Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-06 / 236. szám

1994. Október 6., Csütörtök Gazdaság zz ÉSZAK-Magyarország 7 Betakarítás után - vetés előtt Megkezdődött a cukorrépa felszedése. A becsült hektáronkénti hozama 200 mázsa körül alakul, ez messze el­marad a várakozástól. Fotó: Fojtán László Terítéken a hazai juhászat Debrecen (ÉM) - Országos tanács­kozás színhelye ma a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem. Az egész napos eszmecserén a juhászat jele­néről, jövőjéről, a juhtenyésztés ak­tuális kérdéseiről szólnak a szak­emberek. A konferencián a hazai tudományos élet jeles képviselőin kívül több külföldi professzor tart előadást. így a résztvevők képet kapnak arról is, milyen irányba ha­lad a lengyel, a német, a bolgár, avagy a cseh juhtenyésztés. Ehhez kapcsolódva pedig arról, hogy mi­lyenek az ezredforduló magyar juh­tenyésztésének integrációs lehető­ségei Közép- és Kelet-Európábán. Angol telivérek Abaújban Szikszó . (ÉM) - Úgy tűnik, hogy vannak még Abaújban is olyan szakemberek, akik fantáziát látnak a hajdani híres magyar lótenyész­tés fellendítésében. A „Lencsés Mé­nes Mezőgazdasági és Kereskedel­mi Kft.” néven működő társaság ugyanis angol telivér ménest hozott létre a volt Szikszói Állami Gazda­ság Lencsés tanyáján. Az alapítók jelenleg közel hatvan állattal ren­delkeznek, s ebben az állományban három francia tenyésztésű import mén található. Támogatás vállalkozóképzésre Budapest (MTI) - Együttműködé­si megállapodást írt alá szerdán a Magyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány (MVA) és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképvi­seleti Szövetsége (KISOSZ). A meg­állapodás aláírása alkalmából tar­tott sajtótájékoztatón a két szerve­zet vezetői elmondták: az MVA eb­ben az évben a Phare segélyből 23 millió ECU-t fordíthat programjai­ra, amelyek elsősorban a vál­lalkozók képzésére irányulnak. A KISOSZ 6 millió forintot nyert el az MVA-hoz benyújtott pályázatán. Az elmúlt évben hasonló oktatási prog­ramokon 6200-an vettek részt, a hentesektől a kézműiparosokig. Be­jelentették azt is, hogy a KISOSZ rövidesen hasonló megállapodáso­kat köt az Országos Kereskedelmi Szövetséggel, a Hitelgarancia Rt.- vel, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolával. A tájé­koztatón szó volt arról is, hogy a magánkereskedők érdekképviselete az Érdekegyeztető Tanáccsal kíván tárgyalni a tervezett energiaár­emelés problémáiról. Az eddigi gya­korlat szerint ugyanis a vállalkozók a lakossági díj kétszeresét fizették a villamos energiáért, s az áreme­léssel kapcsolatos törvénymódosítá­si tervezetből nem derül ki, hogy ez az arány továbbra is így marad-e. A vállalkozók úgy vélik, hogy ha az ár már a piaci viszonyoknak meg­felelő lesz, jogtalan a többletdíj fi­zettetése. Miskolc (ÉM - BAM) - Október­ben mindig élénk a határ. Nincs ez most sem másként. Javában folynak az őszi munkálatok, sok helyen még a betakarítással foglalatoskodnak, miközben egyre több gazda a jövő évre gondol, szánt, vetéshez készíti elő a talajt. Megyei körképünk arról számol be, milyen is a ha­tárkép, ma. Napraforgót közel harmincezer hektáron termesztettek. A kis- és nagyüzemekben a betakarítási munkák vége felé járnak. Az FM megyei hivatalának tájékoztatása szerint a termésátlagok a vártnál alacsonyabbak. Az alacsony hoza­mok ellenére a gazdák végül mégis jól járnak, hiszen a kedvező világpi­aci ár hatására a felvásárlók jobban fizetnek A CEREOL Rt. azoknak a part­nereknek, akiknél a termelést előfi­nanszírozta a 20 500 forintos ton­nánkénti alapárra most - ha a szer­ződött mennyiséget leszállítják - to­vábbi 1500 forint tonnánkénti felá­rat ad. Egyébként a napraforgó ter­més iránt nagy az érdeklődés, a kü­lönböző exportőr cégek tonnánként 26 500 forintért vásárolják fel a ter­melőktől a terményt. Az egyéni gazdák, akik zömmel családi összefogással törték a kuko­ricát, immár befejezték e növény be­takarítását. A nagyüzemekben vi­szont most jár félidejében a kombáj­nolás, mert az arató-cséplőgéppel dolgozók kivárnak. Bíznak a kedve­ző időben, hogy így a kukoricaszem megfelelően kiszárad, víztartalma lecsökken 14-15 százalékra. Végeztek a kis- és nagyüzemek a vöröshagyma betakarításával is. Az utak mentén sok helyen látható, hogy az olajtök felszedése is befeje­ződött, s most folyik a mag mosása és szárítása. Az ország burgonyaterületének több mint egytizede Borsod-Abaúj- Zemplénben található. A krumplit majd háromnegyed részben kisgaz­daságok termelik. A hozamot te­kintve a gazdák korántsem elége­dettek. Kevés és meglehetősen apró burgonya termett az idén, s ennek ámövekvő hatása bizonyára ta­pasztalható lesz a városi piacokon, holtokban. A nagy termelési hagyo­mányokkal rendelkező saj ópüspöki szövetkezet például hektáronkénti 15 tonnás termést takarított be. A felsőzsolcai BRT Kft. 31 tonnás faj­lagos hozama viszont rekordnah számít. Igaz, ebben a társaságban nemcsak a fajtát választották meg szerencsésen, de az aszály miatt ön­tözték is bőven. A Szerencsi Cukorgyár Rt. - amint arról lapunkban már beszá­moltunk - szeptember 26-án indí­totta kampányát. Természetesen ennek megfelelően megkezdődött az üzemekben a cukorrépa felszedése. A terméseredményekkel kapcsolat­ban egyelőre csak azt tudni, hogy a nyári nagy meleg, valamint a csa­padék hiány jócskán kihat az ered­ményekre. A répa becsült hektá­ronkénti hozama 200 mázsa kö­rül alakul, ez messze elmarad a vá­rakozástól. A betakarítással párhuzamosan nagy erővel folynak a talajmunkák. Sajnos a száraz talaj nehezíti a gé­pek munkáját. Jó hír, hogy az őszi vetésekhez felhasznált műtrágya mennyisége növekvő tendenciát mutat. Elsősorban a nagyobb gaz­daságok élnek a talajerő-utánpótlás ezen eszközével, a kistermelők to­vábbra is inkább az egyszeri, tava­szi nitrogénfejtrágyázást részesítik előnyben. A prognózisok szerint az idén ősszel várhatóan 73 ezer hektáron vetnek majd kalászos gabonát, ez közel három százalékkal több, mint amennyi tavaly volt. A búza vetés- területe várhatóan a kistermelők körében nő, míg a rozs, őszi árpa és tritikálé iránti termesztési kedv a gazdasági társaságoknál és szövet­kezeteknél élénkül. Információink szerint az őszi ve­tésekhez szükséges vetőmagvak rendelkezésre állnak. Sőt, a gazdák soha nem tapasztalt fajtaválaszték közül rendelhetnek vetnivalót. A kí­nálati piac az árakat leszorította, azaz a vetőmagtételek tonnánkénti 12 ezer forinttól 19 ezer forintig vá­sárolhatók meg, kívánságra csává­zottan is. Örvendetes, hogy mind több önkormányzat vásárol mező- gazdasági eszközöket, többek között vetőgépeket, hogy bérmunkával se­gítse kistermelőit. JFÓKUSZ Mi és az IMF Görömbölyi László Az újsághírek szerint nincs túl jó hangulatban a magyar pénzügyminiszter, aki vagy másfélszáz kollégájával együtt Madridban vesz részt a Nem­zetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank közgyű­lésén. Bár az évenkénti közgyűlés a tagországok összességét érintő, általános kérdések megvitatá­sával foglalkozik, természetesen alkalom nyílik ilyenkor kétoldalú, egy-egy ország és a tekintélyes pénzügyi szervezet sajátos problémáira megoldást kereső megbeszélésekre is. Nos, ezekről a tárgya­lásokról érkeztek nem túl kedvező hírek - neveze­tesen: az IMF a középtávú, három évre szóló hitel- szerződés előfeltételeként változatlanul szigorú feltételeket fogalmaz meg. Pontosabban szólva: túl szigorúakat, a magyar kormány törekvéseivel, elképzeléseivel nehezen, sőt, talán egyáltalán nem összehangolható feltételeket. De miért olyan fontos számunkra az IMF, miért kell nekünk állandóan huzakodni a szervezet kel­lemes stílusú, diplomatikusan nyilatkozó, ám bel­ső problémáinktól soha meg nem hatódó szakem­bereivel? Nos, erről a kérdésről erősen megoszla­nak a vélemények. Korábban inkább csak a po­litikai színtéren fogalmazódtak meg egymás­tól merőben különböző álláspontok, ma már vi­szont mintha szakmai körökben is differenciálód­nának a nézetek. Talán érdemes néhány szót mondani magáról a szervezetről, pontosabban ikerszervezetről. Ép­pen ötven esztendeje, 1944-ben jött létre mind­kettő, rokon célokkal, de eltérő feladatokkal. Az IMF a tagországok által, pontosan rögzített szabá­lyok szerint befizetett „tagdíjakból" szerzi az alap­tőkéjét, amiből azok az országok juthatnak külön­böző hitelekhez, amelyek más forrásokból - gyen­ge gazdasági teljesítményük, súlyos hiányokkal küszködő költségvetésük miatt - csak nagyon rossz feltételekkel, vagy egyáltalán nem juthatná­nak pénzhez. Felvethető a kérdés: milyen érdeke fűződhet akkor a „klubtagsághoz" a gazdag orszá­goknak, hiszen ők nem részesedhetnek ezekből a forrásokból. Számukra az a fontos, hogy viszony­lag stabilan működjön a nemzetközi pénzügyi élet, hogy az alacsonyan vagy közepesen fejlett országok ne szakadjanak le végletesen és véglege­sen - hiszen ezek az országok áru- és tőkepiacot jelenthetnek a többieknek. Az ikerszervezet, a Vi­lágbank feladatát jól meghatározza a teljes neve: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A Vi­lágbanknak csak olyan ország lehet tagja, amely tagja az IMF-nek is. Eredetileg fő tevékenysége az európai háborús károk helyreállításának finanszí­rozásában merült ki, később ez kibővült általános gazdaságfejlesztési programok meghitelezésével. Ezeket a hiteleket is csak a gyenge, vagy közepe­sen fejlett országok kaphatják, a többiek viszont vállalkozóként, beszállítóként, befektetőként ve­hetnek részt az akciókban. Magyarország 1982-ben lépett be a tagok sorába - nem kis ellenérzést kiváltva ezzel a szocialista táboron belül. Fontos lépés volt, hiszen a magyar gazdaság akkor sem nélkülözhette a nyugati kap­csolatokat, abban a körben pedig jelentős előnyt, egyfajta elismerést jelentett az IMF-tagság. Azóta sokat változott a világ, s benne országunk helyzete is. A tulajdonviszonyok és a gazdaság szerkezete szempontjából egyértelműen pozitív a változás, ami viszont nem mondható el a jövede­lemtermelő képességünkről. Éppen ez utóbbi tény, valamint a gazdaság átalakításának még hosszú évekig tartó, rengeteg, csak lassan megtérü­lő beruházást igénylő folyamata indokolja, hogy változatlanul jóba legyünk e két szervezettel. Ki­szolgáltatottságunk viszont most jóval alacsonyabb szintű, mint sokszor a korábbi időszakokban volt. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnö- ke nyilatkozta például, éppen a madridi értekezlet kapcsán: szerinte ma nem létszükséglet az IMF- megállapodás, az ország fizetési biztonsága megfe­lelő, végszükség esetén a tartalékok még az 1996- os kötelezettségekre is fedezetet adnak. Van azonban ennek a nyilatkozatnak egy másik, nem kevésbé fontos része. Az alelnök a megálla­podástól függetlenül indokoltnak tartja az IMF kö­vetelését, hogy tudniillik a költségvetés hiánya a mostani 7 százalékkal szemben ne haladja meg a GDP 5-5,5 százalékát. S nem az IMF jóindulatá­nak megtartása miatt, hanem saját érdekünkben. A túl magas hiány finanszírozása szinte lehetetlen­né teszi az infláció csökkentését, viszont annak még a jelenlegi, húsz százalék körüli szintje is ko­molyan hátráltatja a gazdaság tartós növekedési feltételeinek kialakulását. Hogy mit kell tenni ahhoz az 5-5,5 százalékhoz? Ez már egy másik történet, amelyben a gazdaság érvei mellett a politika szempontjai is főszerepet játszanak... nr.YZFT Három hatvan Illésy Sándor Vélem, mondani se nagyon kell, a három hatvan az a kenyér ára. Volt. Vagy tíz-ti­zenöt éve. Az időpontra már nemigen em­lékszem, az ár viszont holtbiztos. Az idén emlegették fel újból, pártkörökben. Csak hogyne felejtsük, ilyen is volt. És most láss csodát! Az élelmiszer-kereskedelem is elővette. Egészen pontosan egy élelmi­szerbolt vette elő. Nem itt, hanem Szege­den. Az persze édes mindegy, hogy nem egy kilós, hanem csupán nyolcvandekás veknit adnak ezért. És persze az is mellé­kes, hogy naponta mindössze ezer darab három hatvanas kenyeret sütnek. Ami - mint az teljesen nyilvánvaló -, nem há­rom hatvanba kerül a boltosnak, de rek­lámnak nem rossz. Sőt, nagyon jó. Az, hogy napi húszezer forintot ráfizet az év végéig tartó három hatvanas akcióra - a kereskedő vallja, ki­bírja. Új boltjának bevezető újság-, rá­dió-, tévéreklámja lényegesen többe ke­rülne. Most hosszú, nyugdíjassorok kí­gyóznak az üzlet előtt. /Merthogy a három hatvanas vekni csak a nyugdíjasoknak du­kál. Azoknak, akik nosztalgiával emlé­keznek vissza a három hatvanra, bár a bolttulajdonos szerint szigorúan politika- mentes az akció. Az ötletet tehát lelőtték, Szeged megelőz­te Miskolcot. Újat kell tehát kitalálni! Ha segíthetek: valamelyik nap olvasom a lap­ban, hogy a malom viszonylag jelentősen csökkentette a liszt árát. Kérem szépen: olcsóbb lisztből talán lehetne olcsóbb ke­nyeret sütni. Nem három hatvanasat, de a mainál olcsóbbat. Mondjuk négy-öt forint­tal. Mindenkinek. Mert azért ez is számít. Első helyen a bányászat Budapest (MTI) - Megtorpant a keresetek növekedése ez év augusztusában. A KSH je­lentéséből kitűnik: a teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 34 050 forint volt, ez ugyanannyi, mint a júni­usi átlagfizetések. A fizikai foglalkozásúak jö­vedelme kis mértékben növekedett, a szellemi dolgozóké elmaradt az előző két havi átlagtól. Még mindig a bányászatban növekedtek legin­kább a fizetések, a második helyen a papír- és nyomdaipar, a harmadik helyen pedig a pénz­ügyi terület áll. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Tegnap 355 üzletben össze­sen 406,601689 millió forint forgalmat bonyolí­tott le a Budapesti Értékpapírtőzsde. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) okt. 5. 1555,16 +4,60 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. október 5. Valuta Vétel Eladás 169.12 172,12 Z 79,05 80.3' Deviza Középárf. 170,94 Pénznem Angol font Belga es lux. fr‘ 336.13 341.63^ Finn marka 22314 22’68 62,26 Holland forint 61,72 62,76 107^ W9?06 Kuvaiti dinar 356.71 365.37 Norvég korona ' 15,85 1643 — ... O sztrák schill.* 981,77 998.47 |pmivoU>eset a ’ 6s'.42 84*88 Svéd korona 14,48 14*72 ECU (KP) 182.19 134*43 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység ,JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents