Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-06 / 236. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép ~ 1994» Október 6., Csütörtök _NOTESZ Családi agyrém M. Szabó Zsuzsa ✓ Evek óta dúl a vita a családi pótlékról. Legyen, vagy ne legyen, s ha igen, mekkora? Őrizzék meg a reálértékét, vagy csak jelképesen kapja a családos? Progresszív legyen, a gyermekszámmal egyenesen növekvő, vagy ellenkezőleg, bizonyos családnagyság után csökkenjen a mértéke? Sokan azt is felvetik: mi a fontosabb, az, hogy a már munkával járadékot, jogot szerzettek-a nyugdíjasok-kapjanak több pénzt, vagy inkább a felnövekvő, a majdan termelő nemzedékre érdemes áldozni? Nem a mostani kormányzat kezdte a családi pótlék szerepének, helyének keresését. Nem véletlenül, hiszen látszik, hogy míg egyesek (ők vannak kevesebben) észre sem veszik a pótlékot, vagy azt, hogy némi adókedvezményt kapnak gyermekük után, másoknak szinte ez az egyetlen jövedelemforrásuk. Vagy gondoljunk a középrétegre: a kis pótlék az a bevételük, aminek segítségével jövedelmük éppen súrolja a létminimum jelképes lécét. A Boross-kormány tett egy tétova lépést a családok igazságosabb ellátása érdekében. Az idén már csak azoknak járt az értékét vesztett, rég megállapított családi pótlék kiegészítése, akiknél az egy főre jutó jövedelem 16 ezer 900 forint alatt volt. Kaptuk is a szerkesztőségbe a telefonokat, hogy ez a határ túl magas, igazságtalan, mert aki ennyit keres, az már nem szorul pót-pótlékra. Aztán kiderült: többen jelentkeztek rá (ergó: szegényebbek vagyunk), mint a kormányzat saccolta. A mostani, a Horn-kormány is azon vacil- lál, miként tehetné igazságosabbá a rendszert. Napvilágot látott már, hogy azt latolgatják: ne csökkenthesse az adóját az, aki gyereket (munkaerőt) nevel a társadalomnak, bizonyos jövedelemhatár fölött vonják meg a pótlékot stb. Aki újságot olvas, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat mindfenyegetőbbnekérzi. Erre Horn Gyula a minap (egy gyermekpályázat értékelésekor) kijelenti, hogy semmit nem vesznek el a gyermekektől... Aki ettől megnyugodott, most ismét frászt kaphat. Mert a legfrissebb hír szerint a népjóléti miniszter azt nyilatkozta, nem kívánják a nagy jövedelműektől megvonni a családi pótlékot, mert a gazdagok kiszűrése (így!) többe kerülne, mint ami megtakarítást így elérnének. Elvárják viszont, hogy a gazdagok fizessék be a nekik fölösleges (!) pénzt egy alapba, a szegények javára. Nem nehéz megjósolni, hogy ez az alap üres marad. És az sem túlzás, hogy ez a családi pótlék ügy immár majdnem egy kész agyrém. Sikerült lelket vernünk a városba Strohmayer László Ózd összeomlásáról és fennmaradásáról Nehéz helyzetben vagyunk, de a város nem rogyott térdre - mondja Strohmayer László ózdi polgármester Fotó: Farkas Maya UDVARDY JÓZSEF Ózd (ÉM) - Strohmayer Lászlót a független képviselők támogatásával 1992. február 14-én választották meg az ózdi önkormányzat élére. A polgármester munkásságának legnagyobb eredményeként embti, hogy a gazdaság teljes összeomlása ellenére sikerült fenntartani a városi intézmények működését, és Ózd nem omlott össze kártyavárként. □ Az ózdi önkormányzat megalakulásától kezdve heves viták, mi több ellenségeskedések színtere volt. Sef- fer Ferenc, az első polgármester kénytelen volt lemondani. Annak idején ön nem a legkedvezőbb pillanatban került a kormányrúdhoz. Miért vállalta? • Úgy éreztem, hogy tennem kell valamit. Nem szerettem volna, ha az ipar után a város is káoszba süllyedne. Véleményem szerint nem a pártoskodással, a széthúzással lehetett megtartani a lelket a településben, hanem olyan vezetéssel, amelynek függetlenségét a képviselők elfogadják, ugyanakkor képes figyelembe venni, tolerálni a többség ellenvéleményét. □ Mire emlékszik vissza szívesen? • Annak ellenére, hogy Ózdról szinte csak sötétre festett kép jelenik meg az egész országban, sőt külföldön is, ez a város él. A súlyos nehézségek ellenére is megőrizte vitalitását. Nem a tehetetlenség és a kétségbeesés, vagy a depresszió uralkodott el rajtunk, hanem inkább a dac: nem hagyjuk magunkat. Sikerült lelket vernünk a városba. A gazdaság rajtunk,kívülálló okokból összeomlott, de Ózd nem roskadt térdre. A város él, és minden híresztelés ellenére nemcsak nyomornegyedekből áll. Még szép képeslapot is lehet készíteni róla. □ Pedig sokan állítják, hogy legegyszerűbb volna itt felhagyni minden kísérletezéssel, behinteni a város területét sóval, és valahol másütt újrakezdeni mindent. • Bölcs gondolat, csakhogy nálunk ez kivihetetlen. Sokan elköltöztek, de még többen itt maradtak. Ózdon van otthonuk, a családi, rokoni kapcsolatok jelentik a gyökereiket. A jellegzetes magyarországi viszonyok között nem vehet mindenki vándorbatyut a vállára. Fillérekért nem lehet elkótyavetyélni például a lakást, amelyet egy élet munkájával lehet csak összehozni. □ Akkor viszont jogos az igény, hogy az ózdiak is kapjanak munkát és az árakhoz méltó fizetést. Ez viszont elmaradt, és a gazdaság olyan sötét veremben van, ahonnan még a fény sem igen látszik. • Véleményünk szerint a kohászati válságkezelés lassan halad, és sajnos nem jellemző rá a profi színvonal. Nagyon szeretnénk, ha lezajla- na végre a felszámolás és tiszta helyzet teremtődne. Ám tapasztalataink szerint még mindig vannak, akiknek érdekük a zavaros állapotok fenntartása, hiszen profitálhatnak belőle. □ Vannak, akik állítják, hogy az ön- kormányzat sincs a helyzet magaslatán. Többet tehetett volna a munkahelyteremtésért az új vállalkozások megindításáért. • Erről könnyű beszélni, de más dolog cselekedni. Pénz, tőke nélkül a világon sehol sem lehet vállalkozásokat elindítani, különösen olyat nem, ahol tömegeknek adnak munkát. A vállalkozások működését Magyarországon szigorú jogszabályok irányítják. Senki sem bocsátotta volna meg nekünk, ha a város pénzén valamilyen kalandorvállalkozásba fogunk. De továbbra is kitartunk a véleményünk mellett: Ózd gondjait csakis állami közbeavatkozással, az ipari szerkezetváltás megkezdésével és következetes lebonyolításával lehet megoldani. Emellett mi is keressük a megoldásokat. Az angol és az amerikai partnerekkel folytatott tárgyalások ígéretesek. A városnak sikerült elérnie, hogy az elmúlt években közel 3 milliárd forint értékű beruházást, építkezést indítsanak el nálunk. A térségben most az önkormányzat a legnagyobb munkaadó. □ Az önkormányzati választásokat megelőző hírek szerint itt több mint tucatnyian, de lehet, hogy húszán is elindulnak a polgármesteri cím megszerzéséért. On is ringbe száll? • Igen. Nem haladunk rossz irányba, de a felemelkedéshez még hosz- szú évekre van szüksége a városnak. Vállalnom kell a megmérettetést, hogy újra tenni tudjak valamit Ózd érdekében. Tornyot építettek, összefogással Alsóvadász (ÉM - B.Gy.) - Alsóvadász kis létszámú katolikus közösségének régóta dédelgetett álma vált valóra október elején, hiszen elöregedett kápolnájukat az újraépítés során toronnyal bővítették. Az egri érsekség tervezői a múlt év tavaszán kezdtek hozzá a templom és az új torony makettjének elkészítéséhez. A beruházás a belső átalakítással hárommillió forintba került; a torony összefogás eredményeként épülhetett meg. A templomszentelési ünnepség alkalmából Szatmári István, Alsóvadász polgármestere beszédében kitért arra, hogy „Szent István királyunk óta honunkban mindig megkülönböztetett jelentőséggel bírt egy-egy templom felépítése. Ezek jelentették a keresztény állam alapításának fundamentumait, népünk, nemzetünk fennmaradásának egyetlen lehetőségét. A keresztény ember számára a templom olyan szimbólum, amely megtestesíti hitbeli közösségi hovatartozását. Ez a szép kis templom kifejezi az alsóvadászi emberek erejét és a jövőbe vetett hitét” - mondotta befejezésül a polgármester. Seregély István egri érsek templomszentelő ünnepi beszédében elmondta: nagy öröm számára újra látni és hirdetni a „mi magyar keresztény népünk” életrevalóságát. Mert az elmúlt idők próbatételei után, egy gazdasági válság közepette mi másnak lenne a jele egy templom felépítése, mint az itt élő keresztény emberek életrevalóságának. „Segítse ez a templom, minden itt élő hívő keresztény testvéremet a saját emberi hivatásának teljesítésében és örök üdvösségének munkálásában - hallhatta végezetül az egri érsek üzenetét a majd félezres ünneplő tömeg. Nagy nem vállalna parttisztseget Horváth Magdolna Budapest (ISB) - Alkotmányos demokráciákban az állampolgár maga dönti el, hogy melyik politikai tömörüléshez csatlakozik, és melyikhez nem. Személyes ügyemnek tekintem, hogy beléptem a szocialista pártba - jelentette ki lapunknak Nagy Sándor, a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ elnöke. GÖn a májusi parlamenti választásokon az MSZP támogatásával, de pártonkívüliként indult. A borsod megyei lista éléről kapott mandátumot, és beült a szocialista frakció padsoraiba, miután tagja lett az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának. Most pedig belépett a szocialista pártba. Ez a tény valószínűleg nem nagyon lepi meg az embereket. Az ön számára is ennyire egyenes ez az út? • Az, hogy nem csak tagja lettem az MSZP frakciójának, hanem aktív szerepet is vállaltam, bizonyíték: nincs, és nem is volt politikai távolságtartás, vagy fenntartás a részemről a párttal szemben. Miután a frakción keresztül aktív részese voltam az MSZP életének, semmi okom nem volt rá, hogy ne legyek a párt tagja is egyben. Mondhatom úgy is, a tényleges, mindennapi kapcsolat vált most hivatalossá. Mindaz a tapasztalat, amit a frakcióban végzett munkám során szereztem, érlelte meg bennem az elhatározást, hogy belépjek az MSZP-be. Ennyit jelent, és nem többet. □ Azzal, hogy ön a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének elnöke, vajon szorosabbá válik e a szövetség, és az MSZP kapcsolata? • Az én párttagságom egy olyan politikai viszony, amely önmagában plusz elfoglaltsággal nem jár. Ezért az MSZOSZ tagsága nem érezheti úgy, hogy az érdekvédelmi munkára, az elnökségből adódó feladatokra ezentúl kevesebb időm jut. Azt pedig teljesen magánügyként kezelem, hogy én, mint Nagy Sándor melyik pártnak vagyok a tagja. Én sem tudom, és nem is rám tartozik, hogy az MSZOSZ tagjai mely politikai tömörüléshez húznMc. Az MSZOSZ-t a párttagságom akkor érintené, ha ez az elhatározás részemről olyan politikai döntés lenne, ami a korábbi szakszervezeti felfogásomat megváltoztatná. De erről nincs szó. □ Többen összefüggést vélnek felfedezni a Magyar Szocialista Párt közelgő kongresszusa, és az ön párttaggá válása között. • Nincs a két dolog között az ég egy világon semmiféle összefüggés. □ De amennyiben sor kerülne rá, elvállalna valamilyen pártfunkciót? • Semmilyen párttisztségben nem gondolkodom, nem készülök ilyenre, nem is tartanám szerencsésnek az MSZOSZ élén betöltött funkcióm mellett, ha bármilyen komolyabb munkával járó vezető tisztség felmerülne a nevemmel kapcsolatosan. Pro és kontra : Miskolc (ÉM) - Nagy nyilatko- zatára - kérésünkre - három érdekvédelmi szakember reagált. ; Bazsányi György né, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője kijelentette: az MSZOSZ elnökének mozgástere eleve meghatározott: az országos szövetségi tanácsot az ágazati szakszervezetek titkárai alkotják, közös állású: pontjukat kell képviselnie Nagy Sándornak minden téren. Nem döntő, hanem végrehajtó szerepet tölt be, ezt párttagsága nem befolyásolhatja. Farkasfalvi Vilmos, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének (a Liga tagja) területi ügyvivő-helyettese szerint egy magas beosztású szakszervezeti vezető nem kötelezheti el magát ;: egy pártnak sem. Félő, hogy így nem képes reális érdek képviseletei ellátni. A tisztviselők lehet-1 nek párttagok, de a Ligánál megkérik őket, ne vállaljanak párton belüli funkciókat. Majlá/h József, a Dining Nemesacél Nagyüzemi Munkástanács : tagja leszögezte: ők érdekvédelemmel foglalkoznak, a „pár- toskodóssal” nem. Személyesen nem tartja jó dolognak, hogy Nagy Sándor párttag lett, de ha az MSZOSZ elnöke úgy látja, hegy ez javítja az érdekvédelmet, az az ő dolga, Majláth kicsit furcsállja ezt az álláspontot. Újhelyi városháza Sátoraljaújhely (ÉM - U. J.) - A város önkormányzata holnap tartja októberi ülését. Ä tanácskozás napirendjén számos olyan téma tárgyalása szerepel, amely közvetlenül érinti az újhelyieket. Engedély a címtáblához Előterjesztés készült például a városi közterület-használat szabályozásáról. A tervezetben foglaltak szerint többek között engedélyt kell beszerezni a közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, előtető, állványszerkezet, hirdetőeszközök, továbbá a cég és a címtábla elhelyezéséhez is. Ugyancsak engedélyköteles az árusító pavilonok felállítása, szobor, emlékmű és szökőkút telepítése. Éngedély nélkül közterületen nem lehet sorsjegyeket árulni, járműveket tárolni, és számos más esetben is meg kell szerezni a hivatal hozzájárulását. Egy nap a járdán A tervezetben részletezik azt is, mikor nem lenne szükséges az engedélyek beszerzése. A közterületen elhelyezhető például a szabványos forgalomirányító tábla és -lámpa. Tüzelő építőanyag, vagy egyéb anyagok és tárgyak 24 órán keresztül maradhatnak a járdán, vagy az úttesten. A társadalmi megmozdulások szervezéséhez sem szükséges az engedély beszerzése. A rendelet- tervezetben vannak úgynevezett megszorító szabályok is. Pénzbírsággal sújtják Az előterjesztés szerint ha valaki megszegné a rendelkezéseket, úgy a hatóság felhívására köteles a közterület használatát megszüntetni, és az eredeti állapotot saját költségén, kártérítési igény nélkül helyreállítani. Az érintettet ezenkívül kötelezik a használati díj megfizetésére. Ha valaki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza pénzbírsággal sújtható, és szabálysértési eljárás keretein belül is felelősségre vonható. Ha a képviselő-testület a rendeletet elfogadja, úgy az 1994. november 1-jén lép hatályba. Az ülésen tájékoztató hangzik el a Sátoraljaújhelyi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületének tevékenységéről. Az egyesület a mun- kaprograipjában foglalt elképzelések szerint ebben a hónapban találkozókat tart a körzet polgármestereivel. Részt vesznek az október 14-i, miskolci állásbörzén. Felveszik a kapcsolatot a Meló-diák vállalkozás-szervező szövetkezettel, együttműködési megállapodást írnak alá kedvező feltételek esetén. Novemberre tervezik a munkanélküliek és álláskeresők klubjának megindítását. Ezenkívül igyekeznek szponzorokat felkutatni karácsonyi rendezvényük lebonyolításához és az ajándékok megvásárlásához. Nyélbe ütnék A munkanélküliek egyesülete örömmel venné, ha az ülésen sikerülne nyélbe ütni egy megállapodást a képviselő-testülettel. Az együttműködés tervezete már elkészült. A képviselő-testületet arra kérik, hogy az irodai munkához nyújtson számukra anyagi és technikai segítséget. Ezenkívül kérik még, hogy az értekezletek, megbeszélések céljára a városházán alkalmanként helyiséget kapjanak. Kezdeményezik, hogy a képviselő-testület a helyi szociális, és munkaerőgazdálkodási kérdésekben egyeztessen velük, továbbá meghívót kapjanak a testületi és szakbizottsági ülésekre, ha azok témája érinti az egyesület tevékenységi körét és céljait. Egyesült munkanélküliek
