Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

1994» November 1, Képviselői kérdőív Budapest (MTI) - Az előzetes ter­vektől eltérően tegnapi ülésén nem véglegesítette a képviselői össze­férhetetlenségről vallott álláspontját a szocialista frakció. A véleménykü­lönbségek pontos feltárására kérdő­íveket osztottak ki a törvényhozók­nak. A képviselők a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ kidolgozott elképzelései közül választhatják ki, hogy milyen megoldással értenének egyet az egyes kérdésekben. A válaszok összesítése alapján alakítja ki végle­ges álláspontját a frakció. Kilépett a Fideszből Budapest (MTI) - Kilépett a Fi- deszból Sóska Géza, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke. Lépését indokolva tegnap elmondta, úgy véli, azzal, hogy a Fi­desz, az MDF és a KDNP közös fő­polgármester-jelöltet állított, ismét szűkült a liberális politika lehetősé­ge, és tovább csökken a Fidesz poli­tikai súlya is. Nincs munkalassítás Budapest (MTI) - Egyéni akció volt az a kijelentés, amelyben a pénz­ügyőrök munkalassításának lehető­ségét vetette fel egy vidéki szakszer­vezeti aktivista - mondta tegnap Be- ke Sámuel, a Vám- és Pénzügyőrök Független Szakszervezetének elnö­ke. A VPOP szóvivői irodája szerint a pénzügyőrök sztrájkja, illetve mun­kalassítása ellentétes lenne az eskü­jükkel, amelyben a Magyar Köztár­saság érdekeinek védelmére esküd­tek. De azt is figyelembe kell venni, hogy az egyenruhában szolgálatot teljesítőknek is van családjuk. A pénzügyőri fizetések alig emelked­tek az elmúlt években. Rossz üzenet Budapest (MTI) - A Fidesz felszó­lítja a pénzügyminisztert, vonja vissza a társadalombiztosítási kinn­levőségek szabályozására vonatko­zó előterjesztését. A Fidesz szerint ugyanis a javaslatnak az a rossz üzenete van a társadalom felé, hogy megéri az államnak tartozni. Beje­lentették: miután az alkotmány- ügyi bizottság leszavazta a Fidesz javaslatát a képviselők gazdasági összeférhetetlensége ügyében, a frakció név szerinti szavazást fog kérni a napirendre tűzésről. A párt vitát kezdeményez a Külügyi Bi­zottságban Magyarország NATO- hoz való csatlakozása ügyében. A Fidesz úgy látja, hogy az ország po­zíciói jelentősen romlottak az utóbbi időben e kérdésben. Legyen 11 fős Budapest (MTI) - Az MDF parla­menti frakciója tegnap délben úgy határozott: egyetért azzal az alkot­mánymódosítással, hogy 11 fős le­gyen az Alkotmánybíróság. A képvi­selőcsoport november 12-én frakció- hétvégét tart, ennek napirendjét azonban csak a jövő héten határoz­zák meg. Szabó Iván szerint MDF ügyvezető elnökké választása esetén nem kell megválnia frakcióvezetői posztjától, utalt arra, hogy Pető Iván és Torgyán József is egy személyben frakcióvezető és pártelnök, sőt, Horn Gyula miniszterelnöksége mellett is ellátja a pártelnöki funkciókat. _Mozaik A kereszténydemokrata Gáspár Miklós indítványa szerint, ha meg­van a 100 ezer hitelesített aláírás, akkor az expóról történő népszava­zást az önkormányzati választások­kal együtt lehetne lebonyolítani. Az Független Kisgazda Párt parlamenti frakciója nem tudja támogatni a szövetkezeti törvény módosítását, még vitára sem tartja alkalmasnak a benyújtott terveze­tet, mert nem látja biztosítottnak, hogy az egy nyugat-európai színvo­nalú, modern szövetkezésnek te­remtené meg a magyarországi fel­tételeit. Kemény Nándor, a Szerencsejá­ték Rt. vezérigazgatója keddtől, azaz november 1-jétől közös meg­egyezéssel megválik az rt. vezér- igazgatói tisztségétől, és lemond az igazgatóságban betöltött elnöki posztjáról is. ♦ Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Nem tehetjük azt, amit a fináncok” Túrós tábornok is jutalomban részesítette a két leköszönő osztályvezetőt: Pónus Ferenc - felvételünkön középen látható - és Kádas László alezrede­seket Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - FJ) - Bár Borsod­ban még nem sikerült megvet­niük a lábukat, vitathatatlan, hogy a Keletről (illegálisan) ér­kező bűnözők kiépítették Ma­gyarországon hídfőállásaikat - jelentette ki tegnap Miskolcon Túrós András vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági főigazgatója. Jövetelének apropóját természete­sen nem a fenti megállapítás adta: személyesen kívánt részt venni azon az ünnepségen, amelyen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság két tisztjét köszöntették nyugállományba vo­nulásuk alkalmából. A leköszönő Pónus Ferenc alezredes, közlekedé­si osztály vezetőt és Kádas László alezredes, igazgatásrendészeti osz­tályvezetőt dicséretben és jutalom­ban részesítette Túrós András ve­zérőrnagy és Forgács László ezre­des is. Ugyanakkor a megyei főka­pitány november 1-jei hatállyal a közlekedési osztály élére Bikki Já­nos alezredest nevezte ki, míg Ká­das László utódjául Baróczi András- nét jelölte ki. A jutalmazások, kinevezések, köszöntő beszédek után az ORFK közbiztonsági főigazgatója a jelenlé­vő állományhoz szólt. Ismertek a kormány ’95-ös költségvetési irány­zatai - mondta. - Kemény takaré­kossági intézkedésekre kerül majd sor. Az elkövetkezendő nehéz idő­szakban előtérbe kell kerüljön a hi­vatástudat, a becsület és a tisztes­ség. A rendőrök nem tehetik azt, amit a Hajdú és Szabolcs megyei fi­náncok, akik sztrájkkal fenyegetőz­nek. S nem csak azért, mert a tör­vény tiltja: ha ez bekövetkezne, az a magyar rendőrség végét jelentené. Ugyanakkor leszögezte: a jövő­ben több figyelmet kell fordítani az idegenrendészetre is. Elfogadhatat­lan ugyanis, hogy a külföldi bűnözők jól érezzék magukat Magyarorszá­gon. S bár Borsodban egyelőre nem sikerült megvetniük a lábukat, vi­tathatatlan, hogy a Keletről (illegáli­san) érkező bűnözők kiépítették ha­zánkban hídfőállásaikat. Márpedig, ha az ország fertőzöttebb területein (Budapest, Hajdú-Bihar) megkezdő­dik a rendcsinálás, könnyen ez a me­gye válhat célpontukká. Emelkedő fogyasztási, lenullázott kamatadó Budapest (MTI) - Október 29-ei dátummal megjelent a Magyar Közlönyben az 1994. évi pótkölt­ségvetésről szóló törvény, és en­nek megfelelően hatályba lé­pett számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás. November 1-től a személygépkocsik esetében a változás az 1600 köbcen­timéternél magasabb kategóriába tartozó személygépkocsikat érinti, fogyasztási adójuk 12-ről 22 száza­lékra emelkedik. Az ennél kisebb katalizátoros személygépkocsik fo­gyasztási adója 0, a benzinüzeműe­ké pedig 12 százalék. Az 1600 köb­centit meghaladó katalizátorral fel­szerelt személygépkocsik fogyasztá­si adója 10 százalék. Jelentős az emelés az üzemanyagok esetében is, amelyek esetében az ólmozott benzineknél már literenként 41,60, az ólommenteseknél pedig 35,50 a fogyasztási adó. Számos szeszes ital fogyasztási adója is emelkedik, ki­vétel a szőlőbor, amelynek fogyasz­tási adója továbbra is 11 százalék marad. Több adót kell fizetni kedd­től a dohányosoknak, ezer darabon­ként számítva a cigaretta fogyasz­tási adója 1210 forint, ami az ár 65 százaléka. Szintén keddtől szűnik meg a takarékbetétből - ideértve a devizabetétet is - és az értékpapír­ból származó kamatjövedelem meg­adóztatása. A Pénzügyminisztéri­um tájékoztatása szerint ezt a kö­vetkezőképpen kell értelmezni: a november 1. előtt keletkezett ka­matjövedelem után - beleértve a kamatprémiumot is — továbbra is kell adót fizetni. Mint ismeretes, 1994. január 1-je előtt a kamatjöve­delmeket 20 százalékos forrásadó terhelte. Január 1-jétől november 1- jéig az adó mértéke 10 százalék volt, és azt követően lesz 0 százalék. Még lehetséges közös nevező médiaügyben A kormányfő szerint most nincs helye politikai egyeztetésnek Budapest (MTI) - A kormányfő úgy ítéli meg, hogy a médiaügy- ben most nincs helye politikai egyeztetésnek. Horn Gyula szerint a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényterve­zetét a közigazgatási államtitkári értekezletnek, majd a kormánynak és nem a Koalíciós Egyeztető Ta­nácsnak kell megtárgyalnia - közöl­te Pető Iván, a KÉT hétfői ülését kö­vetően. Az SZDSZ frakcióvezetője mindehhez hozzátette: a szabadde­mokraták nem értettek egyet a mi­niszterelnök döntésével. Pető el­mondta: a két párt médiaügyekkel foglalkozó szakemberei elmúlt két­heti tanácskozásai után úgy tűnik, hogy az álláspontok igen-igen közel állnak egymáshoz. Az SZDSZ értel­mezése szerint az a tény, hogy a mé­diaügyet közigazgatási útra terelik, nem jelenthet mást, mint hogy a médiatörvény-tervezetért felelős igazságügy-miniszter és a kulturá­lis tárca vezetője az eddig folyó munkálatok alapján készíti elő a közigazgatási államtitkárok és a kormány ülését. Az SZDSZ frakció­vezetője azt is hangsúlyozta: min­den esély megvan arra, hogy létrejö­hessen egy közös nevező a média- törvényben. Az MSZP és az SZDSZ politikus szakértői úgy ítélik meg, a közigazgatási államtitkári értekez­let előtt tovább kell folytatni a hat­párti egyeztetést és így esély van ar­ra, hogy belátható időn belül a kor­mány is elfogadja a médiatörvényt. Konkrét időpontról Pető nem kí­vánt jóslásokba bocsátkozni, de rá­mutatott: technikai értelemben akár két héten belül megszülethet a kompromisszumos tervezet. Egy hónapon belül érkezik a támogatás Megyénkbe is jut az eddigi legnagyobb pályázati összegből Budapest (MTI) - A társadalom- biztosítás, sőt a magyar egész­ségügy történetében az eddigi legmagasabb összeget, több mint kétmilliárd forintot oszt­hattak szét a kuratóriumok az úgynevezett egészségügyi koc­kázatkezelő pályázatokra. Az összeget az egészségbiztosítási alap idei költségvetésében különí­tették el, a pénzre az egészségbizto­sító önkormányzata öt témakörben írt ki pályázatot. Az úgynevezett szükséglet-kommunikáció, a szűrés- gondozás, az életmódprogram, az otthoni ápolás és a hospice ellátás témakörében összesen 1977 pályá­zat érkezett, közülük 1378 kapott támogatást. A keretet azonban nem használták fel teljesen, miután nem minden témára érkezett megfelelő számú kellően megalapozott pályá­zat. A kockázatkezelő pályázatokra elkülönített pénzből így több mint hatszáz millió forint megmaradt, amelynek felhasználásáról a közel­jövőben dönt az önkormányzat. Az úgynevezett haldokló ápolási szolgálatok szervezésével kapcso­latban főként Budapesten és Pest megyében volt nagy az érdeklődés, így ezeken a helyeken, valamint Békés, Baranya, Bács-KIskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala me­gyében hamarosan több új honiker, illetve hospice szolgálat kezdheti meg működését. Az egészségi kockázatkezelő pá­lyázatokra odaítélt támogatást a nyertes pályázók legkésőbb decem­ber elsejéig megkapják. Hatmilliárddal több jut a mezőgazdaságnak Budapest (ISB - D.Zs.) - A jelen­leg működő 6 mezőgazdasági alap helyett jövőre egy segíti az agrárgazdaság működését. En­nek neve: Egységes Mezőgazda­sági Fejlesztési Alap lesz - hangzott el többek között a Nyi­tott tárcák sajtóértekezleten. Jelenleg az Országgyűlés napirend­jén három törvénytervezet szerepel: a hegyközségi szervezetekről szóló törvény, a földkiadó és földrendező bizottságok működéséről szóló tör­vény, valamint a szövetkezeti tör­vény módosítása. Az említett bizott­ságok működését szabályozó tör­vény módosítására azért van szük­ség, mert a jelenlegi nem szab ha­táridőt a munkájuk befejezésének — közölte Kiss Zoltán, a Földművelés­ügyi Minisztérium politikai állam­titkára. Ezért a kormány által java­solt módosítás értelmében 1995. március 31-ig vagy újra kell válasz­tani a bizottságokat, vagy meg kell kezdeni a földkiméréseket. Akinek ugyanis 1995. december 31-ig nem mérik ki a földjét, nem veheti igény­be a munkálatok költségeinek rész­beni fedezésére szolgáló 50 százalé­kos kedvezményt. Az Egységes Me­zőgazdasági Fejlesztési Alap a ter­vek szerint nem nyújtana vissza nem térítendő támogatásokat, vi­szont hosszú lejáratú hitelekkel és 60 százalékos kamatkedvezmény­nyel állna a vállalkozók rendelkezé­sére. A jövő évi költségvetés mező- gazdaságot érintő fejezete az ideinél 6 milliárd forinttal többet irányoz elő az agrárágazatnak. _A PARLAMENTBŐL Pénz és jog Budapest (EM - B.I.) — Az őszi huszonegye­dik ülésnapon a parlament előzetes műsorá­ban elhangzott: a társadalombiztosítónak 170 milliárd csak részben behajtható hiánya van, ám ez csak negyede, harmada annak, mint amennyiért elvetik az expót, s mint amennyi- ért pótköltségvetést kellett megszavazni. Még mindig a délutáni matinén hangzott el - koalí­ciós és ellenzéki részről - hogy az előterjesztés rossz, mert a rossz fizetőknek kedvez, s ez az adótervezet aligha válhat díszére a mostani pénzügyi jogalkotásnak. Az állam fut a pénze után, abból a megfontolásból, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A kronológiai sorrend szerint napirenden kívül Torgyán József, a robbanásveszélyes óz­di helyzetet emlegette föl, hivatkozva a Nép­szava október 26-i cikkére. (Az aznapi újság a környéken nem jelent meg, de lapunkban szól­tunk a témáról.) A kisgazda elnök kijelentette, hogy az ózdi ügyek megoldására szenteli a keddi azonnali kérdések és válaszok óráját. Az FKGP tesz, ha tennie kell, de abban nem lesz köszönet. A munkaügyi tárca vezetője igyeke­zett megnyugtatni a képviselőt és az ózdiakat: még ebben az évben tárgyal és dönt a kormány a borsodi foglalkoztatási gondokról. Balsai István (MDF) uralta a mezőnyt az első órában. Az ügyészségi szolgálati viszony törvényjavaslatáról volt szó. Másodszorra már a pulpitusról szónokolt a volt igazságügyi mi­niszter. Még szerencse, mert saját helyéről el­mondott korábbi beszédének közben a mögöt­te ülő Katona Tamás háromszor is ásított a te­levízió nagy nyilvánossága előtt párttársa há­ta mögött. Hach Péter (SZDSZ) a törvényja­vaslat érdemeit méltatta. Kijelentette, hogy a szakmai hézagokat pótolja, az igazságszolgál­tatás jogi rendezettségét segíti, s az adatkeze­lés rendjét helyezi alkotmányos bázisra. Föl­emlegette a sokszor fölemlegetett lopakodó de­mokráciát, mondván, hogy nem hisz abban a régi átokban, mely szerint „dögöljön meg a szomszéd tehene”. Torgyán József kisgazda képviselő pártja nevében mereven elhatárolta magát az ügyészség megreformálására vonat­kozó törvényjavaslattól, mert nem szeretne egy sóhivatalt. A „lopakodó” jelző ismét el­hangzott, csak ezúttal nem az alkotmányozás, hanem a bíráskodás ürügyén. Vastagh Pál mi­niszter az előterjesztés mellett, Gáspár Miklós (KDNP) az ellen érvelt. Az esti vita ismét a társadalombiztosítás 170 milliard forintos hiányával folytatódott. Az elhangzottak szerint megingott a fizetési morál, sót a kilátások rosszabbodnak. A kis­gazda és fideszes fölszólaló (Lányi Zoltán és Selmeci Gabriella) erkölcstelennek tartja a törvényjavaslatot, hogy a bűnösök nem fizet­nek, mert nem tudnak, vagy nem akarnak, vi­szont akik teljesítették kötelességüket, azok becsapva érzik magukat. _A NAP KÉRDÉSE Mikor zárnak a temetők? Miskolc - Mezőkövesd (ÉM - U.J.) - Ma van mindenszentek napja. A temetőkben várhatóan ma lesz a legnagyobb forga­lom. Hogyan kerülhetjük el a nagy tu­multust? - kérdeztük az illetékesektől. A Miskolc Városi Közlekedési Részvénytársa­ság forgalmi osztályvezetője Oláh Jenő, a cég sűrített autóbusz- és villamosjáratait ajánlja olvasóink figyelmébe. Mint elmondotta, már szombaton is több úgynevezett tartalékjáratot indítottak a Szentpéteri kapui köztemető és a Népkert között. A kellemetlen, esős időjárás miatt akkor kevesen utaztak ezeken az autó­buszokon, vasárnap és tegnap viszont már emelkedett a forgalom. November 1-jén, a me­netrendi tartalékokon kívül, amennyiben az szükségessé válik, tovább sűrítik az autóbusz- és villamosjáratokat. Mezőkövesden, a korábbi évek rossz ta­pasztalatain okulva, a város egyetlen temető­jéből kitiltják az autósokat. Mint Jéger Károly, a temetőt üzemeltető Szent László egyházköz­ség plébánosa érdeklődésünkre elmondotta, az autósok - tisztelet a kivételnek - ritkán vannak tekintettel a többi gyászolóra. Ezért nem hajthatnak be a temetőbe. A gyalog érke­zők számára viszont mindenszentek napján reggel hétkor kinyit, és valószínűleg este nyolckor - esetleg fél órával később - zár be a temető. A feldíszített sfrok őrzésére Mezőkö­vesden nem fogadnak fel őrszolgálatot. A miskolci köztemetők meghosszabbított nyitvatartással váiják ma a látogatókat, tud­tuk meg Herzinyák Istvántól, a miskolci teme­tőgondnokság vezetőjétől. Mind a Szentpéteri kapuban, mind pedig a Vasgyári temetőben ma nyolc órakor nyitják ki a kapukat, és este 9-kor zárnak be. Az autókat Miskolcon sem engedik a kerítéseken belülre. A korábbi évek tapasztalatai alapján a megyei városban is a gyalogos megközelítést tartják helyesnek a tu­multus elkerülésére. A sírok őrzését a Szent­péteri kapuban a temető nagy területe miatt feleslegesnek tartják. A temetőgondnok sze­rint mindenkinek a lelkiismerete szabja meg, hozzányúl e más virágához vagy sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents