Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

1994. Novembers» Mezocsátról Dallasba Budapest (ISB - D.Á.) - Berecz István személyében mezőcsáti az egyik győztese annak a sorsolás­nak, aminek eredményeként de­cember elején az országból hatan az ÁB-AEGON nyilvántartott lakás- biztosítással rendelkező ügyfelei közül az egyesült államokbeli Dal­lasba utazhatnak. A nyertesek a népszerű tévésorozat magyar szink­ronhangjait adó művészekkel együtt kereshetik fel többek között a forgatások helyszíneit is. A követ­kező sorsolás űjév napján lesz, ami­kor — immár hagyományosan — a szilveszter éjszakáján 0 és 2 óra kö­zött világra jött csecsemők közül öten kapnak kedvezményezettként 100 000 forint alaptőkéjű Aranyfo­nal életbiztosítást. Tb-sorskérdések Budapest (MTI) - A társadalom- biztosítás vagyonellátása, a tb-ala- pok hiányának finanszírozása, to­vábbá a kintlévőségek rendezése. Ezek azok a mielőbb megoldásra váró problémák, amelyeket a társa­dalombiztosítás jövője szempontjá­ból „sorskérdésnek” tart az Állami Számvevőszék. Mindezt a társada­lombiztosítás 1993. évi zárszáma­dásának tárgyalásakor ismertetet­ték az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat tagjaival. A testület hétfői közgyűlése a zárszámadási törvény- javaslatot elfogadta, így az hamaro­san a parlament elé kerülhet. A közgyűlés ezt követően kezdte meg a tb jövő évi költségvetésének vitá­ját. Az egészségbiztosító elnöksége és a kormányzat elképzelése szá­mos pontban eltér a jövő évi költség- vetés vonatkozásában. Pervesztes kórház Tatabánya (MTI) - Két és fél mil­lió forint kártérítés megfizetésére ítélte a Komárom-Esztergom Me­gyei Bíróság hétfőn az Esztergomi Vaszary Kolos Kórházat. A nem mindennapi pernek az volt az előz­ménye, hogy az egészségügyi intéz­mény jogelődjében, a városi kórház­ban 1981 áprilisában, egy császár- metszéses szülés közben egy dorogi fiatalasszonyban „bent felejtettek” egy 30x30 centiméteres törlőken­dőt. Eire azonban csak négy és fél hónap múlva jöttek rá, amikor is a fiatalasszony annyira rosszul lett, hogy betegsége megállapítása vé­gett felnyitották hasüregét. Az íté­let nem jogerős. A vasútleépítés ellen Kecskemét (MTI) - Sok kis telepü­lés elzárását, az utazási, szállítási költségek drágulását, illetve mun­kahelyek újabb felszámolását von­ná maga után a kormányzat vasút- leépítési szándéka a Duna-Tisza közén. Egyebek mellett ezt fogal­mazta meg a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei vá­lasztmányának felhívása. Á testü­let arra kéri a régió polgárait, ön- kormányzatait, országgyűlési kép­viselőit és az érdekvédelmi szerve­zeteket, hogy közös erővel akadá­lyozzák meg a vasútvonalak terve­zett megszüntetését. Mozaik Megállapodást kötött a Külügy­minisztérium és a Teleki László Alapítvány a Magyar Külügyi Inté­zet hatékony működéséről. Ä doku­mentumot hétfőn írta alá Kovács László külügyminiszter és Kosáry Domokos, az MTA és az alapítvány kuratóriumának elnöke. A miniszterelnök még a költség- vetési törvény parlamenti vitája előtt találkozik a Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezete, az Agrárok­tatási Dolgozók Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete képvi­selőinek 80-100 fős csoportjával. Rohamosan csökken a bölcsődék száma; a korábbi 1100 helyett, ma már csak 704 fogadja a legkiseb­beket. Vas megye és a horvátországi Mu­raköz megye vezetői együttműködé­si szándéknyilatkozatot írtak alá hétfőn Szombathelyen. Vas megye városaiban és hét községeiben mintegy nyolcezer horvátajkú él. , Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 3 Öt országra nyitják a határt Miskolc (ÉM - U.J.) - A Megye­háza Szász-termében tegnap tá­jékoztatót tartottak az Ouver­türe program „Természeti hatá­rok” című projektjének végre­hajtásáról. Az ismertető öt or­szág természetvédelmi és ide­genforgalmi szakembereinek egész napos tanácskozása előtt hangzott el. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a spanyol Extrema­dura és a portugál A1 ej onto tarto­mánnyal, továbbá a skót Highland and Irland regionális kormányai­val, valamint a rozsnyói Környezet- védelmi Hivatallal és az Orosz Fö­deráció Vologda Megyei Kormányá­val közösen ez év tavaszán sikeres pályázatot dolgozott ki az Európai Unió Ouvertüre (nyitás) programjá­nak egyik alapjára. E munka ered­ményeként jutottak hozzá ahhoz a 100 ezer ECU-s támogatáshoz, amellyel a „Természeti határok” el­nevezésű projekt végrehajtását fi­nanszírozzák. Valamennyi résztve­vő magas ökológiai értékű termé­szeti területtel rendelkezik, sőt a védett területek átnyúlnak a szom­szédos országokba. A felvezetek végrehajtása során az országok kö­zött egyeztetik a fejlesztési elképze­léseket. Kidolgozzák a természet védelmével kapcsolatos alapdoku­mentációkat, szakemberek tapasz­talatcseréjét szervezik meg. Feltár­ják a természetvédelemmel össz­hangban lévő fejlesztési és vállalko­zási lehetőségeket, a turizmus és a vadászat összefüggéseiben. A programban felsorolt régiók­ban elkészítették területük ismer­tető anyagát. Nyolcvan szempont alapján dolgozták fel a körzetek ter­mészet- és környezetvédelmi tenni­valóit. Az öt ország közös munkájá­ból készül el a jelentés, amelyet az Európai Unió központjába, Brüsszelbe kell beteijeszteni a to­vábbi, konkrét feladatok végrehaj­tása érdekében. Az öt ország tizen­három szakértője tegnap a majdan beterjesztendő anyag végső formá­ba öntésén dolgozott. Lapunk kérdésére Fenyvesiné Szathmáry Erzsébet, a megyei ön- kormányzat. tanácsosa elmondta, hogy a vendégek vasárnap megte­kintették az Aggteleki Nemzeti Park nevezetességeit, majd a szlo­vákiai területen, a szilicei fennsíkot és az ott található barlangot nézték meg. A tegnapi munkát követően ma a színi erdészetben tájékozód­nak az erdő- és vadgazdálkodás ak­tuális eredményeivel. Cél: a működőképesség javítása Tudományos konferencia az élelmiszergazdaságról Budapest (ISB - D.Zs.) - A fejlett piacgazdaságok koordinációs műhelyének nevezett OECD munkájában hazánk 1991 óta vesz részt. A gazdasági együtt­működési és fejlesztési szerve­zet november 21. és 23. között Budapesten rendez konferenci­át, amelynek címe: A magyar élelmiszergazdaság intézményi keretei. Az OECD három évvel ezelőtt önál­ló tanulmányban elemezte hazánk agrárpolitikai helyzetét. Akkori megállapítása - mely szerint a ter­melőknek, illetve a feldolgozóknak nyújtott állami támogatás mértéke a tagállamokban jellemző 42 száza­lékkal szemben mindössze 8 száza­lék — nagy vihart kavart. Bár a támogatás mértéke bizo­nyos számítások szerint emelkedik (tavaly 10, idén pedig 12 százalékot ért el), van még mit tennünk a me­zőgazdaság működőképességének javításáért. A konferencia témája az élelmi­szeripar pénzügyi és intézményi hátterének megteremtése lesz. En­nek megfelelően a hazai pénzvilág képviselői mellett a résztvevők kö­zött szerepelnek a Világbank, a PHARE, valamint az ENSZ Euró­pai Bizottságának szakértői is. A 200 magyar résztvevő között azonos arányban lesznek a döntés­hozók, a nagykereskedelmi vállala­tok, a feldolgozó szféra, a most ala­kuló terméktanácsok reprezentán­sai, valamint maguk a termelők. A gazdálkodókat főként két téma ér­dekli: a hitelhez jutás körülményéi és feltételei, valamint az informáci­ós rendszer kiépítése. Mindkettő­nek különös jelentőséget ad a no­vember elsején életbe lépett import- vámrendelkezés. Az egészségfejlesztési politikáról Budapest (MTI) - A Népegész­ségügyi Tudományos Társaság hétfőn szakmai vitát rendezett a hosszú távú egészségfejleszté­si politika alapelveiről szóló programról, amely a népegész­ségügy prioritásai az ezredfor­dulóig alcímet viseli. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisz­térium államtitkára megnyitó elő­adásában hangsúlyozta: a lakosság egészségügyi állapota nemzeti kér­dés, amely azonnali cselekvést kí­ván. A tárca parlamenti vitanapot tervez, hogy a teendőkről or­szággyűlési határozat születhessen. Az államtitkár felhívta a figyelmet az egészségpolitika dilemmájára, azaz az egészségcentrikus, illetve az egészségügy-centrikus politika között feszülő ellentétre. Hangsú­lyozta: az egészség nem az egész­ségügyben keletkezik, és nem ott vész el. Utalt a nemzetközi egészség­ügytörténet kiemelkedő dokumen­tumára, az ottawai chartára, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elegendő csupán medicinában gon­dolkozni. A dokumentum a nyolcva­nas évek végén fogalmazta meg az egészségfejlesztés legfontosabb alap­elveit, amelyek a mai napig sem vesztettek aktualitásukból — mond­ta az államtitkár. Eszerint szükség van az egészséget támogató politi­kai gyakorlatra, az egészséget segí­tő természeti, társadalmi, gazdasá­gi környezet kialakítására, a helyi közösségi célok erősítésére, az egyé­ni képességek fejlesztésére, a meg­előzés hangsúlyozására. Kökény ál­lamtitkár beszélt a magyar lakos­ság egyenlőtlen egészségi állapotá­ról, a halálozások számának növe­kedéséről, a magyar egészségügy krízishelyzetéről. Az államtitkár utalt arra, hogy az Egészségügyi Vi­lágszervezet ajánlása szerint éven­te és személyenként egészség- megőrzésre legalább 5 dollárt kellene fordítani. Magyarországon ez az ösz- szeg körülbelül 2 milliárd forint, te­hát a javasolt összeg felét sem éri el. Makara Péter tudományos igaz­gató vitaindító előadásában a hosszú távú egészségfejlesztési stratégia feladatairól beszélt. Kifej­tette: az alapcélkitűzés nem lehet más, nűnt a megbetegedési és halá­lozási viszonyban érvényesülő ked­vezőtlen tendenciák megfékezése, és a javulás feltételeinek megterem­tése. Ehhez az egészséget támogató társadalompolitika kialakítására van szükség. Fel kell oldani az egészségfejlesztés stratégiai érdeke és a kormányzati ciklusok között fe­szülő ellentmondásokat. Helyünk a nyugati reklámvilágban Az Alliance Francaise szervezésé­ben Pub-Est címmel reklámkiállítás nyílt tegnap délután Miskolcon a Mini Galériában. A kiállítás azt mu­tatja be, hogyan jelenik meg a fran­cia reklámokban a kelet- és a kö­zép-európai térség. Kobold Tamás, Miskolc alpolgármestere köszöntő­jében kiemelte: évszázados problé­mánk az, hogy a fejlettebb nyugat­európai részen milyen image alakul ki rólunk. Jean-Paul Giudecoq, a budapesti Francia Nagykövetség nyelvészeti attaséja elmondta, szá­mukra a keleti országok egyszerre nagyon közeliek és nagyon távoli­nk. Ezt a kiállítást először azoknak a franciáknak ajánlották, akik úgy képzelték, ezen a vidéken mindig tél van, az emberek egész nap csak vodkát isznak. Fotó: Dobós Klára _A PARLAMENTBŐL Jogharmonizáció Budapest (ÉM - B.I.) - Csépe Béla (KDNP) napirenden kívül azt a polémiát emlegette föl a parlament tegnapi ülésén, mely szerint az Országgyűlés elfogadhatja-e még az idén a jö­vő évi költségvetést. Kevés az idő, s az új ház­szabály lehetőséget ad az alapos elemzésre. Nem igaz az ellenzékre húzott obstrakciós vád, továbbá hiányzik az érdekegyeztető tár­gyalások megnyugtató végkifejlete is. Szeke­res Imre, az MSZP frakcióvezetője elmondot­ta, hogy1 a kormány a pótköltségvetés után pél­dátlan gyorsasággal nyújtotta be a jövő évi pénzügyi tervezetet. Az elfogadásra két idő­pontot javasolt: vagy december 31-ig, vagy ja­nuár 31-ig. Kónya Imre (MDF) megütközéssel vette tudomásul, hogy - a koalíció szerint - az ellenzék magatartása hátráltatja a költségve­tés elfogadását. A pótköltségvetés helyett in­kább a költségvetéssel kellett volna foglalkoz­nia a kabinetnek... O ugyanis egyetért azzal, hogy a költségvetési törvényű mielőbb meg kell hozni, de alapos mérlegelés nélkül ne döntse­nek a honatyák. Szájer József (Fidesz) úgy vél­te, hogy a kormány gondatlansága következté­ben veszélybe került, hogy a T. Ház az idén el­fogadja a költségvetést. Ez rontja az ország külföldi politikai és gazdasági megítélését. Szekeres Imre ultimátuma figyelmen kívül hagyja a házszabályt, de a fiataldemokraták nevében ígérheti, hogy képviselőik önkorláto- zóak és rugalmasak lesznek a tárgyaláson. Torgyán József (FKGP) a médiák alkot­mányellenes tevékenységéről szólt, különös tekintettel arra, hogy november 6-tól megkez­dődött a választási kampány, s ez nem járt együtt a médiumok semlegességével. Nehez­ményezte, hogy a kisgazdajelöltek nem, vagy alig szerepelnek az elektronikus és a nyomta­tott sajtóban. A napnál is világosabb, mondot­ta Torgyán József, hogy' önkényes és pártos a médiumvezetés. Gáspár Miidós (KDNP) egy korábbi javaslatot elevenített fel, nevezetesen azt, hogy a december 11-i helyhatósági válasz­tásokkal együtt meg lehetne ejteni az expóra vonatkozó népszavazást is. A javaslat sorsa még bizonytalan, de az tény, hogy expo-ügy- ben az Országgyűlés kézfelemeléssel úgy dön­tött, hogy a világkiállítás lemondásának kér­dése továbbra is napirenden szerepel. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat vitájával kezdődött a tényleges munka. Csiha Judit államtitkár előteijesztése az Európa Ta­nács ajánlásával összhangban tett javaslatot a jogi változtatásokra. így például a nemzetközi összhang jegyében szükséges az ügyfélegyen- lőség, a tanúk fokozottabb védelme, a hetven­két órás bírósági döntés nélküli fogva tartás (a jelenlegi öt nap helyett) bevezetése, a kény­szergyógykezelés bírósági ellenőrzése, az ár­tatlanság vélelmezése a kártalanítással kap­csolatos ügyekben, valamint a katonai fenyí­tés bírósági felülvizsgálata. A bizottsági szó­szólók támogatták a javaslatot, hangsúlyozva, hogy az nem a bűnözőt hozza előnyös helyzet­be, hanem gyorsabb és humánusabb ügyinté­zést ígér. Csákabonyi Balázs (MSZP), Szabad György' (MDF), Hack Péter (SZDSZ) az éssze­rű kiegészítésekkel együtt elfogadásra aján­lotta a törvényjavaslatot egybehangzóan kife­jezésre juttatva, hogy az a nemzetközi joghar­monizációs törekvéseket szolgálja. _A NAP KÉRDÉSE Lehet-e bevándorló polgármester? Miskolc (ÉM - MSZ) - A választójogi tör­vényben áll, és a köztudatban is meglehe­tősen benne él, miszerint aki választhat, az választható is. A december 11-i önkor­mányzati választásra azokat a bevándor­lókat is felvették a névjegyzékre, akik nem magyar állampolgárok. Ha ők is vá­laszthatnak, akkor választhatók is? Ne­tán: előfordulhat, hogy polgármester lesz a bevándorlóból? Kérdésünkre Somosi Ede, a miskolci polgár- mesteri hivatal választási munkacsoportjának helyettes vezetője leszögezte, az országgyűlési képviselő és az önkormányzati képviselő-, pol­gármesterválasztás egyik lényeges különbsé­ge, hogy a helyhatósági választáson valóban szavazhatnak a hazánkban élő, ide bevándo­rolt személyek. Ok még nem magyar állampol­gárok, de már van magyar, kék színű személyi igazolványuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyikük polgármester, vagy' önkor­mányzati képviselő, netán megyei közgyűlési tag lehetne. A választójogi törvény ugyanis különbséget tesz aktív és passzív választójog között. A magyar állampolgárok mindkettővel rendelkeznek, tehát választhatnak és választ­hatók. A bevándorlóknak csak aktív joguk van: szavazhatnak, mégpedig a 18 év felettiek, állandó magyarországi lakóhelyük választó­körzetében. Somosi Ede még elmondta, ez ko­rábban is így volt. A törvényalkotók célja az volt, hogy vonjuk be, tekintsük sajátunknak az állampolgársággal még nem rendelkező polgárokat is a közéletbe. Adott esetben szava­zati joggal. Miskolcon 1100 bevándorló kapta meg a napokban az értesítést, hogy felvették a választói névjegyzékbe. A program Aggtelek hasznosítását is célozza Fotó: Farkas Maya

Next

/
Thumbnails
Contents