Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-15 / 270. szám

8 M Itt-Hon 1994. November 15., Kedd _MISKOLCI PORTRÉ A festőművész Miskolc (ÉM - BI) - A Tudomány és Technika Házában nemrég zárult be a diósgyőri születésű festőművész ki­állítása. A ház rendezvényfelelőse Rit- tenbacher Lászlóné mindig gondosko­dik meglepetésekről, ami a kiállításo­kat illeti. így történt legutóbb, mikor a hetven-egynéhány éves művészt be­mutató tárlaton megtartott bevezető­jében így szólt: „A művésznek nincs műterme - egy Szentpéteri kapui bér­házban és alkot - csak hite és hitval­lása. Mindenféle túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy az ezerarcú, csodálatos és állandóságában is folyton változó ter­mészet hűséges tolmácsolója a mester. Nemcsak a borsodi, zempléni tájak áll­nak közel hozzá, hanem a külhoniak is. Ausztria, Bulgária, Szlovákia vad­regényes tájai is megihlették. Képein elcsodálkozva szinte ott érezzük tal­punk alatt az őszi avart éppúgy, mint a hó ropogását. Mindezt a csodát spak- nival viszi fel a vászonra - a legtöbb ecsettel dolgozó festő is megirigyelhet­né ezt a technikát, amellyel leheletfi- nomságú képeket alkot. □ Hosszú utat járt meg festőművészi pályája során. Tizenhat évesen színpa­dot festett az evangélikus egyletben, ké­sőbb a budapesti Képcsarnokban is dol­gozott, közbejött a világháború... • Igen. Kárpátaljára kerültem, Ung- vár, Beregszász, Kijev volt az ottho­nom. Csak 1966-ban tértem haza Mis­kolcra. A kitűnő festőművész és mes­ter Szőnyi István tanítványa volt. □ Mit lehetett tőle tanulnia mesterség­beli fogásokon kívül? • A természet szeretetét. Mindig a ter­mészetet a tájat festem, kinn a szabad­ban, az évnek szinte minden szaka­szán. Járom a hegyeket, igyekszem megörökíteni a természet csodálatos hangulatait. Megfog, magával ragad annak változatossága, nyugalma, a csend és a béke. □ Számos kiállítása volt már eddig. •' Képeim tizenhárom országban meg­találhatók Amerikától kezdve Litváni­áig. Szűkebb pátriámban Miskolcon is volt néhány kiállításom, az elsőkre emlékszem: a Tiszti klubban, a Petőfi Laktanyában és a Vasas Művelődési Központban, persze csak 1983 után, amikor is a Képzőművészeti Egyesü­let tagja lettem. Mai miskolci zenekarok (3) A Rotor együttes a sok változás következtében erősödött Varga Zoltán A zenekar számos személyivál­tás után, ebben a felállásban egy-másfél éve zenél együtt. Két-két számmal szerepeltek a „Heavy Metal” és a „Rob­banásveszély” című kazettá­kon, majd két évvel ezelőtt megjelent a Rotor együttes el­ső önálló albuma „Tépj szét minden láncot” címmel. Azóta elkészítették a második lemez anyagát is, amelyik éppen a fel­vétel előtt áll. Ezen a kazettán nem az első lemezen megszo­kott saját szerzésű heavy me­tal számok lesznek hallhatóak, hanem különböző feldolgozá­sok. Azonban egyelőre üres zse­büket szeretnék megtölteni, hogy legyen keretük a második lemez kiadására, jelenleg ugyanis pénzszűkében szenved­nek. A kazetta anyagát termé­szetesen szeretnék majd bemu­tatni egy koncert keretében, de nagyobb fellépéseket nem ter­veznek, ellenben a tavalyi két kelet-magyarországi koncerttel, és a három évvel ezelőtti Fran­cia Riviérán megrendezett turnéval. A Rotor együttes rövidesen újraindítja a novembertől ápri­lisig működő, százötven-két­száz ember szórakozóhelyéül szolgáló Metal Kocsmát, amely­nek tavaly nagy sikere volt. A Metal Kocsmán kívül a Rotor együttes főleg klubokban ké­szül fellépni, mivel elsősorban a zenéből élnek és a hangosító berendezéseik bérbeadásából. November tizenkettedikén az egyetemi gólyabálon is fellép­nek, de nem elképzelhetetlen, hogy néhány budapesti klub­Balról a felső sorban: Ferenczi László, Bodnár Levente (ő már elment az együttesből), Plósz József. Elől: Szentesi János, Sán­dor Zoltán. Fotó: ÉM-archív ban is hallhatjuk majd őket ját­szani. Idővel szeretnének egy videoklipet is készíteni, azon­ban annak egyelőre még anya­gi akadályai vannak. A Rotor együttesről elmondhatjuk, azok közé a miskolci zenekarok kö­zé tartoznak, akiknek hírük volt, van és reméljük, hogy lesz az egész országban, sőt külföl­dön is. Sok helyen szeretik a zenéjüket, ám mindezek elle­nére sem tudtak igazán nagy zenekarrá válni, ami elsősor­ban saját bevallásuk szerint azon múlik, hogy nincs megfe­lelő szponzoruk. Remélik, rövid időn belül sikerül ezen változ­tatni. Szentesi János zenekar­vezető-énekesnek, Ferenczi László gitárosnak, Fekete Szi­lárd dobosnak, Sándor Zoltán basszusgitárosnak és Plósz Jó­zsef gitárosnak a miskolci kö­zönség szerint érdemes kiállni a pódiumra. Gyerekek honi rajzasztala Az élet szép Csonka Éva miskolci 2. osztályos kislány rajza, Kaffka Margit Általános Iskola BST' AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE • 1994. november 15. • II. évf. 46. szám A város kétarcú csomópontjában A rendezettség egyelőre megfér az avíttal és az ideiglenessel Egy ismerős csomópont, az Ady-híd felülnézetben Nagy József Miskolc (ÉM) - Egy belvárosi magasház erkélyéről ilyennek látni az Ady-híd környékét. Rendezettnek, elegánsnak, ahogy a kép egyik szemlélője találóan megjegyezte, vonzónak, érde­kesnek tűnik innen a belváros eme nagyon is ismert, ám kö­zelről korántsem ennyire von­zó részlete. Kicsit jobbra, szem­ben a Tulipán-tömb felújított, mutatós homlokzata emelkedik ki a belváros átlag-szürkeségé­ből. Amióta az építők átadták a terepet jó néhány év telt el, ám a tisztes munka meghozta a maga értékes gyümölcsét, itt nem omlik, kopik a vakolat, mint más ugyancsak belvárosi lakó- és középületek oldaláról. Olyanokról is, amelyeket mind­össze pár esztendeje vettek át a kivitelezőktől. Ez a Tulipán-tömb már fel­újítási időszakában is ezzel hív­ta fel magára a figyelmet. Idő­ről időre arról győzték meg az építők a járókelőket, az őszin­tén érdeklődő miskolciakat, hogy az állványok mögött ko­moly munka folyik. Megmutat­kozott ez a minőségi különbség abban is, hogy az épületben lé­vő lakások árát jóval az átlagos fölött tartotta a város, és mi­tagadás előkelő dolog volt már a pályázók, az esélyesek listá­ján is szerepelni. A Tubpán-ház neve - jólle­het azóta számtalan szebbnél szebb új épülettel gazdagodott a város - mind a mai napig jól cseng Miskolcon, mert a ben­ne lévő üzletek ugyancsak a csillogóan elegánsak közé so­rolhatók. A sarok rendezése során ké­szült el a Hungária új épület­tömbje, amelyik ugyancsak egyediségével hívta fel magá­ra a figyelmet. Az előtte lévő tér kialakítá­sa ugyancsak egyéni, mint ahogy a környékén található úgynevezett városi utcabútorok is azok. Lehet, hogy a véletlen Fotó: Laczó József műve, de az sem kizárt, hogy a fotós kolléga - városszeretete, esztétikai igényküszöbe az oka annak, hogy valamiért nem ke­rült a képre szinte semmi sem a két ellentétes sarok lehango­ló szürkeségéből. Abból a vas­alumínium, üveg bódésorból, ami az egyik és a magára va­lamit is adó falvakban is kisszerű, vagy inkább ósdi üz­leti épületből, amelyik a má­sik sarkot képviseli. Egy nagy­város fontos csomópontjában, ahol vásárlók, utazók, ügyüket intézők tízezrei haladnak el. Ahol a Miskolcon megforduló idegen így, vagy úgy, de keresz­tül kényszerül menni. Ezért látszik innen, madár­távlatból szépnek az Ady-híd eme nagyon is ismerős pontja, amelyet bizony közelről, napi sétánk során szinte sohasem látunk ilyen magával ragadó­nak. Nem érezzük ilyen kéz­zelfoghatóan a tágasságát, nagyvárosira fogalmazott épí­tészetét. Tudósítások hazai tájakról Egyre többen tudják meg, milyen vidéken élni a város után (5. oldal) A TARTALOMBÓL ____ E lfogyhatnak az utak a házak elől A Kőporos sajátos része a megyeszék­helynek. Szép a fekvése és akik itt él­nek aligha cserélnék máshová a laká­sukat. Pedig vannak a környéken ma­gas házgyári házak éppúgy, mint ap­ró családi otthonok. Az utóbbiakban élők egy részében az utóbbi időben nyugtalanságot kelt az a tény, hogy csúszik a domboldal, lassan elviszi ma­gával az úttestet is, vagyis elfogy az ut a házak elől. (2. oldal) Máig megmaradtak a nyomortelepek A negyvenes évek végén, három évvel a háború befejezése után a Magyar Dolgozók Pártja legfontosabb feladata­ként jelölte meg a miskolci nyomorte­lepek megszüntetését, a környék par­kosítását. Nos az elmúlt majd fél év­század alatt a nyomortelepeket nem sikerült felszámolni, sőt, ha lehet mon­dani újak jöttek létre a régiek mel­lett. A Csorba-telepen lévő kalyibavá­ros is csak az egyik nevezetes árvíz pusztításának köszönhette sorsa ilye­tén beteljesülését. Apróságon múlt az egész, állítólag diktáláskor a fontos hi­vatal titkárnője partépítés helyett párt­építést gépelt. (3. oldal) Ismét a mai miskolci zenekarokról Mai számunkban a Rotor együttes név­jegyét tesszük le elsősorban fiatal ol­vasóink elé. (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents