Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
10 A SZELLEM VILÁGA ___ zz Kulturális Kitekintő ----- - 1994. November 15., Kedd A művészet barátja Bukarest (MTI) - Az újonnan alapított „A képzőművészet barátja” címmel tüntette ki csütörtöki évi díjkiosztó ünnepségén a Román Képzőművészek Szövetsége Járai Istvánt, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatóját. Az ünnepségen a magyar diplomata mellett olyan személyiségeket tiszteltek meg ezzel a címmel, mint Peter Ludwig, a hires német műgyűjtő és művészetpártoló, Adrian Nasta- se, a román képviselőház elnöke. Az Artexpo alapítvány igazgatója és a román művészeti élet más személyiségei „rendkívülinek” nevezték azt, amit a Magyar Kulturális Központ igazgatója az elmúlt két évben, a központ megnyitása óta tett a fiatalokért, a román művészetért, a román és magyar művészek barátságáért, szüntelenül megújuló kiállítási és találkozóhellyé változtatva a központot. A román művészek értékelése szerint Járai István „valóságos bukarestivé” vált. Járai István elmondta, hogy mélyen meghatotta a megtisztelő cím, amellyel román barátai azt érzékeltették, hogy erőfeszítései nem voltak hiábavalóak. A központban helyet talált a román és a magyar fiatal avantgárd. Sokan a központot manapság a fiatal művészet egyik legismertebb műhelyének tekintik. Magyar balettdíj Győr (MTI) - Második alkalommal adják át a Philip Morris Magyar Balettdíjat november 18-án a tizenötödik születésnapját ünneplő Győri Balett legújabb premierjén. Az elismerést az a táncos nyerheti el, aki kiemelkedő teljesítményével hozzájárul a magyar balett értékeinek megőrzéséhez, és aki méltón képviselheti a világ színpadain a hazai táncművészetet. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott: az amerikai nagyvállalat több mint három évtizede támogatja a kultúrát, a művészeteket. A táncművészek elismerésére hozta létre hét esztendeje a finn balett- díjat elsőként, majd 1993-ban a magyar balett- dijat. A fődíj mellett egy ígéretes fiatal tehetség junior-díjat vehet át első ízben a győri ünnepségen. A kitüntetésről művészeti tanács döntött, amelyben a hazai balett-együttesek neves képviselői mellett helyet kaptak a társművészetek - színház, zene - reprezentánsai is. A táncművészet „ünnepén” tartja új bemutatóját a Győri Balett. Jubileumi előadásuk címe: Monarchia-Monarchia. A táncjáték zenéjét Andreas Baksa magyar származású Ausztriában élő komponista szerezte. A koreográfia William Fomin és Kiss János munkája. Európai filmek Szolnok (ÉM) - A szolnoki Tallin Filmszínház elnyerte az Európai Unió Média Programját irányító Media Salles pályázatát. Ezzel jogot nyertek arra, hogy részt vegyenek az „Európa találkozik a moziban: az európai film hete száz városban” című rendezvényen. Az egy hétig tartó filmkavalkád múlt csütörtökön kezdődött. Ugyancsak e napon a kontinens száz városának mozijában, indult e program az európai film védelme érdekében, és az amerikai alkotások dömpingje elleni tiltakozásként. Noha a mozgalom már négyéves, magyar helyszíne az idén van először. A milánói központú Media Salles pályázati támogatását elnyerve Kelet-Európából két magyar város, Szolnok és Zalaegerszeg vesz részt a november 16-áig tartó moziprogramban, amely egyidőben kezdődött meg a két megyeszékhelyen. A külföldi alkotások sorában Szolnokon tizenegy nemzeti és három nemzetközi produkciót láthatnak a nézők, egy-egy nap kettő-három kerül a vászonra. A tervek szerint a zárónapon Szolnokon tartják Mészáros Márta rendező Magzat című filmjenek ősbemutatóját. Zalaegerszegen a Rosa Vergés rendezte Bumm, bumm című spanyol-francia vígjáték nyitotta meg a kilenc alkotásból álló vetítéssorozatot. Magyarországon eddig még nem, vagy csak kevésbé ismert filmeket élvezhet a zalai közönség - többek között Bertolucci munkáját, A kis Buddhát vagy a Közáport, Ken Loach angol rendező alkotását. Tegnap Szolnokon a pedagógusok szakmai napját tartottak, ahol Féjja Sándor gyermekpszichológus és filmesztéta előadását hallgathatták az érdeklődők A tizenévesek és a mozgókép címmel a befogadás-lélektan területén végzett kutatásairól. Holnap délelőtt 10 órától moziüzemeltetók, filmforgalmazók és önkormányzati képviselők részvételével rendeznek szakmai tanácskozást a moziüzemeltetés aktuális problémáiról. Micimackó megfejthetetlen művészete Miskolc (ÉM — DK) -„Imádom a műveit, de álmomban sem jutna eszembe együttélni velük” - mondta Ida Applebroognak képeiről egy gyűjtő. S a művész örült a gondolatnak, hízelgőnek találta azt. Viszont arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mit is szeretne, az Új Művészet című folyóiratban megjelent vele készített inteqü tanúsága szerint a következőket válaszolta. „Sokszor kérdezik a növendékek, hiszem-e, hogy megváltoztatom a világot. Folyton azt hallom, ők meg akarják változtatni. Nagyon naiv gondolat, hogy a „politikai” művészettel meg lehet változtatni a világot. Az egyetlen mód, amivel kicsit változtatni tudok, legalább képzeletben, hogy jelen vagyok és aktív vagyok. Nekem megvan a saját filozófiám: ha az ember nem áll ki, és nem csinál semmit, a balekoké lesz a világ. Es az a gondom - hogy talán máris az övék.” Hogy kik a balekok? S hogy jó-e, vagy rossz-e a világnak, ha a balekoké, arra itt nem kaptunk választ. így „egymagunkban” már felesleges is továbbgondolkodnunk, hiszen ha az értelmezésben nincs közös álláspontunk, akkor ennek nincs értelme. Először is tehát össze kellene igazítani az óráinkat! Viszont valami oka mégiscsak lehetett, hogy a folyóiratból elsőként ezt az inteijút (Szántó András készítette) olvastam el. Valószínű (biztos) a képek állítottak meg. A Maurice Estéve: Cím nélkül (színkompozíció - fekete-fehérben) Ida Applebroog: Winnie's pooh Lohengrin, a Táncoló vödrök, a Winnie's pooh. Különösen ez utóbbi vonta magára a figyelmemet. Már csak a cím miatt is. Hiszen a Winnie the Pooh - tudtommal - semmi mást nem jelent, mint hogy Micimackó. Vagyis egy név. De hogy Winnie-nek a pooh-ja mi a fene lehet, az számomra egyelőre megfejt-, hetetlen. Ez a kép valószínűleg megint csak abba a kategóriába tartozik, amit megérteni nem (nagyon) lehet, csak megérezni... Mint ahogy nem szükséges megérteni Maurice Estéve Párizsban kiállított „színeinek” igazságát, igazságának szépségét. Cézanne-t idézi a folyóiratban a kritikus: ,A felületet lehet változtatni, felékesíteni, teleaggatni díszekkel, a mélységet azonban nem lehet érintem másként, csak úgy, hogy az igazságot is érintjük. A színek ennek a mélységnek a kifejeződései a felületen, a világ sugarai szállnak bennük fel.” A ÉM-reprók kérdés azonban kikívánkozik belőlem: de „önmagukban” is eljutnak a színek ehhez a mélységhez? Ha nincs a színek mögött érezhető tartalom? Vagy akkor is adnak tartalmat, ha csak a kék folt, a piros folt, meg a sárga folt összetalálkoznak? Általában igen. Hiszen jobb esetben ebből KÉP (lásd Cézanne) lehet, nem csak'Színkompozíció. De fantasztikus az ismertető (Molnár László), aki mégis tudja magyarázni az alkotásokat: ,A fehér fény-tér áttör a színek összefonódó harmóniáján és helyenként mintegy üres, átszakított teret alkot, hol élesen, hol pedig puhán, érzékenyen lüktet a kép kompozíciójában. Az érett, sokat tudó, bölcs festőt idézik ezek az akvarellek. Mély vöröseit, tündöklő kékjeit és sárgáit átsugározza a febér fény, amelyből a színek erednek. Cézanne-nak ez a táj volt a nagy motívuma...” Hirdetés = EDUSCHO -hírek 1 kg kávé már 799 Ft-tól az EDUSCHO-kirendeltségen: 3500 Miskolc, Szentpéteri kapu 30. (GÁLA ÉS KONZOL raktárház) Hétfőtől péntekig 8-15 óráig minden EDUSCHO kávé } L en£ [edménnyel 7 q/ . p95697 U Emléktábla Dsidának Beregszász (MTI) - Emléktáblát avattak Beregszászon Dsida Jénő tiszteletére, s róla nevezték el az állomás előtti teret is. A költő 1914 és 1918 között Beregszászon lakott nagyapjánál, aki itt állomásfőnök volt. Az avatóünnepség után emlék- konferenciát is tartottak Dsida Jenő életművéről. Életének beregszászi vonatkozásait a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség tagjai tisztázták, s e szervezet készíttette el az emléktáblát is, melynek Dsi- da-reliefjét Pállfy Árpád Csíkszeredái szobrászművész készítette. Leonardo kék ege New York (MTI) - Rekordáron, több mint 30 millió dollárért kelt el New Yorkban a Christie’s árverésén Leonardo da Vinci 72 oldalas, rajzokkal illusztrált kézirata, amely előrevetíti a tengeralattjáró és a gőzgép feltalálását. A kéziratot előző tulajdonosa, Armand Hammer iparmágnás után eddig Hammer Kódex néven ismerték. Hammer 1980-ban vásárolta az írásművet. A mű új birtokosa nem kívánta felfedni kilétét. A kéziratot 1506 és 1510 között tükörrel írta Leonardo, hogy titkosítsa a tartalmát. A műben a firenzei polihisztor - többek között - megmagyarázza, hogy miért kék az ég, miért világít a hold, és miért vannak kagylókövületek a hegytetőkön. A titkosan írás Budapest (ÉM) - Kováts Kriszta Titkosírás című új albumának lemezbemutató koncertjét rendezik meg november 17-én, csütörtökön a Kolibri Színházban. A Titkosírás zenéjét Vedres Csaba komponálta, akit a közönség az elmúlt években elsősorban mint az After Crying együttes zeneszerzőjeként és zongoristájaként ismert. Ä dalok szövegét Fábri Péter írta. A lemezbemutatón az Intelligence Service lesz a kísérőzenekar. Közreműködik Borbély László színművész. A bábjátékkal is színesített előadáson fellép Török Ágnes és Szívós Károly. A Kolibri Színház és a Magyar Televízió, közös produkcióját Silló Sándor állította színpadra. A Titkosírást hall- hatják-láthatják még az érdeklődők november 18-án, 19-én és 20-án. Decemberben pedig 7-én, 8-án, 17- én, illetőleg 18-án szerepel a Jókai téri színház műsorán. Ezüst Turul-díj Tatabánya (MTI) - Ezüst Turuldíjban részesítette a helyi bányásznéptánc együttest Tatabánya város közgyűlése. A rangos elismerést pénteken este a Jászai Maid Színházban adták át az 1949-ben alakult, s jelenleg 40 tagú együttesnek, amely fergeteges műsorral bizonyította, hogy rászolgált a díjra. A bá- nyász-tánccsoport fennállása 45 éve alatt Komárom-Esztergom megye néptáncmozgalmának bázisává vált. Bizonyító partitúra London (MTI) - A londoni Sotheby’s árverési cég szerint Richard Wagner egy partitúrája bebizonyíthatja, hogy a zeneszerző 12 évvel korábban fogott hozzá az Istenek alkonya című operájának komponálásához, mint azt még napjainkban is feltételezik. Egy magát meg nem nevező magánszemély kínálta fel a Wagner-partitúrát eladásra a december elsejei árverésre, 75 000 márkának megfelelő kikiáltási áron. A zenetörténet eddig 1869 és 1874 közé teszi az Istenek alkonya keletkezésének időpontját. A most kalapács alá kerülő, kézírásos partitúra azonban olyan részleteket is tartalmaz az opera nyitányából, amelyeket Wagner feltehetően 1857-ben komponált. u.
