőlőn gazdálkodott. Ezek gondja nagyapánkra maradt, és ő gye­rekfejjel szántott, vetett, aratott. Sajnos nehe­zen éltek meg földjükből, így nagyapánk 1936- ban elszegődött summásnak Ercsibe 2 hónap­ra. 1937-ben pedig Zemplénbe ment Tomay gazdához, akinél pezsgőt gyártottak. 1938-ban Mezőkövesden szolgának állt Kis János csa­ládjánál. 1943-ban végre lovat vett, és ezzel to­vább gazdálkodott, bérmunkát is vállalt. Édes­anyja, dédnagymamánk a ház körüli tenniva­lókat látta el. Apró állatokat tartottak és azo­kat ő gondozta. Az ő szülei szűcsök voltak, rék- liket készítettek, nekik is besegített. Nagy­apánknak még volt egy nővére, aki a szegény­ség enyhítésére 1933-ban elszegődött Eszter­gomba, a hercegprímás palotájába szakácsnő­nek. Kislányát Mezőkövesden hagyta, déd­nagymamánk, a kislány nagymamája viselte közben gondját. Nagynénénk huszártiszt félje 1943-ban Oroszországban veszett el a Donnál. Ezért a kislányt továbbra is dédnagymamánk­ra bízta, hogy tudjon dolgozni. 1954-ben Mis­kolcon kap munkát, ide költöznek, lánya a ke­reskedelmi gimnáziumba iratkozik be. Érett­ségi után Budapestre költöznek, nagynénénk vegyigyárban, lánya a kereskedelemben he­lyezkedik el. 1944-ben nagyapánkat is behívták katoná­nak, fogságba esett, a németországi Wupert- halba került amerikai hadifogságba. Innen ke­rékpárral jött haza. 1946 novemberében a MAV-nál helyezkedik el nagyapánk, itt dolgo­zik 1952-ig. 1953-tól a Szolnoki Kőolajipari Tröszt Vállalatnál lesz traktorvezető, s innen 30 éves munka után megy nyugdíjba. Nagy­szüleink 1943-ban kötnek házasságot. Nagy­mamánk szülei is gazdálkodtak 30 holdon, lo­vuk, tehenük, aprójószáguk is volt és hat hold szőlejük. 1945-ben megszületett első gyermekük, nagynénénk. 1950-ben a következő lány, 1954-ben pedig édesanyánk. Nagymamánk a földeken dolgozott, és a dédnagymamánk vi­gyázott az unokáira. 1961-ben elvették a földe­ket mindkét családtól, a tsz megalakulása után nagymama is tagja lett. 1970-ben itt dol­gozott. Ezt követően a kövesdi Matyóházba ke­rült, itt volt bedolgozó 1979-ig, nyugdíjazásáig. Anyukánk és két nővére nádtetős, vályog­ból épített parasztházban éltek szüleikkel és a nagymamával Mezőkövesden. Amíg a gyere­kek iskolába jártak, s a nagyszülők dolgoz­tak, a nagymamájuk látta el a tennivalókat a ház körül. Mosott, főzött, foltozott, befutott a kemencébe, rendezte az állatokat, és a kert­ben is végezte a tennivalókat. Mire hazake­rült a család, meleg étel volt az asztalon. Ha volt ideje, akkor a kapuban beszélgetett a többi utcabelivel. Mindenkihez volt egy­két jó szava, és mindenkitől érdeklődött hogyléte felől. Édesanyáméknak nagyon szép gyermekko­ruk volt. 30-40 gyerek volt az utcában, kicsik és nagyok együtt játszottak. A nagyok fel­ügyelték a kicsiket, bevonták őket játékaikba is. Az ennivalót is megosztották egymás kö­zött, kicserélték a cukros-zsíros és a hagymás­zsíros kenyeret. Otthon is megosztották egy­más között a munkát, a nagyobbak a mosás­nál, vízhordásnál, a kicsik a sepregetéssel segítettek, etették az állatokat, vizet töltöt­tek az itatóba. Ősszel különösen nagy segítség volt az ap­rónép. Nyár végén következett a kukoricatö­rés. „Az arató pihen, a kukorica csövei.” A le­tört kukoricát a háznál az ámbitus alá, a fé­szer alá hányták. A legszebb csövekből kukori­cakoszorút fontak, rajta hagyták szép fehér héját. Közben a felnőttek fűzték a szót. Folyt a tere-fere házasságról, halálról, igaz történetek és mesék váltogatták egymást. Édesanyámék feje közben már kókadozott. Száradás után a kukorica a padlásra ke­rült. Téli, munkátlan napokon morzsoltak be­lőle egy-két szakajtónyit. A pattogatott kuko­ricát anyukámék is nagyon szerették, kará­csonykor ezzel díszítették fel a fát. A gyerekek a kukorica szárából kunyhókat készítettek, mindenkinek volt saját portája, ott söprögettek, onnan jártak egymáshoz ven­dégségbe. Vitték a gyerekeiket is, ezek voltak a csutkababák, kukoricababák. Folytatjuk Hirdetés ózható nyár Bárhol, bármikor meleget ad. Mely azonnal meleget ad bárhol és bármikor. Használja egy nyaraiéban fő fűtőeszkűzként, vagy otthon - a fűtési idényen kívül - kiegészítő fűtés­ként; a PB gázzal működő Prímagáz kályha tökéletesen megállja a he­lyét, S hogy miért? 0 Azonnal meleget ad, mert nem a levegőt, hanem a közvetlen kör­nyezetet melegíti. 0 Gazdaságos és takarékos, mert a kívánt hőfokot Ön állítja be, így az aműgy sem drága gázzal még takarékosabban gazdálkodhat. 0 Könnyű és gurul is. A palack nélkül bármelyik autóban szállíthatja, de a saját kerekein is könnyedén gurul. Kéményre sincs szüksége, mindenhol fűt, ahol gazdája kívánja. 0 Könnyen kezelhető. Ugyanazzal a kapcsolóval kezelheti az elektro­mos gyújtót és a hőfokszabályozót Sőt, az ára is szívet melengető, hiszen idén is a tavalyival azonos áron juthat hozzá 11.9S5,- Ft-ért. A Prímagáz kályhákról több mint 2000 Prímagáz cseretelepen kaphat felvilágosítást, de ha visszaküldi címűnkre a lenti szelvényt, in­gyenes, minden részletre kiterjedő termékismertetőt is küldünk Önnek. Cfm: Hordozható nyár 1300 Budapest, 3. PF. 225. i---------------------------§■< — ----------——i i Bárhol, bármikor meleget ad. [ Ez érdekel! Kérem, küldjenek a számomra részletes | termékismertetőt a Prímagázzal működő hordozható kályháról. | ! I\lóv: í□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ í | Cím: i□□□□□□□□□□□□□□□□□ ■ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ j i IrányftÓBzám: S □□□□ ém ß ! L------------------------------------------------------1 « PRÍMAGÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents