Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

8 B Itt-Hon 1994. November 1., Kedd _BORSODI PORTRÉ A fazekasmester Fotó: Farkas Józsefné Mezőkövesd ÍÉM - SzS) - Fehér Ti­bor 1957-ben született Mezőkövesden, általános és középiskolai tanulmánya­it helyben végezte. Érettségi után olyan szakmát akart választani, mely­ben arányosan, megfelelő módon öt­vöződik a fizikai és a szellemi tevé­kenység. így döntött végül a fazekas­mesterség mellett. Az alapvető gyakorlati ismereteket egy budapesti kerámiaüzemben sajá­tította el, itt, a vidéki származású, idő­sebb fazekasmesterek mellett dolgoz­va fordult az érdeklődése a népi kerá­miák felé. Közben - a munka mellett - rajzot, szakelméletet tanult a Kép­ző- és Iparművészeti Szakközépiskolá­ban, ahol 1982-ben keramikus szak- érettségit tett. Sokat dolgozott más mestereknek, szinte mindenhol meg­fordult az országban, ahol fazekasmú- hely található, sőt, Erdélybe is elláto­gatott. Sokáig tanulmányozta a mező­kövesdi, miskolci, tiszafüredi, debrece­ni, karcagi múzeumok kerámia-anya­gát, több ízben is részt vett kézmű­ves-fazekas táborokban. Tizenkét év­vel ezelőtt ő volt az első, akiben felve­tődött, hogy Mezőkövesd egyik védett népi épületében alkotóházat lehetne berendezni. Elgondolása szerencsésen találkozott a város akkori vezetésének terveivel. Vállalta, hogy az ingyenes bérleti lehetőség fejében elvégzi a ház karban­tartási, állagmegóvási munkálatait, s megőrzi annak hagyományos jellegét. Két másik művésszel együtt - hama­rosan véglegesen is tulajdonba veheti az eddig csak bérelt tájházat. Mint el­mondta, elsősorban a közép-Tisza-vi- déki kerámiákhoz vonzódik. A múlt század végéig a mezőkövesdi fazeka­sok munkájára is ez a stílus nyomta rá a bélyegét, s a tiszafüredi fazekas­központnak a matyó főváros volt a leg­nagyobb felvevőpiaca. Ézeknek a kerámiáknak a hangu­latát próbálja átörökíteni, kiegészítve a saját gondolatvilágával. 1984-ben a IX. Országos Gerencsér Sebestyén Fa­zekas Pályázaton III. díjat, az 1987- es Budapesti Tavaszi Fesztiválon pe­dig Fesztiváldíjat nyert. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. „Az” ételízesítő. 7. Megyénk egyik tájegysé­ge. (Zárt betű: K). 14. Telepü­lés a Bodrogközben. 16. Tele­sport röviden. 17. A szabó szer­száma. 18. Receptre. 19. 365 napi. 20. Éneklő páros betűi. 21. Kiejtett betű. 22. Kit-... 23. Tengernek a szárazföldbe be­nyúló része. 24. A nagy varázs­ló. 25. 3,14. 27. Ritkás. 29. Ezen tájegységünk 1436 négyzetkilométer területű, 400-500 méter magasságú vulkáni eredetű vonulat. (Zárt betű: É, E). 31. Értesí­tés franciául. 34. Baranya me­gyei település. 36. Széna szé­lei nélkül! 38. Tisztítóeszköz. 39. 153 római számmal írva. 41. Gépkocsimárka. 42. Becé­zett férfinév. 44. Ázsiai ország. 46. Az eddiginél gyengébb ered­ményt mutat fel. 52. Sora ! 53. A cirkónium vegyjele. 54. Bel­ga és luxemburgi autók jelzé­se. 55. Sensatio fele ! 57. A ru­bidium és mán vegyjele. 59. Ob tó fele ! 60. Spanyol, osztrák és portugál autók jelzése. 61. Kiejtett kettősbetű. 62. Bo- gáncsszerú tüskés gyomnövé­nyekkel fertőzött terület jelző­je. 64. Közlekedési útvonal. 65. Azonos a 24. sorral. 66. Telepü­lés megyénkben. 68. Megyénk ezen tájegysége egyben bor­vidék névadója is. (Zárt be­tű: K). Függőleges: 1. Változatlan, ál­landó. 2. Kossuth-díjas költő (1906-1981) keresztnevének el­ső betűjével. 3. A nők mellkasi páros tejkiválasztó szerve. 4. C. P. Ó. 5. Igekötó. 6. Televízió másik neve. 7. Harckocsi. 8. Fi­nom szemcséjű, fóldpátot tar­talmazó üledékes kőzet. 9. Kar­tonlapokból álló játékeszköz. 10. Trezor fele ! 11. Juttat. 12. Nemesfémmel dolgozó iparmű­vész. 13. Folyó Romániában. 15. Asszonynév képző. 19. Vissza: kiejtett betű. 21 ......is m oney: az idő pénz. 23. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei község lakója. 25. Község me­gyénkben. 26. „A” talált. 28. Adám társa. 29. Enyhe, frissí­tő nyugati szellő. 30. Pamacs páratlan betűi. 32. Félig szol­gálati ! 33. Honfoglaló vezér. 34. Előtag szó. 35. ...nális: át­lós, rézsútos 37. Pest megyei te­lepülés. 38. Méhlakás. 40. Irigy páratlan betűi. 41. Aorta. 43. Anna Spanyolországban. 45. Földszint röviden. 47. Algériai terrorszervezet volt. 48. Tele­pülés Tokaj-Hegyalján. 49. Dél­amerikai lámafajta. 50. Bara­nya megyei település. 52. Bor­sod­....-Zemplén. 54. Angol sza­l onna. 55. Település a Dunaka­nyarban. 56. Azonos a 15. sor­ral. 58. Közlekedési területe. 59. Több részre választ, bont. 60. Vulkán Szicíliában. 62. Fe­jér megyei község. 63. A csont orvosi neve. 64. Ulrich fele! 66. Fél alak! 67. Boci azonos betűi. Megfejtendő: a vízszintes 7., 29. és 68. sorok. Előző heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Amádé vár maradványa, Kékmezői turis­taház. Gyerekek honi rajzasztala Dinoszaurusz Orosz Gábor 6 éves, Kazincbarcika AZÉSZAK MAGYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1994. nonember 1. • II. évf. 44. szám Januártól új címerrel indulhatnak Még a régi címeres emblémával kezdték az idei tanévet Csinosén. Ez a helyzet várhatóan de­cember 11. után megváltozik, az önállóságot igénylő település életében. Az egybeépített óvoda­iskola épületében tíz 1-2. osztályos gyermek tanul, fele első osztályos. A szomszédos Mezőke­resztes Központi Általános Iskolájába hetven 3-8. osztályos diák utazik naponta, akik után a csincseieknek az állami fejkvóta kiegészítéseként, gyermekekként 20 ezer forintot kell fizetni, a mezőkeresztesi önkormányzatnak. Az önállósuló település számára mindez minden bizonnyal megszűnik, a decemberi helyhatósági választásokkal. Gödörrel teli a boldogság Külszíni fejtéshez hasonlítható a verseny Farkaslyuk (ÉM - TJ) - Egy tulajdonos számára mindig nagy öröm, ha lakását egy ré­gen várt szolgáltatásba bekap­csolják. Talán csak a gyerme­kek boldogsága hasonlatos eh­hez, amikor a régen beígért ajándékot kézbe vehetik. A háztulajdonos örül, hogy végre folyik a csapból a vezetékes víz, állandó meleget ad a gázfűtés, netán megcsörren a telefon... A farkaslyuki Illyés Gyula utcában október 12-én szerdán került sor a csatorna-közmű műszaki átadására, melynek kivitelezését a Keller Kft. vé­gezte. A munkát a vízmű részé­ről Pásztor Ferenc igazgató ad­ta át. A többször módosított ha­táridő alaposan próbára tette az ott lakók türelmét. A terü­letre ugyanis egyidejűleg kivo­nult a Matáv alvállalkozója, szintén kábelfektetésre. így az­tán az utca két oldalán árok ásatott, amely becsületére vált volna a vörös ingesek ellen ha? dakozó Pál utcai fiúknak is. Az utcában közben megneszelték, hogy hivatalos emberek jöttek, így csakhamar összeszaladtak a népek. A lakók elmondása szerint miután a két cég bete­mette egymás gödrét a munkák úgy haladtak, hogy volt olyan gépkocsi-tulajdonos, aki három hónapig nem tudott kiállni az udvarából. Mindezek közben a vízmű­vek átvette az építményt a ki­vitelezőktől, akik a lakók pana­szait viszonylagos megértéssel fogadták, majd meg is érkeztek a munkások, és több helyen hozzákezdtek a hibák kijavítá­sához. A helyzet ezáltal némi­képp konszolidálódott, a lakók pedig a dolguk után néztek. Ezek után már csak a Matávon múlik, mikor áll helyre a tel­jes béke és tér vissza rendes ke­rékvágásba az Illyés Gyula ut­cában élők mindennapja. Kórházi jubileum, felemás érzésekkel Ma egymilliárdra lenne szükség a felújításhoz (3. oldal) A TARTALOMBÓL A régi helyett... Mezőkövesden a hetven éve épült Jé­zus Szíve templom vályogból készült falaiba „belerágott” az idő. Megrepede­zett tetőszerkezete már nehezen vise­li el az időjárás viszontagságait. Ezért is fordultak a hívők a helyi ön- kormányzathoz, hogy új templo­mot szeretnének építeni. Az építés várhatóan még az ezredforduló előtt megkezdődhet a régi Kavicsos-tó te­rületén. (2. oldal) Az itthon konyhája Ezúttal Zemplén egyik jeles vendég- fogadójának két ételkülönlegességét is­mertetjük. A Nagy-Tanya vendégfoga­dó Pálháza előtt található, amelynek tulajdonosa Nagy György bocsátotta az Itt-Hon rendelkezésére: a tárkonyos húsleves betyártarisznyával és a ser­tés- (vagy pulyka-)szeletek „Vincellér- né” módba készítésének titkait. (4. oldal) Földárverési tapasztalatok Matyóföldön az előkészítő munka, az 1991. február 26-án megalakult Érdek­egyeztető Fórum tevékenységével kezdődött. Eddig összesen tizenöt ár­verés volt. Az elsőt 1992 decemberé­ben, az utolsót 1994. május 12-én tar­tották és 97 350 aranykorona értékű föld talált gazdára. Ä tulajdonosok többsége továbbra is a szövetkezettel művelteti földjét. (5. oldal) A fazekasmester Fehér Tibor olyan szakmát választott, amelyben megfelelő módon ötvöződik a fizikai és szellemi tevékenység. Ezért döntött a fazekasmesterség mellett. A Képző- és Iparművészeti Szakközépis­kolát elvégezve keramikus szakérett­ségit tett. Tizenkét évvel ezelőtt ő volt az első, akiben felvetődött, hogy Mező­kövesd egyik védett népi épületében alkotóházat lehetne berendezni. Első­sorban a közép-Tisza-vidéki kerámiák­hoz vonzódik. (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents