Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994« November 8«, Kedd _APRQPQ Népszerűség Filip Gabriella A Szonda Ipsos szerint a népszerűségi lis­ta negyedik helyezettje Fodor Gábor. Nem is olyan rossz eredmény! Pláne, ha hoz­závesszük, hogy azon kevesek egyike, aki a megelőző közvélemény-kutatás óta semmit sem veszített népszerűségéből. Pedig nehéz időkétől a művelődés, a köz­oktatás (is). Miniszterünk keményen har­col a fiskális szemlélet ellen. Igyekszik el­fogadtatni azt az álláspontot, hogy a köz­ős felsőokatás, a tudomány és a kultúra az a terület, ahonnan válsághelyzetben sem indokolt elvonni az állami támogatást. Sőt, kötelező a fejlesztés, a beruházás. Ezt ugyan már mondták mások is. Ennek el­lenére olyan jó olvasni Fodor Gábor érve­lését. Nyugodt, megfontolt, alapos... Ez derül ki abból az interjúból is, melyet a népszerűség apropóján készített vele az egyik országos napilap újságírója. Pedig nem kímélte a minisztert a kérdező. Szó­ba jött például az iskolák támogatása. En­nek kapcsán újra hangsúlyozta a tárca el­ső embere: „...a tanszabadság elvének megfelelően azonos elbánásban kell ré­szesíteni a fenntartótól függetlenül min­den iskolát, hogy az állampolgár szaba­don választhassa mega tanulás formáját." Valamivel alább pedig a következőket ál­lítja: „A jelenlegi támogatási rendszerben viszont szó sincs egyenlőségről. Adatokat mondanék. Az MKM ismeretei szerint egy önkormányzati iskolába járó tanuló 94 ezer forintba kerül évente, amiből a költ­ségvetés 47 ezer forintot vállal. Egy magán­iskolába járó gyerek 113 ezer forintba ke­rül, az idén 59 ezer forintot vállalt a köz­ponti költségvetés. Ellenben az egyházi is­kolák növendékei 143 ezer forintba kerül­nek évente, amit teljes egészében az állam vállal. Az állam az egyházi iskola diákjára átlag másfélszer annyit költ, amennyit az önkormányzati iskolákba járókra..." A pénzügyekről ennél többet a miniszter sem mondott. így most találgathatjuk, hogy jöhetett ki ez az óriási különbség? Aztán eljuthatunk odáig is: jól van-e ez így?! Milyen alapon ér többet az egyik gye­rek, mint a másik. Csak hagyni kell sza­badján folyni az elindított gondolatsort, és mindjárt gyanakodva nézünk ez egyház­ra. Fia már nem jutott hely az indoklásra, legalább annyit mondhatott volna: az ok­tatási intézmények alig három százaléka van az egyház kezében, és a másfél mil­lióból negyvenezer tanul itt. Flogy milyen körülmények között, erről ők is tudnának mesélni... Francia filmek Miskolc (ÉM) - Francia nemzeti filmnapok kezdődnek november ló-én, csütörtökön dél­után fél 5-kor a miskolci Kossuth moziban. Gé­rard Malbosc, a budapesti Francia Nagykövet­ség kulturális attaséja, T. Asztalos Ildikó, Mis­kolc város polgármestere, Bíró Tibor, a Cine- Mis Kft. igazgatója és a Benoit Boon, a támo­gató Borsodi Sörgyár vezérigazgatójának kö­szöntője után vetítik le Regis Wargnier: Indo­kína című filmjét. Köztudottan gazdag palettát mutat a fran­cia filmművészet, híres irányzatoknak adott már otthont, hiszen például az újhullám jelen­tés alkotói is innen indultak (Godard, Truffa­ut). Kivételes egyéniségei - például Jean Re­noir, René Clair, Marcel Camé progresszív társadalmi eseményeket képviseltek és fő cél­kitűzésük a formanyelv megújítása volt. A francia filmhét idei ajánlata nem egy adott korszakot, stílust, műfajt mutat be, in­kább rendezőcentrikus. A „Fiúk az intézet- benőtől az „Indokínáig” valamennyi korának érzéseit, gondolatait szólaltatja meg, s mint ilyen a politikum, a gondolkodás, az erkölcs hi­teles állapotrajza. Catherine Deneuve az Indokína című filmben Zsenik és/vagy tehetsége(se)k (Nem) hétköznapi problémák a tehetséggondozó kollégiumban Miskolc (ÉM - DK) - Egy populá­cióban a zsenik gyakorisága tíz a mínusz ötödiken. Vagyis csak minden százezredik ember zse­ni. A tehetség az más. Persze az sem egyértelmű, hiszen lehet, hogy míg a diák az egyik tárgy­ból esetleg megbukik, a másik­ból kiemelkedően teljesít... A Teleki Tehetséggondozó Kollé­giumban merültek fel ezek a gondolatok a minap, amikor a szülők kérésére az intézmény vezetői és fenntartói adtak egy­másnak randevút. A szülők Háborognak, gyermekeik érdeké­ben elfogultak. Nagyon... Hogy mi­ért „hívták össze” az illetékeseket, arról Marada Pálné, a szülői mun­kaközösség vezetője a következőket mondta: - Ez az intézmény jelenleg majdnem ott tart, hogy nem nevez­hető tehetséggondozónak. Mi nem szeretnénk, ha az a nevelési filozó­fia, ami itt a kezdetekkor elfogadta­tott, csorbulna. Pedig most ez a helyzet. Az eredeti elvvel össze­egyeztethetetlen, hogy felvételi nél­kül feltöltötték a kollégiumot. így rosszabban tanuló gyerekek is beke­rülhettek ide. Itt volt egy követel­mény, áld 4,3 alá esett, annak men­nie kellett a kollégiumból. Ha ezt fel­rúgják, hogyan tartja meg az intéz­mény a különlegességét? Itt a gyere­keket soha nem kellett kényszeríteni árrá, hogy tanuljanak, eddig nem volt tapasztalható durvaság és trá­gárság, a kollégisták ki merték mon­dani a véleményüket. Most pedig ci­garettacsikkek a folyosón, sörösüve­gek az udvaron... Miért kellett meg­szüntetni a felvételi tesztet? Nem szabad megengedni, hogy a tehetség- gondozó szó lejáratódjon, és felhígul­jon ez a komoly közösség! Nem tud­juk elfogadni, hogy pénzügyi okok miatt szép lassan megszűnjön vagy elsorvadjon a kollégium... A megye A fenntartó. Nem kötelességük, mégis... Önként vállalták a felada­tot. És persze dalolva... Csáki Imre a megyei önkormányzat nevében mindenekelőtt arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a megyei közgyűlés­nek nincs szándékában megszün­tetni a kollégiumot. Viszont úgy gondolták ’93-ban, hogy az épület üresen álló szárnyát hasznosítani kell, a legjobb, ha ezt oktatási, neve­lési céllal teszik. S ha 240 tehetsé­ges tanuló mellett 100 kevésbé te­hetséges, attól még nem szűnik meg a kollégium jellege... Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy a te­hetséggondozás inkább az iskolák­ban folyik. De legalábbis együtt kell ezt a munkát végezni... Csütörtökre ünneplőbe öltözik a kollégium: emléktáblát és címert avat Rá- dóné Gyárfás Ildikó országgyűlési képviselő Fotó: Dobos Klára Az igazgatót a tiltakozások elle­nére meg kellett választaniuk, fő­ként azért, hogy legyen igazgató az intézmény élén. Az adatok szerint a fenntartók igencsak kitesznek magukért, hi­szen évente egy tanuló 130 ezer fo­rintba kerül, ebből 66 ezer a fejkvó­ta, 44 ezret ad a megye, a maradék húszezret pedig a szülők illetve az in­tézmény saját bevételéből fedezik Az igazgató Az egyik tüske. Vagy maga a Tüske. Hiszen a megyei közgyűlés a szülői és a tantestületi támogatás teljes hiányában választotta meg. A szü­lők a modorára panaszkodnak, egy apuka komolyan rá is erősít: ne me­részeljen a lányával' olyan szigorú­an beszélni. Ezekhez a gyerekekhez nem kell katonai fegyelem! És a teszt! Miért nem volt felvételi? Az igazgató, Komlósi Imre ma­gabiztosan beszél a hallgatósághoz, sikerül kivívnia néhány szülő együttérzését, egyetértését. Fő ér­ve, hogy mikor ő idekerült, már túl voltak a felvételin, s tény volt az is, hogy megtelt a „B” szárny. Elmond­ja, a tartalmi munkában semmi alapvető változás nincs, ugyanúgy működik vagy harmincféle szakkör, folynak a nyelvvizsga-előkészítők... Főbenjáró bűne, hogy „vissza­minősített” tanárokat. Ám ez nem visszaminősítés volt, hanem az elő­ző vezetés hibás besorolásának helyreállítása... A gyerekek Őket most senki nem hívta..., ők az alibi. Hiszen egyes vélemények sze­rint itt nem arról van szó, hogy a gyerekek rosszul éreznék magukat, hanem hogy néhány nevelő, aki nem tudott belenyugodni az igazga­tó úr kinevezésébe, most így próbál támadni. Mert a feszültséget bár érezhetik, de hogy nem tőlük tud a szülő a pedagógusok visszaminősí­téséről, a nagypapa arról, hogy az igazgató levélben irányít, az eléggé valószínű. Persze ezek a belső dol­gok a szülőkre ugyanúgy nem tar­toznak, mint a gyerekekre... Egyéb­ként pedig lehet, hogy ezek a gyere­kek is kimaradoznak olykor-olykor éjszaka, lehet, kipróbálják a ciga­rettát, aztán ftddokolva elnyomják, lehet, isznak egy pohár sört, és nem mindig a tananyagot olvassák a szo­bában. Nem tudom. De a zsenik is - csak kamaszok. És mások... Kormos Vilmos, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója a felvételi tesztekről beszélt. Azt mondta, igenis jók voltak az eddigi tesztek, hiszen ugyanazt az eredményt tük­rözték, amit a gimnáziumi felvéte­li. Nincs rá jobb bizonyíték, mint hogy ide. is, oda is felvették a gyere­ket. Viszont ez tényleg azt mutat­ja, hogy ezek a kollégisták tehetsé­gesek, és ezért másként kell hozzá­juk közelíteni, sőt más az időbeosz­tásuk is... Korinthus Katalin, az országgyűlés kulturális szakbizott­ságának tagja az épületcserét java­solta. Tetszetős az ötlet, csakhogy átgondolatlan - mondja a megye képviselője, Lukács László. Mert a megyei önkormányzat tulajdoná­ban nincs olyan épület a városban, amely erre a célra megfelelne... Az igazgató modora? Többen is mond­ják: itt valakinek rendet kell csi­nálni! Volt egyszer egy Cigánybáró... Kriston Béla A Miskolci Nemzeti Színház a Kálmán-széria után Straussra váltva a Cigánybáró bemutatá­sára készül. Ennek apropója­ként az idősebb korosztálynak lehetetlen nem visszaemlékez­nie egy feledhetetlen vasgyári Cigánybáró-előadásra. A második világháborút követő években élte fénykorát'az 1893-ban alakult Diósgyőr-vasgyári Jósze­rencse Dal- és Önképzőkör.Táblás házakkal játszott a színház, telt há­zakat vonzottak a vasgyári szimfo­nikus zenekar hangversenyei, sok ezren látogatták a Jószerencse és a perecesi Bányamécs látványos, színvonalas operettelőadásait is. Zóni László, a Jószerencse szín­játszó gárdájának megszállott veze­tője egy személyben volt színjátszó, rendező, díszlettervező, díszletfestő, jelmeztervező és maszkmester. El­határozta, hogy el kell hódítani a vasgyári közönséget Perecesről, mi­ért is zötyögjenek a zsúfolt kisvona- ton. Tisztában volt vele, hogy ter­mészeti környezet tekintetében nem veheti fel a versenyt a perecesi- ekkel, de a produkció minőségében igen! Játéktérül a vasgyári Árnyas- kert, régi nevén Szanetli melletti kétezres befogadóképességű tenisz­pályát választotta, ahol az óriás­gesztenyék tetejére nyári estéken szintén felültek a csillagok. Nagy­szabású tervéhez jó érzékkel a Ci­gánybárót választotta. A produkció­hoz megnyerte a vasgyárak kultúr- barát vezetőit, a szimfonikus zene­kart, az ének- és táncegyütteseket, valamint a gyártelep legszemtele­nebb cigány fiataljait. Hogy a bemu­tató milyen sikert hozott, arról így emlékezik a Szén és Acél üzemi új­ság korabeli száma: „1947. szeptember 6-án került bemutatásra bámulatos összefo­gással a vasgyári teniszpálya sza­badtéri színpadán zsúfolt nézőtér előtt a Cigánybáró, Zóni László igé­nyes, ötletgazdag rendezésében, látványos, pazar kiállításban. Az öt- ventagú vasgyári szimfonikus zene­kar dr. Bánhegyi László irányításá­val nagyszerűen interpretálta Jo­hann Strauss gyönyörű dallamait. Kitűnően helytállt a száz tagú Pa­lestrina kórus, hangereje betöltötte a hűvös szeptemberi estén az egész gyártelepet. Betanításuk Forrai Ist­ván és dr. Nagy Ferenc érdeme. Nagyszerűen működött a tánckar, koreográfiával, betanításukkal Ke­lemen Irén és Tóth János jeleske­dett. Nem utolsó sorban a színját­szógárda egymást múlta felül. Az énekeseket Szűcs Lóránd készítette fel. Kővári Zoltán tenoija a címsze­repben kitűnően érvényesült, mint ahogyan Kerekes Ilonka szopránja is SafTI cigányleány megformálásá­ban. Szereposztásbeli telitalálat­ként üdvözölhettük Zsupán sertés­király szerepében Benke József ala­kítását, aki vérbő humorával, hor­dónyi pocakjával szinte lubickolt a hálás figura megformálásában. Hí­res belépőjénél az eleven cigánygye­rekekkel történő viaskodása élet- szagú volt, sok derűs percet szerzett a publikumnak. Emlékezetes a nyalka Gábor diák szerepében Voj- tilla László. A fergeteges huszár­tánccal kísért toborzódalát meg kel­lett ismételni. Mindent egybevetve, a bemutató óriási sikert aratott, minden bizonnyal még sokszor kell játszani...” És játszották is mintegy tíz alka­lommal. A megye minden részéből özönlöttek az érdeklődők, estéről es­tére zsúfolásig megtelt a hatalmas nézőtér. Pedig olykor-olykor a hő­mérő higanyszála 10 fok alá süly- lyedt. A közönség mit sem bánta, hisz őket felforrósította a látvány, a parádés produkció, a szereplőket pedig az osztatlan siker! Ezen feledhetetlen emlékkel tar­solyomban kíváncsian várom sokad magammal a színházi bemutatót. A színház kitűnő operettgárdája, a rendező Majoros Imre garancia a várható sikerre. Kár, hogy a színházvezetés ezút­tal sem gondol a jövőre, nevezetesen a publikum-utánpótlásra. Mint ahogyan korábban legnemzetibb operettünket: a Mária főhadnagyot sem játszotta ifjúsági bérletben, most a Cigánybárót sem tervezi. Pe­dig ezzel jól szolgálhatná az ifjúság hazafias nevelését. Mandorla-estek Miskolc (ÉM) - A Mandorla Közmű­velődési Egyesület szervezésében A magyar őstörténet, amely Közel-Ke­letről indult címmel páter Pesti Jó­zsef, a Buenos Aires-i Salvador Egye­tem nyugalmazott tanára tart elő­adást november 9-én, szerdán dél­után 5 órától a Földes Ferenc Gimná­ziumban. November 10-én, csütörtö­kön este 6 órától pedig Makoldi Sán­dor lesz az egyesület vendége. A fes­tőművész a magyar népművészet jel­rendszeréről beszél. Keresztény Élet Miskolc (ÉM) - Egy évvel ezelőtt jelent meg először a hazánkban még rendkívülinek számító hetilap, a Keresztény Élet. Ez idáig ugyanis a magyar egyházi újságok csupán a vallási élet híreit és eseményeit kö­zölték. A Keresztény Élet viszont felvállalta a politikai, közéleti sze­repet is, természetesen keresztény szemszögből. A lap nem véletlenül tűzte zászlajá­ra a „vallásos családok hetilapja” al­címet, hiszen az egyházi hírek, tudó­sítások mellett sok olvasnivaló talál­ható a családok részére, mint példá­ul: receptek, háztartási fortélyok, folytatásos regény, orvosi és pszicho­lógusi tanácsok. S természetesen a vicc és a rejtvény sem hiányzik. A Keresztény Élet egyéves pályafu­tása alatt nagy népszerűségre tett szert nemcsak a vallásos, hanem a vallás iránt csak érdeklődő olvasók körében is. Tartalmi gazdagsága mellett ezt olcsó árának is köszön­heti, hiszen 18 forintért ad egész hétre való olvasmányt. A Keresztény Életet elsősorban a katolikus templomokban teijesztik, de megyénkben egyre több ABC- áruházban is meg lehet vásárolni. Pedagógusképek Miskolc (ÉM) - Repka József peda­gógus festményeiből nyílik kiállítás a miskolci Rónai Sándor Művelődé­si Központ galériájában november 10-én, csütörtökön délután 5 óra­kor. A tárlatot Utry Attila, a műve­lődési központ vezetője ajánlja a kö­zönség figyelmébe. Közreműködik Longauer Ildikó oboán. A kiállítás november 16-ig tekinthető meg. Kövesdiek tárlata Mezőkövesd (ÉM) - Mezőkövesdi és onnan elszármazott képző- és iparművészek alkotásaiból nyílik kiállítás november 11-én, pénteken délután 5 órakor a mezőkövesdi Kö­zösségi Ház nagytermében. A tárla­tot Dobrik István művészettörté­nész, a Miskolci Galéria igazgatója nyitja meg. A november 25-ig meg­tekinthető tárlaton kiállító művé­szek: Bartha Zoltán,, Dala Andor, Fridél Lajos, Borsodi Ágnes, Gáspár Irén, Köteles István, Lázár Zsuzsa, Nagy György, Pap János, Pázmándi Antal, Pető János és Pető Margit. Prímástalálkozó Lillafüred (ÉM) - Prímástalálko­zót és cigánybált rendeznek a lilla­füredi Palotaszállóban november 13-án, vasárnap este 7 órától. A ci­gányzenét Fátyol József és zeneka­ra, a tánczenét Horváth (Kátrány) Berti triója szolgáltatja. A műsor­ban fellépő budapesti vendégművé­szek: Puka Károly, Oláh Viktor, Horváth Béri és ifj. Horváth Béla. Énekesek: Kurina Irén és Bagi Csa­ba. Bemutatkozik Hegyaljai Sándor bűvész is. Jegyek válthatók a Ze­nész Szakszervezetnél. (Miskolc, Mindszent tér 3. II. em. 203. szoba, hétfőn, szerdán délelőtt 9-től 12 órá­ig, csütörtökön délután 2-től 5-ig.) Shakespeare-összes Peking (MTI) - Megkezdték Kíná­ban Shakespeare összes művének átültetését verses kínaira - jelen­tette az Új Kína hírügynökség. A Shakespeare-összesnek három kí­nai változata van, de mindhárom prózában. Ez az első eset, hogy kí­sérletet tesznek az eredeti műforma kínai reprodukálására. A sanghaji székhelyű Shakespeare- kutató Társaság szervezi a munká­latokat. A sorozat főszerkesztője Fang Ping alelnök, 14 Shakespeare- mű kínai fordítója. A teljes műfordí­tás-gyűjtemény publikálását 1996- ra tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents