Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-05 / 235. szám
8 Ms Itt-Hon 1994. Október 4m Kedd i I ; ; r- MISKOLCI PORTRÉ ~i A jogtanácsos Miskolc (ÉM - VZ) - Óvodában locsolóautó-vezető, általános iskolában rádió- és tévészerelő, gimnáziumban vadászrepülőgép-pilóta szeretett volna lenni, de végül jogtanácsos lett Horváth Péter (45), akinek egész élete Miskolchoz kötődik. Itt végezte el a Jogi Egyetemet, ahol most Krisztina lánya másodéves hallgató, és ahová tavaly érettségizett fia felvételizni szeretne.- A Kossuth Gimnáziumban szereztem meg az érettségi bizonyítványt, majd a sorkatonai szolgálat után a Diósgyőri Gépgyárban dolgoztam, először mint hőkezelő, később mint minőségellenőr. Nem szerettem a matematikát és a fizikát, ezért jelentkeztem a Jogi Egyetem levelező szakára 1984-ben. Harmadéves hallgató voltam, amikor még az államvizsga előtt felkerültem a Digép jogi osztályára, és kis idő múlva kineveztek a Jogsegélyszolgálat vezetőjének, ahol 1992-ig dolgoztam. Szakmunkás édesapja és konyhafőnök édesanyja, amíg éltek, mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatták Horváth Pétert. Jelenleg felesége, Varga Zsuzsanna teremti meg számára a jó munkához elengedhetetlen, szeretetteljes családi hátteret.- 1992. február 1-jén kerültem az Országos Takarékpénztárhoz, amely nagy kihívást jelentett számomra, hiszen a Digépben más jellegű jogi problémákat kellett megoldani. Szerencsére itt az OTP-nél elég sok a munkasiker, és nagyon jó érzés azért dolgozni, hogy ne csak az ország legnagyobb kereskedelmi bankja, de Közép-Euró- pa egyik jelentős pénzintézetévé váljunk. Ennek elérése ózonban elég sok munkával jár, így szabadidőm nagy része a szakirodalom tanulmányozásával telik el. Szűk baráti köre még az egyetem előtti években alakult ki, ám e kör tagjaival sok munkája miatt sajnos ritkán tud találkozni. Nem titkolt szándéka: minimális német nyelvtudását legalább középfokú szintre felfejleszteni, amely napjaink bankszakmájában elengedhetetlen. Díszburkolat a Vár utcában Még a befejezési munkák előtti kép Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM - KL) - A városnak, közelebbről a harmadik kerületként számon tartott egyik nagyközségnek, Diósgyőrnek országszerte ismert és megbecsült műemléke a Diósgyőri vár. Az egykor királynői vár helyreállítottan, „romos” állapotában is nemcsak a műemlékek iránt érdeklődőket vonzza, de nyaranta számos rangos kulturális rendezvénynek is otthont ad. A vár helyreállítása után, igaz hogy némileg megkésve, de az idén sor került a környék rendezésére is. Nevezetesen, az oda vezető utat, valamint a környék egy részét díszburkolattal látták el. A század elején telepített, csaknem évszázados, megközelítőleg félszáz vadgesztenyefával szegélyezett utat, valamint a Déryné-ház előtti részt egészen a várfürdőig vöröses és szürke kockakövekből álló díszburkolattal fedték le. A mintegy 5000 négyzetméternyi területet a várfürdő felőli részen korlátokkal zárták el a gépkocsiforgalom elől, azonban a bejárati rész felől még ez hiányzik, így is már gyakorlatilag „sétáló utcává” vált a várhoz vezető szakasz. Gondoskodtak a csapadékvíz elvezetéséről is, és szegélykövekkel vették körül - így óva meg a rongálásoktól - a csaknem évszázados gesztenyefák gyökérzetét. A diósgyőri vár vonzó idegen- forgalmi nevezetessége Mis- kolcnak. A városba érkezők, vagy a Lillafüredre látogatók nem is mulasztják el megtekinteni. A várban, valamint a szomszédságában lévő úgynevezett Déryné-házban berendezett múzeum is vonzza a látogatókat. Örvendetes, hogy az utcát övező házakat is rendre tatarozzák, csinosítják. Ezzel egyre szebbé, kellemesebbé teszik a területnek ezt a - bízvást mondhatjuk - ősi magvát. Elegáns a díszburkolat, amelyen a vár felé lehet eljutni Gyerekek honi rajzasztala A két madárka Csonka Éva ll/A osztályos tanuló, Kaffka Margit Általános Iskola, Miskolc AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1994. október 4. • II. évf. 40. szám Az aradi tizenhármakat idézve Több mindenre is példa lehet az aradi tizenhármak tablója. Mindenekelőtt arra, hogy mindig lesznek emberek, akik a szabadság eszméjét vallva, ezért kiállva képesek lemondani legnagyobb kincsükről, az életükről. Kik a puskacsövek előtt, a bitófák alatt sem inognak meg, az élet és halál mezsgyéjén sem ejtenek foltot lelkiismeretükön, hitükön, és emelt fővel lépnek át az ismeretlen világba, holott tudják, onnan nincs visszaút. Példa arra is, hogy a szent eszme, a szabadság különböző népek fiait hozza egy közös táborba, képes mindahányu- kat, a más kultúrában, más szokások között születetteket, felnőtteket eggyé kovácsolni, hogy végül valahányon magyarként tegyenek az idők végezetéig fénylő bizonyságot közös harcukról, tiszta emberi érzelmükről. Mintegy jelképeiként is annak a nagyobb csapatnak, melyet vezéreltek a csatákban, mely csapatban ugyancsak ott harcoltak a magyarok mellett szerbek, osztrákok, szlovákok, lengyelek. Eme tablónak ez is egyik tiszta, érthető, nagyon is időszerű üzenete a mának. A mai Magyar- országnak és más országoknak is küldve, kiáltva ezt az üzenetet. Ismét olvassuk el az aradi tizenhármakat: Knézics Károly, Nagy Sándor József, Damjanics János, Aulich Lajos, Lahner György, Pöl- temberg Ernő, Leiningen Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schwei- gel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos. A város peremén: Pereces (VI.) A település is, a Matáv is erőfeszítésekre kényszerült (3. oldal)- A TARTALOMBÓL Tornatermet avattak A szép fekvésű bükkaljai községben, Kisgyőrben az utóbbi években több figyelemre méltó kezdeményezés látott napvilágot és valósult meg a helyi lakosság életkörülményeinek javítása érdekében. Történhetett ez azért is, mert a kisgyóriek mindig is támogatták azokat az ígéretes ötleteket, amelyek hozzájárulhattak a falu gyarapodásához. (2. oldal) Szegfű az ugaron Egy dunántúli fiatalember valahogy itt ragadt az északi városban, hogy új otthonra leljen Veszprém helyett Miskolcon. Ez olyannyira sikerült, hogy napjainkban Csiszár István a jónevű Borókás népzenei együttes élén új és széles baráti körre tett szert. Olyanokra, akik szeretik, ápolják a népi művészeteket. Életeleme az önzetlenség, ám az amatőrség egyelőre csak any- nyit fedez, hogy amit tesznek, azt nem a pénzért teszik. (4. oldal) A kétszázadik város lehetne Felsőzsolca Miskolc közelségében megérett arra, hogy idestova várossá nyilvánítsák. A település az utóbbi években különösen szép fejlődésen ment át, sorra épülnek a szép és elegáns lakóházak, a község belterülete egyre inkább a hangulatos kisvárosok képét hozza elénk. Ezekről beszélgettünk a polgármesterrel, a község vezetőivel a közelmúltban. (5. oldal) Vár utca: díszburkolat A valamikor Miskolctól különálló Diósgyőr egyik legszebb része a vár és annak közvetlen környéke. Nem mindegy tehát, hogyan marad meg számunkra és az utókor számára a település ékkövének számító, vadgesztenye fasorral ékes Vár utca. Most az első fordulóban színes díszburkolattal fedték az úttestet, kialakították a házak és az úttest közötti sétányt. (8. oldal)
