Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-22 / 276. szám
4 M Itt-Hon — "7'— 1994. November 22., Kedd Pályázatok Általános iskolásoknak Mikulás-szokások itthon és külföldön címmel pályázatot hirdetünk. Szeretnénk, ha megírnátok, hogy más országokban mi a szokás, hogyan készülnek a gyerekek a Mikulás, a Télapó fogadására, milyen időpontban váiják. Leírhatjátok a régi és mai népszokásokat országonként. A pályázat maximum kétoldalas legyen A/4-es papíron, kézírással. A pályázat beadási határideje 1994. november 24-e 17 óra. A munkára íijátok rá a neveteket, a lakcímet, az iskola nevét és az osztályét. A pályázatokat az Ifjúsági és Szabadidő Házba (Miskolc Győri kapu 27.) lehet beküldeni, vagy személyesen behozni Csikós Mariannhoz. Óvodásoknak Én ilyennek látom a Mikulás bácsit címmel pályázatot hirdetünk. Rajzoljátok le, milyennek látjátok a Mikulást, milyen a ruhája, a zsákja, a szánja, kik segítik a csomagok szétosztásában. Milyen ajándékokat cipel. Hol lakik a Mikulás és mit csinál, amikor nem az ajándékokat osztogatja. Hogyan készültök a Mikulás bácsi fogadására? A pályázatokat A/3-as, vagy A/4-es méretű papírra színes rajztechnikával készítsétek el. Beadási határidő november 24-e 17 óra. A pályázók munkáira az óvoda írja rá a címét és a gyermek nevét. A pályázatokat az Ifjúsági és Szabadidő Házba (Miskolc Győri kapu 27.) lehet beküldeni, vagy személyesen behozni. Mindkét pályázat eredményhirdetése december 3-án 14 órától lesz a Városi Sportcsarnokban a Nagy Mikulás ünnepen. A legjobbak díjait a Mikulás adja át, az első helyezett pályázata illetve rajza megjelenik az Észak- Magyarország Itt-Hon mellékletében. Kosárfonók kiállítása A közelmúltban egy ősi szakma művelőinek munkáiból nyílt kiállítás a miskolci József Attila Könyvtárban Fotó: Farkas Maya Diósgyőr jeles évszázada elején Fotó: ÉM-reprók gyártelepi hitesből az első „helyettes bíró” címet viselt és pecsétje volt „Diós-Győr város helyettes bírája”. Ezt csak igazolásokon használhatta. A hitesek tartoztak a kerületükben lakni. Felügyeltek az oda érkezett idegenek bejelentésére, közreműködtek a becsléseknél, leltározásoknál, összeírásoknál, a köztartozások behajtásánál. Felügyeltek a közutak tisztaságára és ellenőrizték a házaknál a „kapitányvizet” a tűzoltás esetére stb. Munkájukért díjazásban részesültek. Aki az elöljáróságtól letelepedési engedélyt kapott és felvették a község tagjainak sorába, az köteles volt a szegényalap javára meghatározott ösz- szeget fizetni. Napszámosok, szegényebb iparosok 4 koronát, kereskedők, jobb módú iparosok, gyárosok és szellemi foglalkozásúak 10-20 koronát. Szabályozták a képviselő- testületi gyűlések fegyelmét. „Aki a tanácskozás menetét, méltóságát, vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, s azt rögtön vissza nem vonja, avagy botrányos magaviseleté által a tanácskozást figyelmeztetés dacára zavaija, széksértést követ el és a gyűlés által a fellebbezés kizárásával 10 koronától 30 koronáig terjedő bírságra büntethető. A bírsággal terhelt, amíg azt le nem fizeti, a tanácskozásban részt nem vehet.” „Aki a község közjavadalmait haszonbérig vagy vele szerződéses viszonyban áll, az a közjavadalmakra vonatkozó semminemű ügyek tárgyalásán nem vehet részt.” A rendőrök kötelessége volt éjjel és nappal úgy a község, mint annak határában, ahol a személyi és vagyonbiztonság megkívánta fegyveres szolgálatot ellátni. Ők ügyeltek a községháza épületére, vagyontárgyaira, végezték a helyiségek nyitását, zárását és fűtését. Tűzvész esetén közreműködtek a tűzifecsken- dők szállításában és kezelésében. Voltak éjjeliőrök. Ok télen- nyáron 9 órától reggel 5 óráig őrködtek a község területén. A rendzavarokat, a vagyon elleni merényleteket kötelesek voltak a bírónak reggel jelenteni. Akkor még a villanyt nem ismerték és közvilágítás az utcákon nem volt. Virtuskodók, kötekedők, garázdák azonban akadtak, de azok megfékezésére elegendőnek bizonyult az 5 rendőr és az éjjeliőrség, mert a vétkeseket, a bűnözőket a községházán azonnal lerendezték és átmenetileg a községháza pincéjébe zárták. Miskolc (ÉM - B.J.) - Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1900. szeptember 10-én jóváhagyta „Diós-Győr város mint nagyközség szervezeti szabályrendeletét”. Hozzátartozott akkor az uradalmi területen épült Vasgyártelep, Pereces-bányatelep és a szerzetesi birtokon létesült - 1886 előtt még önálló - Fel- sőgyőr (Majláth). A pénztárnok munkakörénél olvasható, hogy „köteles tiszti biztosítékul megválasztása után 15 nap alatt 1000 korona óvadékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírosban letenni”. Kamatjövedelmét a letevő pénztámok élvezi. „A város kamatfizetésre nem kötelezhető.” A nagyközség 7 kerületéből 7 hitest választottak. A három A községháza utcája 1926-ban Bevezetője így kezdődik: JDiós- Győr nagyközség, Felső-Győr községgel történt törvényes egyesülése után 29.846 kataszt. hold területtel s az 1890. évi népszámlálás adatai szerint 6.537 lélekszámmal mint nagyközség foglal helyet az 1886. évi XXII. t.cz. 1. -ának említett önkormányzati joggal felruházott testületek között.” A várkörnyéknek akkor 6 egyházi népiskolája, 3 temploma, Vasgyártelepen 2 és Perecesen egy állami iskolája volt. Elkészült Diósgyőrben -898- 1899-ben az új községháza (1994-ben Nagy Lajos király útja 46. sz.). Diósgyőr „koronái mezőváros” rangját az 1886. évi XXIII. te. változtatta nagyközségre. A közhasználatban azonban ez még 14 év múlva sem erősödött meg. A szabályrendelet szerint a község önkormányzati jogát képviselő-testület által gyakorolta. Tagjainak száma 40 rendes és 10 póttag. Felerészben a választóközösség-által megválasztottakból, és felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizető községi lakosokból állt. Az elöljáróság tagjai: bíró, helyettese a törvénybíró, 10 hites, 3 jegyző, pénztámok, közgyám és körorvos. Segéd és kezelő személyzet: 2 segédjegyző, 1 írnok, 1 szülésznő és 2 vágóbiztos. Szegődményesek: 1 kézbesítő és dobos, 5 községi rendőr, 1 útkaparó és az éjjeliőrök. Tartalmazta a rendelet ezek munkaköri leírását és fizetésük összegét. A község vezetője a bíró és „tollvivője” a főjegyző. A községháza. Építette Staud János egri mester 1898-ban. 1994. November 22., Kedd Itt-Hon M 5 Ellenőrzésen a közlekedési felügyelet A műszaki vizsgálatokhoz szükséges műszerek Fotók: Laczó József Miskolc (ÉM - NJ) - Valljuk be, sokan nem tudtunk mit kezdeni a közúti ellenőrzések során élénkbe toppanó civil ruhás érdeklődőkkel, mert nem tudtuk kicsodák is ők valójában. Általában a műszaki méréseket végezték, a kipufogóból kiáramló gázokat vizsgálták, a menetleveleket ellenőrizték. Nos mostantól ez már senkinek sem okozhat gondot, hiszen a formaruhás ellenőrök dzsekijükön viselik az általuk képviselt cég nevét is: ők a közlekedési felügyelet munkatársai, akik mint eddig, végzik áldozatos munkájukat az utakon valamennyiünk biztonsága érdekében. Énnek napjainkban különösen nagy jelentősége van, mint azt Görömbölyi Zsolt a felügyelet megyei igazgatója elmondta, sok öreg autó fiit az utakon, s közel sem mindegy, milyen műszaki állapotban. A A felügyelet munkatársai a jelzéssel ellátott autóval következetes vizsgálódás szándékai mögött látnunk kell, hogy mennyire fontos a jármű megbízhatósága, hogy a kormány, a fék, a világítás rendben legyen, és persze minél kisebb mértékben szennyezze csak környezetünket az autóáradat. Nem mindegy az sem, hogy szabályszerűen rakodnak vagy sem a teherautók vezetői, hiszen a taszári és más tragédiák jelzik, milyen fontos a jó rögzítés, az átgondolt rakodás. Sajnos így is látunk útjainkon kavicsot, követ, terményt szállító kocsikat, melyeknek útvonalát, haladásuk irányát a lehulló rakomány jelzi. Többek között ezek ellenőrzése is a közúti felügyelet munkatársainak feladatkörébe tartozik. Most már tudjuk, kit és mit képviselnek, ha találkozunk velük a közúti ellenőrzések során. Segítsük munkájukat, járuljunk hozzá a szabályok betartásával, hogy egy-egy ilyen ellenőrzés minél rövidebb ideig tartson. Nálunk telelő népes madárseregek Miskolc (ÉM - K.L.) - Csaknem november közepéig elhúzódott a vénasszonyok nyara, újabb nevén az indián nyár, amely az előrejelzésekből ítélve némiképp a meteorológusokat is meglepte. Ám a derült, napközben verőfényes időjárás ellenére a hőmérő higanyszála egyre inkább mutatja - s az előrejelzések is énül szólnak -, menthetetlenül beköszönt a zordabb, fagyokat jelentő őszitél eleji időjárás. Ezt jelzik a vonuló madárseregek is. Mármint azok, amelyek a telet is nálunk töltik. Ezek közé tartoznak a vaijak. Nemcsak Miskolcon, a tapolcai réten, vagy a Kiliánlakótelepen, de Sárospatak, Sátoraljaújhely folyó- és patakpartjain, vagy az ózdi parkokban mint fekete felleg húznak a vaijak fénylő tollú seregei. De ellepik a Sajó-parti fűzfákat, csak úgy, mint a szerencsi országutat szegélyező fákat. Fészkelőhelyeikről mintha puskaropogással riasztották volna, seregestül szállnak, károgva telepednek meg. Sietséggel vonulnak „élelemszerző” útjaikra a dolmányos és a vetési vaijak. Bár a határ még kínál számukra bőséges táplálékot, jobban érzik magukat a városok, falvak védelmében. A zordabbra fordult időjárás következtében azonban a náluknál kedvesebb madarak is érkeznek a városokba, falvakba. A Bükk lábánál fekvő községek ablakpárkányain már kopognak a cinkék, melyek elhagyták a zempléni erdőket, s beköltöztek a falvakba az aggteleki karsztvidéken is. A picinké, szénfejű énekesek vidám ugrálással keresik táplálékukat a házak közelében. Annyira még nem kemény a hideg, hogy az erdőlakó énekesek védettebb helyekre vonuljanak. Ám a fagyérzékeny madaraknak feltűnése már jelzi, hogy közeledik a hófehér bun- dás tél. Az Itt-Hon konyhája A bükkszentkereszti Gabona Hotel vezetője Valent László ajánlja a következő ételeket otthoni elkészítésre kimondottan ínyenceknek. Csíki pecsenyék Vegyünk személyenként két szelet sertéskarajt vagy taiját, és klopfolás után tegyük a húsokat akkora edénybe, hogy a szeleteket a tej ellepje. Ezután a megtisztított fokhagymagerezdeket bevagdossuk és a tejben ázó hússzeletekre szórjuk. Az edényt lefedve tegyük a hűtőszekrénybe vagy hűvös spájzba, de télen megteszi az erkély is. Másnap öntsük le a tejet a szeletekről, szabaduljunk meg a fokhagymáktól is. A húsokról egyenként toljuk le a még rajtuk maradt tejet egy vágódeszkán a kés hátával. Amikor ezzel megvagyunk, elkészítjük az újabb pácot, ugyanúgy, mint egy nappal előbb, és abba visszarakjuk a hússzeleteket. Két napon át tartó érlelés után a le- csöpögtetett szeleteket megsózzuk, majd paprikás lisztben megforgatjuk és forró olajban kisütjük. A már kész, de ugyancsak meleg rizs, illetve burgonyakörettel a csíki pecsenyéket forrón tálaljuk. Illik hozzá a vegyes és a paradicsomsaláta egyaránt, mint ahogy egy pohár nemes száraz vörösbor is. Káposztás csülkös bableves A tarkababot együtt tegyük fel főzni a csülökkel. Félfőzésnél a csülköt kivesz- szük és a babhoz hozzátesszük a hordós káposztát, és ezeket összefőzzük. Babérlevél, egész bors, csöves paprika kell hozzá. Teljes főzés után a kész levesbe besamelt készítünk, majd tejföllel, petrezselyem zölddel díszítjük, citromkarikát adunk hozzá. A kivett csülköt pörköltszerűen összevágjuk és puhára pároljuk, kevés mustárral ízesítjük. Ézt a tál aljába helyezzük, és rátálaljuk a bab és káposztás levest. Főételnek is igen kiváló, hiszen együtt a sokféle hozzávalóval magas élvezeti és kalóriaértéket képvisel.
