Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-16 / 271. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Világpolitika 1994« November 16-, Szerda „KILÁTÓ Üldözött jelképek Gyöngyösi Gábor Az egész világot körbefutotta már a nem is olyan friss hír, miszerint a román parla­ment megszavazta és a szenátus elé ter­jesztette az idegen - nekik idegen - jel­képek, himnuszok betiltásáról szóló tör­vényjavaslatát. Azt, hogy büntetendő cse­lekedet legyen Romániában az idegen jel­képek használata. A világ azonban nem tudja - mert nem nagyon érdekelte -, hogy ez a törvényja­vaslat egyáltalán nem új Romániában, s azt sem, hogy milyen idegen jelképekre és himnuszokra vonatkozik. Nem új ugyanis, mert soha nem vonták vissza, s az idegen, - értsd kizárólag magyar-zász­ló, címer, himnusz használata, de még a tartása is sokévi börtönnel volt büntethe­tő akármikor. Büntették a háború előtt, és után, a népi és a szocialista Románia Köz­társaságban, amit akármilyen jelző mel­lett is Romániának hívtak makacsul, soha nem engedve meg azt, hogy a haza, már­mint a hazájuk neve váljon jelzővé. Azt viszont soha senki nem támadta, szóvá se tette, miért nyomtatják rá minden tekercs higiénikus, azaz WC papírra, hogyComu- na din Paris, tehát Párizsi Kommün, mert hogy így hívták az előállító gyárat. Az idők persze változnak, a gyár sem vi­seli mára párizsi kommün nevét, de a ma­gyar zászlót kitűzni, vagy koszorúszalag­ként használni soha sem volt ajánlatos, mert ha egy időben a személy nem is ka­pott büntetést, a megkoszorúzott emlék­mű, szobor, emléktábla biztosan megbán­ta. A Ceausescu rendszer bukása enyhített valamit a szigoron, de amint látszik, nem tartott sokáig. Sőt amint hallatszik, már a Szlovák Nemzeti Párt is követni kívánja a román példát. Vajon ők milyen ország jel­képeire gondolnak? Lehet, mégis az angolok látnak világosan, amikor a The Times úgy vélekedik, hogy ez a törvény még tovább tolja az alapszer­ződések megkötését amelyek - „egyebek mellett hivatalossá tennék az ország jelen­legihatárait". Ésegyáltalán, ha mégismeg­kötnénk a szerződéseket, odatehetjük-e aláíráskor jelképeinket az asztalra ? / ESZAK-MAGmORSZÁG Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25„ tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V„ Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-4064 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Adám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341 -817,411 -276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon: 411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Infoim Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámá­ra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17,90 forint, a pénteki lapszám 19,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48)317-157 Szikszó (46) 396-174 Sárospatak (47) 323-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Clinton mégis jön Budapestre Az amerikai elnök az EBEÉ decemberi csúcstalálkozóján Washington (MTI) - Bili Clinton amerikai elnök feltett szándé­ka, hogy - ha rövid időre is - részt vesz az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Értekez­let (EBEÉ) budapesti csúcsta­lálkozóján. A CNN hírtelevízió által élőben közvetített keddi dzsakartai sajtótájékoztatóján közölte, hogy kritikus fontossá­gúnak tekinti a részvételét, hi­szen Washington egy olyan biz­tonságos és erős Európában ér­dekelt, amely ugyan függetle­nebb, de szoros szövetségese marad az Egyesült Államoknak. Utalt arra, hogy az amerikai kor­mányzat támogatja mind az Euró­pai Unió, mind az EBEÉ hatékony­ságának és szerepének növelését, és továbbra is elkötelezett a földrész ügyei iránt, amint azt a békepart­nerségi programban betöltött helye is bizonyítja. Az elnök jelezte, hogy a budapesti úttal kapcsolatban tele­fonon beszélt Helmut Kohl kancel­lárral és Borisz Jelcin orosz el­nökkel.- Úgy gondolom, hogy ott kell lennem - hangoztatta, megjegyezve ugyanakkor, hogy csak rövid időt tud majd a magyar fővárosban töl­teni. Bili Clinton budapesti útjáról éles vita bontakozott ki a kormányzaton be­lül. Richard Holbroo­ke, a külügyminiszté­rium európai és kana­dai ügyekben illetékes államtitkár-helyette­se amellett érvelt, hogy az elnök nem en­gedheti meg magának az EBEE-értekezlet mellőzését, vele szö­ges ellentétben vi­szont néhány politikai tanácsadó — köztük George Stephanopou- los - azt hangoztatta, hogy az elnöknek fon­tosabb tennivalói is akadnak. A budapesti úttal kapcsolatban a kormányzat részben mérlegelte azt is, va­jon a fegyverembargó ellenőrzésének feladá­sára vonatkozó ameri­kai döntés nyomán felerősödnek-e a bosz­niai harci cselekmények, ami eset­leg központi témaként rányomhat­ná bélyegét az útra. A sajtóban kiszivárogtatott el­képzelések szerint Bili Clinton de­cember negyedikén, a Kennedy Központban megrendezett gálaest után indulna Budapestre, és más­nap, washingtoni idő szerint hétfő estére már vissza is térne, hogy részt vegyen a Fehér Ház karácso­nyi partiján. Szerb rakétatámadás Cazin ellen Ismét Helmut Kohl a kancellár Bonn (MTI) - A német képvise­lőház kedden rendkívül szoros eredménnyel ismét Helmut Kohlt választotta kancellárrá. A bonni kormányt 12 éve irá­nyító Kohl mindössze egy sza­vazattal kapott többet, mint amennyi a megválasztásához szükséges volt. Az októberi választások után meg­alakult új összetételű Bundestag­ban a keresztény-liberális koalíció­nak csekély többsége van az ellen­zékkel szemben. Míg a kormány­pártok - a CDU, a CSU és az FDP - 341, az ellenzéki pártok 331 mandá­tummal rendelkeznek. A kancellár megválasztásához 337 szavazatra A régi-új kancellár Roman Herzog államfőtől átvette kinevezési okmá­nyát, majd délután a Bundestagban letette a hivatali esküt volt szükség, és Kohl 338 voksot ka­pott. Mivel a párt- és frakcióvezetők alapos szervezőmunkájának köszön­hetően minden kormánypárti képvi­selő jelen volt - bár az egyik elaludt, és csak az utolsó pillanatban esett be - a jelek szerint a koalíciós pártok képviselői közül hárman nem támo­gatták a CDU elnökének újraválasz­tását. Kohl megválasztása utáni első nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a német egyesülés kiteljesítését és az európai integrációs folyamat vissza­fordíthatatlanná tételét tekinti leg­fontosabb célkitűzésének a követke­ző évekre. A kancellár csütörtökön is­merteti új kormányának összetétel­ét, és a jövő héten teijeszti elő a kor­mányprogramot. Belgrád (MTI) - Északnyugat- Boszniában kedden is folytatód­tak a heves muzulmán- szerb harcok, a szerbek rakétákkal lőt­ték Cazint. Szarajevóban is fe­szült a helyzet^ és egy orvlövész- támadás miatt ismét leállították a villamosforgalmat. Boszniai szerb katonai jelentések szerint a szerb erők szinte teljes egészében ellenőrzésük alá vonták az északnyugat-boszniai Bihac fölé magasodó Grabez-fennsíkot. Szerb értesülések szerint a kormánycsa­patok Ripac, Otoka és Grabez térsé­gében igyekeznek összevonni erői­ket, és megállítani a szerb előrenyo­mulást. Mohamed Basir-Ugdin, a kéksisakosok Bihacnál tartózkodó bangladesi erőinek egyik főtisztje kedden bejelentette: a szerb erők hétfő este tíz SA-2 típusú rakétát lőttek ki a Bihactól északra fekvő Cazin városára. Szarajevóban ked­den ismét felfüggesztették a villa­mosforgalmat, miután egy orvlö­vész tüzet nyitott az egyik villa­mosszerelvényre. A merényletben senki sem sebesült meg. Szerb katonai jelentések szerint teljes kudarcot vallott a muzulmán erők hercegovinai offenzívája: a szerb katonák visszaverték a Neve­sinje közelében indított támadást, amelyben a kormánycsapatok állí­tólag legalább százhúsz katonát vesztettek. A boszniai szerb egysé­gek kedden a nyugat-boszniai Kup- res környékén elfoglaltak két stra­tégiai jelentőségű települést - jelen­tette be a 2. krajinai hadtest pa­rancsnoksága. Belgrád központjában kedd dél­előtt felrobbant egy gépkocsiba rej­tett pokolgép. Nem hivatalos érte­sülések szerint a merénylet mögött nem politikai indokok, hanem sze­mélyes bosszú áll. A robbanásban súlyosan megsebesült a gépkocsi tu­lajdonosa, a 32 éves Rade Medjed. „HÁT1ÉR: Békepartnerség, Budapest (MTI) - A békepart­nerségnek nevezett elgondolást a NATO 1993. október 20-21. kö­zött Travemündében tartott mi­niszteri tanácskozásán terjesztet­te elő az Egyesült Államok kül­döttsége. Az elképzelések első íz­ben terjedtek túl az általános nyi­latkozatokon, amelyek szerint a szövetséget egyszer majd meg­nyitják az új tagok előtt. A Partnerség a békéért címet viselő keretdokumentumot az Észak-atlanti Tanács 1994. janu­ár 10-11-én tartott brüsszeli ülé­sén fogadták el a résztvevő állam- és kormányfők. A hivatalos ame­rikai megfogalmazás szerint „evolúciós, dinamikus folyamat­ról” van szó, amely lehetőséget ad a közeledéshez a NATO-hoz. Ugyanakkor - a NATO-tagálla- moktól eltérően - a partnerálla­mok nem kapják meg a NATO vé­delmi garanciáját külső támadás esetén, csupán konzultációs lehe­tőséget és politikai közvetítést kérhetnek. A partnerállamoknak átlátha­tóvá kell tenniük katonai költség- vetésüket és biztosítani kell vé­delmi erejük demokratikus ellen­őrzését, fejleszteniük kell a NATO-val együttműködő erejü­ket, és késznek kell lenniük a NÁTO-val közös békefenntartó és humanitárius műveletekben való részvételre, emellett saját költségükön létre kell hozniuk a szövetséggel kapcsolatot tartó irodájukat. A csatlakozott tagállamok a NATO-nak úgynevezett felajánlá­si dokumentumot terjesztenek elő, amely az általuk a partnerség politikai céljai elérése érdekében teendő lépéseket részletezi, és amelyben kimutatják, melyek a békepartnerség keretén belül fel­használható katonai eszközeik. Ennek alapján kezdődnek meg aztán a tárgyalások a kétoldalú együttműködési munkaprogram végleges tartalmáról. A partnerség nyitott, elvileg bármely állam részese lehet, ame­lyik elfogadja a feltételeket. Ezzel aktív partnerré válik, részt vehet a katonai együttműködésben, a tisztképzésben, közös védelmi gyakorlatokban, és bevonják őket a NATO bizottságainak tevékeny­ségébe is. Ez utóbbiakból kétszáz­nál is több működik. A NATO azonban azt is hangsúlyozza, hogy az aktív partnerség nem je­lenti azt, hogy ezen államok auto­matikusan a szövetség tagjaivá válhatnak: ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A béke­partnerség csak felkészít a taggá válásra, de arra nézve, hogy ezt milyen konkrét kritériumok alap­ján, milyen biztonsági garanciák­kal, és kinek a költségére hajtsák végre, még nem alakult ki egysé­ges vélemény. A NATO kibővítésekor súlyo­san esik latba Oroszország véle­ménye, márpedig Moszkva vilá­gosan kifejezte: nem pártolja a volt szocialista országok felvételét a NATO-ba, mert ez ottani véle­mények szerint Oroszország elszi­getelődéséhez vezethetne. A leendő partnerországok kö­zül elsőként 1994. január 26-án Teodor Melescanu román külügy­miniszter írta alá a keretegyez­ményt. Romániát egy nappal kö­vette Litvánia, majd sorban Len­gyelország, Észtország, Magyar- ország (1994. február 8-án). Szerződéstervezet Pozsony - Éva Mitrová, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete kedden a szlovák rádió déli hírmű­sorában bejelentette, hogy a ma­gyar külügyminisztériumban átvet­te a magyar-szlovák alapszerződés magyar részről észrevételezett ter­vezetét. Boros Jenő, a Magyar Köz­társaság pozsonyi nagykövete ked­den a déli órákban ugyanezt a do­kumentumot átadta a szlovák kül­ügyminisztériumban. Jelcin döntései Moszkva (MTI) - Az orosz elnök kedden folytatta a lassan egy hó­napja tartó kormányátalakítást. Borisz Jelcin a gazdasági kabinet egyik kulcsposztjának számító va­gyonügynökség élére egy jószerével ismeretlen politikust nevezett ki Vlagyimir Polevanov személyében. Az államfő másik rendeletével kine­vezte Vlagyimir Babicsevet a kor­mány apparátusának főnökévé. Egyes értesülések szerint Jelcin el­nök Szergej Sahrajtól elvette a cse­csen ügyekkel kapcsolatos megbíza­tását. Ä miniszterelnök-helyettesi tisztet betöltő Sahrajt lényegében nem fogadta el tárgyalópartnernek a csecsen vezetés. Helyét Nyikolaj Jegorov nemzetiségügyi miniszter vette át. APEC-csúcs Tokió (MTI) - Az Ázsiai és Csen­des-óceáni Gazdasági Együttműkö­dés (APEC) tagországai az indoné­ziai Bogorban kedden megtartott csúcsértekezletükön megerősítet­ték azt a közös céljukat, hogy a jövő évezred elejére megvalósítják a tel­jes szabadkereskedelmet a térség­ben. Noha ezt az alapvető célkitű­zést az APEC-ben részt vevő orszá­gok egyike sem ellenezte, még a csúcs előtti utolsó napokban is ma­radt némi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy elérését konkrét határidőkhöz fogják-e kötni. Miu­tán a csúcstalálkozót előkészítő mi­niszteri értekezleten nem alakult ki egyetértés ezzel kapcsolatban, a döntést az első számú vezetőkre bíz­ták. A házigazda indonéz elnök, Su­harto személyes sikerének is tekint­hető, hogy a kedden jóváhagyott Bo- gori Nyilatkozatban az ÁPEC-or- szágok vezetői - az ő javaslatát elfo­gadva - a 2020. évet jelölték meg a beruházások és a kereskedelem tel­jes liberalizálásának határ­idejeként. Míndoroi földrengés Legkevesebb 44 személy vesztette életét és több mint 130 ember sé­rült meg kedden hajnalban a Fülöp- szigetek északi részén levő Mindo­ro szigetén történt földrengés és az azt követő árhullám következté­ben. A földmozgást a Richter-skála szerinti 7,1 erősségűnek mérték. Röviden ________ V arsó - Piotr Kolodziejczyk, a le­váltott lengyel nemzetvédelmi mi­niszter megismételte azon vélemé­nyét, hogy politikai játszma áldoza­tává vált. Kairó - Az Iszlám Dzsihád tagjai a halált szeretik, mint ahogy az izrae­liek az életet - mondta Fati Sakaki, a szélsőséges mozgalom vezetője. Peking - Agyvérzést kapott Pe- kingben Csang Kaj-sek unokája, Winston Csang Hsziao-cu, a tajpeji Szucsou Egyetem elnöke. London - Nagy felbontású orosz és francia kémműhold-fényképek ta­núsága szerint Izrael legalább két­száz, nukleáris töltettel felszerelt fegyvert tart hadrendben. 3ill Clinton Fotók: AF

Next

/
Thumbnails
Contents