Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-24 / 251. szám
1994. október 24., hétfő L. évfolyam, 251. szám BORSOD - ABAÜJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Túl liberálisak vagyunk A miskolci rendőrség vezetője szerint a jogalkotásnak jobban kellene segítenie munkájukat, ma ugyanis nem képesek kellően reagálni a bűnözés minőségi változásaira. (5. oldal) „Abaúj kincse” megmenekülhet A hetvenes években az agrártárca meghirdette az országos szakosodási programot így került hazánkba a franciák által kitenyésztett charolaise fájtájú szarvasmarha. (7. oldal) . i Dollárezreket kaptak a legjobbak A sportcsarnokban rendezték meg az L nemzetközi pénzdíjas shitoryu karateversenyt a dobogós helyezettek több ezer dolláros jutalmat vehettek át (Sport 9-11. oldal) Forradalmi írók Budapest (ÉM) - Az 1956-os forradalom és szabadságharc 38. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Budapesten a Magyar írók Szövetsége Bajza utcai székházának falán. Az eseményen jelen volt és beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök. Azt hangoztatta, hogy az irodalom és a nemzet igényei elválaszthatatlanok egymástól. A megjelent írókat köszöntve kijelentette: ók voltak azok, akik előkészítették az egykori forradalmi eseményeket. Ezen események minősítése azonban már a történészek feladata - folytatta a köztársasági elnök - és kiemelte: aki 1956-ot átélte az ösztönös biztonsággal helyére tudja tenni a dolgokat. A Corvin közben Budapest (MTI) - Az ’56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség és az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége szombat délután emléktáblát avatott a Corvin közben, az 1956-ban 17 évesen hősi halált halt, cigány származású Szabó Hona emlékére. Az ünnepség védnöke Göncz Árpád köztársasági elnök volt. Fideszes szónoklat Körmend (MTI) - A körmendiek városuk első és második világháborús emlékművénél emlékeztek 1956. október 23-ára. Az ünnepség szónoka Deutsch Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Ez az ünnep az, amely leginkább bizonyítja minden magyar egy nemzethez tartozását, hiszen az ország határain kívül nemcsak a környékünkön élő kisebbségi magyarok emlékeznek, hanem mindazok, akiket az 1956-os forradalmat követő megtorlás eltaszított ettől az országtól - mondotta. Az elmúlt négy évtized „puha diktatúrája” úgy félt ettől az ünneptől, mint ördög a töm- jénfiisttől, mindent megtett, hogy elhomályosítsa annak emlékét. Sajnos napjainkban is vannak ilyen törekvések. Antíbolsevisták Budapest (MTI) - Az ’56-os Anti- bolsevista Szövetség vasárnap délután a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájánál istentiszteletet és megemlékezést tartott a nemzeti ünnep alkalmából. Pornevszki István, a szövetség vezetője fontos feladatnak nevezte, hogy az ’56-os forradalom és szabadságharc szellemiségében neveljék igazi hazaszeretetre a fiatalokat. Az ünnepi megemlékezésen többek között beszédet mondott Herényi Károly, az MDF Országos Elnökségének tagja, valamint Rostás Ákos, az FKGP Országos Elnökségének tagja. Ekrem Kemal követői Budapest (MTI) - A Kommunizmus Üldözöttéinek Szövetsége a Rákoskeresztúri köztemető 298-as és 301-es parcellájában emlékezett meg vasárnap délután az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Ekrem Kemal György, a szervezet vezetője a nemzet megosztottságáról beszélt, s arról, hogy elhatárolják magukat az egykori reformkom- munisták mártírként való kezelésétől. A résztvevők virágokat helyeztek el a 301-es és a 298-as parcella sírjainál. Emlékmű a legnagyobb magyarnak Leleplezték és megkoszorúzták Széchenyi István szobrát A leleplezés pillanata. A kis képen az alkotó: Melocco Miklós. Fotók: Laczó József Miskolc (ÉM) - Vasárnap délelőtt tizenegy órakor több száz miskolci polgár előtt avatták fel Melocco Miklós, Kossuth-díjas művész űj köztéri szobrát. A Széchenyi út elején, a dísztéren elhelyezett alkotás a reformkor szellemiségét árasztja, a lélek és a gondolat tisztulásának és lobogásának jelképe - mutatott rá nyitószavaiban Szádeczki Zoltán, a város jegyzője. Szentkúti Károly, az Országos Széchenyi Kör elnöke, országgyűlési képviselő szónoklatában arról beszélt, hogy gróf Széchenyi István a modernizáció embere volt. így az a város, amely ma neki állít szobrot, nem az arisztokratára, hanem a szabadelvű, minden jóra vállalkozó polgárra emlékezik. Arra a polgárra, aki arra (is) figyelmeztet: „a műit kiesik gondolatainkból, ne tekintsünk hátra...”, ekképp a fejlődésre ösztönöz. A szoboravatón a Széchenyi családot képviselő Széchenyi Kinga, a 134 éve elhunyt őse máig aktuális gondolataiból idézett, s kifejezte azon reményét, mely szerint ez az emlékmű nap mint nap felidézi Miskolc számára a reformkor szellemét, pezsgését. T. Ásztalos Ildikó, Miskolc polgármestere ünnepi beszédében kihangsúlyozta, a „legnagyobb magyar” emlékművének avatása több a puszta emlékezésnél. Ez az emlékmű nem csupán a nagy mű iránti kegyeleti megemlékezés, hanem tettekre kell, hogy sarkalljon. „Én nem a tagadás, hanem a teremtés embere vagyok...” — idézte Széchenyi szavait, akinek kötődése a várossal közismert. Pártfogója volt az első magyar kószínház megépítésének, olyannyira, hogy páholya is lett itt, és inspirálója a miskolci kaszinó Íétesítésének. Olyan európai gondolkodó volt, aki nemzete sorsát személyes ügyének tekintette, s képes volt országát is európaivá tenni. Tettei nyomán anyagi, erkölcsi, szellemi fejlődésnek indult a haza. „Világítson nekünk egy nagy magyar szellemének tiszta fénye és ’56 tüze. Éljen szívünkben tovább a legnagyobb magyar minden intelme” - végül e gondolatokkal leplezte le, majd koszorúzta meg Széchenyi szobrát T. Asztalos Ildikó. Megtévesztés után nemzeti megbékélés Koszorúzási ünnepség a Rákoskeresztúri köztemetőben A gyászoló anyák Budapest (MTI) - Nemzeti ünnepünk, az 1956-os forradalom és szabadságharc harmincnyol- cadik évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek vasárnap délelőtt Budapesten a Rákoskeresztúri köztemető 298-as, 300-as és 301- es parcellájában.- Alázattal és szívünkben mélységes fájdalommal hajtunk fejet 1956 hőseinek, mártújainak és áldozatainak hamvainál. Azokra emlékezünk, akik egy boldog, szabad Magyarország reményében vették fel a harcot, és ezzel világtörténelmet csináltak. Először ütöttek gyógyíthatatlan sebet egy diktatórikus rendszeren, amely százmilliókat megtévesztve építette fel önmagát - kezdte ünnepi beszédét Gál Zoltán. A házelnök rámutatott: a megtévesztés következtében sokszor azonos célokért küzdő jószándékű emberek is szembe kerültek egymással; az édesanyáknak azonban egyformán fájt szeretteik halála, bármelyik oldalon álltak is. JÁ történelem beszivárog a személyes létbe; ezt tudomásul kell vennünk, és el kell rendeznünk önmagunkban. Nem azért, hogy a hősöket összemossuk a bűnösökkel, hanem hazánk jövőjének az érdekében. Ezt jelenti a nemzeti megbékélés” - folytatta Gál Zoltán, majd hozzátette: azokat a célokat ugyanis, amelyekért 1956 legjobbjai küzdöttek, ma sem tudjuk társadalmi összefogás, együttes akarat és cselekvés nélkül elérni. Az ünnepi beszéd után koszorút helyezett el a mártírok emlékművénél, valamint Nagy Imre egykori miniszterelnök és az áldozatok sírFotó: Nagy Gábor (ISB) jánál Göncz Árpád köztársasági elnök, Hóm Gyula kormányfő és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Lerótták kegyeletüket a kormányzat, az önkormányzatok, a fegyveres testületek és a különböző ’56-os társadalmi szervezetek képviselői is. Az ünnepi eseménysorozat tegnap este az Operaházban rendezett díszelőadással fejeződött be. Ott Göncz Ái-pád köztársasági elnök mondott beszédet.-KOMMENTÁR A szobor Görömbölyi László Minden rendben ment, mindenki elvégezte a dolgát. A művész megalkotta művét, a kőfaragók kőbe vésték a formát, az építők megépítették a kőből emelt, oszlopos szószéket. Csütörtökön helyére állították a szobrot, pénteken még elvégezték az utolsó simításokat, szombaton este megvolta leleplezés főpróbája - vasárnap pedig szép szavak, s ünnepi zene kíséretében a város polgármesterének határozottkézmozdulata nyomán lehullta lepel. Széchenyi immár nemcsak egy utcanévvel, de kőbe vésve, köztéri szobor alakjában is jelen van a megyeszékhelyen. Ott, ahol életében többször is megfordult, a város fejlődését anyagilag is támogatta, de amely város nem szerepel a Széchenyi- életmű híres-nevezetes alkotásait felsoroló listák helyszínei között. Ami most, huszadik század végi „megérkezésekor" talán nem is baj. Mert ezáltal válik egyértelművé, hogy október huszonharmadika napfényes délelőttjén a több ezer miskolci polgár nem emlékművet avatott. Nemamúltdicsőségére, nagyszerű tettekre emlékeztet a szobor - Széchenyi szellemének megidézésével sokkal inkább figyelmeztet jelenkori kötelességeinkre. A polgárosodás elodázhatatlan és kikerülhetetlen feladataira - a szellemi és anyagi gyarapodást fontosnak tartó, azt stabil erkölcsi értékrenddel párosítani tudó, a köz érdekeit mindenkor számon tartó, ha kell, azért áldozni is képes városlakók szerepének fontosságára. Figyelmeztet a változtatás, a jobbítás örökös szükségességére; a mindig többre, a mindig korszerűbbre törekvés elsődlegességére. Egész életével mutatott példát arra, hogy az Európába igyekvés eszköze az üres szólamok hangoztatása helyett csakis a céltudatos cselekvés lehet-kinek-kinek a saját képességei, lehetőségei szerint. S megmutatta azt is, hogy a jobbak munkáját, szándékaik megvalósulását bármennyire is nehezíti a mindenkor jelen lévő gán- csoskodás, kisszerűség-meghátrálni nem szabad, csakis a kitartás hozhatja meg a kívánt eredményt. Sok vita zajlott, s zajlik még biztosan a közeljövőben is a szoborról. A kéztartásáról, az öregségéről, a bezártságáról, s ki tudja még, mi mindenről. Ez nem baj, hisz ez is azt jelzi, hogy a miskolciak törődnek a várossal. Lassan megszokjuk majd a „mi Széchenyinket", s reménykedjünk abban, hogy e kőszobor segít nekünk befogadni a múlt századi reformer ma is érvényes, korszerű szellemiségét is. Templom, cölöpökön Kiskörös (MTI) - Harmati Béla evangélikus püspök vasárnap Kiskőrösön hálaadó istentiszteleten mondott köszönetét azért az isteni kegyelemért, gondoskodásért, hogy a Duna-Tisza közi városban élő evangélikus gyülekezet temploma 200. évfordulóját ünnepelheti. Az ország egyik legnagyobb evangélikus temploma ugyanis nem akármilyen körülmények között érkezett el bicentenáriumához. A törökdúlás után a Felvidékről Kiskőrösre települt evangélikus hívők ugyanis első templomukat az akkori kalocsai érsek utasítására felgyújtották. A gyülekezet II. József türelmi rendelete után emelhetett ismét templomot, de csak a város szélén lévő mocsaras helyen. A szlovák őslakosok a Tátrából hozott vörösfenyő cölöpökre alapozták az új istenházát. Az oszlopok azóta is szilárdan tartják az épületet. A hálaadó istentiszteletet követően, Harmati Béla püspök felavatta a kiskőrösi Jó Pásztor Otthonban megépült kápolnát.
