Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-16 / 271. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Világpolitika 1994« November 16-, Szerda „KILÁTÓ Üldözött jelképek Gyöngyösi Gábor Az egész világot körbefutotta már a nem is olyan friss hír, miszerint a román parlament megszavazta és a szenátus elé terjesztette az idegen - nekik idegen - jelképek, himnuszok betiltásáról szóló törvényjavaslatát. Azt, hogy büntetendő cselekedet legyen Romániában az idegen jelképek használata. A világ azonban nem tudja - mert nem nagyon érdekelte -, hogy ez a törvényjavaslat egyáltalán nem új Romániában, s azt sem, hogy milyen idegen jelképekre és himnuszokra vonatkozik. Nem új ugyanis, mert soha nem vonták vissza, s az idegen, - értsd kizárólag magyar-zászló, címer, himnusz használata, de még a tartása is sokévi börtönnel volt büntethető akármikor. Büntették a háború előtt, és után, a népi és a szocialista Románia Köztársaságban, amit akármilyen jelző mellett is Romániának hívtak makacsul, soha nem engedve meg azt, hogy a haza, mármint a hazájuk neve váljon jelzővé. Azt viszont soha senki nem támadta, szóvá se tette, miért nyomtatják rá minden tekercs higiénikus, azaz WC papírra, hogyComu- na din Paris, tehát Párizsi Kommün, mert hogy így hívták az előállító gyárat. Az idők persze változnak, a gyár sem viseli mára párizsi kommün nevét, de a magyar zászlót kitűzni, vagy koszorúszalagként használni soha sem volt ajánlatos, mert ha egy időben a személy nem is kapott büntetést, a megkoszorúzott emlékmű, szobor, emléktábla biztosan megbánta. A Ceausescu rendszer bukása enyhített valamit a szigoron, de amint látszik, nem tartott sokáig. Sőt amint hallatszik, már a Szlovák Nemzeti Párt is követni kívánja a román példát. Vajon ők milyen ország jelképeire gondolnak? Lehet, mégis az angolok látnak világosan, amikor a The Times úgy vélekedik, hogy ez a törvény még tovább tolja az alapszerződések megkötését amelyek - „egyebek mellett hivatalossá tennék az ország jelenlegihatárait". Ésegyáltalán, ha mégismegkötnénk a szerződéseket, odatehetjük-e aláíráskor jelképeinket az asztalra ? / ESZAK-MAGmORSZÁG Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25„ tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V„ Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-4064 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Adám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341 -817,411 -276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon: 411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Infoim Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17,90 forint, a pénteki lapszám 19,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48)317-157 Szikszó (46) 396-174 Sárospatak (47) 323-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Clinton mégis jön Budapestre Az amerikai elnök az EBEÉ decemberi csúcstalálkozóján Washington (MTI) - Bili Clinton amerikai elnök feltett szándéka, hogy - ha rövid időre is - részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) budapesti csúcstalálkozóján. A CNN hírtelevízió által élőben közvetített keddi dzsakartai sajtótájékoztatóján közölte, hogy kritikus fontosságúnak tekinti a részvételét, hiszen Washington egy olyan biztonságos és erős Európában érdekelt, amely ugyan függetlenebb, de szoros szövetségese marad az Egyesült Államoknak. Utalt arra, hogy az amerikai kormányzat támogatja mind az Európai Unió, mind az EBEÉ hatékonyságának és szerepének növelését, és továbbra is elkötelezett a földrész ügyei iránt, amint azt a békepartnerségi programban betöltött helye is bizonyítja. Az elnök jelezte, hogy a budapesti úttal kapcsolatban telefonon beszélt Helmut Kohl kancellárral és Borisz Jelcin orosz elnökkel.- Úgy gondolom, hogy ott kell lennem - hangoztatta, megjegyezve ugyanakkor, hogy csak rövid időt tud majd a magyar fővárosban tölteni. Bili Clinton budapesti útjáról éles vita bontakozott ki a kormányzaton belül. Richard Holbrooke, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyekben illetékes államtitkár-helyettese amellett érvelt, hogy az elnök nem engedheti meg magának az EBEE-értekezlet mellőzését, vele szöges ellentétben viszont néhány politikai tanácsadó — köztük George Stephanopou- los - azt hangoztatta, hogy az elnöknek fontosabb tennivalói is akadnak. A budapesti úttal kapcsolatban a kormányzat részben mérlegelte azt is, vajon a fegyverembargó ellenőrzésének feladására vonatkozó amerikai döntés nyomán felerősödnek-e a boszniai harci cselekmények, ami esetleg központi témaként rányomhatná bélyegét az útra. A sajtóban kiszivárogtatott elképzelések szerint Bili Clinton december negyedikén, a Kennedy Központban megrendezett gálaest után indulna Budapestre, és másnap, washingtoni idő szerint hétfő estére már vissza is térne, hogy részt vegyen a Fehér Ház karácsonyi partiján. Szerb rakétatámadás Cazin ellen Ismét Helmut Kohl a kancellár Bonn (MTI) - A német képviselőház kedden rendkívül szoros eredménnyel ismét Helmut Kohlt választotta kancellárrá. A bonni kormányt 12 éve irányító Kohl mindössze egy szavazattal kapott többet, mint amennyi a megválasztásához szükséges volt. Az októberi választások után megalakult új összetételű Bundestagban a keresztény-liberális koalíciónak csekély többsége van az ellenzékkel szemben. Míg a kormánypártok - a CDU, a CSU és az FDP - 341, az ellenzéki pártok 331 mandátummal rendelkeznek. A kancellár megválasztásához 337 szavazatra A régi-új kancellár Roman Herzog államfőtől átvette kinevezési okmányát, majd délután a Bundestagban letette a hivatali esküt volt szükség, és Kohl 338 voksot kapott. Mivel a párt- és frakcióvezetők alapos szervezőmunkájának köszönhetően minden kormánypárti képviselő jelen volt - bár az egyik elaludt, és csak az utolsó pillanatban esett be - a jelek szerint a koalíciós pártok képviselői közül hárman nem támogatták a CDU elnökének újraválasztását. Kohl megválasztása utáni első nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a német egyesülés kiteljesítését és az európai integrációs folyamat visszafordíthatatlanná tételét tekinti legfontosabb célkitűzésének a következő évekre. A kancellár csütörtökön ismerteti új kormányának összetételét, és a jövő héten teijeszti elő a kormányprogramot. Belgrád (MTI) - Északnyugat- Boszniában kedden is folytatódtak a heves muzulmán- szerb harcok, a szerbek rakétákkal lőtték Cazint. Szarajevóban is feszült a helyzet^ és egy orvlövész- támadás miatt ismét leállították a villamosforgalmat. Boszniai szerb katonai jelentések szerint a szerb erők szinte teljes egészében ellenőrzésük alá vonták az északnyugat-boszniai Bihac fölé magasodó Grabez-fennsíkot. Szerb értesülések szerint a kormánycsapatok Ripac, Otoka és Grabez térségében igyekeznek összevonni erőiket, és megállítani a szerb előrenyomulást. Mohamed Basir-Ugdin, a kéksisakosok Bihacnál tartózkodó bangladesi erőinek egyik főtisztje kedden bejelentette: a szerb erők hétfő este tíz SA-2 típusú rakétát lőttek ki a Bihactól északra fekvő Cazin városára. Szarajevóban kedden ismét felfüggesztették a villamosforgalmat, miután egy orvlövész tüzet nyitott az egyik villamosszerelvényre. A merényletben senki sem sebesült meg. Szerb katonai jelentések szerint teljes kudarcot vallott a muzulmán erők hercegovinai offenzívája: a szerb katonák visszaverték a Nevesinje közelében indított támadást, amelyben a kormánycsapatok állítólag legalább százhúsz katonát vesztettek. A boszniai szerb egységek kedden a nyugat-boszniai Kup- res környékén elfoglaltak két stratégiai jelentőségű települést - jelentette be a 2. krajinai hadtest parancsnoksága. Belgrád központjában kedd délelőtt felrobbant egy gépkocsiba rejtett pokolgép. Nem hivatalos értesülések szerint a merénylet mögött nem politikai indokok, hanem személyes bosszú áll. A robbanásban súlyosan megsebesült a gépkocsi tulajdonosa, a 32 éves Rade Medjed. „HÁT1ÉR: Békepartnerség, Budapest (MTI) - A békepartnerségnek nevezett elgondolást a NATO 1993. október 20-21. között Travemündében tartott miniszteri tanácskozásán terjesztette elő az Egyesült Államok küldöttsége. Az elképzelések első ízben terjedtek túl az általános nyilatkozatokon, amelyek szerint a szövetséget egyszer majd megnyitják az új tagok előtt. A Partnerség a békéért címet viselő keretdokumentumot az Észak-atlanti Tanács 1994. január 10-11-én tartott brüsszeli ülésén fogadták el a résztvevő állam- és kormányfők. A hivatalos amerikai megfogalmazás szerint „evolúciós, dinamikus folyamatról” van szó, amely lehetőséget ad a közeledéshez a NATO-hoz. Ugyanakkor - a NATO-tagálla- moktól eltérően - a partnerállamok nem kapják meg a NATO védelmi garanciáját külső támadás esetén, csupán konzultációs lehetőséget és politikai közvetítést kérhetnek. A partnerállamoknak átláthatóvá kell tenniük katonai költség- vetésüket és biztosítani kell védelmi erejük demokratikus ellenőrzését, fejleszteniük kell a NATO-val együttműködő erejüket, és késznek kell lenniük a NÁTO-val közös békefenntartó és humanitárius műveletekben való részvételre, emellett saját költségükön létre kell hozniuk a szövetséggel kapcsolatot tartó irodájukat. A csatlakozott tagállamok a NATO-nak úgynevezett felajánlási dokumentumot terjesztenek elő, amely az általuk a partnerség politikai céljai elérése érdekében teendő lépéseket részletezi, és amelyben kimutatják, melyek a békepartnerség keretén belül felhasználható katonai eszközeik. Ennek alapján kezdődnek meg aztán a tárgyalások a kétoldalú együttműködési munkaprogram végleges tartalmáról. A partnerség nyitott, elvileg bármely állam részese lehet, amelyik elfogadja a feltételeket. Ezzel aktív partnerré válik, részt vehet a katonai együttműködésben, a tisztképzésben, közös védelmi gyakorlatokban, és bevonják őket a NATO bizottságainak tevékenységébe is. Ez utóbbiakból kétszáznál is több működik. A NATO azonban azt is hangsúlyozza, hogy az aktív partnerség nem jelenti azt, hogy ezen államok automatikusan a szövetség tagjaivá válhatnak: ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A békepartnerség csak felkészít a taggá válásra, de arra nézve, hogy ezt milyen konkrét kritériumok alapján, milyen biztonsági garanciákkal, és kinek a költségére hajtsák végre, még nem alakult ki egységes vélemény. A NATO kibővítésekor súlyosan esik latba Oroszország véleménye, márpedig Moszkva világosan kifejezte: nem pártolja a volt szocialista országok felvételét a NATO-ba, mert ez ottani vélemények szerint Oroszország elszigetelődéséhez vezethetne. A leendő partnerországok közül elsőként 1994. január 26-án Teodor Melescanu román külügyminiszter írta alá a keretegyezményt. Romániát egy nappal követte Litvánia, majd sorban Lengyelország, Észtország, Magyar- ország (1994. február 8-án). Szerződéstervezet Pozsony - Éva Mitrová, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete kedden a szlovák rádió déli hírműsorában bejelentette, hogy a magyar külügyminisztériumban átvette a magyar-szlovák alapszerződés magyar részről észrevételezett tervezetét. Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete kedden a déli órákban ugyanezt a dokumentumot átadta a szlovák külügyminisztériumban. Jelcin döntései Moszkva (MTI) - Az orosz elnök kedden folytatta a lassan egy hónapja tartó kormányátalakítást. Borisz Jelcin a gazdasági kabinet egyik kulcsposztjának számító vagyonügynökség élére egy jószerével ismeretlen politikust nevezett ki Vlagyimir Polevanov személyében. Az államfő másik rendeletével kinevezte Vlagyimir Babicsevet a kormány apparátusának főnökévé. Egyes értesülések szerint Jelcin elnök Szergej Sahrajtól elvette a csecsen ügyekkel kapcsolatos megbízatását. Ä miniszterelnök-helyettesi tisztet betöltő Sahrajt lényegében nem fogadta el tárgyalópartnernek a csecsen vezetés. Helyét Nyikolaj Jegorov nemzetiségügyi miniszter vette át. APEC-csúcs Tokió (MTI) - Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországai az indonéziai Bogorban kedden megtartott csúcsértekezletükön megerősítették azt a közös céljukat, hogy a jövő évezred elejére megvalósítják a teljes szabadkereskedelmet a térségben. Noha ezt az alapvető célkitűzést az APEC-ben részt vevő országok egyike sem ellenezte, még a csúcs előtti utolsó napokban is maradt némi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy elérését konkrét határidőkhöz fogják-e kötni. Miután a csúcstalálkozót előkészítő miniszteri értekezleten nem alakult ki egyetértés ezzel kapcsolatban, a döntést az első számú vezetőkre bízták. A házigazda indonéz elnök, Suharto személyes sikerének is tekinthető, hogy a kedden jóváhagyott Bo- gori Nyilatkozatban az ÁPEC-or- szágok vezetői - az ő javaslatát elfogadva - a 2020. évet jelölték meg a beruházások és a kereskedelem teljes liberalizálásának határidejeként. Míndoroi földrengés Legkevesebb 44 személy vesztette életét és több mint 130 ember sérült meg kedden hajnalban a Fülöp- szigetek északi részén levő Mindoro szigetén történt földrengés és az azt követő árhullám következtében. A földmozgást a Richter-skála szerinti 7,1 erősségűnek mérték. Röviden ________ V arsó - Piotr Kolodziejczyk, a leváltott lengyel nemzetvédelmi miniszter megismételte azon véleményét, hogy politikai játszma áldozatává vált. Kairó - Az Iszlám Dzsihád tagjai a halált szeretik, mint ahogy az izraeliek az életet - mondta Fati Sakaki, a szélsőséges mozgalom vezetője. Peking - Agyvérzést kapott Pe- kingben Csang Kaj-sek unokája, Winston Csang Hsziao-cu, a tajpeji Szucsou Egyetem elnöke. London - Nagy felbontású orosz és francia kémműhold-fényképek tanúsága szerint Izrael legalább kétszáz, nukleáris töltettel felszerelt fegyvert tart hadrendben. 3ill Clinton Fotók: AF