Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-12 / 268. szám

Teljen meg élettel a patakmeder! Lehangoló látvány Lillafüre­den a Szinva patak felső fo­lyása: évek óta száraz, ritkán csörgedezik benne víz. A vá­ros közgyűlése a meder élővé tételéről szavazott. (4. oldal) 1 HÉTVÉGE ÉM-hétvége Heti mellékletünkben ripor­tot, interjút, műhelybeszélge­tést, rejtvényeket és heti eseményösszefoglalót olvas­hatnak. (9-16. oldal) Az igazgató keresztje A sárospataki zeneiskola igazgatója a Magyar Köztár­saság Arany érdemkeresztjét vehette át. Magasabb jutalmat kapott, mint amire felter­jesztették. (6. oldal) Magyarország az első csoportban Budapest (MTI) - Magyarország minden bizonnyal a NATO-hoz csatlakozó országok eláő csoportjá­ban lesz - jelentette ki pénteki saj­tótájékoztatóján Sergio Balanzino. A NATO főtitkárának helyettese többek között leszögezte: a NATO tisztában van azzal, hogy a magyar gazdaságot milyen súlyosan érinti az egykori Jugoszlávia területén zajló háború, és milyen nagy káro­kat okoz az embargó betartása. Szent-Iványi István, a Külügymi­nisztérium politikai államtitkára megerősítette: Magyarország egyér­telmű célja, hogy tagja legyen a NA- TO-nak az Európai Uniónak. Lesz elegendő hazai cukor Budapest (MTI) - Mintegy 3,5 mil­lió tonnányi cukorrépából 410-420 ezer tonna cukrot nyernek ebben az évben a cukorgyárak. Ez azt jelenti, hogy a hazai termés fedezi az ország szükségletét - mondta Fábián Ká­roly, a Cukor Terméktanács elnöke. A szakember szerint a termés cu­kortartalma átlagosan 15 százalék körül mozog. A terméshozam térsé­genként eltérő, van ahol 26-28 ton­nát takarítanak be hektáronként, máshol 36-38 tonnás termés is elő­fordul hektáronként. Hazánkban nincs sertéspestis Budapest (MTI) - Nem észleltek sertéspestises megbetegedést Ma­gyarországon annak ellenére, hogy több szomszédos országban is ilyen járvány alakult ki - jelentette ki Nagy Attila, az FM Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosz­tályának vezetője. A hivatalos adatok szerint a szlovák-magyar határ közelében szlovák oldalon Losonc és Kassa környékén észleltek sertéspestist a szlovák egészségügyi szervek. Déli határunk mentén Kis-Jugoszláviá­ból és Horvátországból is jelentet­tek hasonló állatmegbetegedéseket. Az ország keleti határvonalának túloldaláról a magyar állategész­ségügyi szerveknek nincs megbíz­ható információjuk. Húsevőbaktérium­fertőzés Kiskunhalas (MTI) - Nincs jár­ványveszély - szögezte le Tóth Ist­ván, a kiskunhalasi kórház fertőző osztályának főorvosa azon hír kap­csán, hogy a gyógyintézményben az úgynevezett húsevő baktériummal megtámadott beteget ápolnak. A tö­meges fertőzés veszélye azért zár­ható ki - mondta a főorvos -, mert a szerencsétlen véletlenek egész soro­zatának kell egybeesnie ahhoz, hogy ez a mindennaposnak tekint­hető kórokozó ilyen megbetegedést okozzon. Minden második, harmadik ember szervezetében megtalálható annak a több mint nyolcvanféle baktéri­umnak egyike, amelyek közül csak elenyészően kevés képes az emberi szövetet roncsoló, úgymond „faló” mérget termelni. Önmagában e baktériumok megléte sem elegendő a megbetegedéshez, csak akkor áll­hat elő ilyen súlyos következmény, ha a szervezet immunrendszere meggyengült, és valamilyen sérülés is éri a beteget. A Kiskunhalason ápolt keceli asszony esetében sajná­latosan ez történt. Az Unió-tagság legyen saját siker Habsburg Ottó a miskolci városházán elbeszélgetett a város politikai életének képviselőivel Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - MSZ) - Minden or­szágnak magának kell elérnie, hogy felvegyék az Európai Kö­zösségbe - jelentette ki tegnapi miskolci sajtótájékoztatóján Habsburg Ottó. A Páneurópa Unió elnöke, az Euró­pa Parlament tagja, Habsburg Ottó tegnapi programját a Miskolci Egyetemen kezdte. Fogadta őt Far­kas Ottó rektor, majd találkozott a fiatalokkal. „Nagyon jó volt ez a fó­rum, olyan okosakat kérdeztek a fi­atalok, amiből érezni, hogy érdeklik őket a komoly, politikai kérdések” - jelentette ki az azt követő sajtóérte­kezleten. Kérdésekre válaszolva elmond­ta: szombaton először látogat Kas­sára. Nagy várakozás és nagy szere­tet van benne máris a város iránt, hiszen az általa nagy hazafinak tar­tott író, Márai Sándor városát kere­si fel. Azért is megy Szlovákiába, mert szeretné kint tanulmányozni a magyar kisebbség életét, helyzetét. Ha Szlovákia az Európai Közösség tagja akar lenni, nemcsak el kell fo­gadnia a kisebbségi jogokról szóló törvényt, hanem meg kell oldania a nemzetiségi kérdést - jelentette ki. Érvényes ez egyébként minden, Eu­rópába igyekvő országra. Az Unió­ba jutást minden országnak magá­nak kell kiharcolni - szögezte le -, legyen ez mindenkinek a saját sike­re. Mi most az első helyen vagyunk a felvételre várók között, és remél­hető, hogy az évtized végére hazánk a közösség tagja lesz. Természete­sen sok függ attól, a kormány kit küld Brüsszelbe, és hogy kellően aktív külpolitikát folytat-e. A ko­rábbi parlamenti képviselők - He­gedűs István, Hörcsik Richárd, Bé­kési László — nagyon jól egyenget­ték hazánk útját a közösségbe. A sajtóértekezlet után Habs­burg Ottó Miskolc és a megye veze­tőivel, valamint egyházi vezetők­kel találkozott, majd lakossági fó­rumon vett részt a technika házá­ban. Ma Kassára látogat, holnap pedig két, szlovák nemzetiségiek lakta községbe, Bükkszentkereszt- re és Répáshutára. A pedagógus-szakszervezet tiltakozik A kormányfő szerint túl sok az egymillió közalkalmazott Karcag (MTI) - Horn Gyula cá­folta, és rémhírnek minősítette a 60-80 százalékos gyógyszer- áremelésről felröppent híresz­teléseket. A miniszterelnök er­ről pénteken délelőtt Karcagon, egy lakossági fórumon beszélt. Horn Gyula arról is beszélt, hogy a kormányzat szembe mer nézni az országot sújtó válsággal, és min­dent megtesz annak leküzdése ér­dekében. Horn szerint katasztrofá­lis az ország belső eladósodása, ami miatt jövőre csaknem 600 milliárd forintot kell törlesztenie az állam­nak. Ugyanakkor 1995 az az eszten­dő, amikor meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, ami nem Ids terheket ró az ország­ra. A kormányfő a legfontosabb ten­nivalók között a válságrégiók és vál­ságágazatok - Ózd, Diósgyőr, vas­kohászat - felszámolását, illetve a mezőgazdaság talpra állítását jelöl­te meg. Horn Gyula tarthatatlan­nak nevezte, hogy miközben csök­ken a diákok, addig stagnál, vagy némileg még növekszik is a pedagó­gusok száma. A közoktatás teljes átvilágítását ígérte, aminek követ­keztében várhatóan sor kerül az is­kolahálózat ésszerűsítésére is. * A PDSZ számára elfogadhatatlan, hogy a kormányfő a közalkalmazot­takkal folytatandó november 15-i tárgyalás előtt ilyen egyértelmű nyilatkozatot tett Karcagon. Külö­nösen aggályos ez akkor, amikor a felsőoktatásban és a közoktatásban érintett szakszervezetek sztrájkbi­zottságot hoztak létre. Az elhang­zottak nem kompromisszumra tö­rekvő tárgyalópartnerre utalnak - jelentette ki Molnár Péter a PDSZ ügyvivő testületé nevében. .Átvilá­gításról, ésszerűsítésről, iskola­összevonásról - ami természetsze­rűleg elbocsátásokat jelent - pedig akkor lehet egyáltalán beszélni, ha a kormány pontos adatokkal ren­delkezik az adott kérdésekről. Csak hangulatkeltésnek minősíthető is­mét pedagógus-elbocsátásokról be­szélni, amikor az oktatásban ellá­tatlan feladatok vannak”. Új tornatermet avattak Tiszaújvárosban Tegnap délután felavatták az Eöt­vös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola új, mintegy 60 millió forintba került tornatermét. Az új létesítmény központja a 18x30 méteres, kosárlabdapálya méretű játéktér, mellette 200 fő el­helyezésére alkalmas lelátó ké­szült. A tornateremhez tartozik még egy 50 négyzetméteres kondicioná­lóterem és a kiszolgáló helyiségek. Farkas Zoltán polgármester köszön­te meg az építésben közreműködők munkáját. A tornatermet Úrvári Sándor, a Belügyminisztérium főta­nácsosa adta át. Az avatási ünnep­ség műsorában többek között fel­léptek a miskolci majorettek, a he­lyi Hunyadi Mátyás Általános Isko­la tanulói, és bemutatót tartottak a MEAFC és a DKSK-SeM kosarasai. Fotó: Laczó József K -niNnil „KOMMENTÁR Titok Buidos Attila Tegnap megerősítették a lapértesülést: Kuncze Gábor mégis szeretné nyilvános­ságra hozni az 1992. október 23-án, a Kos­suth téren lejátszódott események kivizs­gálásáról készült anyagot. Hogy a 48 ol­dalas dokumentumot közkinccsé tehes­sék, a belügyminiszternek még be kell sze­reznie az úgynevezett titokgazdák enge­délyét. Pintér főkapitány a maga részéről hozzájárult a dologhoz. A kérdéses ügyészi jelentés egy botrányos eset szálait bogozgatja: két éve a nemzeti ünnepen a köztársaság elnöke nem tudta elmondani a beszédét, mert a Parlament előtti sokadalomból kifütyülték. A tömeg­ben náci sapkás, árpádsávos zászlót lobog­tató fiatalokat is rögzített az Egyenleg ka­merája. A képsorok a hírműsor vesztét okozták. Hamisítványnak mondták a felvé­telüket, mert egy rendőri jelentés szerint azok a bizonyos fiatalok nem tartózkodtak már az inzultus idején a téren. A bíróság ugyan kimondta, hogy nem hamisítottak az egyenlegesek, de van egy pár kérdés, ami­re a mai napig nem tudni a választ. Fel kellene lebbenteni például a fátylat ar­ról: a rendőrök valóban tudtak-e róla, hogy a Kossuth téren rendzavarás készüli Mi volt a rendőrség -és a főrendőrök - szerepe eb­ben az ügyben? Miért engedélyezték az aranykopjás ifjak gyülekezését az ünnep­séggel egy időben? Milyen politikai köröket és mely politikusokat terhel felelősség? Mondjuk azt sem lenne mellékes tudni, hogy miért hezitált mostanáig a belügy­miniszter, aki eddig nem igazán lelkese­dett a vizsgálati anyag nyilvánosságra ho­zásának eszméjéért. Miért gondolta meg mégis? Ha valóban november végén ke­rül nyilvánosságra az anyag, kézenfekvő feltételezésnek tűnik, hogy az időzítés összefüggésben lehet az önkormányzati választással. Amíg nem ismerjük a dokumentumot, az is benne van a pakliban: Kuncze mostan­ra dolgozta fel magában azt a - morális? politikai? - dilemmát, hogy nem azzal szolgálja a megbékélést, ha azt mondja, spongyát a történtekre, hanem ha tiszta vizet önt a pohárba. Mint ahogy az sem lehetetlen: azoknak lesz igazuk, akik sze­rint könnyen nyilvánosságra hozhatja a belügyminiszter a jelentést, az úgysem tartalmaz meglepetéseket; a közvéle­mény ugyanis állítólag többet tudhatna meg a korábban ellenzékben politizált képviselők alakította bizottság jelenté­séből. Kiengedték Gavallért Miskolc (ÉM - FJ) - Több órán át tartó meg­hallgatás után a Miskolc Városi Bíróság teg­nap úgy döntött: Gavallér Istvánnal - akit a rendőrség november 8-án vett őrizetbe - szem­ben nem állnak fenn az előzetes letartóztatás okai. Az Észak-magyarországi Környezetvé­delmi Felügyelőség egykori igazgatója tehát szabadlábon védekezhet az alapos rendőrségi gyanú ellen, miszerint megvesztegették és kör­nyezetkárosító bűntettet követett el. A megyei főügyészség a bíróság döntése ellen fellebbe­zést jelentett be a B.-A.-Z. Megyei Bíróságnál. „Úgy latjuk: ahhoz, hogy a bíróság az ügy érde­mi befejezését követően vádemelés után meg­alapozott búói döntést hozzon, Gavallér István előzetes letartóztatása a továbbiakban szüksé­ges és indokolt lenne. Hiszen olyan nyomozati cselekmények szükségesek még a továbbiak­ban ebben az ügyben, amelyek elvégzése sza­badlábon hagyás mellett a nyomozás érdekeit veszélyeztetik” - jelentette ki lapunk kérdésé­re válaszolva Ignácz István alezredes, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents