Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-28 / 255. szám
Szombaton 20.15-kor látható az RTL-2-n az a sorozat, amelynek mostani epizódjában egy halott hölgyet találnak. Nyomai egy házasságkötő terembe vezetnek Szem nem marad szárazon, ha a SAT-1-en szerdán megnézik az Elfújta a szél 1939-es megfilmesítésének eredményét. Képünkön a főhősök, akiket Vivien Leigh és Clark Gable alakít Kedden 14.05-kor látható az indianapolisi autóversenyekről szóló amerikai film, amelyek a leggyorsabb és legveszélyesebb derbik egyike. A főhőst Paul Newman formálja meg Új amerikai sorzat indul, a Falcon Crest. Olasz bevándorlók a hősei, akik a népek olvasztótégelyében, az Egyesült Államokban amerikaiakká lettek (SAT-1., csütörtök, 13.25) TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Önnek mi a kedvenc műsora? Orbán Anikó, Debrecen, Kassai út 29. alatti lakos Mivel sajnos nekem még mindig csak fekete-fehér televízióm van, nem tudom kedvenc sorozataimat - a Dallast és a Szomszédokat - teljes pompájukban élvezni. Kedvelem valamennyi sorozatot, s még több könnyűzenei műsort szeretnék látni. Nagyon örülök annak, hogy a televízió új vezetése vissza hozta a képernyőre Hofi Gézát, s ezen túl is érezhetően nagyobb hangsúlyt fektetnek a szórakoztatásunkra. így például nagy örömmel vettem a nemrégiben bemutatott konzervmű- sort, amelyben régi, már-már feledésbe merült kabaréjeleneteket, sanzonokat mutattak be. így ismét láthattuk a felejthetetlen Márkus Lászlót, Csákányi Lászlót és Mezei Máriát. Házunkban sajnos csak központi antenna van, így csupán a magyar 1-es és 2-es műsort tudjuk fogni, a műholdas adásokból és a HBO műsorából ki vagyunk rekesztve, pedig szívesen néznénk azokat is. A rádió állandóan szól, amikor otthon vagyok. Nagyon hiányzik a Szív küldi, amelyet nemrégiben szüntettek meg. Nagyon sok velem egykorú, s még inkább az idősebb generáció tagjai hiányolják ezt a sok évtizedes, jól bevált, s igazán nagy népszerűségnek örvendő műsort, amely reméljük, még visszatér hozzánk az éter hullámain keresztül. K. I. Ismét Friderikusz a Magyar Televízióban Öt Friderikusz-műsor indul a TV-1 -en, így átlagosan hetente egyszer láthatjuk az extravagáns showmant a képernyőn. Az öt műsorból kettőt már jól ismerünk, az egyik a „szokásos" Friderikusz-show, amely négyhetente jelentkezik, a másik pedig Az én mozim című összeállítás, amely decemberben indul újra. A show-ban a közeljövőben olyan sztárok lépnek fel, mint Belmondo, a modellek modellje, Claudia Schiffer, az akciófilmhős izompacsirta Van Damme és Shirley MacLaine. Új műfajként a show ideje alatt közvetítőkocsi járja az országot. A Friderikusz-show-k között váltakozva nyolc-nyolc hetente láthatjuk a Békítő show, valamint a Váratlan vendég'cí- mű műsort. A Békítő show-ban azt szeretné elérni, hogy a valamikori haragosok a televízió nyilvánossága előtt egymás nyakába boruljanak, a Váratlan vendégben pedig minden bizonnyal egy-egy váratlan vendég érkezik... E programok mellett két-három hetente szombatonként kerül a képernyőre a talk-show, amely hétköznapi emberek és nagyságok stúdióba hívásával minden alkalommal egy-egy témát jár körül. Az első talk-show a balszerencsés emberekről szólt, a másodikban olyan nőkről lesz szó, akik ügyesen fogtak milliomos férjeket, ezenkívül szó lesz az alibi házasságokról és a horoszkópok szerint élő emberekről. A Fríderi- kusz-produkciók mindegyike a televízió 8-as stúdiójában készül, és az ígéret szerint valamennyi politika- és gazdaságmentes lesz. A műsorokat a Friderikusz Produkció Kft. készíti, a Magyar Televízió megvásárolja őket, hogy mennyiért, az titok. A műsorvezető kiválogatott tizenkét fiatal szerkesztőt, akik mindenben a segítségére lesznek, de a képernyőn nem szerepelnek. (Képünkön két balszerencsés kubait láthatunk, akik nem szerepeltek a már adásba került műsorban.) M. N. A hét filmje Fábri Zoltán: Húsz óra Korszakos filmet alkotott Sánta Ferenc regényéből Fábri Zoltán. Nem csak azért volt korszakos, mert a remekművek mindig korszakosak, hanem azért is, mert fiimi eszközökkel lezárt egy korszakot, a falu erjedésének, forrongásának korszakát, beleértve az ilyen-olyan eszközökkel végzett szövetkezetesítést is. A hatvanas évek az enyhülés kezdetét jelentették itthon éppen úgy, mint a világpolitikában. Itthon egy évvel voltunk 1963 után, amikor amnesztiát adtak az 1956-osok számára, noha sokaknak igazán még a hetvenes-nyolcvanas években sem bocsátották meg igazán tetteiket, érzéseiket, gondolataikat. A nagyvilágban pedig már kezdték elfelejteni 1961-et, a kubai válság évét, amikor a hidegháború során talán a legforróbb helyzetet idézte elő, hogy Hruscsov nagy hirtelen telerakta Kubát olyan atomtöltetű rakétákkal, amelyekkel minden amerikai célpont elérhető vol. A válasz blokád volt, s mindkét fél rátette ujját az indítógombokra. Végül az oroszok fújtak visszakozt. Az enyhülés terméke volt ez a film, s ennek megfelelően alakult későbbi története is. Amelynek során aztán Moszkvába, a filmfesztiválra is eljutott, s első díjat is nyert. A filmben mindent kimondták az alkotók az elmúlt húsz évről, amit ki lehett. Egyesek még sokallták is ezt, s a módot is kárhoztatták, ahogyan történt. Személyes emlék: egy vállalati párttitkár, botcsinálta ideológus fennen hangoztatta, börtönbe kellene csukni az ilyen filmek alkotóit, nem kitüntetni. (Na, de hát Gorbacsovot is jobboldalinak tartották annak idején ideológusunk későbbi utódai.) A történet keretében egy fiatal újságíró (Keres Emil alakította) húsz órát tölt el egy faluban, hogy riportot írjon jelenéről és múltjáról. A riportalanyok elbeszéléséből kikerekedik a falu közelmúltja, ahogyan a mesélők átélték. Sérelmeket halmozott egymásra ez a múlt. Mindenki kapott sebet, még azok is, akik osztottak. Mindenkinek van számonkérni valója, hiszen a megrázkódtatások, megaláztatások idején sokan kerültek szembe egymással. Kitűnő alakításokat láthatunk ebben a Keresztury Dezső szavaival élve filmballadában. Páger Antal, Görbe János, Molnár Tibor, Horváth Teri, Szirtes Ádám formál meg többek között kitűnő típusokat, nagyrészt még saját falusi emlékeinek alapján. (Képünkön Görbe János mutatja a községi rendőrnek: Ide lőj, ha istened vanl Duna Televízió, szerda, 18.15.) Gőz József