Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-08 / 264. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994« November 8«, Kedd _APRQPQ Népszerűség Filip Gabriella A Szonda Ipsos szerint a népszerűségi lista negyedik helyezettje Fodor Gábor. Nem is olyan rossz eredmény! Pláne, ha hozzávesszük, hogy azon kevesek egyike, aki a megelőző közvélemény-kutatás óta semmit sem veszített népszerűségéből. Pedig nehéz időkétől a művelődés, a közoktatás (is). Miniszterünk keményen harcol a fiskális szemlélet ellen. Igyekszik elfogadtatni azt az álláspontot, hogy a közős felsőokatás, a tudomány és a kultúra az a terület, ahonnan válsághelyzetben sem indokolt elvonni az állami támogatást. Sőt, kötelező a fejlesztés, a beruházás. Ezt ugyan már mondták mások is. Ennek ellenére olyan jó olvasni Fodor Gábor érvelését. Nyugodt, megfontolt, alapos... Ez derül ki abból az interjúból is, melyet a népszerűség apropóján készített vele az egyik országos napilap újságírója. Pedig nem kímélte a minisztert a kérdező. Szóba jött például az iskolák támogatása. Ennek kapcsán újra hangsúlyozta a tárca első embere: „...a tanszabadság elvének megfelelően azonos elbánásban kell részesíteni a fenntartótól függetlenül minden iskolát, hogy az állampolgár szabadon választhassa mega tanulás formáját." Valamivel alább pedig a következőket állítja: „A jelenlegi támogatási rendszerben viszont szó sincs egyenlőségről. Adatokat mondanék. Az MKM ismeretei szerint egy önkormányzati iskolába járó tanuló 94 ezer forintba kerül évente, amiből a költségvetés 47 ezer forintot vállal. Egy magániskolába járó gyerek 113 ezer forintba kerül, az idén 59 ezer forintot vállalt a központi költségvetés. Ellenben az egyházi iskolák növendékei 143 ezer forintba kerülnek évente, amit teljes egészében az állam vállal. Az állam az egyházi iskola diákjára átlag másfélszer annyit költ, amennyit az önkormányzati iskolákba járókra..." A pénzügyekről ennél többet a miniszter sem mondott. így most találgathatjuk, hogy jöhetett ki ez az óriási különbség? Aztán eljuthatunk odáig is: jól van-e ez így?! Milyen alapon ér többet az egyik gyerek, mint a másik. Csak hagyni kell szabadján folyni az elindított gondolatsort, és mindjárt gyanakodva nézünk ez egyházra. Fia már nem jutott hely az indoklásra, legalább annyit mondhatott volna: az oktatási intézmények alig három százaléka van az egyház kezében, és a másfél millióból negyvenezer tanul itt. Flogy milyen körülmények között, erről ők is tudnának mesélni... Francia filmek Miskolc (ÉM) - Francia nemzeti filmnapok kezdődnek november ló-én, csütörtökön délután fél 5-kor a miskolci Kossuth moziban. Gérard Malbosc, a budapesti Francia Nagykövetség kulturális attaséja, T. Asztalos Ildikó, Miskolc város polgármestere, Bíró Tibor, a Cine- Mis Kft. igazgatója és a Benoit Boon, a támogató Borsodi Sörgyár vezérigazgatójának köszöntője után vetítik le Regis Wargnier: Indokína című filmjét. Köztudottan gazdag palettát mutat a francia filmművészet, híres irányzatoknak adott már otthont, hiszen például az újhullám jelentés alkotói is innen indultak (Godard, Truffaut). Kivételes egyéniségei - például Jean Renoir, René Clair, Marcel Camé progresszív társadalmi eseményeket képviseltek és fő célkitűzésük a formanyelv megújítása volt. A francia filmhét idei ajánlata nem egy adott korszakot, stílust, műfajt mutat be, inkább rendezőcentrikus. A „Fiúk az intézet- benőtől az „Indokínáig” valamennyi korának érzéseit, gondolatait szólaltatja meg, s mint ilyen a politikum, a gondolkodás, az erkölcs hiteles állapotrajza. Catherine Deneuve az Indokína című filmben Zsenik és/vagy tehetsége(se)k (Nem) hétköznapi problémák a tehetséggondozó kollégiumban Miskolc (ÉM - DK) - Egy populációban a zsenik gyakorisága tíz a mínusz ötödiken. Vagyis csak minden százezredik ember zseni. A tehetség az más. Persze az sem egyértelmű, hiszen lehet, hogy míg a diák az egyik tárgyból esetleg megbukik, a másikból kiemelkedően teljesít... A Teleki Tehetséggondozó Kollégiumban merültek fel ezek a gondolatok a minap, amikor a szülők kérésére az intézmény vezetői és fenntartói adtak egymásnak randevút. A szülők Háborognak, gyermekeik érdekében elfogultak. Nagyon... Hogy miért „hívták össze” az illetékeseket, arról Marada Pálné, a szülői munkaközösség vezetője a következőket mondta: - Ez az intézmény jelenleg majdnem ott tart, hogy nem nevezhető tehetséggondozónak. Mi nem szeretnénk, ha az a nevelési filozófia, ami itt a kezdetekkor elfogadtatott, csorbulna. Pedig most ez a helyzet. Az eredeti elvvel összeegyeztethetetlen, hogy felvételi nélkül feltöltötték a kollégiumot. így rosszabban tanuló gyerekek is bekerülhettek ide. Itt volt egy követelmény, áld 4,3 alá esett, annak mennie kellett a kollégiumból. Ha ezt felrúgják, hogyan tartja meg az intézmény a különlegességét? Itt a gyerekeket soha nem kellett kényszeríteni árrá, hogy tanuljanak, eddig nem volt tapasztalható durvaság és trágárság, a kollégisták ki merték mondani a véleményüket. Most pedig cigarettacsikkek a folyosón, sörösüvegek az udvaron... Miért kellett megszüntetni a felvételi tesztet? Nem szabad megengedni, hogy a tehetség- gondozó szó lejáratódjon, és felhíguljon ez a komoly közösség! Nem tudjuk elfogadni, hogy pénzügyi okok miatt szép lassan megszűnjön vagy elsorvadjon a kollégium... A megye A fenntartó. Nem kötelességük, mégis... Önként vállalták a feladatot. És persze dalolva... Csáki Imre a megyei önkormányzat nevében mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei közgyűlésnek nincs szándékában megszüntetni a kollégiumot. Viszont úgy gondolták ’93-ban, hogy az épület üresen álló szárnyát hasznosítani kell, a legjobb, ha ezt oktatási, nevelési céllal teszik. S ha 240 tehetséges tanuló mellett 100 kevésbé tehetséges, attól még nem szűnik meg a kollégium jellege... Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy a tehetséggondozás inkább az iskolákban folyik. De legalábbis együtt kell ezt a munkát végezni... Csütörtökre ünneplőbe öltözik a kollégium: emléktáblát és címert avat Rá- dóné Gyárfás Ildikó országgyűlési képviselő Fotó: Dobos Klára Az igazgatót a tiltakozások ellenére meg kellett választaniuk, főként azért, hogy legyen igazgató az intézmény élén. Az adatok szerint a fenntartók igencsak kitesznek magukért, hiszen évente egy tanuló 130 ezer forintba kerül, ebből 66 ezer a fejkvóta, 44 ezret ad a megye, a maradék húszezret pedig a szülők illetve az intézmény saját bevételéből fedezik Az igazgató Az egyik tüske. Vagy maga a Tüske. Hiszen a megyei közgyűlés a szülői és a tantestületi támogatás teljes hiányában választotta meg. A szülők a modorára panaszkodnak, egy apuka komolyan rá is erősít: ne merészeljen a lányával' olyan szigorúan beszélni. Ezekhez a gyerekekhez nem kell katonai fegyelem! És a teszt! Miért nem volt felvételi? Az igazgató, Komlósi Imre magabiztosan beszél a hallgatósághoz, sikerül kivívnia néhány szülő együttérzését, egyetértését. Fő érve, hogy mikor ő idekerült, már túl voltak a felvételin, s tény volt az is, hogy megtelt a „B” szárny. Elmondja, a tartalmi munkában semmi alapvető változás nincs, ugyanúgy működik vagy harmincféle szakkör, folynak a nyelvvizsga-előkészítők... Főbenjáró bűne, hogy „visszaminősített” tanárokat. Ám ez nem visszaminősítés volt, hanem az előző vezetés hibás besorolásának helyreállítása... A gyerekek Őket most senki nem hívta..., ők az alibi. Hiszen egyes vélemények szerint itt nem arról van szó, hogy a gyerekek rosszul éreznék magukat, hanem hogy néhány nevelő, aki nem tudott belenyugodni az igazgató úr kinevezésébe, most így próbál támadni. Mert a feszültséget bár érezhetik, de hogy nem tőlük tud a szülő a pedagógusok visszaminősítéséről, a nagypapa arról, hogy az igazgató levélben irányít, az eléggé valószínű. Persze ezek a belső dolgok a szülőkre ugyanúgy nem tartoznak, mint a gyerekekre... Egyébként pedig lehet, hogy ezek a gyerekek is kimaradoznak olykor-olykor éjszaka, lehet, kipróbálják a cigarettát, aztán ftddokolva elnyomják, lehet, isznak egy pohár sört, és nem mindig a tananyagot olvassák a szobában. Nem tudom. De a zsenik is - csak kamaszok. És mások... Kormos Vilmos, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója a felvételi tesztekről beszélt. Azt mondta, igenis jók voltak az eddigi tesztek, hiszen ugyanazt az eredményt tükrözték, amit a gimnáziumi felvételi. Nincs rá jobb bizonyíték, mint hogy ide. is, oda is felvették a gyereket. Viszont ez tényleg azt mutatja, hogy ezek a kollégisták tehetségesek, és ezért másként kell hozzájuk közelíteni, sőt más az időbeosztásuk is... Korinthus Katalin, az országgyűlés kulturális szakbizottságának tagja az épületcserét javasolta. Tetszetős az ötlet, csakhogy átgondolatlan - mondja a megye képviselője, Lukács László. Mert a megyei önkormányzat tulajdonában nincs olyan épület a városban, amely erre a célra megfelelne... Az igazgató modora? Többen is mondják: itt valakinek rendet kell csinálni! Volt egyszer egy Cigánybáró... Kriston Béla A Miskolci Nemzeti Színház a Kálmán-széria után Straussra váltva a Cigánybáró bemutatására készül. Ennek apropójaként az idősebb korosztálynak lehetetlen nem visszaemlékeznie egy feledhetetlen vasgyári Cigánybáró-előadásra. A második világháborút követő években élte fénykorát'az 1893-ban alakult Diósgyőr-vasgyári Jószerencse Dal- és Önképzőkör.Táblás házakkal játszott a színház, telt házakat vonzottak a vasgyári szimfonikus zenekar hangversenyei, sok ezren látogatták a Jószerencse és a perecesi Bányamécs látványos, színvonalas operettelőadásait is. Zóni László, a Jószerencse színjátszó gárdájának megszállott vezetője egy személyben volt színjátszó, rendező, díszlettervező, díszletfestő, jelmeztervező és maszkmester. Elhatározta, hogy el kell hódítani a vasgyári közönséget Perecesről, miért is zötyögjenek a zsúfolt kisvona- ton. Tisztában volt vele, hogy természeti környezet tekintetében nem veheti fel a versenyt a perecesi- ekkel, de a produkció minőségében igen! Játéktérül a vasgyári Árnyas- kert, régi nevén Szanetli melletti kétezres befogadóképességű teniszpályát választotta, ahol az óriásgesztenyék tetejére nyári estéken szintén felültek a csillagok. Nagyszabású tervéhez jó érzékkel a Cigánybárót választotta. A produkcióhoz megnyerte a vasgyárak kultúr- barát vezetőit, a szimfonikus zenekart, az ének- és táncegyütteseket, valamint a gyártelep legszemtelenebb cigány fiataljait. Hogy a bemutató milyen sikert hozott, arról így emlékezik a Szén és Acél üzemi újság korabeli száma: „1947. szeptember 6-án került bemutatásra bámulatos összefogással a vasgyári teniszpálya szabadtéri színpadán zsúfolt nézőtér előtt a Cigánybáró, Zóni László igényes, ötletgazdag rendezésében, látványos, pazar kiállításban. Az öt- ventagú vasgyári szimfonikus zenekar dr. Bánhegyi László irányításával nagyszerűen interpretálta Johann Strauss gyönyörű dallamait. Kitűnően helytállt a száz tagú Palestrina kórus, hangereje betöltötte a hűvös szeptemberi estén az egész gyártelepet. Betanításuk Forrai István és dr. Nagy Ferenc érdeme. Nagyszerűen működött a tánckar, koreográfiával, betanításukkal Kelemen Irén és Tóth János jeleskedett. Nem utolsó sorban a színjátszógárda egymást múlta felül. Az énekeseket Szűcs Lóránd készítette fel. Kővári Zoltán tenoija a címszerepben kitűnően érvényesült, mint ahogyan Kerekes Ilonka szopránja is SafTI cigányleány megformálásában. Szereposztásbeli telitalálatként üdvözölhettük Zsupán sertéskirály szerepében Benke József alakítását, aki vérbő humorával, hordónyi pocakjával szinte lubickolt a hálás figura megformálásában. Híres belépőjénél az eleven cigánygyerekekkel történő viaskodása élet- szagú volt, sok derűs percet szerzett a publikumnak. Emlékezetes a nyalka Gábor diák szerepében Voj- tilla László. A fergeteges huszártánccal kísért toborzódalát meg kellett ismételni. Mindent egybevetve, a bemutató óriási sikert aratott, minden bizonnyal még sokszor kell játszani...” És játszották is mintegy tíz alkalommal. A megye minden részéből özönlöttek az érdeklődők, estéről estére zsúfolásig megtelt a hatalmas nézőtér. Pedig olykor-olykor a hőmérő higanyszála 10 fok alá süly- lyedt. A közönség mit sem bánta, hisz őket felforrósította a látvány, a parádés produkció, a szereplőket pedig az osztatlan siker! Ezen feledhetetlen emlékkel tarsolyomban kíváncsian várom sokad magammal a színházi bemutatót. A színház kitűnő operettgárdája, a rendező Majoros Imre garancia a várható sikerre. Kár, hogy a színházvezetés ezúttal sem gondol a jövőre, nevezetesen a publikum-utánpótlásra. Mint ahogyan korábban legnemzetibb operettünket: a Mária főhadnagyot sem játszotta ifjúsági bérletben, most a Cigánybárót sem tervezi. Pedig ezzel jól szolgálhatná az ifjúság hazafias nevelését. Mandorla-estek Miskolc (ÉM) - A Mandorla Közművelődési Egyesület szervezésében A magyar őstörténet, amely Közel-Keletről indult címmel páter Pesti József, a Buenos Aires-i Salvador Egyetem nyugalmazott tanára tart előadást november 9-én, szerdán délután 5 órától a Földes Ferenc Gimnáziumban. November 10-én, csütörtökön este 6 órától pedig Makoldi Sándor lesz az egyesület vendége. A festőművész a magyar népművészet jelrendszeréről beszél. Keresztény Élet Miskolc (ÉM) - Egy évvel ezelőtt jelent meg először a hazánkban még rendkívülinek számító hetilap, a Keresztény Élet. Ez idáig ugyanis a magyar egyházi újságok csupán a vallási élet híreit és eseményeit közölték. A Keresztény Élet viszont felvállalta a politikai, közéleti szerepet is, természetesen keresztény szemszögből. A lap nem véletlenül tűzte zászlajára a „vallásos családok hetilapja” alcímet, hiszen az egyházi hírek, tudósítások mellett sok olvasnivaló található a családok részére, mint például: receptek, háztartási fortélyok, folytatásos regény, orvosi és pszichológusi tanácsok. S természetesen a vicc és a rejtvény sem hiányzik. A Keresztény Élet egyéves pályafutása alatt nagy népszerűségre tett szert nemcsak a vallásos, hanem a vallás iránt csak érdeklődő olvasók körében is. Tartalmi gazdagsága mellett ezt olcsó árának is köszönheti, hiszen 18 forintért ad egész hétre való olvasmányt. A Keresztény Életet elsősorban a katolikus templomokban teijesztik, de megyénkben egyre több ABC- áruházban is meg lehet vásárolni. Pedagógusképek Miskolc (ÉM) - Repka József pedagógus festményeiből nyílik kiállítás a miskolci Rónai Sándor Művelődési Központ galériájában november 10-én, csütörtökön délután 5 órakor. A tárlatot Utry Attila, a művelődési központ vezetője ajánlja a közönség figyelmébe. Közreműködik Longauer Ildikó oboán. A kiállítás november 16-ig tekinthető meg. Kövesdiek tárlata Mezőkövesd (ÉM) - Mezőkövesdi és onnan elszármazott képző- és iparművészek alkotásaiból nyílik kiállítás november 11-én, pénteken délután 5 órakor a mezőkövesdi Közösségi Ház nagytermében. A tárlatot Dobrik István művészettörténész, a Miskolci Galéria igazgatója nyitja meg. A november 25-ig megtekinthető tárlaton kiállító művészek: Bartha Zoltán,, Dala Andor, Fridél Lajos, Borsodi Ágnes, Gáspár Irén, Köteles István, Lázár Zsuzsa, Nagy György, Pap János, Pázmándi Antal, Pető János és Pető Margit. Prímástalálkozó Lillafüred (ÉM) - Prímástalálkozót és cigánybált rendeznek a lillafüredi Palotaszállóban november 13-án, vasárnap este 7 órától. A cigányzenét Fátyol József és zenekara, a tánczenét Horváth (Kátrány) Berti triója szolgáltatja. A műsorban fellépő budapesti vendégművészek: Puka Károly, Oláh Viktor, Horváth Béri és ifj. Horváth Béla. Énekesek: Kurina Irén és Bagi Csaba. Bemutatkozik Hegyaljai Sándor bűvész is. Jegyek válthatók a Zenész Szakszervezetnél. (Miskolc, Mindszent tér 3. II. em. 203. szoba, hétfőn, szerdán délelőtt 9-től 12 óráig, csütörtökön délután 2-től 5-ig.) Shakespeare-összes Peking (MTI) - Megkezdték Kínában Shakespeare összes művének átültetését verses kínaira - jelentette az Új Kína hírügynökség. A Shakespeare-összesnek három kínai változata van, de mindhárom prózában. Ez az első eset, hogy kísérletet tesznek az eredeti műforma kínai reprodukálására. A sanghaji székhelyű Shakespeare- kutató Társaság szervezi a munkálatokat. A sorozat főszerkesztője Fang Ping alelnök, 14 Shakespeare- mű kínai fordítója. A teljes műfordítás-gyűjtemény publikálását 1996- ra tervezik.
