Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

14 ÉSZAK-Magyarország Szüret 1994. November 1„ Kedd Kesernyés az idei szüret Hegyalján A szőlőtermés felét az Alföldre vitték - ettől lesz édesebb, jobb minőségű a homoki kövidinka tek, ezért hát senki ne csodál­kozzon azon, hogy a bizonyta­lanságban tartott hegyaljai ter­melő, ha tehette, még lábon, tő­kén eladta a termést. Szóval, mindenki a termelőn akar meg­gazdagodni, Talán jellemző er­re pinceszövetkezetünk esete. Amikor két és fél esztendeje megalakultunk, a borkombinát 6 milliót kért a pincéért, és most, amikor megkötnénk az üzletet, és fizetnénk, a kereske­dőház 10 millióra emelte a vétel­árat. Ezt pedig képtelenek va­gyunk kifizetni. Azt mondom én uram, olyan kiszolgáltatott a hegyaljai szőlősgazda, mint a vadászpuskák előtt sík mezőn szaladó nyúl. Csak abban re­ménykedhet, hogy a nagy kava­rodásban nem találják el. A Tokaj Kereskedőház tolcs- vai átvevő pincészetében hami­sítatlan szüreti nyüzsgés fogad­ja a látogatót. Sűrűn érkeznek a szőlőfürtökkel megrakott tar­tálykocsik, futnak a mázsára, számokról, fokokról, pénzekről hallani innen, onnan. Arról is, hogy igen jó, átlagosan 19 a cu­korfok, csak kevés a mennyiség. Mindezeket megerősíti Urbano- vics János, a pincészet vezetője, akinek Tolcsván az idei, a 28. szürete.- Az őszeleji eső rendbe tette az ültetvényeket - mondja - és nem túlzás, de a legkiválóbb év­járatok közé emelte. A 19, vagy a még magasabb cukorfok ön­magáért beszél, igaz, a töppedt, aszúsodott szemek miatt mennyiségben kevesebb a ter­més. A szemek 50 százalék aszúsodott, szerintem kései volt az október 15-i szüretkezdés. Ha egy héttel korábban hozzá­látunk, az segített volna a ter­melőkön és a kereskedőházon Fotók: Szarvas Dezső is, hiszen nem közömbös, sőt, azt hiszem, létszükséglet, meny­nyit szüretelünk le.- Miért? Hiszen azt hallani, telve a pincék, hordók eladat­lan borral.- A piac friss, üde borokat kér, a jelek szerint ezek kedvel­tek, elsősorban külföldön. Az úgynevezett oxidativ, öreg, sú­lyos borok értékesítése, a keleti kereslet csökkenése miatt ne­hézkes, illetve alig van rá lehe­tőség. A jövő tehát a kereskedők szerint a könnyű, reduktív boro­ké, ezeket kell készíteni. Azért mondtam, hogy létkérdés, meny­nyit szüretelünk az idén.- Hallani, hogy a termés fe­lét kivitték Hegyaljáról...- Sajnos. A kiválónak ígérke­ző termést - féléretten ugyan, de elvitték, felvásárolták, ezért aztán Simon-Júda előtt a jelek szerint véget ér a szüret Hegyal- ján. Hogy mi lesz a hegyaljai szőlőből valahol az alföldi borvi­dékeken? Az ottani borászok nagy művészei a rossz értelem­ben vett borkészítésnek. Rájöt­tek, hogy a tokaji bor nem csak jó ital, hanem kiváló feljavító nedű is. Hozzáházasítják jelleg­telen, gyenge minőségű boraik­hoz, így feljavítva palackozzák, s minőségi borként eladják. És sajnos illetékes helyeken, mely helyeken manapság divat, sőt, jó cselekedetnek számít lebe­csülni a hegyaljai borokat, enge­délyezik is e pancsolt italok for­galmazását. Pénzt egyébként, hogy a termelőknek fizetni tud­junk a termésért, a tulajdonos­tól, az Állami Vagyonügynök­ségtől nem kaptunk elegendőt. Ez van - mint szokás mondani. Nem csoda hát, hogy a magas cukorfok ellenére, kesernyés az idei szüret Hegyalján. Szarvas Dezső Tállya, Tolcsva (ÉM) - Min­den napfényes őszi nap, így október elején, közepén Si- mon-Júda napja a hagyomá­nyos szüretkezdet előtt, ara­nyat ért Hegyalján. Aranyat ért. Múlt időben, százado­kon át. De nem a jelenben. Igaz, az aranyló napfény most is ugyanúgy melengeti a szőlőtőkékkel borított dű­lőket, cukrosítja a szemeket, az aszúbogyókat, mint rég­múlt időkben, ám az idei szüret felrúgott minden ha­gyományt; mind ez ideig pél­dátlan dolgok történtek ugyanis Hegyalján. Mely tör­ténések jelzik: nem múlt el a nemzeti kincsnek számító szőlőkultúra betegsége. A hegyaljai szőlők nagy részét művelő kistermelők ezrei az év­tizedekig monopolhelyzetben lé­vő borkombinát átalakulásakor, a pinceszövetkezetek, a hegy­községek megalakulásakor a bizonytalanság megszűnésében reménykedtek. Mindenekelőtt abban, hogy megszűnik az úgy­nevezett árdiktátum, hogy nem kell majd annyiért adniuk a ter­mést, amennyit a borkombinát úri jókedvében, vagy kedvetlen­ségében minden évben fizetett érte. Biztonságot, kiszámítható­ságot vártak, s azt, hogy a szőlő­ben való fáradozás, a befekte­tett költség megtérül s tán’ né­mi haszonnal is járnak majd a szüretek. Mindez - sajnos - csak vágyálom maradt; az idén pedig különösképpen, hiszen a szüret előtt még ígéret sem hangzott el a felvásárlási árat tekintve, de bizonytalanság volt abban is, kell-e egyáltalán a megtermelt szőlő, a must. Csak mindenféle szóbeszéd járta, ezért a termelő, akinek se pincé­je, se hordója, se feldolgozó esz­köze, egy pillanatig se tétová- Hirdetés-------------- = z ott, amikor még jócskán a szü­retkezdet előtt megállt a dűlő aljában egy kamion, s utasa ko­moly ajánlatot tett: megveszi a termést és készpénzzel fizet. És a termelők sokasága adta el a termést, majdhogynem félzöl­den, 14-15 fokon, bagóért ugyan, de ez a bagó legalább biztos volt, és egyben volt. A becslések szerint a Hegyalján megtermelt szőlőnek legalább a felét vásárolták fel az idén az Alföldről érkezett termelők, ke­reskedők, hogy feljavítsák otta­ni mustjaikat. Nem volt még er­re példa Hegyalja sok évszáza­dos történetében, mint arra sem, hogy az idei szüreten a für­tökön maradnak az aszúsze­mek, nem szedik, nem válogat­ják szét, mint eddig minden év­ben megtették. Nem éri meg - hallani a tőkék között szorgos- kodóktól -, hiszen a fürtökön maradt aszúszemek emelik a cukorfokot; ami egyáltalán nem mellékes, hiszen a Tokaj Keres­kedőház átvevő helyein cukor- fok/kilogrammonként fizetnek a termésért. így aztán az idei ter­mésből nem lesz aszúbor, s ha valaki később majd olyan palac­kot lát az üzletben, amelyre az vagyon írva, hogy 1994-es évjá­ratú, akárhány puttonyos aszú, az az ember legjobban teszi, ha legalábbis kételkedik. Ez az év­járat, úgy tűnik, kimarad a he­gyaljai aszúbortermelés törté­netéből. Mondják, hogy ez csak a filoxéra pusztítása esetén esett meg, de hát a filoxéra gyorsan pusztított, a mostani haldoklás meg immár több éve tart, s ki tudja, mikor ér el a végkifejletig. Mert nem kétsé­ges, hogy csak a szőlőhöz való ragaszkodás, a benne való mun­kálkodás kesernyés öröme, a „ha már megvan, műveljük meg” elve tartja még életben a hegyaljai szőlőkultúrát. Az ész­érvek, a racionális számítások ugyanis a szőlőben való munka A szőlőszemek fele aszúsodott a mádi dűlőkben is ellen szólnak, hiszen a termelés ráfizetéses, nincs ellenértéke a végzett munkának. Azért csak szüretelnek, ha már megtermett, akkor lesze­dik. Igaz, a termésért nem egy összegben fizet az átvevő, a pénz felét most, a másik felét majd a jövő év májusában kapja kézhez a termelő. Mint például Koroknai László is, akinek né­pes rokonsága segít, szedi a für­töket a rátkai határban, a Padi­hegyi dűlőben. A 41 éves Korok­O«0*n I*4C/ ___% L ÍZING „ b • A Takarék Bróker Kft. szervezésében * •at < FIX ÉVI Futaaldő z 1,5 év Kifizetés lejáratkor Jegyzési M« z november 02-11. 32% Jegyzési helyek z Takarékbank Rt. fiótyaiz 1054 Budapest. Szabadság tér 14. 131-8760 * 1077 Budapest. Király u. 95. 122-3483 * 1028 Budapest. Hidegkúti u. 207. 273-7832 * 8400 Ajka. Szabadság tér 11. (88)312-648 * 5600 Békéscsaba. Szabadság tér 11-17. (00)447-247 • 3300 Eger. Széchenyi u. 13. (36)310-833 * 9025 Qy«r. Bálint Mihály u. 4. (96)315-930 * 9025 Győr, Széchenyi tér 14. (96)327-932 * 7400 Kaposvár. Teleki u. 22. (82)316-511 • 6000 Kecskemét. Szabadság tér S/a. (76Í320-102 * 3527 Miskolc. Bgjcsy-Zs. u. 17. (46)412-819 * 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 4. (42)311-433 • 7622 Pécs. Bg|csy-Zs. u. 4. (72)313-380 * 3100 Salgótarján. Erzsébet tér 6. (32)317-877 * 6720 Szeged. Horváth Mihály u. 1/b. (62) 326-802 • 7100 Szekazárd. Augusz Imre u. 11. (74)319-355 * 8000 Székesfehérvár. Táncsics u. 2. (22)314-461 • 5000 Szolnok. Baross Qábor u. 15. (56)424-154 • 9700 Szombathely. Kiskar u. 1. (94)328-128 * 2890 Tata. Ady Endre u. 17. (34)384-415 * 8200 Veszprém. Kossuth l-gjos u. 11. (88)426-711 * 8900 Zalaegerszeg. Kossuth Lg) os u. 54. (92)321-340 Takarékszövetkezetek: tlegykö és Vidéke Takarék- szövetkezet 9400 Sopron. Színház u. 24. (99)338-833 • Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 2230 Oyömrö, Szent István u, 28. (29)330-183 * 2200 Monor. Mátyás király u. 13/a. Monor 243. * 2234 Maglód, rő u. 13. (29)325-170 * 2225 Üli8. Pest) út 63. (29)320-051 * 2241 SOlysáp. Malom u. 1. Súlysáp 87. * 2211 Vasad. Monod út Vasad 21. ' 2220 Vecsés. Telepi út 50/a. (29)350-354 • Magyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezet budapesti kirendeltsége 1075 Budapest. Károly krt 7. 268-1005 * Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet debreceni kirendeltsége 4027 Debrecen. Kálvin tér 8. (32)342-122 * Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7900 Szigetvár. Szabadság u. 2. (73)312-024 * 7633 Pécs. Páfrány u. 2/a. • (72)313-861 * 7621 Pécs. Irgalmasok u. 3. (72)447-268 * 6000 Kecskemét. Dobó krt. 3. (76)484-977 • Szőr eg és Vidéke Takarékszövetkezet 6771 Szóreg. Hősök tér 4/b. (62)405-136 * 6723 Szeged. Temesvári krt. 32. (62)430-674 • 6723 Szeged. Oskola u. 1. (62)322-699 • 6723 Szeged, József Attila sgt. 8. (62)325-414 * 6723 Szeged. Petőfi Sándor sgt 9. (62)326-039 Inter-Burópa Bank Rt. fiókjai: Debreceni Területi fiók 4024 Debrecen. Piac u. 32. (52)347-839 • nyíregyházi Területi fiók 4401 Nyíregyháza. Mártírok tere 9. (42)310-134 Inter-Európa Bank Befektetési Kft.: 1034 Budapest, szabadj tér is. 209-3730 nai úrnak immár egyetlen mun­kalehetősége, családjának meg­élhetést nyújtó jövedelemforrá­sa lenne a szőlő. Korábbi mun­kahelyéről, a MAV-tól létszám- csökkentés címén tavaly elküld­ték, s három hónapi végkielégí­tését a szőlőre költötte, műtrá­gyára, növényvédőszerre, a szükséges eszközökre. Mint mondja, a napszám szóba sem jöhet, azt lehetetlen megfizetni. Kínlódik ahogy tud, amíg búja a munkát, mert van éppen ele­gendő a Danszka, a Középhegyi, valamint a Pojta-dűlőben, ösz- szesen 5000 ölet művel. S mert mindenét a szőlőre költötte, csak kevés éjszakán volt nyu­godt az álma.- Nem csak én töprengek, ve­rejtékezem éjszakánként. Min­denkit nyugtalanít a bizonyta­lanság, aki a szőlőhöz kötötte életét - mondja. - Semmi sem biztos errefelé, se a felvásárlás, se a szőlő ára, s csak a Jóisten tudja, mikor lesz haszna a sző­lőn a termelőnek. Mert haszon ugyan van, csakhogy azt a ke­reskedő teszi zsebre, aki itt, a Hegyalján 30-40 forintot fizet egy liter borért. És tessék csak bemenni bármelyik rossz kocs­mába, majd megtudja, meny­nyiért mérik ott a bort. Á terme­lő költsége pedig minden évben növekszik, drágább a műtrágya, a növényvédőszer, mindenféle más anyag és eszköz. Kész rö- hej, hogy a felvásárlók meg majdnem ugyanannyit fizetnek a termésért, mint évekkel ez/ előtt. Mindennek pedig az a kö­vetkezménye, hogy a föld nem kapja meg a szükséges tápanya­got, növényvédőszert, csökken a hozam, a minőség. A más vidék­ről jött felvásárlók? Az az ő bolt­juk, de legalább rendesen fizet­„AXON LÍZING „B” Kötvénnyel a csúcson V Ha már megtermett, le kell szedni

Next

/
Thumbnails
Contents