Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-15 / 270. szám

1994- November 15,, Kedd zz Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 A KDNP feltételei Budapest (MTI) — Három jelentős feltételt szabott a KDNP képviselő- csoportja a hétfői frakcióülésen, de ez nem jelenti azt, hogy meg is sza­vazza az 1995. évi költségvetést. Füzessy Tibor frakcióvezető el­mondta: mindenekelőtt egyhangú­lag kinyilvánították, hogy sem a frakciót, sem a korábbi kormányza­tot semmiféle felelősség nem terheli a késedelemért, ezért kizárólag az új kormány a felelős. Három feltéte­lük ahhoz, hogy megszavazzák a Házszabály bizonyos rendelkezései­nek felfüggesztését: a kormány biz­tosítson abszolút prioritást a költ­ségvetésnek és az ahhoz kapcsolódó törvényeknek; hozzájárulnak álta­lánosságban ahhoz, hogy a parla­ment 80 százalékos többséggel fel­függessze a Házszabály egyes ren­delkezéseit, de csak akkor, ha az a konkrét ügyben indokolt; a minimá­lis 30 órás vitaidőkeretet szükséges­nek tartják, de csak úgy tudják elfo­gadni, ha az ellenzék rendelkezésé­re álló 15 órát a kormánykoalíció - szükség esetén - saját idejének ter­hére bővíti. Kevesebb bevétel Budapest (MTI) - Az idén a terve­zettnél jóval kevesebb folyik be az idegenforgalmi alapba. Eredetileg mintegy 2 milliárd forintos bevételre számítottak. Ebből a költségvetési támogatás mintegy 200 millió forin­tot tesz ki, az idegenforgalmi vállala­tok pedig mintegy 1,6 milliárd forin­tos hozzájárulást terveztek. Ezentúl 170 millió forint bevételre számítot­tak a korábban kihelyezett támoga­tások törlesztéséből. Az alap bevéte­le azonban várhatóan mintegy 800 millió forinttal kevesebb lesz, mert a vállalkozók hozzájárulása elmarad a tervezettől — mondta Kovács János, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökhelyettese tegnap, az Or­szággyűlés Környezetvédelmi Bi­zottsága Idegenforgalmi és Turiszti­kai Albizottságának ülésén. Államtitkári vizit Miskolcon Az ózdi kohászatról nem mond le az ipari kormányzat Miskolc (ÉM) - Miskolc SZDSZ-s polgármesterének, T. Asztalos Il­dikónak a meghívására tegnap Diósgyőrbe látogatott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium SZDSZ-s politikai államtitkára. Soós Károly Attila újságírók előtt megerősítette: december közepére elkészül a kormány B.-A.-Z. megyére vonatkozó vál­ságkezelési programja, fejleszté­si stratégiája, a diósgyőri nagy­kohó tavasz elejéig működni fog, és az ózdi kohászatról nem mond le a kormányzat. Bár a tegnapi úgynevezett háttér- beszélgetésre és eszmecserére több mint száz vállalkozót, bankárt, ko­hászati szakembert meghívtak, mégis inkább tűnt politikai, válasz­tási fogásnak az összejövetel, mint szakmai fórumnak. Soós Károly At­tila Diósgyőrnek és Ózdnak is ígért. Meghívója, Miskolc polgármeste­re a sajtónak nyilatkozva elmondot­ta: - Miskolcnak régóta megoldatlan problémája a kohászat, a nagymér­vű munkanélküliség kérdése. Úgy gondolom, hogy ezt csak akkor tud­juk kezeim, ha a térségi szemléletet próbáljuk előtérbe helyezni, erősíte­ni. A városnak az az elsődleges, hogy a munkahelyek megmaradjanak, a foglalkoztatás prioritása megmarad­jon. Fontosnak tartom, hogy azokat a kormánygaranciákat, kedvezmé­nyeket, amelyeket sokszor és sok he­lyen megígértek, s amelyek csak erre a régióra vonatkoznak, megkapjuk. Soós Károly Attila szerint a bor­sodi munkanélküliség súlyos gon­dot jelent a kormányzatnak, a bor­sodi kohászat jövőjéről pedig min­denféleképpen gondoskodni kell. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a termelést növelni kell, a jö­vedelmező termelés, és a. minőségi acélgyártás az elsődleges — az itte­nieknek is ez a céljuk. A nagykohó sorsáról a végleges döntést 1995. áprilisa előtt hozzuk meg - mondot­ta az államtitkár -, addig biztosított működése. A jövő azonban nem a kohóé, hiszen az elektrokemence jó­szerivel már elkészült. Egy biztos: a kormányzat a kohászatba sok pénzt nem tud befektetni, külföldi tőke bevonása mindenféleképpen szük­séges. Ózddal kapcsolatban az ál­lamtitkár kijelentette: a kormány­zat nem kíván lemondani az ottani kohászatról. Ápolásra szorul az egészségügy Budapest (MTI) — Az egészségügyi és szociális területen dolgozók rep­rezentatív szakszervezetei, a külön­böző szakmai szervezetek, az önkor­mányzati szövetségek és az egész­ségbiztosító vezetőinek, képviselői­nek bevonásával ágazati érdek- egyeztetést kíván összehívni a jövő hétre — a tervek szerint november 24-ére - a Népjóléti Minisztérium vezetése - jelentette be Harsányi László, a tárca közigazgatási állam­titkára azt követően, hogy a minisz­térium vezetői tegnap megbeszélést folytattak a Szociális Területen Dol­gozók Szakszervezetének (SZTDSZ) küldöttségével. Az SZTDSZ kül­döttsége a tárgyalást megelőzően egy tízezer aláírással támogatott le­vélben tárta az ágazat vezetői elé a problémákat és a követeléseket. A levél elsősorban a szociális terüle­ten dolgozók tarthatatlan bérhely­zetére hívta fel a figyelmet. TGM — kormányzati szemmel Motorostragédia Vágáshuta (ÉM) - Végzetes kime­netelű közúti baleset történt tegnap a Vágáshuta és Kovácsvágás közöt­ti útszakaszon. A jogosítvánnyal nem rendelkező huszonnyolc éves K. Zoltán Honda motorkerékpárjá­val indult el Vágáshutáról kora dél­után. Útközben összetalálkozott fa­lubelijével, I. Józseffel (41), akinek felajánlotta: pattanjon föl mögé, majd ő elviszi Kovácsvágásra. Erre sajnos nem kerülhetett sor. Egy bal­ra ívelő kanyarban K. elvesztette uralmát a Honda felett, áttért a me­netirány szerinti bal oldalra, s ott összeütközött egy szemből szabá­lyosan közlekedő Ford Taunusszal. I. József mintegy 15 méter repült az ütközés után, s a mentők hiába szállították kórházba, belehalt sé­rüléseibe. A vétkes K. László meg­úszta kéz- és lábtöréssel. Az anyagi kár 150 ezer forint. Budapest (MTI) - Elkészült a tár­sadalmi-gazdasági megállapodás (TGM) kormány által javasolt terve­zete. A dokumentumot Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztérium politi­kai államtitkára tegnap ismertette. A tervezet két részből áll. Az egyik részben a jövő évi gazdaságpolitikai, bérpolitikai, foglalkoztatáspolitikai, társadalombiztosítási és szociálpoli­tikai kérdéseket egyeztetik A másik rész három évet ölel fel, és ugyane­zekről a témákról irányoz elő megál­lapodást a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek között. Többek között szó van a garanciális szabá­lyokról is. A kormány azt javasolja a szakszervezeteknek, vállalják, hogy az aláíró konföderációk tartózkod­nak az országos sztrájkoktól. A no­vember 18-i ET plenáris ülésén még nem szerepel napirenden a megálla­podás tervezete. A szociális partnereknek jó hát­teret ad viszont a dokumentum az 1995-ös költségvetési, adó-, illetve a privatizációs törvény tárgyalásához. A társadalmi-gazdasági megállapo­dásról a november 25-én kezdődő több naposra tervezett ÉT-ülésen lesz szó. A kormány már elkészítette válaszát a szociális partnereknek a TGM megállapodásra vonatkozó ja­vaslataikra is. Az országot segítik Budapest (MTI) - A Fidesz nem a Horn-kormányt, hanem az országot segíti azzal, hogy a költségvetés idei elfogadása érdekében hozzájárni a Házszabály bizonyos pontjainak módosításához. A Fidesz hajlandó elfogadni a Házszabály módosítá­sát, ám nem járul hozzá ahhoz, hogy a költségvetés végszavazása kényelmi szempontok miatt ne es­sen ünnepnapra. Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy az ellenzék enged­ményei nem vezethetnek az érdemi vita és a nyilvánosság csorbításá­hoz. Orbán szerint egyébként a költségvetési törvény kitolódásáért egyértelműen a koalíciót terheli a felelősség. Módosítás előtt az üzemitanács-választás Mozaik A Magyarországon működő Amerikai Kereskedelmi Kamara a Hálaadás Napja alkalmából felhí­vással fordult saját, illetve a brit, a francia, a kanadai, a német keres­kedelmi kamara szervezeteihez, va­lamint több mint 200 magyar cég­hez, hogy adományaikkal segítsék a Végtaghiányos Gyermekek Alapít­ványát. Szigligeti Ede, a honi irodalmi és színházi élet hajdani jelességé­nek emlékére szobrot avattak teg­nap Szolnokon. A Pogány Ödön Gá­bor szobrászművész mintázta alko­tás a Szigligetiről elnevezett szín­ház és Tisza Szálló közötti téren ka­pott helyet. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnö­ke tegnap fogadta Lord Finsberget, az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének alelnökét. A találkozóra abból az alkalomból került sor, hogy eldőlt: Budapest kapja meg az euró­pai parlamenti elnökök konferenci­ája megrendezésének jogát. A burgonya ára jelenleg a piaco­kon 40 forint körül mozog. Az idei termés azonban a becslések szerint nem éri el az 1 millió tonnát, ezért az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium a Földművelésügyi Minisztéri­ummal egyetértésben 50 ezer tonna burgonya behozatalát engedélyezte. Budapest (ISB - HM) - A munka­ügyi tárca azt szeretné, ha még ebben az évben a parlament elé kerülne a Munka Törvényköny­ve, és a Közalkalmazottak Jog­állásáról szóló törvény módosí­tásának tervezete - derült ki az ÉT bér- és munkaügyi bizott­ságának tegnapi ülésén. Egy-két kérdésben, amelyben a két oldal nem jut egyezségre, a parla­ment elé terjesztett szöveg alterna­tívát tartalmazhat, amelyek közül a képviselők szavazataikkal dönte­nek maid. Lehetséges, mondta a fő­Budapest (ISB - V. A.) - Az 1995­ös költségvetés idei megszületésé­ben a civil társadalom ugyanannyi­ra érdekelt, mint a gazdasági-politi­kai szféra. Hamisan csengenek azok a vélekedések, hogy egy új esztendő az államháztartás eme alaptörvé­nye nélkül is elkezdhető - érvelt a Civil Kerekasztal (CK) tegnapi saj­tótájékoztatóján Kemény László, a tömörülés soros elnöke. A megka­pott három kötet - mondta az elnök - minden bizonnyal nagy munka. ,A baj csak az, hogy több benne az olló­zás, mint az érdemi anyag.” A CK ugyanis úgy látja: a hatalomra ke­rült párt választási kampányában ígért program és a költségvetés-ter­vezet egyes fejezetei nincsenek osztályvezető, hogy például ilyen nyitva hagyott kérdés lesz a túl­munka szabályozásának pontos meghatározása. A Munka Törvénykönyvének je­lentős módosítása az üzemi tanács megválasztását rendező szabályok között találhatóak. Ezeknek a sza­bályoknak mielőbbi rendezése azért is alapvető, mert jövő májusban üzemi tanácsi választások lesznek. További változtatás a munkavi­szony megszüntetésével, a túlmun­kával, a munkaidő kerettel kapcso­latosan várhatóak. De a munkaügyi jogviták elbírálásának gyorsítása is „megfelelő összhangban” egymás­sal. Szerinte ez különösen a bevételi források és a kiadási tételek eseté­ben igaz, hiszen - amellett, hogy „bi­zonytalan lábakon” állnak - nem ér­vényesül az arányos köztehervise­lés. A privatizációs koncepció és az adórendszer pedig mellőzi a társa­dalmi csoportok konszenzusát - fo­galmazott az elnök, egyúttal azt is kihangsúlyozva, hogy a kormány fo­gyasztásvisszafogó koncepciója még nem elegendő a gazdasági élet élén­küléséhez. Töretlenül folytatódik a kabinet patemalizmusa; az „ön- gondoskodás” feltételei nem bizto­sítottak, így a kispénzűek nem tudhatják, mire is számíthatnak a közeljövőben. szerepel a változtatási tervek kö­zött. A közalkalmazotti törvényben hasonlóan az üzemitanács-válasz- tásokhoz - a közalkalmazotti ta­nács választására dolgoznak ki új szabályokat. A közalkalmazotti tör­vényben szeretnék kiküszöbölni azt az eddig fennálló ellentmondást is, miszerint bizonyos esetekben a köz- alkalmazottak alap-és pótszabadsá­ga alacsonyabb, mint a Munka Tör­vénykönyve alapján járó, életkor szerinti pótszabadság. A fegyelmi eljárás terén is található sok joghé­zag, illetve pontatlan szabályozás, ami szintén változtatásra érett. Új médiaegyezség Budapest (MTI) - Az MSZP és az SZDSZ a múlt heti hatpárti egyez­tetések nyomán - figyelembe véve az ellenzék indítványait is - újabb megállapodásban összegezte állás­pontját a készülő médiatörvény-ter­vezet koncepcionális kérdéseiről. A határon túlra szóló műsorok fel­ügyeletére egy albizottságot hoznak létre, amelyben képviseletet kap­nak a határon túli magyarok; a Ma­gyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna TV részvénytársasággá ala­kulása után a jelenlegi elnökök megbízatását a közműsorszolgálta­tói közalapítványi kuratórium tag­jainak kétharmada négy évre pá­lyázat nélkül méghosszabíthatja, majd a következő elnökök pályáza­táról a testület dönt. Sok ollózás - kevés érdemi anyag _A PARLAMENTBŐL Adózni muszáj Budapest (ÉM - B.I.) - Bár még nem került terítékre, de már minden az 1995-ös költség- vetés körül forog. Erre utal Torgyán Józsefnek napirenden kívüli fölszólalása is: a kisgazda- párt az ügy érdekében támogatja a házszabály egyszeri módosítását, a karácsonyt kivéve mindennap hajlandóak ülésezni, önmérsékle­tet ígért, természetesen fenntartva az egyet nem értés jogát, kifejezve azt, hogy a költség- vetést nem fogják elfogadni. Az adózással kapcsolatos törvénytervezetet a pénzügyminiszter terjesztette be a tegnap kezdődött s háromnaposra tervezett parla­menti ülésen. A módosítás elfogadása feltétele annak, hogy az államháztartás programja még az idén tető alá kerüljön. A kérdést úgy tette föl Békési László, hogy többet elvenni vagy kevesebbet adni. Az módosított adótör­vénynek az a célja, hogy mérsékelje a fogyasz­tást, ösztönözze a megtakarítást és a befekte­tést, igyekezzen megteremteni az egyensúlyi feltételeket és alapja legyen a fejlődésnek, to­vábbá az egyszerűbb és átláthatóbb szabályok a nagy jövedelműek rovására könnyítsenek a hátrányos anyagi helyzetben lévőkkel szem­ben. A sok apró módosítás közül figyelemre méltó, hogy a tervezet 20 milliárd adóról mond le a társaságokat segítendő (az adókulcs 36 százalékról 18 százalékra csökken) annak re­ményében, hogy' ez legalább 40 milliárd forint­tal növeli a befektetést és a beruházást. Ked­vezményt jelent, ha az osztalékot nem osztják föl, hanem visszaforgatják a gazdaságba. A ki­sebb adózóknak ezentúl nem havonta, hanem negyedévenként kell bevallást tenniük, illetve fizetniük, ezzel is mentesítve a túlterhelt hiva­talt. A vezérszónokok közül csak Gaál Gyula (SZDSZ) lépett a pulpitusra az adóreform együttes hatását elemezve. A téma folytatását keddre, ületve szerdára napolták. Kovács Pál népjóléti miniszter a forint leér­tékelése és a külföldi gyógyszerek hazai fo­gyasztása arányának növekedése miatt kérte a Tisztelt Házat, hogy' a gyógyszerforgalma­zókra háruló egymilliárd forintos többletkölt­séget az államháztartás vállalja át, mentesít­ve a külön kiadástól az egészségügyi intézmé­nyeket és a betegeket. Selmeczi Gabriella (Fi­desz) a támogatással egyetért, de véleménye szerint ez az intézkedés benne van a korábbi törvényben, így' fölösleges az új rendelkezés, s reméli, hogy' az előteijesztés dilettantizmusa mögött jó szándék húzódik meg. Az országgyűlés az esti órákban az állam­polgárijogok országgyűlési biztosának megvá­lasztásával, illetve az ezzel kapcsolatos alkot­mánymódosító határozattal foglalkozott. Talpon maradó bankok Budapest (ISB) - A privatizációs folyamatnak talán a legvitatottabb része a bankprivatizáció és az ezzel szorosan összefüggő konszolidáció. Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos ez­zel kapcsolatban hangsúlyozta, a konszolidá­cióra mind ez ideig úgy került sor, hogy a sza­bályozás lényeges elemei hiányoztak. A ma­gyar bankhálózatról szólva Bartha megjegyez­te: a jelenleg működő 42 banknak alighanem csak egy része maradhat talpon. _A NAP KÉRDÉSE Miért nyomoznak? Miskolc (ÉM - FJ) - Lapunk értesülései szerint tegnap a Debreceni Ügyészségi Nyomozóhivatal nyomozást rendelt el a tokaji Rock Gyermekei Táborban idén augusztusban történt haláleset tisztázá­sa végett. Mint ismeretes, a tokaji rend­őrök a táborban garázdaság miatt intéz­kedtek Magyar Péterrel szemben, aki rö­viddel később a Sátoraljaújhelyi Kórház pszichiátriai osztályán meghalt. Igaz-e a hír, s ha igen: miért nyomoznak? - kér­deztük a nyomozóhivatal miskolci kiren­deltségének ügyészét, Boholy Zsoltot.- A hír igaz. De az előzményekhez hozzátarto­zik, hogy ebben az ügyben — a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság által megküldött iratok alapján - korábban már megtagadtuk a nyomozást. Az akkor rendel­kezésre álló adatok alapján megállapítottuk ugyanis, hogy nem áll fenn annak alapos gya­núja, hogy a rendőrök bántalmazták volna Magyar Pétert. Emellett az is megállapítható volt, hogy a rendőri intézkedéssel semmilyen összefüggésben nem volt a sértett elhalálozá­sa. Ezt követően - egészen pontosan október 12-én a hozzátartozók, illetőleg meghatalma­zottjogi képviselőjük - panasszal éltek a hatá­rozat ellen. Ezt a panaszt mi felterjesztettük a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez, ami alapján ők elrendelték a nyomozást. Ennek keretében vizsgálni fogjuk a rendőri intézke­dés körülményeit, és meghallgatjuk az igaz­ságügyi szakértőket is. Pontosan tisztázni fog­juk, hogy milyen okok miatt halt meg Magyar Péter, illetőleg, hogy van-e összefüggés a rend­őri intézkedés és az elhalálozás között. Mind­ebben egyelőre nem tudunk még állást foglal­ni, hiszen a nyomozás legelején vagyunk. A szakdolgozók bruttó átlagbére alig éri el a 18-20 ezer forintot, a szak­képzetleneké pedig a 13 ezret, így a szociális intézmények állandó lét­számhiánnyal küzdenek Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents