Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
8 A Itt-Hon 1994. November 1., Kedd _ABAÚTI PORTRÉ A kurátor úr Abaújszántó (ÉM - K.S.) - Amikor az abaújszántói református templom felújításáról kérdeztük a református lelkészt, ő azt mondta: a kurátor úrról újunk, mert ő megérdemli munkálkodásaiért, hogy róla szóljon az írás. Korhűt János 1926-ban született Abaújszántón. Szülei szegényemberek voltak, édesapja első világháborús hadirokkant, és így édesanyja a négy gyermeket nehéz körülmények között nevelte. Az elemi iskola elvégzése után szakmát tanult. A háború utáni nehéz helyzetben kevés volt a munkalehetőség, napszámba járt dolgozni, majd a cipészszakmát folytatta, de az ’50-es évek elején anyaghiány miatt ezt abbahagyta. Majd szövetkezeti vonalra került dolgozni, először a Földműves Szövetkezetnél volt darálós segédmunkás, majd a ZÖLDERT-nél szálastakarmány felvásárló, végül a szerencsi ÁFÉSZ-nél körzeti felvásárló. Közben tanult is, elvégezte a nyolc általánost, és a munkahelyének megfelelő szakmából is levizsgázott. így több szakmája is van: cipész, fodrász és kereskedő. 1951-ben megnősült, felesége Molnár Klára, aki szintén az AFÉSZ-nél dolgozott, ott volt felvásárló, és onnan ment nyugdíjba. Szerette a munkáját, de a környezete is őt, hiszen az idős ügyfelek is gyakran „Klárika néninek” szólították. A családban három gyerek van, közülük kettő érettségizett, egy lakatos szakmunkás-bizonyítványt szerzett, valamennyien házasok és Abaújszántón élnek. Öt unoka van a családban. Korhűt János vallásos életet élt gyerekkorától, azért természetes, hogy szabad idejében egyházi ügyekkel is foglalkozik. így huszonnyolc évvel ezelőtt megválasztották presbiternek, és huszonnyolc éve az Abaújszántói Református Egyházközösség gondnoka is. A szű- kebb környezetén kívül a megye egyházi életében is részt vesz, s ezért beválasztották az egyházmegyei tisztségviselők közé, előbb világi jegyzőnek, majd az egyházmegyei tanács bírójának.- Leghőbb vágjam az volt, hogy régi templomunkat felújíthassuk. Most ez sikerült. Tíz éven keresztül ezen dolgoztunk és ezen fáradoztunk, sikerült templomunkat a legszebb templommá újjáépíteni. Harmadáron lehet hozzájutni tenyésznyulakhoz a Csereháton Kis János szervezi a csereháti nyúlprogramot Fotó: B. Gy. Homrogd-Gagyvendégi (ÉM- B.GY.) - A Gagyvendégiben működő Csereháti Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ újabb akcióba kezdett október 1-jén. A Népjóléti Minisztérium támogatásával indította el nyúlprogramját, ami átfogja az egész Cserehátot, Szikszótól a szlovák határig illetve a Her- nád-völgyétől a Bódva-völgyéig húzódó területet. A program komplex: a kihelyezéstől a felvásárlásig, a tápellátásig mindent magába foglal. Az 1000 db tenyésznyulat- amit a jelentkező termelőkhöz helyeznek ki - a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézettől kapják. A törzskönyvezett, új-zélandi fehér fajta, kifejezetten jó szaporodó. Csoportos származási igazolással, védőoltással és 30 napos garanciával helyezi ki a termeltető. A gagyvendégi központ 330 forintért adja darabonként a tenyészállatot. Köztudott, az ilyen fajtájú állat piaci értéke megközelíti az 1000 forintot. Érdemes belefogni a háztáji tenyésztésbe, hiszen nemcsak a tenyésznyúl kerül egyharmadá- ba, hanem a tartáshoz szükséges tápár is alacsonyabb a kereskedelemben kaphatónál. Mázsánként 1700 forintért juttatják a termelőhöz. A jászberényi vágóhíddal kötött szerződés alapján az október 14-ei állapot szerint a fel- vásárlási ái- kilónként 144 forint, amihez még 5 forintot hozzátesz a gagyvendégi központ. És azok, akik eddig még nem tartottak nyulat, ne keseredjenek el. Ugyanis megszervezték az érdeklődőknek azt a háromórás ismeretteijesztő előadássorozatot, ahol az elméleti és gyakorlati tennivalókról hazai neves nyúltenyésztő szakemberektől hallgathatnak előadást az érdeklődők. így például Holdas Sándor a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, Pacs István agrármérnök, Vörös Gábor állatorvos, tudományos kutató és Nagy Sándor az N.ALEX Bt. ügyvezető igazgatója füzesabonyi aranykoszorús nyúltenyésztő, ,A kistermelői nyúltechno- lógia” című kiadvány szerzője. A központnak ezzel a programmal az volt a célja, hogy a feledésbe merült nyúltenyész- tési hagyományokat felelevenítse a Csereháton, azonkívül jövedelemhez juttassa a munkanélkülieket és a rászoruló családokat. így érthető, hogy 30 állatnál többet nem helyeznek ki egyetlen termelőhöz sem. Aki szeretne bekapcsolódni ebbe a programba, az munkaidőben a 46/386-677-es telefonon, vagy egész nap a 46/454-132-es telefonon érdeklődhetnek. Gyerekek honi rajzasztala Csendélet Flórusz Johanna 5 éves Abaújszántói gyerek rajza Síelés Hajdú Krisztina 6/a osztályos Halmaji tanuló rajza Sportcsarnokavatás - egyenes adásban A beruházás felét a szikszói városi önkormányzat állta Elérkezett az ünnepélyes kulcsátadás pillanata Fotó: Knyizsák Ferenc Szikszó (ÉM - B.GY.) - Ünnepélyes keretek között adták át az október 23-ai ünnepünk elő- napján Szikszón a város új létesítményét, az 1989 óta készülő sportcsarnokot. A 95 millió forintos beruházásból 45 millió forintot kapott a város különféle céltámogatások kapcsán. A fennmaradó összeget az önkormányzat állta. A sportlétesítményt elsősorban az általános és középiskolások, valamint a helyi sportklub tagjai használják majd. Az avatásra összegyülteket Sivák József a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának vezetője, a szikszói származású Móré László, a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdálkodási Főosztályvezető helyettese, valamint Panyik József Szikszó város polgármestere köszöntötte. Sivák József pányoki születésű révén örömét fejezte ki, hogy ilyen nagyságrendű, nem mindennapi létesítménnyel gazdagodott ez a régió. Megítélése szerint nagyon jól hasznosul majd az a 25 millió forint, amit az állam céltámogatásként odaítélt ezen intézmény építésére Szikszónak. Ugyanis helyi erőkből elképzelhetetlen lett volna az építkezés, még akkor is, ha az önkormányzat és lakosság is összefogott a fejlesztés érdekében. Móré László véleménye szerint sokat tehet ez a sportcentrum az iljúság egészséges életmódjának kialakításáért. Panyik József polgármester kifejtette, hogy talán méltathatná is ezt a napot, de nem tette. Az ünnepséget még emlékezetesebbé teszi, hogy az otthon maradt szikszóiak a városi televízió révén, egyenes adásban nézhetik az avatási ceremóniát. Ezt az eseményt történelmi pillanatnak nevezte, mert ilyen élő, egyenes televízió-közvetítésre Abaújban most először került sor. A szikszói önkormányzati testület egyébként október 20- ai ülésén a sportcsarnok ügyvezető igazgatói tisztségére Puskás Ferenc alpolgármestert jelölte, majd választotta meg. így Puskás Ferenc az ünnepségen vehette át a kulcsot Panyik József polgármestertől. A sportcentrumot Csomós János református lelkész, Mata István római katolikus plébános és Petrásevics István görög katolikus parochus szentelte föl és áldotta meg. Az ünnepi rendezvényt a helyi Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Szepsi Csombor Márton Gimnázium tanulóinak műsora, a holland Dwingelooi Református Ifjúsági Kórus hangversenye, a Budapest Tánc- együttes produkciója, valamint kispályás focimeccs zárta. A kupát az „ Ez + Az” együttese nyerte. Nyulak a Csereháton harmadáron A program komplex: a kihelyezéstől a felvásárlásig (8. oldal) A TARTALOMBÓL Látogatás a klubban Az encsi „Évgyűrűk” Nyugdíjas Klub vendége október 24-én Veres Mihály, az Észak-Magyarországi Lapkiadó Kit. ügyvezető igazgatója volt. A rendezvényen a nyugdíjasklub tagjai számos észrevételt tettek a megyei lappal kapcsolatosan, de ötletek, javaslatok hangzottak el az abaúji melléklet készítéséről is. (2. oldal) Huszonöt boldog nő „Ha lenne Szikszón még néhány ilyen vállalkozó szellemű egyén, mint én, akkor sokat enyhíthetnénk a munkanélküliség problémáján a városban” - mondta az október 21-ei ünnepélyes varrodaavatón az üzem egyik tulajdonosa, Jablonkai József. A szikszói 30 százalékos munkanélküliség csökkentésében valamit javított a Szitex Kft. által üzemeltetett varroda, ahol 25 hölgy kaphatott munkát. (3. oldal) Esti fociméccs Már hagyományossá válik, hogy az encsi Váci Mihály Gimnázium és az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazda- sági Szakközépiskola kollégiumainak tanárai és diákjai rendszeresen találkoznak. Most a szántóiak voltak a házigazdák. (7. oldal) A kurátor úr Amikor az abaújszántói református templom felújításáról kérdeztük a szántói református lelkészt, ő azt mondta: a kurátor úrról írjunk, mert ó megérdemli munkálkodásaiért, hogy róla szóljon az írás. Korhűt János kurátor úr 28 esztendeje presbiter, és eny- nyi ideje az Abaújszántói Református Egyházközösség gondnoka is. (8. oldal)
