Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-02 / 259. szám

8 ÉSZAKrMagyarország Kultúra 1994- Novemer 2., Szerda _APROPÓ Nevű Aqe HORPÁCSI SÁNDOR Halottak napján nem kell hangsúlyozni, félünk a haláltól. A vallások igyekeznek felkészíteni erre az embert, mégis „ama rettenetes nap" tudata megdermeszti az élő szívet. Nézem vasárnap éjszaka a tévét, a New Age műsorát, amelyben arra biztat kedve­sen a fiatalasszony, hogy ne féljek a ha­láltól, mert az is az életem része. Lelkem majd távozik á koponyámon át, biztosít az angol médium, s elszakad az ezüst (mi­ért ezüst?) szál, ami összekötötte porhü­velyemmel. Az eltávozott lelkek viszont jóindulatúak, majd azt mondtam jólelkű- ek, nem kell félni tőlük. Hiszen valóban félni csak az elevenek rosszindulatától kell, éppen elég az is. Aztán egy fiatal dok­torbácsi felvilágosít, hogy ha - frontátvo­nuláskor - sajog a derekam, azért a buta agyam a felelős, amely (aki?) rossz prog­ramokat ad az izmaimnak. Ki kellene cse­rélni, mindenesetre át kell programozni. A tudomány majd segít. Csak azt tudnám, hogy az SZTK ad-e erre beutalót? Semmi kedvem ironizálni, mert egyetér­tek Szepes Máriával, tele vagyunk buta­sággal, önsorsrontók vagyunk, jószerével azt sem tudjuk: kik és mivégre vagyunk. Materialista, hitetlen korban nőttünk (nőt­tem) fel, a lélek dolgairól egyszerűen nem illett beszélni. Most meg mintha átestünk volna a ló másik oldalára. Mintha száza­dunk emberének hite megrendült volna a rációban, a megtapasztalható, mérhető, kutatható világban, terjednek a szekták, a keleti vallások. Ugyanakkor arról panasz­kodik az akadémikus, hogy elvonják a pénzeket, összeomlóban van a magyar tu­domány. És nem értem, nem értem. Ha az ezoterika is tudomány, akkor (több) pénz kellenearra is, mega magyaregészségügy­re is, hogy bízhassak a házi doktorbácsi­ban. Mert noha, contra mortem non est medicamen in hortis (halál ellen nincs or­vosság a kertekben), a gyógyítást mégse kéne a kuruzslókra bízni. Még ha a tévé reklámozza is... _ÉM-portré A dalos versmondó Miskolc (ÉM - M.L.) - Csak tréfa volt..., ez a címe Gyárfás Endre versének, az első versnek, amely — úgymond - megérintette Kerekes Mó­nikát. És ez volt az a vers is, amelynek előadá­sáért először kapott elismerést. A napokban a Rokon Népek Költészete Fesztiválról - ahol a finnugor népcsoporthoz tartozó költők alkotá­sainak előadásából rendeztek országos ver­senyt - a harmadiknak járó díjat hozta el. Mónika azonban nem csak versmondó­lány... Egyszerre két középiskolát végez, tehát két főfoglalkozása van. Délelőttjeit - immáron negyedik éve - a Herman Gimnáziumban töl­ti, délután magánének szakra a Zeneművésze­tibe jár. „Mellékfoglalkozásként” - hetente egyszer - a gimnázium diákszínpadán próbál, a hétvége pedig a pihentető tanulásé. „Mi leszel, ha nagy leszel?” Ennél a kérdés­nél felszalad a szemöldöke, és önmagát is kér­dő arcot vág: ELTE? Színművészeti? Zenemű­vészeti? Minél sokoldalúbb tehetség valaki, annál nehezebb a választás. Tavaly még ope- raénekesnó akart lenni, ma legszívesebben - „ha ebből meg lehetne élni” - „godspel”, azaz modern keresztény egyházi zenét énekelne. A tehetségét, amelyet Istentől kapott, át akaija adni az embereknek. Ha ilyen sokféle, sokszínű tevekénységet folytat, csak meg kellett kérdezni tőle, hogy ő minek tartja magát? Válasza egyszerűen ennyi: „abszolút átlagos embernek”. Játszani egy egész zenekarral Holnap este: Rupert D'Cruze vezényel az egyetemen Miskolc (ÉM — DK) - Rupert D’Cruze angol karmester évek óta visszatérő vendége váro­sunknak. Mostani ittléte során az elmúlt héten már dirigált egy koncertet a Bartók-teremben, ahol Sutton Ifjúsági Szimfoni­kus Zenekarával angol zene­szerzők műveit szólaltatta meg. Holnap este hét órától a Miskol­ci Egyetem aulájában vezényel, a miskolci Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola szimfoni­kus zenekara előadásában Wag­ner-, Wieniawski- és Schubert- dallamok csendülnek fel. □ Ön játszik valamilyen hangszeren? • Igen. Harsonáztam. Azonban ezt 1985-ben abbahagytam, mert a diri­gálással kezdtem foglalkozni, s az jobban érdekelt. Azóta még otthon sem vettem elő a hangszert, sokkal izgalmasabb egy egész zenekarral játszani. De azt fontosnak tartom, hogy mielőtt valaki karmester lesz, játsszon zenekarban. □ Azért kérdeztem, mert érdekelne, játszik-e ez szerepet egy karmester műsorválasztásában? Az angol mű­sorban például elég sok fúvós szólt... ® A harsona mellett énekeltem és zongoráztam is. De ez soha nem be­folyásolt a döntésben. A holnapi műsor egyébként Miklós András öt­lete volt, amit én elfogadtam. □ Ön által sok angol darabot meg­ismertünk. Nem sajnálja, hogy ez egészen más jellegű összeállítás? • Angolnak itt volt a suttoni együt­tessel adott koncertem. És ezek na­gyon jó zeneművek. Wagner 15 éves korában írta a Rienzi nyitányt. Há­rom szólóhanggal kezdődik trombi­tán, ezzel hívja az embereket, hall­gassák meg a darabot. Nagyon ha­tásos... A lengyel Wieniawski d-moll hegedűversenyét szólistáknak írta, hogy megmutathassák virtuozitá­Rupert D'Cruze a próbán sukat. E művének utolsó tétele ci- gányos stílusban íródott... Schubert az V. szimfóniáját 19 évesen írta Bécsben, néhány nap alatt. A há­rom mű közül ez a legnehezebb. Ki­csit olyan, mint egy kamarazene „felfújt” zenekarra. Néha tréfás, vi­dám, néha érzelmes, intim, tele élettel - mint egy 19 éves fiú... □ Milyen zenét vezényel szívesebben: a klasszikusokat vagy a kortársakat? ■ • Ezt nem tudom eldönteni. Van­nak pontok, ahol a kortárs zene ne­hezebb. A klasszikusoknál fontos, hogy korrekt legyen az előadás. De ha csak pontosan adjuk elő, az sem jó, unalmas lehet a darab... □ A kortárs zene tehát élőbb? Fotó: Dobos Klára • Én nem is kortárs zenéről beszél­nék, hanem „nagy” zenéről. A 18-19. században is nagyon sokféle zene volt, amit most játsszunk, az a túlélt, a „nagy” zene. Most is sok ze­ne van, de ebből is csak a nagyok maradnak meg. Majd az idő eldön­ti... Mi természetesen próbáljuk a jót kiválasztani, de senki nem tudja rög­tön eldönteni, melyik lesz időtálló... □ A Miskolci Szimfonikus Zenekar­ral most nincs valami közös tervük? • Jelenleg a Zeneművészeti Főisko­la együttesével dolgozom, sokat fej­lődtek azóta, mióta először zenél­tünk együtt. De vezényeltem már a Miskolci Szimfonikusokat is, és re­mélem, még fogom... Comenius és a magyar művelődés Sárospatak (ÉM) - A Mágyar Co­menius Társaság könyvsorozattal kívánja elősegíteni Comenius szel­lemi hagyatékának, eszméinek fel­tárását és korszerű elemzését, to­vábbá a társaság kutatómunkájá­nak megismertetését. A Bibliotheca Comeniana könyv- sorozat I. kötetében Comenius Or­bis Pictus című művének 1793-as hasonmását adták közre, a II. kö­tetben Comenius 1650. november 24-én Sárospatakon tartott bekö­szöntő beszédét, valamint a társa­ság alakuló ülésének anyagát, a III. kötet tartalmazza Comenius rövid vallomását Magyarországra történő meghívásáról, és terveit a pataki is­kola korszerűsítéséről, a IV. kötet­ben Comenius magyarul eddig meg nem jelent írását, a Pampaedia-t je­lentették meg. 1992-ben, Comenius születésé­nek 400. évfordulóján Európa-szer- te hálás tisztelettel adóztak a nagy tudós, prédikátor és pedagógus em­lékének. A Magyar Comenius Tár­saság is szívügyének tekintette, hogy a hazai tiszteletadás méltó le­gyen a Sárospatakon négy évig al­kotó Comenius érdemeihez. A most megjelent V. kötetben a jubileumi évforduló munkáját, eredményeit mutatják be. A Come­nius és a magyar művelődés címmel megjelent kiadvány tartalmazza a magyarországi központi emlékün­nepély, a Sárospatakon megrende­zett nemzetközi tudományos konfe­rencia és egyéb megemlékezések anyagát, tájékoztatást ad továbbá a társaság tevékenységéről, tartal­mazza a működési szabályzatát, a társasági munka rövid ismertetését és a tagok névsorát. A kiadványo­kat a Magyar Comenius Társaság­nál (Sárospatak, Eötvös u. 7.) ren­delhetik meg az érdeklődők. Szabadi Vilmos és a fesztiválhangulat Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Október utolsó napján egy egész estét szentelt Felix Mendelssohn-Bartholdy- nak a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar. A Miskolci Nemzeti Szín­házban megtartott koncerten a német romantikus szerző alko­tásai közül Welisar Gentscheff vezényletével és Szabadi Vil­mos hegedűművész közremű­ködésével a Hebridák-nyitány, az e-moll hegedűverseny és az V. D-dúr „Reformáció” szimfó­nia hangzott el a Népszerű ze­nei estek bérletsorozat hétfői hangversenyén. Mendelssohnra valószínűleg igen mély benyomást tett a brit szigete­ken tett utazása, hiszen a Skót szimfónia mellett a Hebridák-nyi­tány alapgondolata is ezen a tájon fogalmazódott meg a zeneszerző­ben. A Mester ebben a művében is hitet tesz a bécsi klasszicizmus, ezen belül is Beethoven mellett. Mendelssohn azonban már igen­csak feszegeti a klasszicizmus kor­látáit, szabadon engedi a fantáziá­ját, csapong, lubickol, miközben egy pillanatig sem feledkezik el arról, hogy „csak” közvetítői szerepet lát el, az ő feladata a látvány érzékelte­tése. A mű megszólalásának egyik legnagyobb érdeme volt, hogy a né­met karmester, Welisar Gentscheff méltó partnernek bizonyult ehhez, rendkívül látványos mozdulatok­kal, invenciózusan dirigálta a zene­kart. Néha azonban mintha egy ki­csit el is feledkezett volna a zené­szekről. Ez eredményezhette azt, hogy a vonósok esetenként a hatal­mas lendülettől egy kicsit túlsúlyba kerültek a fúvósok rovására. A viszonylag rövid opusz után az látszott célszerűnek, hogy az elég terjedelmes hegedűverseny helyett a Reformáció szimfónia következik, de a műsorszerkesztés ezen az es­tén nem az arányokat tartotta szem előtt, hanem az ünnepélyességet helyezte előtérbe. Ezért a szünet előtt lépett színpadra az idei évad­ban először, idén azonban már má­sodszor Szabadi Vilmos hegedűmű­vész. A hegedűverseny alaphangne­me jogosan feltételezhetne némi elégikus, kissé szemlélődő hangula­tot, teijedelmes zenekari bevezető­vel és lágyan beúszó hangszerszóló­val. A Mester azonban szakít a ha­gyományokkal, egy zenekari ak­kord után mindent elsöprő lendü­lettel követel magának helyet a he­gedű, egy pillanatig sem hagyva kétséget afelől, hogy ez a verseny­mű elsősorban a magányos vonós­hangszerről szól. Szabadi Vilmos pedig mindent meg is tett azért, hogy ezt a feltételezést igazolja. Az eredetileg megkomponáltnál az e-moll hegedűverseny a művész elő­adásában egy árnyalatnyival mar­kánsabb, határozottabb volt. Szaba­di Vilmos szemmel láthatóan élvez­te a játékot, amihez a zenekar és a karmester minden segítséget meg­adott, a német dirigens előzékenyen követte a szólista elképzeléseit. Szabadi Vilmos - elnézést a kifeje­zésért — fesztiváli hangulatot vará­zsolt a színházba, amit a közönség azzal hálált meg, hogy a művészt egyszerűen nem engedte le a szín­padról, aki az eléggé munkaigényes előadás után még „kénytelen volt” ráadást adni. A koncert második része az ün­nepi megemlékezésé volt. A Refor­máció szimfónia a tájékoztató sze­rint egyike Mendelssohn kevés szá­mú program-jel legű kompozíciói­nak, amelyet a Mester huszonegy éves korában komponált. Mendels­sohn ebbe az opuszába belekompo­nálta Mozart játékosságát, Beetho­ven csodálatos fegyelmezettségét. A szimfónia egésze, különösen a ne­gyedik tétel a fúvósszekció igazi erőpróbája. Csak dicséret illeti a ze­nészeket, hogy a megterhelő hege­dűverseny után is - egy-két apróbb rézfúvós „műátírástól” eltekintve - kiválóan helytálltak. A körülmé­nyekhez képest. Ez utóbbi mondat pedig annak okán íródott, mert a nézőtérről nem egy esetben úgy tűnt, mintha a szünetben elszállt volna a tűz a zenészekből, kissé „leült” az előadás, és a dirigens sem tudta már istenigazából felrázni a zenekart. Talán Szabadi Vilmos magával sodró lendülete vett ki a kelleténél többet a zenekarból, vagy csak a tudósítónak voltak a kelleté­nél nagyobb elvárásai az első rész után, egy azonban biztos, a Refor­máció szimfónia ezen az estén a megírtnál néhány árnyalattal hal­ványabban ,jött le” a,Színpadról. Egyetemi szövetség Miskolc (ÉM) - A lengyelországi Lublinban rendezték meg a Kárpát- Régió Egyetemeinek II. Rektori Konferenciáját. A Miskolci Egyetem küldöttségét Cselényi József rektor­helyettes vezette. A konferencián megjelent tizenhat egyetem vezető­je megalapította a Kárpát-Régió Egyetemi Szövetségét. Az új szerve­zet székhelye Kassa lesz, az első el­nök pedig Karol Flórián, a Kassai Műszaki Egyetem rektora. Az ala­pítók a szövetség céljait a követke­zőkben jelölték meg: A tagegyete­mek közötti kommunikációs csator­nák erősítése a tanárok és kutatók közötti cserék támogatása érdeké­ben; Fórumok szervezése regionális természetű kérdéskörök tanulmá­nyozása és megvitatása érdekében; Az egyetemi közösségek mobilitása­inak elősegítése a nyelvek és kultú­rák magasabb szintű megismerésé­ért; Együttműködés kialakítása a helyi önkormányzatokkal, szerveze­tekkel és nemzetközi intézmények­kel a Kárpát-Régió fejlesztésének támogatására. A szövetség nyitott, bármely egye­tem beléphet, ha egyetért a szövet­ség céljaival és a alkotmányával. Az új szervezet bejegyeztetése és megalapítása érdekében a résztve­vők előkészítő bizottságot hoztak létre, melynek tagjai a következők: Karol Flórián rektor, Kassai Mű­szaki Egyetem, Kazimierz Sowa rektor, Pedagógiai Főiskola Rze- szow, Cselényi József rektorhelyet­tes, Miskolci Egyetem, Tomas Sabol rektorhelyettes, Kassai Műszaki Egyetem. A Kárpát-Régió Egyetemi Szövet­ség soron következő ülése 1995 áp­rilisában a Miskolci Egyete­men lesz. Közoktatási fórum Miskolc (ÉM) - Közoktatási fórum­ra váiják az érdeklődő pedagóguso­kat november 3-án, csütörtökön dél­után 2 órára a miskolci Földes Fe­renc Gimnáziumba. A rendezvény meghívott előadója Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium államtitkára. Péreli-gobelinek Ózd (ÉM) - Péreli Zsuzsa Mun- kácsy-díjas gobelinművész alkotá­saiból nyílik kiállítás november 3-án, csütörtökön délután 4 órakor Ózdon a Brassói Úti Általános Mű­velődési Központ galériájában. A tárlatot Kárpáti László művészet­történész ajäinlja a közönség figyel­mébe. A műsorban közreműködik a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház leánykara. Vezényel: Frits Sándorné. A megnyitót követően Betekintés az alkotás folyamatába címmel beszélgetés kezdődik Péreli Zsuzsával és Tolcsvay Lászlóval. Szaktanácsadók Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet pályázatot hir­det óvodai és iskolai szaktanácsadói feladatokra. A pályázatok benyújtá­si határideje november 20. A pályá­zatot elnyertek névjegyzékét az in­tézet a Művelődési Közlönyben is közzéteszi. A felhívás közvetlenül is beszerezhető a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Pedagógiai és Közműve­lődési Intézetben (3534 Miskolc, Andrássy u. 96.). Bővebb felvilágo­sítás Sándor László intézeti munka­társtól kérhető. Röviden A Páneurópa Unió értesíti tagja­it, hogy ma, szerdán délután 5 óra­kor tartja klubfoglalkozását Miskol­con a Városház tér 7. sz. alatt. A vendéglátóipari tanüzemet nyit a Könyves Kálmán u. 4. sz. alatt a miskolci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola valamint a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzésért Alapítvány. Az ün­nepélyes megnyitó november 4-én, pénteken délben 12 órakor lesz. Hofi Géza szerzői estjét láthatja november 15-én, kedden este 8 órá­tól Miskolc kabarészerető közönsé­ge. Jegyek elővételben a Városi Sportcsarnok jegyirodájában, illet­ve az előadás napján a helyszínen 5 órától válthatók. _L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents