Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-23 / 277. szám

1994- November 23., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Tüntetést kezdeményez a PSZ Budapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeménye­zi, hogy még a költségvetési törvény elfogadása előtt, december közepén szervezzenek közös tüntetést a fő­városban a költségvetési intézmé­nyek dolgozóit tömörítő szakszerve­zetek. A költségvetéssel ugyanis nemcsak a pedagógusok, hanem az egészségügyben, a közművelődés­ben és más közalkalmazotti terüle­teken dolgozók sincsenek megelé­gedve. A Művelődési és Közoktatási Minisztériummal pedig minél ha­marabb meg kell állapodni a sztrájk esetén elégséges szolgáltatásokról, ugyanis, ha a költségvetési törvény- tervezetet nem módosítják sztráj­kolni fognak. A PSZ úgy véli: tart­hatatlan, hogy ne jusson plusztá­mogatás a bérre és a dologi kiadá­sokra. A tárca modernizációs okta­tási programját sem támogatják ak­kor, ha az pedagógus munkanélkü­liséget idéz elő. Foglalkoztassanak fiatalokat! Budapest (MTI) - A munkaadókat akár szankciók kilátásba helyezésé­vel is rá kellene kényszeríteni arra, hogy nagyobb számban foglalkoz­tassanak pályakezdő fiatalokat. Ezt Hemádvölgyi Andrea, a Szakszer­vezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) titkára jelentette ki a szervezet teg­napi sajtótájékoztatóján. Az ifjúság­gal kapcsolatos legsürgősebb fel­adatok közül a foglalkoztatással összefüggő kérdések megoldását emelte ki. A SZISZ támogatja egy if­júsági koordinációs tanács megala­kulását, ezért megdöbbenve figyeli az SZDSZ vitáját az ifjúság ügyének kormányzati kezeléséről. Nullára csökkent mozgástér Budapest (MTI) - Már nincs reális esély az átfogó társadalmi-gazdasá­gi megállapodás megkötésére. így értékelték a kialakult helyzetet a Liga szakszervezetek választmánya tegnap megtartott rendkívüli ülé­sén. Tekintettel az országban kiala­kult konfliktushelyzetre a szakszer­vezeti szövetség szolidaritási bizott­ságot hoz létre. A szolidaritási bi­zottság feladata többek között a szakszervezeti sztrájkbizottságok tevékenységének segítése, a nem­zetközi szolidaritás szervezése. A Liga érdekelt a szociális béke meg­őrzésében, a munkavállalók sorsá­nak jobbításában, ezért részt vesz az országos érdekegyeztetés mun­kájában. Az 1995-ös költségvetés és adótörvények elfogadásával azon­ban mozgásterük gyakorlatilag nul­lára csökkent. A megállapodásnak nem maradna más funkciója, mint a kormányzati gazdaságpolitika tá­mogatása, és elfogadtatása. Átmeneti törvény az egészségbiztosítónál Budapest (MTI) - Nagy valószínű­séggel átmeneti törvény szabályoz­za a jövő év első hónapjában, netán még februárban is az egészségbizto­sító gazdálkodását, miután a társa­dalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetési törvényjavaslatáról az idén már nem tárgyal a parlament. Erről Fejes László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója tájékoztatta az újság­írókat kedden. Egyúttal bejelentet­te azt is, hogy az egészségügyi dol­gozók 13. havi bérének kifizetésére az intézeteknek 1,8 milliárd forint­nyi, vissza nem térítendő támoga­tást nyújt a biztosító. Ha január 1-jé- től a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről szóló törvény nem lép hatályba, várhatóan az új gyógy­szerfinanszírozási és -forgalmazási rendszert, valamint a táppénzszabá­lyok módosítását is csak néhány hó­nappal később lehet bevezetni. A kormány szerint túloz a szakszervezet Budapest (MTI) - A szakszerveze­tek szerint a kötelező minimálbért 10 500 forintról 13 200 forintra kell felemelni január 1-jétől. A munka­adói oldal és a kormány egyaránt túlzottnak tartotta a követelést az Érdekegyeztető Tanács bér- és mun­kaügyi bizottságának keddi ülésén. A szociális partnerek decemberben újra visszatérnek a témára. Az első ember első látogatása Posztoperatív őrzőszoba az érsebészeten Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - Katona Zoltán, a megyei kórház főigazgatója és helyettese, Csiba Gábor, vala­mint azoknak az osztályoknak a vezető főorvosai látták vendé­gül tegnap T. Asztalos Ildikót, Miskolc polgármesterét, ame­lyek regionális és városi felada­tokat is ellátnak. Katona Zoltán megjegyezte, a polgármester asszony az első, aki első számú városi vezetőként (a tanácsel­nököket is beleértve) hivatalo­san a megyei kórházba látogat. Pedig szükséges a párbeszéd, hi­szen a megyei kórház betegeinek csaknem 20 százaléka miskolci. Olyan osztályok vannak itt, amilye­nek nincsenek a két városi kórház­ban, ilyen a koraszülött osztály, a sugárterápia, a gyermeksebészet, a neuroradiológia... Viszont a Sem­melweis Kórház haematológiai osz­tálya .fogadja a megye betegeit. És mivel az egészségügyben is megje­lent a piac, néhány szakmában ver­senyre kényszerülnek egyes városi és megyei osztályok. A párhuzamos fejlesztések elkerülése miatt is szükséges a városi és a megyei ön- kormányzatok közti egyeztetés. A megyei kórház dolgozói közül 2 ez­ren Miskolcon laknak, ez a szám foglalkoztatáspoltikai szempontból is lényeges. A megyei kórház több témában is segítséget vár a várostól. Nem megoldott például a nagy tudomá­nyos ülésekre érkezők elszállásolá­sa, étkeztetése. Jövőre megkezdő­dik a sebészeti pavilon felújítása, de nem tudják elhelyezni ideiglenesen a műtöket, ha a város addig nem ta­lál helyet az Egészségügyi Szakis­kolának. Városi segítséggel lehetne kialakítani a kórházi parkolót és megszervezni több kórházi szolgál­tatást. T. Asztalos Ildikó is azt hangsú­lyozta, hogy a megyei kórház a vá­ros szerves része, a mostaninál job­ban kellene együttműködni az itt felhalmozódott humán műveltség hasznosításában. A jövő hónapban megválasztandó képviselő-testület­nek rövid időn belül napirendre kell tűznie a megyei kórház kéréseit, he­lyet kell találnia a szakiskolának. A kórház és Miskolc viszonyát észér­veknek kell meghatároznia, mert Miskolc nem vonatkoztatható el a régiótól, de a régió sem Miskolctól. A polgármesternek bemutatták a december 8-től üzemelő kobalt­ágyút, a mágneses rezonanciás to- mográfot, amelyet most szerelnek, továbbá a GYEK-ben városi segít­séggel működő iskolát, az angiológi- át és az érsebészetet. Hátrányos megkülönböztetés Budapest (ISB - D.Zs.) - Alig kez­dődött el a jövő évi személyi jövede­lemadóról szóló törvény parlamenti vitája, a civil szervezetektől máris javaslatok érkeznek a tervezet meg­változtatására. A Magyar Pénztár- szövetség például a biztosítópénztá­rakat érintő kitételt találja sérel­mesnek. A tervezett módosítás ugyanis hátrányosan érintené az önkéntes kölcsönös biztosítópénz­tárakat. Az éppen egy évvel ezelőtt elfogadott működésükről szóló tör­vény eddig jelentős adókedvezmé­nyeket adott a tagoknak. A tagdíj­ként befizetett összeg a jövedel­mük 25 százalékáig, illetve legfel­jebb 500 ezer forintig levonható volt a személyijövedelemadó-alap- ból. Ehhez képest a kormány úgy kíván változtatni ezen a rendelke­zésen, hogy - a három biztosító­pénztárat megkülönböztetve egy­mástól - a nyugdíjpénztári tagok­nak 40, az egészség-, illetve önse­gélyező pénztárak tagjainak pedig 25 százalékos adócsökkentést en­gedélyez. Bár ez valójában csak a magas tagdíjat fizetőket sújtja, és a nyugdíjpénztárak esetében ked­vezőbb helyzetet teremt, azt min­denképpen sérelmezik a szövetség tagjai, hogy a tervezet külön kezeli a három pénztárat. Ex-lex állapot Budapest (MTI) - A nők nyugdíj­korhatár-emelésére vonatkozó kor­mányálláspont felől érdeklődött a t,örvényhozás tegnapi ülésén az azonnali kérdések és válaszok órá­jában Vargáné Kerékgyártó Ildikó. Megyénk szocialista képviselőjének válaszolva Kósáné Kovács Magda rámutatott, a női nyugdíjkorhatár emelése már eldöntött tény, csupán az erről szóló törvény végrehajtását függesztették fel. Ebben az ex-lex állapotban az asszonyok nem tud­ják előre tervezni életüket. Sürgető­nek tartja a nyugdíjrendszer egé­szének rendezését. Csak ezzel pár­huzamosan kerülhet sor a nyugdíj- korhatár tényleges emelésére. Indokolt a mérsékelt optimizmus Magyar-román konzultáció: törekedtek a kompromisszumra Budapest (MTI) - Indokolt a mérsékelt optimizmus a ma­gyar-román alapszerződés ki­dolgozását illetően. A legutóbbi román szövegtervezet arra utal, hogy Bukarest részéről is pozi­tív elmozdulás mutatkozik az alapszerződésről folyó konzul­tációkon. Mindazonáltal Szentiványi Gábor külügyi szóvivő elismerte azt is, hogy az alapszerződés ügyében ép­pen olyan kardinális kérdésekben nincs előrehaladás, núnt például a nemzeti kisebbségek ügye. A szak­értők áttekintették azt az 1992-ben kelt emlékeztetőt is, amely leltár- szerűen csaknem 100 kérdést rögzí­tett a magyar-román kapcsolatok javítására. A memorandum átfogja a politikai és a jogi együttműkö­dést, a gazdasági kapcsolatokat, az oktatás és a tudomány területét, il­letve a konzuli ügyeket. A terítékre került kérdések mintegy 80 száza­lékában egyetértettek a konzultáci­ókon. Ugyanakkor számos olyan ügy van, amelynek tisztázása pótló­lagos konzultációkat igényel.- Né­hány területet illetően pedig lénye­gesen eltér a magyar és a román fél véleménye. Szentiványi Gábor összességében kedvezőnek ítélte, hogy a szakértői konzultációt a kompromisszumra való törekvés hatotta át. A megbeszélések folyta­tódnak, és a remények szerint azok eredményeként külügyi vezetői szinten aláírhatják majd a magyar­román kapcsolatok fejlesztését szol­gáló memorandumot. A szóvivő egy kérdésre válaszol­va megerősítette, hogy a pozsonyi magyar nagykövet a napokban in­formálisan találkozott Vladimír Meciarral. Szót ejtettek egyebek mellett a magyar-szlovák kapcsola­tokról. A szlovák politikus, a kor­mányfői poszt várományosa hang­súlyozta: egyik céljának tekinti a magyar-szlovák kapcsolatok széles körű fejlesztését. Szentiványi Gábor a Külügymi­nisztérium nevében üdvözölte, hogy Ukrajna a napokban csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez. Tiltakozás a leépítés ellen Budapest (MTI) — A MÁV raciona­lizálása keretében teivezett vasúti mellék- és szárnyvonalak leépítése ellen tiltakozik a Levegő Munkacso­port, a Magyar Közlekedési Klub és a Reflex Környezetvédő Egyesület. A természet- és környezetvédelmi szervezetek szerint a költségvetés számára így megtakarítható - mai áron számított - évi 6,4 milli­árd forint, egytizede annak az összegnek, amelyet a költségvetés­nek a növekedő közúti forgalom ál­tal okozott károk elhárítására kelle­ne költenie. A Levegő Munkacsoport szakér­tőinek számítása szerint 1992-ben a külföldi közúti tehergépjárművek Magyarországon mintegy 50 milli­árd forint kárt okoztak. A kormány tervezete alternatívaként a meg­szüntetendő vasútvonalak önkor­mányzati, illetve vállalkozói tulaj­donba adását jelöli meg. Az üzemel­tetési jogot viszont csak olyan ön- kormányzatok számára lehet átad­ni, amelyek az üzemeltetést „több­let állami támogatás nélkül’’ vállal­nák. Ugyanakkor az érintett önkor­mányzatok csupán a menetjegyek árkiegészítésével elért bevételekből nem tudnák az üzemeltetést finan­szírozni, és a pályafenntartási mun­kálatokra sem jutna pénz. A tervezet a kombinált fuvaro­zást is nehezíti. A vasútvonalak megszűnése miatt az úgynevezett háztól házig teherfuvarozásnál több közúti szállítójárműre lenne szük­ség. A közúti fuvarozás forgalmá­nak növekedése pedig hosszú távon - egyebek között az üzemanyagár, a negatív környezeti hatások miatt - költségnövelő. Lotz Károly, a közlekedési tárca vezetője kedden levélben hívta fel a Mozdonyvezetők Szakszervezeté­nek figyelmét arra, hogy a MÁV Rt. megújítása nem kezdődhet a vesz­teségek további növelésével. A va­sutasok jövedelme csak akkor emel­kedhet, ha sikerül a MÁV eredmé­nyességét javítani. Ezért felkérte a szakszervezeteket, hogy folytassák a MÁV Rt. vezetőivel létszám- és bértárgyalásaikat. A MÁV és a jövő Istvántelek (MTI) - Lotz Károly, a közlekedési tárca vezetője úgy véli, hogy a magyar vasútnak van jövője, és a MÁV Rt. életében hamarosan új korszak következhet, melyet a megújulás és a fellendülés jellemez. A közlekedési miniszter mindezt tegnap mondta el a MÁV István- teleki Tanműhelyében, ahol a tan­műhely vezetői négy új, világszínvo­nalú laboratóriumot vettek át. A négy számítástechnikai laborató­riumot az izraeli Degem System cégtől vásárolt modern számítógé­pekkel és berendezésekkel szerel­ték fel. A beruházás értéke 85 millió forint. Várhatóan 1996. szeptember 1-jére épül ki teljes egészében az ok­tatóbázis, melynek összköltsége elé­ri a 150 millió forintot. A beruhá­zást a MÁV Rt. a szakképzési alap­ból finanszírozta. A tanműhelyben elektronikai műszerészeket és tech­nikusokat képeznek. Rigó Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója hangsú­lyozta, hogy kitartanak a vasút mo­dernizálása mellett, amihez jelen­tős segítséget nyújtanak a most áta­dott laboratóriumok. _A PARLAMENTBŐL Az Országház pénztárcája Budapest (ÉM - B.I.) - A költségvetés vitája a vezérszónokok beszédével kezdődött. Pető Iván (SZDSZ) kijelentette, hogy a megszorítá­sokat tartalmazó államháztartási törvényja­vaslat kérdéseket vet föl, de tükör lehet az elő­ző és az ót követő Hom-kormány előtt. A jövő növekvő terheket jelent a lakosság számára, de a lakásépítőknek, a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottaknak és az infrastruktúrákban tevékenykedőknek előnyt jelent. Kádár Béla az MDF vezérszónoka élesen bírálta a költségvetést. Fölpanaszolta, hiány­zik a társadalmi alku, és a pénzügyi egyen­súlytalanság nem biztosan vezet a fejlődés megteremtéséhez. A termelést kellene élénkí­teni, nem pedig a fogyasztást visszafogni, mert így nem múlik lehetőség a kirí tel bővítésére. A deficit-költségvetés stagnálásra kárhoztatja az országot, s ez nem jó ajánló levél Európába. Pártja tagjainak nevében kijelentette, hogy az ország tévútra került, és időt vesztett. Szájer József (Fidesz) vízválasztónak tar­totta a Horn-kormány első költségvetését. Az ígéretek és a tettek szembesülése világos lele­te egy vezetés politikájának. Véleménye sze­rint a koalíció becsapta a magyar választópol­gárokat. Jövőre csökkennek a reálbérek, nö­vekszik a munkanélküliség, az érdekképvise­letekkel nem sikerült megegyezni, nem való­sult meg az adóbehajtás szigora, s nem jött lét­re a beígért szakértelem és a párbeszéd szim­biózisa. Ez a kapkodás előrevetíti egy újabb pótköltségvetés előterjesztését. Szekeres Imre a szocialisták vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a következő nehéz esz­tendőben az ország lélegzetvételhez jut, s meg­kezdődhet az államháztartás reformja. „Ba­rátságtalan" ez a költségvetés, de a mai lehe­tőségeket tükrözi a korlátokkal együtt. Rótt Nándor (FKGP) arra utalt, hogy a stabilizáci­ós törekvések és a szerkezeti változások ösz- szevetése ellentmondásokat takar. A belföldi felhasználás visszafogását nem indokolja az exportnövelő szándék. A szakértői kormány nem kalkulált az energiaár-emelés gazdasági, szociális és társadalmi hatásaival. Csépe Béla (KDNP) véleménye szerint a költségvetés mu­tatja meg igazán, hogy a koalíció nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyek miatt hatalomra került. A pótköltségvetés pótcse­lekvés volt, elvonta az időt és a figyelmet a 95- ös büdzsé alapos kimunkálásától. A kormány helyzetmegítélése nem reális, s a valóságnál sötétebb képet fest. Zwack Péter független képviselő helyesli a szigort, de kifogásolja, hogy nem működik a fejlett piacgazdaság. Ésszerű és szükségszerű a korrupció és a feke­tegazdaság megfékezése. Adalék a költségve­tési témához: Torgyán József sajtótájékozta­tón elhangzott mondandója. A restrikció (kizá­rólag a kiadás csökkentésére törekvő költség- vetés) nem szolgálja a gazdasági fejlődést, s el­lehetetleníti a kultúrát, az oktatást és a szoci­ális ellátást. Dilettantizmusnak nevezte a kor­mány működését utalva arra, hogy ezt tükrözi a jövő szétverésére utaló költségvetés. Az esti vita határozathozatallal és a költ­ségvetés újbóli tárgyalásának folytatásával fe­jeződött be. _A NAP KÉRDÉSE Kinek lehet páholya? Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színházban az idén is lesznek Páholy- partyk. Ki vehet ezeken részt? Ki és hogyan lehet a Miskolci Páholy tagja? Er­ről kérdeztük Körtvélyesi Erzsébetet, a Well 392 Művészeti Kereskedelmi és Rek­lámügynökség igazgatóját, a Miskolci Pá­holy szervezőjét. — Bárki tagja lehet a Miskolci Páholynak. Nem csak intézmények, gazdálkodó szervezetek, de magánszemélyek is jelentkezhetnek tagjaink sorába. A Miskolci Páholy tulajdonképpen egy színházbérlet, de ezenkívül alkalmat ad a ta­lálkozásra, a kapcsolatteremtésre, az üzleti élet fellendítésére. A páholybérlő székén egy réztábla hirdeti, hogy kié is az a hely. A Szín­házi Esték című lap minden páholybérlőt be­mutat, a nézőtéri társalgó „hálafalán” és a ha­vi műsornaptár hátoldalán is olvasható azok­nak a névsora, akik a színház mecénálásának ezt a sajátos formáját választják. A cégek szá­mára ez kiváló reklámlehetőség, de a magán- személyeknek is előnyös lehet. Természetesen a tagsági díj - mint közérdekű célra felajánlott adomány - levonható az adóalapból. A páholy­bérlő öt előadást láthat, ez az idén a Cigánybá­ró, a Rómeó és Júlia, a Bahcsiszeráji szökőkút, a My Fair Lady és a Varázsfuvola. A színház , minden páholyos előadást követően partyt rendez. Ez ugyan belépőjegyes, de a páholyta­gok 50 százalékos kedvezményt kapnak. Ezen a partyn alkalom kínálkozik a beszélgetésre, ismerkedésre, üzleti bejelentésekre, találkoz­hatnak a város polgárai, egymásra lelhetnek a lehetséges gazdasági partnerek. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy jó ötlet volt a Miskolci Páholy' beindítása. Igénylik az embe­rek, a polgári léthez hozzátartozik a színház, és hozzátartozik a társasági élet is.

Next

/
Thumbnails
Contents