Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-04 / 234. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Magyar Múlt 1994« Október 4«, Kedd Esterházy János — perúj rafelvétel Pozsony (MTI) - A pozsonyi városi bíróságon október 4-én kerül sor az 1957-ben mártírha­lált halt Gróf Esterházy János rehabilitálá­sa ügyében folyó bírósági eljárás újratár­gyalására. Esterházy Jánost a Tiso-féle szlovák állam parlamentjének magyar képviselőjét - aki az akkori szlovák törvényhozásban egyedül sza­vazott a zsidóellenes törvények elfogadása el­len - 1947-ben, hazaárulás vádjával halálra ítélték. Tíz évvel később, szovjet és csehszlo­vák börtönökben megélt szenvedések után a csehországi Mirov város börtönében halt meg. A per újrafelvételét Esterházy Rómában élő lánya, Malfatti Aliz grófnő kezdeményezte. A szlovák bíróság az elmúlt másfél év alatt több tanút hallgatott meg az üggyel kapcsola­tosan, és több külföldi, így magyarországi tör­ténettudományi intézmény állásfoglalását is beszerezte. A most leköszönt szlovák parlament 14 ma­gyar képviselője még tavaly létrehozta a „Helytállásért” érdemrendet. Ezt néhány hó­nappal ezelőtt elsőként - posztumusz — Ester- házynak Jánosnak adományozták. Száz éve született Faller Jenő Sopron (MTI) - Faller Jenő bányamérnök, egyetemi docens, technikatörténész és muzeo­lógus születésének 100. évfordulójára emlé­keznek október 5-én Sopronban, a Központi Bányászati Múzeumban. A tudós feldolgozta a bányászati technika történetét, s több nagylélegzetű tanulmány­ban tette közzé kutatásainak eredményeit. Számos szakcikket írt a bányászat kultúrafor­máló szerepéről és szerzője több, Tata és Vár­palota környéki község monográfiájának. Te­vékenysége szorosan kapcsolódott a selmeci bányászati akadémián oktató rokonai, felme­női révén a csaknem ezeréves bányavidékhez, amelynek történetét, nevezetes eseményeit, hagyományait örökítette meg írásaiban. Mun­kássága nélkül számos technikai emlék és kulturális érték ismerete veszett volna el a ma élő nemzedék számára. A centenáriumi emlékülésre száznál több bányamérnök, történész, muzeológus jelentet­te be résztvételét. Megáldották a Jézus Szíve templomot Kőszeg (MTI) - Főpapi szentmisén áldották meg Dunántúl legszebb és legnagyobb neogót stílusú templomát, a kőszegi Jézus Szíve plé­bániatemplomot. Most fejeződött be ugyanis az éppen százéves templom egy évtizedig tartó felújítása. Konkoly István megyéspüspök áldása után Seregély István egri érsek, a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia elnöke mondott szentbeszédet, kiemelve azt, hogy a templom újjászületett szépségében, annak a lelki meg­újulásnak a jele, amely elkövetkezett Magyar- országon és amelyhez hazánk jövőjét fűzzük az elkövetkezendő évezredben is. Seregély érsek egyébként 1980-1986 között hat évig szolgált kanonok-plébános­ként a történelmi városban, a most eredeti pompájában megszépült templomban. Fel­ajánló imát - mint 50 éve az akkori polgár- mester - Básthy Tamás, a város jelenlegi első embere mondott. A háromhajós, 57 méter magas tomyú építményt mindössze két év alatt 1892-től 1894-ig emelték Sköve Lajos tervei szerint, s a templomot fennállása óta először újították fel. Festett, színes üvegablakai a magyar szente­ket ábrázolják, falai festését egy bécsi mester, Otto Kott végezte annak idején. A felújítás 20 millió forintba került. A pénzt a helyi önkormányzat, a nemzetkö­zi Caritas, a Hilf Fonds bécsi segélyalap, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal teremted te elő, valamint a hívek adományából gyűjtöt­ték össze. Tőkés László püspöki újjáválasztása Bukarest (MTI) - Tőkés Lászlót, eddigi püs­pökét erősítette meg nemrég tisztében a Ki- rályhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlése. A Nagyvárad-Réti református templomban lezajlott választás első fordulójában a püspök-, illetve a főgondnok-jelöltekről szavaztak - je­lentette a Romániai Magyar Szó. Tőkés László 171 vokssal lett ismét az egyházkerület püspö­ke, míg idősebb Adorján Kálmán 19, Berke Sándor 4 szavazatot kapott. Főgondnokká 130 vokssal Szilágyi Aladárt választották. A romániai református egyház másik ko­lozsvári székhelyű egyházkerületének, az er­délyinek püspökévé már június végén újjává­lasztották Csiha Kálmánt. Reformok, Széchenyi és Wesselényi Benedek Elek Az 1825-iki országgyűlésen jelenik meg egy huszártiszt, aki éppenség­gel nem kicsinyli a sérelmeket s igaz lélekkel munkál a magyar al­kotmány megerősítésén, de látnoki szeme a jövendőbe tekint s erős hit­tel hirdeti, hogy csak a művelt és gazdag Magyarország őrizheti meg függetlenségét, s nem az alkotmá­nyos sérelmek örökös hánytorgatá- sa, még kevésbé a kiváltságok sán­cai mögé való húzódás. Gróf Széche­nyi István volt ez a huszártiszt, aki katonatiszt létére nagy készültség­gel jött az országgyűlésre. Sokat utazott idegen országokban. Ami szépet, jót, hasznosat látott, följe­gyezte, s országboldogító eszmékkel megrakodva tért haza az alig ébre­dező országba. Külföldi útjáról ha­zatérve, beutazta Magyarországot és Erdélyt, benső barátságot kötött Wesselényi Miklóssal, az erdélyi magyarság tüzes lelkű vezérével, a szolgálásban sínylődő nép ez igaz barátjával. Utazásában nagyon szo­morú tapasztalatokat szerzett a nemzet elmaradottságáról. Az or­szággyűlésen 60 ezer forintot ajánl föl egy magyar tudós társaság ala­pítására. Egyszerre megnyílik az áldozatkészség zsilipje, több fóúr követi a felséges példát. Miután megvetette a Tudós társaság alap­ját, meghonosítja a lóversenyeket s Pesten megalapítja a nemzeti ka­szinót, melynek példájára a vidéki városokban is kaszinók, társaskö­rök létesülnek. Majd tollat ragad s megírja első nagy munkáját, a Hi- tel-t, mely 1830 elején jelent meg s mely könyv korszakalkotó Magyar- ország történetében. Nem legyez- geti a nemzeti hiúságot, hanem nyíltan rámutat a nemzet testén rá­gódó sebekre s mindjárt ad orvossá­got is. Szerinte az igazi munkára nem marad idő, mert az országgyű­lések idejét az alkotmányügyi sérel­mek vitája foglalja le. A birtok nem jövedelmez annyit, amennyit jöve­delmezhetne, mert semmi rendszer sincs a gazdaságban s ami főbaj: a magyar gazdának nincs hitele. Kí­méletlenül támadja a kiváltságos osztályt, mely „az ország minden ja­vát húzza és semmi terhét nem visz”. Maguk a tehetősebb birtoko­sok az ország emelkedésének leg­főbb gátjai. Sok keserű igazságot mond Szé­chenyi. Szabályozni kell a folyamo­kat. Lehetővé kell tenni a hajózást a Vaskapun át. Budát és Pestet híd­dal kell összekötni. Nem szabad túrni tovább, hogy a népre évről év­re súlyosabb adóteher nehezüljön; nem szabad tűrni, hogy egy sovány esztendő gyászba borítsa a fél or­szágot. Az elnyomatásért nem a kormányt okolja, hanem a nemze­tet, mely elnyomni engedte magát. A népet tudatlanságban hagyták s így természetes, hogy az uralkodók elnyomták, mert „a műveletlenség- gel együtt jár az elnyomatás”. A ne­mesnek is részt kell venni a közter­hek viselésében. Csak magyar nyel­vű törvény és ítélet legyen kötelező. A törvény előtt mindenki egyenlő legyen s a kormány tevékenységét ellenőrizze a nyilvánosság. Ez a biz­tosítója a szabadságnak is, az egyenlőségnek is. Az 1832-36-iki országgyűlésen foglalkoznak először komolyan a jobbágyság sorsával, jogi viszonyai­nak rendezésével. A nagyfontossá­gú javaslatoknak egész tömege áll a rendek előtt s vár megvalósításra: nevezetesen az úrbér szabályozása, az igazságszolgáltatás rendezése, az adózó nép terheinek arányosabb megosztása, az országgyűlés költsé­geinek a nemesség által való elvál­lalása. Az ellenzék most is főként az alkotmányjogi sérelmekkel foglal­kozik, de sorában feltűnik Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc nemes alak­ja: mindkettő a szabadelvűség igaz híve és bajnoka. És ezen az or­szággyűlésen jelenik meg először Kossuth Lajos, aki egy távollevő fő­rendet képvisel s bár mint szónok nem szerepel még, de tollával már szolgálja a szent ügyet, melynek majd vezére lett, az Országgyűlési Tudósítások szerkesztésével. Javított ugyan ez az országgyű­lés a jobbágyság helyzetén, de a fel- szabadulás, a föld megváltása jobb időkre maradt. Elhatározták, hogy lánchíddal kötik össze Budát és Pes­tet s rést ütnek a nemesség nem­adózásán azzal, hogy ezen a hídon majd a nemes embernek is kell vá­mot fizetni. Kivívták, hogy a közben elhunyt Ferenc császár fia, Ferdi- nánd, mint magyar király V. Ferdi- nánd néven (1835-1848) lépett aty­ja örökébe 1835-ben. És ezen az or­szággyűlésen hoztak először ma­gyar nyelven törvényeket, mióta a Habsburgok fején ragyogott a szent korona. De egyébként a hosszú or­szággyűlésnek aránylag kevés az eredménye. Ellenben a kormány, mely már régóta gyanús szemmel kísérte Wesselényi működését, ül­dözőbe veszi ezt a testben-lélekben hatalmas, a szó nemes értelmében szabadelvű embert s felségsértés cí­mén perbe fogta egy a szatmárme- gyei közgyűlésen mondott szenve- delmes hangú beszéde miatt. A kor­mány ellenére nyomdát áhított fel Kolozsvárt s naplót nyomtatott ki az országgyűlés tanácskozásairól. Egyszerre két port indítanak ellene, s a nagy hazafi dicsőségesen indult pályája szomorú véget ér. Az 1838- iki pesti árvíz alkalmával az egész ország háláját vívja ki ez a nagyere­jű és nagylelkű ember, s közvetlen utána három esztendei fogságra ve­tik. Testben, lélekben megtörve, szemevilágát elvesztve, lép ki a fog­házból... Hopp Ferenc, Ázsia-kutatónk és múzeumalapítónk emlékezete Budapest (MTI) - Hopp Ferenc emlékezete címmel nyűt kiállítás Budapesten, az Andrássy úti, egy­kori villájában lévő múzeumban. Hopp Ferenc, gazdag pesti polgár, ugyanis éppen hetvenöt esztendővel ezelőtt a magyar államra hagyomá­nyozta mintegy négyezer darabos múgyűjteményét. É nemes gesztussal vetette meg a ma is működő és az alapító nevét viselő Kelet-ázsiai Művészeti Múze­um alapjait. Hopp Ferenc, az egyko­ri Calderoni látszerész cég jómódú tulajdonosa többször tett Föld körü­li utazást az 1880-as és 1910 évek között. Délkelet-ázsiai útjai alkalmával számos kínai és japán műtárgyrit­kaságot vásárolt meg. Ezek képezték a későbbi gyűjte­mény alapját. Nevéhez fűződik pél­dáid az iskolai szemléltetőeszközök meghonosítása is Magyarországon. Jelentős szerepet töltött be a hazai meteorológiai hálózat kiépítésében, és korszerű műszereket adományo­zott az időjárási szolgálatnak. Egyik alapító tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak is. Hopp Ferencre, a 75 esztendő­vel ezelőtt elhunyt mecénásra em­lékeztető kiállításon helyet kaptak a róla készült fényképek, illetőleg saját készítésű fotói is, eddig ja­varészt publikálatlan iratok, vala­mint a múzeumalapító szemé­lyes tárgyai. A Kelet-ázsiai Művészeti Múze­um mai gyűjteményében több mint 20 ezer műtárgyat őriznek, szak- könyvtára 22 ezer kötetes. Műemlékvédelem Szabolcs-Szatmárban Folytatják az országos hírű műemlékek felújítását Nyíregyháza (MTI) - Nehéz hely­zete ellenére, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye elismerésre méltó módon törődik műemlékeinek védelmével - hangzott el a régió önkormányza­ti közgyűlésének Nyű-egyházán tar­tott ülésén. A testület a térségben található építészeti értékek megőr­zéséről tárgyalt. A Nyírség 228 települése közül 161 közigazgatási területén van egy, vagy több országosan is nyil­vántartott műemlék. Különösen sok a középkori kistemplom, melyek az évszázadok során szinte érintetle­nül maradtak fenn a jelen kor szá­mára. A 335 építészeti örökség - templomok, haranglábak, parókiák, sírkamrák, várak, kastélyok, kúri­ák, vízi- és szárazmalmok, iskolák, lakóházak, szivattyútelepek - több mint nyolc százaléka jó, ületve meg­felelő műszaki állapotú. A szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy az önkormányza­tok, az Országos Műemléki Hivatal támogatásával nagy gondot fordíta­nak az épületek karbantartására. A megyei közgyűlés ugyancsak kiemelten kezeli a műemlékvédel­met, a legutóbbi négy évben 168 fel­újításához mintegy 30 millió forin­tot adott. A testület mostani ülésén jóváhagyta a tíz legfontosabbnak tartott műemlék felújítási program­ját is. A következő 15 évben összesen 320 millió forintot szándékoznak költeni a tuzséri Lónyay-kastély, a nyírbátori Báthori István Múzeum, a túristvándi vízimalom, a mándoki Forgách-kastély, a komlódtótfalui Becsky-kúria, a mátészalkai zsina­góga, a vásárosnaményi Tom- csányi-kastély, a gávavencsellői Dessewffy-kastély, a pátyodi Mada- rassy-kúria, illetve a jánkmajtisi Vállaj-kastély helyreállítására. Petőfi-emlékhelyek találkozója Kiskőrösön A költő emlékezete mindenütt jelen van az országban Kiskőrös (MTI) - Petőfi mindig időszerű - fogalmazták meg Kiskő­rösön a Petófi-emlékhelyek orszá­gos találkozójának résztvevői. A Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban megtartott rendezvényen többen hangoztatták: társadalmi, politikai rendszerek változásaitól függetlenül nagy költőnk irodalmi munkássága, személyes életúlja és emberi magatartása mindenkor, minden korosztály számára gazdag örökség. Nemcsak szabadságszere- tete, hazafisága, forradalmi hevüle­te eligazító példa, de a hétközna­pokban a barátság, a családszere­tet, az erkölcs terén is meríthetünk tőle. Az idén tízéves fennállását ün­neplő kiskőrösi székhelyű országos Petőfi Sándor Társaság megalaku­lása óta szervezi a Petőfi-emlékhe­lyek találkozóját évente más-más településen. A mostani összejöve­telen a húsz hazai emlékhelyen kí­vül az erdélyi, kárpátaljai és vajda­sági emlékhelyek, irodalmi társasá­gok, baráti körök is megjelentek, együttesen csaknem kétszázan vet­tek részt az ünnepi programokon. A jubileum kapcsán rövid szám­vetés is elhangzott a Petőfi Sándor Társaság tízesztendős tevékenysé­géről, a Petófi-hagyományok ápolá­sát, a költő hazai és külföldi népsze­rűsítését elősegítő munkájáról. Az eltelt tíz esztendő alatt éremsoroza­tot és több kiadványt jelentetett meg a társaság, Kiskőrösön létre­hozta a Petőfi-képtárat, és számos pályázatot, szavalóversenyt írt ki. Világviszonylatban is egyedülálló kedvezményezésük az a kiskőrösi szoborpark, ahol Petőfi verseit más nyelvekre átültető műfordítóknak állítanak emléket. A Petőfi-kutatás, Petőfi-kultusz, -hagyományápolás eddigi eredmé­nyeit, időszerű feladatait is számba vevő találkozó résztvevői az össze­jövetel zárásaként megkoszorúzták a költő szülőházát és a városban lé­vő szobrát, valamint megtekinted fék a Petőfi-képtárat és a szlovák tájházat. Eszperantó akciónap — felhívás Budapest (MTI) - Akciónapot tar­tottak szombaton Budapesten az eszperantó nyelv magyarországi be­szélői. A délelőtt folyamán az eszpe­rantó szervezetek tagjai mintegy tízezer szórólapot, tájékoztató füze­tet osztottak szét. Felhívást intéztek a közvélemény­hez, melyet a Külügyminisztérium Európai Közösség főosztályának is átadtak. Véleményük szerint meg kell őrizni a nyelvek és kultúrák egyenrangú­ságát. A legjobb megoldás, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvi megkülönböztetés nélkül folyjék, az eszperantó nyelv használata. Egy­ben az akciónap résztvevői elvárják, hogy ha Magyarország csatlakozna az Európai Unióhoz, a magyar nyelv a jelenlegi tagok nyelvével azonos jogokat élvezzen. Vajdasági oktatás és hazafias nevelés Újvidék (MTI) - A VMDK vezetői Újvidéken találkoztak az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet küldöttségével, melyet Olasz­ország belgrádi nagykövetségének első titkára vezetett. A vendégeket elsősorban a magyar anyanyelvi oktatás kérdései érde­kelték. Csorba Béla, Pap Ferenc és Mimics Károly ismertette a magyar iskoláz­tatás áldatlan helyzetét, és külön kitértek a tanítóképzésre, valamint a temerini tagozatcsere hátterére. A vajdasági magyarság általános helyzetének ismertetése mellett a vendéglátók kifejtették azt a szán­dékukat, hogy tartományszerte megemlékezzenek az 1944-45-ös atrocitások fél évszázados évfor­dulói áiúl. Baross-emléktábla Bánkúton Bánkút (MTI) - Baross Lászlónak, a híres bánkúti búzafajták nemesi- tőjének az emléktábláját avatta fel szeptember 23-án Bánkúton Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisz­térium államtitkára. Az akkor Arad megyéhez tartozó - eleki járásbeli - Bánkúton 1895-tól haláláig dolgozott intézőként, majd József főherceg uradalmának jó- szágfelügyelőjeként Baross László (1865-1938), akinek a súja, a fele- ségéével együtt, a kis viharsarki fa­lu kápolnája mellett van. A maga korában világhírű bánkúti búzanemesító gazdatiszt életútját és a magyar búzanemesítés történe­tét fölvillantó Baross-emlékkiállítás az uradalmi kastély egy szobájában tavaly kapott helyet. A Baross Lászlónak évtizedeken át otthont adó épület, a bánkúti kas­tély falán helyezett most el a helyi önkormányzat emléktáblát. Kolozsváron látható a Bem-emléktábla Kolozsvár, Bukarest (MTI) - Az RMDSZ városi tanácsosai péntek délután (szeptember 23.) „kisza­badították” a gipszréteg alól Bem József emléktábláját, amelyet ta­vasszal, a memorandisták (múlt századi román hazafiak) szemközt lévő emlékművének építése közben borítottak be ezzel az anyaggal. Az akciónál jelen volt Mátis Jenő kép­viselő, valamint Buchwald Péter szenátor is. Az emléktábla egy emeleti terasz falán van a városközpontban. Ide mászott be egy építőmunkás tavasz- szal, feletteseinek utasítására, és gipszréteggel eltüntette az emlék­táblát. Gheorghe Funar polgármes­ter az RMDSZ tanácsosainak kér­désére annak idején tagadta, hogy az ö utasítására történt volna ez, de nem intézkedett az emléktábla helyreállítása érdekében. A tábla gipsszel borított helyét ko­lozsvári látogatása idején megte­kintette Lengyelország bukaresti nagykövete is. Miután a fedőréteget szerszámok­kal óvatosan eltávolították, majd megtisztították a táblát, azon újra tisztán láthatóvá vált a Bem József kolozsvári tartózkodását megörökí­tő felirat. Az oldalt összeállította: Gyöngyösi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents