Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-25 / 252. szám
8 B ItT'Hon 1994. Október 25., Kedd r— EORSODI PORTRÉ A Matyóföld Ids pacsirtája Fotó: Farkas Józsefné (ÉM - CSK) - „Közel állnak hozzám a népi, paraszti élet dolgai. A népdalok segítenek megismerni más rokon népek szokásait, érzéseit is” - vallja a huszonegy éves, mezőkövesdi Kovács Gabriella, aki az idén érettségizett Füzesabonyban, a gimnázium esti tagozatán. Egy éve szerepel a Matyófóld- esteken: bükkaljai és matyó dalokat énekel; s ilyenkor a dal - Weöres szavaival élve - madárrá avatja. A köves- di alkotók - egymás közt - „Matyóföld kis pacsirtájának” is nevezik. A népdalok éneklése „hangosított” hagyományőrzés számára, és hiszi: a dal minden matyónak ott virraszt a vérében - s ez kötelezi út is (lévén „őshonos”), hogy még jobban megismerje az ősök által ráhagyott sokszínű kultúr- kincset. Mint mondotta: a jövőben ezzel az áldásos tevékenységgel szeretne foglalkozni az írás és a fazekasmesterség elsajátítása mellett. Tervei között szerepel még „Magyarország felfedezése” egy fiatal szemével, s a .fehér foltok” eltüntetése szellemi kulturális térképéről. Kovács Gabriella nyitott a világra - rezdüléseire, harsogására a dalok tisztaságával, csengésével reagál. Túl fiatal még az emlékezéshez, de sikeres szereplésére, (mint például a budapesti vagy a sátoraljai Matyóföld-rendezvényen) úgy gondol vissza, mint erőt adó reiki érintésre. Most újra a készülődés lázában ég: közeleg a tél, folytatódnak a Ma- tyófóld-estek, hol majd tiszta énekétől a bükkaljai táj egy árnyalattal szebb lesz újra. Addig a készülődés izgalma tölti ki ideje nagyobb részét. Megyénkben is van szelídgesztenye Megfontoltan növekszik és matuzsálemi kort érhet el (ÉM - KL) - Csak kevesen tudják, hogy a szelídgesztenye, amely hazánk néhány helyén, kedvező éghajlat alatt bőséges termést hoz, őshonos fafajtáink közé tartozik. Honfoglaló eleink ősi gesztenyéseket találtak elsősorban Pannóniában - s a közhiedelem most is a nyugati határszél mentén, Kőszeg, Sopron határában lévő gesztenyéseket tartja számon, pedig a viszonylag hűvösebb éghajlatú megyénkben, többek között a tokáj-hegyaljai vidéken, nemkülönben pedig Miskolc határában a Hejő völgyében is találni termő fákat. Talán a He- jó völgyének temperált hőmérséklete, melyet a patak vize okoz - az télen sem fagy be - teszi, hogy kedvező életkörülményeket talált ez a nemes gyümölcsöt hozó fafajta. A gesztenye parázson sütve, vagy pürének feldolgozva igen kedvelt csemege. A házi kertekben és a szórványokban termett gyümölcs már kapható a piacokon. Valahogy kiment a divatból a faszénparázson sütő gesztenyeárus. A hazai fogyasztás kielégítésére elsősorban Olaszországból importálnak, amit megkülönböztetésül „marómnak” neveznek. A gesztenyefa a későn termők közé tartozik, úgy 30 éves korában kezd igazán fejlődni, ezért számos, szinte matuzsálemi korú fa található megyénkben, a kedvező éghajlatú vidéken. Éltesedében van egy másik délszaki faféleség, a mandula is. Ez nem tartozik az őshonosak közé, hazánkban csak a középkorban teijedt el. Eleink is tudták, hogy a meleg helyet, a déli-délkeleti fekvésű területeket kedveli, így került aztán - elsősorban a filoxéra vészt követő időben - a tokaj-hegyaljai borvidék parcelláira, domboldalaira is. Ezt és más vidékünket is annyira megkedvelte - és mert a szőlősgazdák is szívesen telepítették jól értékesíthető gyümölcse miatt -, hogy százszámra található a szőlős-területeken csakúgy, mint a házikertekben. A mandula is a csonthéjasok közé tartozik, kesernyés ízű gyümölcsét elsősorban a cukrásziparban, likőrkészítésnél használják. Gyerekek honi rajzasztala Látogatás a földön Murák Tibor 7 éves, Kazincbarcika Borsodiak is szeretik a tengert Véget ért c nyári üdülések időszaka. A különböző utazási irodákban most végzik az elemzéseket, a gazdasági számításokat. Az IBUSZ Rt. miskolci irodája - annak ellenére, hogy az őszi és főleg a téli szezon még hátravan - számítás szerint jó nyári szezont zárt. Mint kiderült, szeptember végéig megyénk több mint 3500 laV.osa töltötte vakációját határon túl, és ebből a görögországi Pefkohoriban 584. Képünk tanúsága szerint önfeledt tengerparti kikapcsolódásban, fürdőzésben és napozásban nem volt hiány. Fotó: Fekete Béla Telefon helyett egyelőre türelem A hegyhátiak vajon miért mostohagyerekek? Csermely (ÉM - MF) - A Matáv önerős telefonhálózat-fejlesztésének Ózdon szemmel jól látható nyomai mutatkoznak: nemcsak az új telefonközpont működik már, hanem hol itt, hol ott megjelennek a munkások, és fektetik a kábeleket. Azonban a környező községekben egyelőre várakozni kell. Nemrég Ombódi Béla, a Matáv egyik miskolci főnöke arról nyilatkozott, hogy határidőre készen lesz a fejlesztés, néhány helyen csúszás fordulhat elő, de az utóbbi esetekben naprakész kapcsolatot tartanak az illető községek polgármesterével. Csernely polgármestere Káló Zoltán nem egészen így tapasztalta.- Mi itt a Hegyháton azon községek közé tartozunk, ahol alighanem csúszni fog a fejlesztés. Olvastam Ombódi úr nyilatkozatát, és meglepődtem azon, hogy szerinte naprakész kapcsolatot tartanak velünk. Egyszer már írtunk egy levelet Sztahura László úrnak, a Matáv miskolci igazgatójának, amiben mi, a térség polgármesterei aggodalmunknak adunk hangot amiatt, hogy eltelt az év fele, és még egyetlen kapavágás sem történt a telefonbevezetések érdekében. Levelünkre egy hónap elteltével sem kapunk választ, ezért újból reklamáltunk. Erre már érkezett válasz. Azt írta benne a Matáv, hogy az előző levelünket nem kapták meg. Hát én elhiszem, bár csodálkozom rajta. Ezen túlmenően a Matávosok kifejtették, hogy a késlekedés oka a tervezői kapacitás hiánya, az ütemezési gondok, a beszállítókkal kapcsolatos problémák. A Matáv úgy összegzi a helyzetet, hogy van realitása a munkálatok határidőre történő elvégzésének, bár előfordulhat, hogy az időjárás közbeszól.- Nekem az tűnt fel, hogy még csak a tervezési szinten tartanak, noha a szerződést már tavaly megkötöttük. Megértem a problémákat, de nagyon meglepődtem, amikor az újságban azt olvastam, hogy a Matáv szerint naprakész kapcsolatot tartanak és folyamatosan egyeztetnek velünk. Mi, a térség polgármesterei pontosan a tájékoztatást (és persze leginkább a munkálatok felgyorsítását) szeretnénk elérni, mert a lakosság elsősorban tőlünk érdeklődik ebben az ügyben, és néhányan már türelmetlenek... Autószalon nyílt Mezőkövesden Nagy az érdeklődés az új autók iránt (3. old.)- A TARTALOMBÓL Kövesd és az expo Két ellenszavazattal és két tartózkodással a mezőkövesdi képviselők megszavazták azt az állásfoglalást, amelyet a polgármester teijesztett be a tervezett expo megrendezéséről. Mezőkövesd már eddig is sok anyagi és szellemi energiát fordított az előkészületekre, s a matyóföldi program megvalósítása a város és a város környék gazdasági-kulturális fejlődését jelentősen elősegítené. (2. oldal) Kegyetlenség és humánum Josef Ringhoffer német festőművész kazincbarcikai kiállításának megnyitóján elmondta, hogy a bemutatott 50 kép közül húsz a hadifogságot mutatja. A képeket - sötét színeket használva - emlékezetből festette, rajzolta, s a azok a rendkívül nehéz tábori körülményeket idézik. Másik része már az élet szebbik, nyugodtabb oldalát közvetíti, s a szépet, a humánumot sugallja, de a absztrakt alkotásai is jelen vannak. (4. oldal) Borkóstoló-szervezés Nagyon fontos mozzanat a borok bemutatása, amit mindig a pincegazdaságra, a pincészet vezetőjére, vagy a pincemesterre kell bízni. Kóstoló közben nem illik dohányozni. Ezek szaga, íze elveheti a bor zamatát, s ezért fogyasztásuk sértésnek számít. (5. oldal) Apróvadak nehéz őszi napjai (ÉM - KL) - Nem panaszkodhatnak a vadászok. Bőséges választékuk van, mikor, milyen vadféleségre fogják puskájukat. Az őzbakvadászat ugyan befejeződött, de tart még a szarvas- bőgés, megkezdődött az apróvad kilövése is. Megyénk vadászainak, s a hozzánk érkezett külföldi vendégvadászoknak eredményessége az őzbakok kilövésében alig közelítette meg a közepes eredményt. Ez abból is adódott, hogy a vártnál kevesebb külföldi vadász érkezett erre a májusban kezdődött eseményre. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ennél nagyobb érdeklődést váltott ki a nagy őszi vadászesemény, a szarvasbika kilövése. Ennek ugyan még végleges összesítése nem készült el, de az eddigi eredmények nem csak számszerúségben, de trófeaminőségben is kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Megkezdődött viszont az apróvad vadászati idénye. Megyénk ugyan ebben a kategóriában nem tartozik a jó vadászhelyek közé, mert az elmúlt esztendőkben igencsak kisszámú nyulat, fácánt lőttek, ámbár vannak egyes területek, így többek között a bodrogközi részek, aztán a Tisza mentén Mezőcsát, Ároktő környéke, a dél-bükki lapályos vidék, mint Harsány környéke, ahol tisztes eredményeket értek el a puskások. Az utóbbi évek szigorú vadgazdálkodásának eredményeként gyarapodott a vad- nyúlállomány, s így a korábbinál több tapsifüles kerülhet puskavégre. Bizonyára többet főznek a nyúlpaprikásból a Bodrog és Tisza menti vadászok, és készítenek nyúlpástétomot. Am amilyen örvendetes volt a mezeinyúl-szaporulat, annál kedvezőtlenebb, hogy a fácánállomány nem is kismértékben csökkent. Ez elsősorban annak következménye, hogy a mesterségesen keltetett fácáncsibék ára emelkedett. Ezt az árat a vadásztársaságok nem mindig tudták megfizetni. Bár a természetes szaporulat gyarapodott - a különbözet apadást okozott.
