Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-08 / 264. szám
16 ÉSZAK-Magyarország Kapcsolatok 1994- November 8-, Kedd Megismerni egymás kultúráját Beszélgetés Barbara Sietz asszonnyal, az 1988-ban alapított budapesti Goethe Intézet igazgatójával Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - 1988 óta működik Budapesten német kulturális intézet. Az Operaház tőszomszédságában lévő épületben kerestük meg Barbara Sietz asszonyt, hogy a Goethe Intézet magyarországi munkájáról tájékozódjunk. Először az intézet történetéről kérdeztük a budapesti igazgatónőt. A müncheni központú Goethe Intézeteket az ’50-es évek elején alapították. Az egész világon ma összesen 160 intézet működik. Egyes országokban - mint például a viszonylag kisebb Magyarországon egy intézetünk van, de például az Egyesült Államokban öt Goethe Intézet is dolgozik. □ Milyen feladatokkal jöttek létre? • A legfontosabb cél a kulturális kapcsolatok, cserék kiépítése volt. Hangsúlyoznám, hogy nem kizárólag kultúraexporttal kívántunk foglalkozni. Tény, hogy a külföldiek .számára közelebb akartuk vinni a német kultúrát, de feladatként fogalmazódott meg az is, hogy más népek kultúráját mi is megismerjük. A másik fontos cél a német nyelv tanítása és ápolása. Ennek érdekében német kurzusokat szervezünk, s □ De hát ez korábban is így volt. A Ba- lalon-part volt például a szétválasztott német családok egyik nagy találkahelye. • Valóban, Magyarország már akkor fontos szerepet játszott a mi életünkben. □ Tartanak-e valamilyen kapcsolatot a német kisebbségekkel? • Természetesen van kapcsolatunk például a pécsi Lenau-házzal. Szívesen látott vendégek nálunk a magyarországi németek, vagy bármilyen német, aki éppen Magyar- országon tartózkodik. De hangsúlyoznám: a mi közvetlen feladataink közé nem tartozik az, hogy velük foglalkozzunk. Nekünk a magyarok számára kell programokat szerveznünk. □ Kormányszerv-e a Goethe Intézet? Honnan kapják a pénzt a működésükhöz? • A külföldön műköíő Goethe Intézeteket a német állami költség- vetésből finanszírozzuk. Ez azonban nem jelent semmiféle politikai függőséget. A Goethe Intézet 100 százalékig független és politikailag semleges. Munkánkat semmilyen formában nem befolyásolná, ha a választások után netalántán egy másik párt, egy másik koalíció épületben igen látványos programokat szervezve végzi munkáját? » A Francia Intézet egészen más kultúrpolitikát folytat, mint mi. Nem hiszem, hogy konkurálnánk egymással. Inkább az a jellemző, hogy egyes progDürer: Férfifej Kokoschka - grafika Bakos Gábor kiállítása ami még fontosabb: az iskolák, egyetemek német nyelvtanítását támogatjuk. Mindemellett információkat szolgáltatunk Németországról, bemutatjuk értékeinket. Tulajdonképpen a Goethe Intézet megalakulásának az volt a lényege, hogy az addigi szerteágazó munkát egy kézbe összpontosítsuk, s felelőssé tegyük ezek megoldásáért. U Jelentkeztek-e új feladatok a német egyesítés után? • Nagyon sok. A határnyitást követően igen sok új feladatunk lett. Kezdve azzal, hogy Kelet-Közép-Európában számos új Goethe Intézetet nyitottunk meg. Budapest nem tartozik e sorba, hiszen itt intézetünket már 1988-ban, tehát egy évvel az egyesítés előtt megnyitottuk. Ez akkor - az el nem kötelezett országnak számító Jugoszláviát nem számolva - az első Goethe Intézet volt e térségben. Azóta itt a környező országokban is létrejöttek intézetek, de van azért még lemaradásunk: például Szlovéniában még nincs. Van viszont már jó néhány volt szovjet köztársaságban: Minszkben, Kijevben, Szentpéterváron, és természetesén Moszkvában. De akadnak még országok, ahol egyelőre nincs Goethe Intézet, s ez meg is adja a mi feladatainkat. Újdonság nyilván az is, hogy míg korábban az akkori NSZK-t reprezentálta az intézet, ma már az egykori NDK kultúráját is fel kell vállalnunk. Ez a gyakorlatban például azt jelenti , hogy ma már az új szövetségi államokból is hívunk meg tudósokat, művészeket, együtteseket. Budapestnek olyan szerepe is van, hogy olykor éppen itt találkoznak össze a szellemi élet különböző német területekről érkező reprezentánsai és itt vitáznak egymással... Fotók: Nagy Gábor (ISB) kerülne Németországban hatalomra. Jellemző például, hogy miközben annak idején Izrael német elismerését követően az arabok megszüntették diplomáciai kapcsolataikat Németországgal, ugyanakkor a Goethe Intézeteket nem záratták be. Mi erre az autonómiánkra büszkék is vagyunk. □ Kérem, beszéljen önmagáról is! Hogyan került éppen Budapestre? • Romanisztikát, germanisztikát, filozófiát tanultam, utána azonnal a Goethe Intézet munkatársa lettem. Évekig Németországban, majd Djakartában és Londonban. Két és fél éve az volt a kérésem, hogy Budapesten dolgozhassak. Már korábbról ismertem a magyar kultúrát, sok barátom is él Budapesten. Sikeres volt a pályázatom, s azóta férjemmel, aki üzletember, itt élek Magyarországon, s nagyon jól érzem magam. □ 1988-ban indult a budapesti Goethe Intézet - talán akkor nem is ezzel a névvel. Mérföldkő volt-e ez az időpont a magyar-német kulturális kapcsolatok történetében? • Azt gondolom, igen. Amikor alapították, egy szokványos méretű intézetet terveztek 14-15 munkatárssal. Az egyesítésben játszott magyar szerepet követően azonban Németország a világ egyik legnagyobb Goethe Intézetét hozta létre Budapesten, a tervezettnél sokkalta több munkatárssal. Nagyobbat, mint Londonban, Párizsban, New Yorkban. □ Milyen a kapcsolatuk más külföldi intézetekkel. Riválisnak tekintik-e például itt Budapesten a Francia Intézetet, mely egy önálló modern Duna-parti ramok szervezésekor együtt is működünk más országok kulturális intézeteivel, így a Francia Intézettel is. A kétoldalú kapcsolatok építése mellett erre is hangsúlyt helyezünk. Az európai gondolattal nem is fér össze a kultúrák konkurenciája. De a lényeg: mi más módszerekkel dolgozunk, mint például a Francia Intézet. Számunkra nem a látványos események a legfontosabbak, hanem sokkal inkább az, hogy a mélyben kapcsolatokat építsünk. Mi nem tekintjük magunkat program-ügynökségnek sem, amely nagyszabású rendezvények szervezésével foglalkozik. □ Milyen jellegű programokat szerveznek? 9 Egy konkrét példa alapján próbálnám megvilágítani, hogy mi számunkra a fontos. Meghívtunk például egy Barbara Sietz, a Goethe Intézet igazgatója Könyvtár - nemcsak nyelvtanulóknak frankfurti koreográfust, aki hat héten át magyar táncosokkal fog dolgozni. Ennek eredményeként decemberben a Petőfi Csarnokban sor kerül egy előadásra, s később ugyanezt a darabot az együttes Németországban is előadja. A hangsúly tehát az együttműködésen, a kölcsönös inspiráción van. Ugyanígy: német és magyar festők közös kiállítását rendezzük meg. A cél, hogy jobban értsük, ismerjük egymás kultúráját. □ Kik látogathatják a rendezvényeket? 9 Intézményünk nyitott, számos programunk van persze. Általában egy magyar szerző bemutatja német kollégáját, s utána következik egy beszélgetés, esetleg vita. Nem kell hivatalos meghívó e rendezvényekre, hanem várunk mindenkit, aki érdeklődik a programjaink, a német kultúra iránt.
