Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-22 / 250. szám

1994« Október 22., Szombat Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Munkanélküliség és foglalkoztatottság Budapest (MTI) - Kis mértékben tovább folytatódott a munkanélkü­liek számának 1993 vége óta tartó csökkenése 1994 harmadik negyed­évében is. A felmérések szerint a munkanél­küliek száma alapján számolt mun­kanélküliségi ráta ebben az idő­szakban 9,8 százalék volt. A nem­zetközi gyakorlatban használt mu­tató a munkanélkülieknek a foglal­koztatottak és a munkanélküliek együttes számához viszonyított ará­nya. A munkanélküliség hazai szintje a jelentősebb OECD-orszá- gok közül nagyjából megegyezik az Olaszországra, az Egyesült Király­ságra, Kanadára és Franciaország­ra jellemző értékekkel. A többi kö­zép- és kelet-európai volt szocialista ország hasonló mutatóihoz képest - a Cseh Köztársaság kivételével - a magyar statisztikák kedvezőbb helyzetet mutatnak. Kedvező jelenség az is, hogy a fog­lalkoztatottak száma a harmadik negyedévben is növekedett, így a gazdaságilag nem aktívak száma 1993 első negyedéve óta először csökkent. Továbbra is magas azon­ban - 42 százalék - az összes mun- kanélkülin belül a tartósan, azaz az egy éve, vagy annál hosszabb ideje munka nélkül lévők aránya. A munkanélküliség átlagos időtarta­ma az előző negyedévhez képest to­vábbi egy héttel, 52 hétre nőtt. A munkanélküliek 12 százaléka 20 évnél fiatalabb és 18 százaléka 20 és 24 év közötti. E két korcsoport munkanélküliségi rátája az idősebb korosztályokénál jóval magasabb, 27,7 illetve 14 százalék. Bikultúra vagy biokúltura Miskolc (ÉM) - Lapunk keddi szá­mában az időszerű növényvédelmi teendőkről szóló írásban sajnálatos elírás történt. Felcserélődött a bikultúra és bio­kultúra megnevezés. A szakember tanácsai a bikultúrákra vonatkoz­tak. A tévedésért elnézést kérünk. A hegyközségi szervezetekről Budapest (ÉM) - A kormány elfo­gadta a hegyközségi szervezetéről szóló törvényi avaslatot és azt kivé­teles sürgős eljárást kérve az Or­szággyűlés elé terjeszti. A törvény- javaslat fontos állomást jelent a ha­zai szőlő és bortermelés fejlesztésé­ben. Ez év márciusában hirdették ki a hazánk és az Európai Gazdasá­gi Közösség között létrejött, a bor­megnevezések kölcsönös védelmé­ről szóló megállapodást. A hegyköz­ségekről szóló törvény a magyar bo­rok minőség- és eredetvédelmének a szervezeti kereteit hivatott meg­teremteni. A hegyközség köztestü­leti formában fog működni, s a szőlő és bortermeléssel kapcsolatos köz­feladatokat is ellát majd. SZAKÉRTŐ SZEMMEL Megyénkben az elmúlt három hét alatt 1037 kör­zetben, mintegy 152 ezer háztartást keresett fel 1004 számlálóbiztosunk. Tapasztalataik szerint a lakosság 99százaléka készségesen válaszolta kér­dőíveken feltett kérdésekre, ám az adatok megbíz­hatósága csak a feldolgozáskor derül ki. Konkrétan a háztartások állatállományára - kor és ivar szerint -, a kistermelők használatában levő földterületre - tulajdonforma és művelési ágak szerint-, valamint a gazdasághoz tartozó személyek néhány jellem­ző adatára voltunk kíváncsiak. Ezzel a gazdaságszerkezeti összeírással egy időben teljes körű állatszámlálást is végeztünk. Előzetes becsléseink szerint, összesen 120-130 ezer kérdő­ív vár majd feldolgozásra Borsodban. Az összeírás eredményét természetesen közzétesszük. Erre elő­reláthatóan a jövő év első hónapjaiban kerül sor, de az állatállományra vonatkozó mutatók minden valószínűség szerint már idén rendelkezé­sünkre állnak. Milyen rendszer szerint történik a jövőben a gaz­dasági egységek megfigyelése? Nos az elkövetke­zendőkben a statisztikai adatgyűjtés évközi, éves és többéves gyakoriságú felvételek sorozatára épül majd, amelyek kapcsolódni fognak az ötévenkénti (korábban ez tíz év volt) általános mezőgazdasági összeíráshoz (ÁMÖ). Az ÁMÖ-k közötti években sorra kerülő adatgyűjtés a gazdaságok nagysága alapján (nagygazdaságok, közepes méretű gazda­ságok, kisgazdaságok) lesz differenciálva. így a nagy- és közepes gazdaságok tevékenységét rész­letesebben, a kisgazdaságokét pedig csak néhány témakörben figyeljük majd meg. A Központi Statisztikai Hivatal 1995-től kezdődő­en vezeti be ezt az új statisztikai rendszert. Az új mezőgazdasági statisztikáról Turkovics Barnabás (57) a Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyei igazgatója, mezőgazdasági mérnök Az elmúlt hetekben — konkrétan október else­jétől — a statisztikai hi­vatal számlálóbiztosai járták a megye telepü­léseit. A tegnap befejeződött mezőgazdasági összeírás egy új, korszerű mezőgazdasági sta­tisztika első lépését jelenti. A magyar mezőgazdaságban az elmúlt években gyökeres változások következtek be. A kárpótlás­sal, a privatizációval a tulajdonviszonyok, minde­nekelőtt a föld tulajdonának viszonyai alapjaiban átrendeződtek. A föld jelentős része magántulaj­donba került, a nagyüzemi szerkezet átalakult. Nézzük meg, példaként a változásra, a földterület tulajdonviszonyait. Amíg 1990-ben 97 ezer hektár alatt volt az egyéni és egyéb kistermelők használa­tában levő földterület, addig idén ez már 240 ezer hektárra tehető. Vagy a másik: a mezőgazdasági termelésből a kistermelők 1990-ben mintegy 40 százalékkal részesedtek, 1992-ben már felét ad­ták, tavaly pedig ez az érték megközelítette a hat­van százalékot. Megkezdődött tehát egy, a magán­tulajdonon alapuló, a piacgazdaság követelmé­nyeihez igazodó gazdaságstruktúra kiépítése. Mindezek a változások elodázhatatlanul szüksé­gessé teszik a mezőgazdasági statisztika megújítá­sát, hiszen csak úgy lehet-a jövőben is-a való­ság tükre, ha igazodik ezekhez az átalakulások­hoz. Csak akkor hozhat megalapozott agrárpoliti­kai döntéseket a kormányzat, ha információi hű képet adnak az ágazat helyzetiről, az ott végbe­menő folyamatokról. Másrészt abból kiindulva, hogy hazánkban az aktív lakosság csaknem fele valamilyen formában érintett a mezőgazdasági ter­melésben, ennek a széles tábornak is érdeke, hogy reális számokból kiinduló, valós következtetések lássanak napvilágot tevékenységéről. Mindezek mellett még egy körülmény sürgette a mezőgazda- sági statisztika megújulását, nevezetesen az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás. A teljes jogú tagság elnyerésének ugyanis egyik feltétele, hogy egész statisztikai rendszerünk harmonizáljon az Unió ez irányú követelményeivel. A tennivalónk tehát nem csekély. Mi a lényege az új agrárstatisztikának? Az, hogy évenkénti rendszeres megfigyelésünk ezentúl nem a mezőgazdasági tevékenységet folytatók jogi stá­tusához, hanem a gazdaságok termelőkapacitásá­nak nagysága alapján kialakított csoportokhoz iga­zodik. Mivel így a gazdaság szereplőinek széle­sebb köréből gyűjtünk majd rendszeresen infor­mációkat, adataink megalapozottabbak, megbíz­hatóbbak lesznek. Legutóbb 1991-ben végeztünk általános mezőgazdasági összeírást, de éppen a már említett, lényeges változások miatt szüksé­gessé vált a gazdaság szerkezeti átalakulásának megfigyelése. Agrárkamara szervezése - nehézségekkel Balogh Andrea Miskolc (ÉM) - Közeledik a ha­táridő, azaz október, 31. Ekkor­ra kell befejezni az agrárkama­ra szervezését megyénkben. Mi­közben felgyorsultak a szerve­zési munkák, a szervezők egyre több nehézséggel kénytelenek szembenézni, megküzdeni.- Anarchikus állapotok uralkodnak- mondja Fábián Gyula, az agrár­kamara ideiglenes szervezőbizott­ságának tagja. - Amikor felállt a ti­zenegy tagú ideiglenes kamarai szervezőbizottság, amelyben né­gyen országos hatáskörű szerveze­tet, heten pedig különféle megyei érdekképviseleteket reprezentál­nak, nagy lendülettel kezdtünk a szervezésnek. Még bizonyos köz­ponti és egyszeri anyagi támogatást is kaptunk. Szóval, úgy gondoltuk pénzünk van, elképzelésünk a ho­gyanról szintén, tehát gyorsan fog menni a dolog. Aztán jöttek a nehéz­ségek. Például, hogy a szervezéshez szükséges adatokat nem kapjuk meg, illetve ha megvannak, úgy azokat pénzért kell megvásárolni. Gondoljon bele, az önkormányzatok vezetői tisztában voltak azzal, hogy a kamara létesítését törvény úja elő, de amikor mi hozzájuk fordul­tunk, kértük adják meg a területü­kön lévő gazdák névsorát, csak ke­vesen mutattak segítőkészséget. Aztán a mezőgazdaság átrendezése után az agrárágazatban olyan jogi személyiségű és nem jogi személyi­ségű társaságok is dolgoznak, ame­lyekről információt csak a statiszti­kai hivatalok vagy az adóhatóság tud adni. De pénzért. Aztán itt van a székház ügye. Fogalmunk sincs, hogy hol tudnánk megfelelő épüle­tet találni, s a vagyonkezelő sem tud semmi jóval bíztatni. □ De ezek a nehézségek végül lé­gy őzhetők... A tizenkettő közül az egyik kamarai osztály a növénytermesztéssel foglal­kozókat tömöríti. Szükség lenne képzési, fejlesztési, kutatási osztályra is. Fotók: Laczó József • Ezek igen. De az agrárkamara majdani munkájával kapcsolatban is vannak bizonyos kérdőjelek. □ Mondana ezek közül néhányat? • Ami bizonyos, tizenkét osztályra tagolódunk. így lesz például nö­vénytermesztési, kertészeti, állatte­nyésztési, erdő-, és vadgazdálkodá­si, halászati és vegyes gazdálkodási osztály, illetve ezek kiegészülnek a kapcsolódó szolgáltatásokkal. Véle­ményünk ugyanakkor az, hogy kel­lene képzési, fejlesztési, kutatási osztály is. A jövővel kapcsolatosan mégsem azért aggódunk, hogy az osztályok esetleg nem fedik le a hoz­zánk tartozó területeket, hanem hogy maga a törvény olyan feladato­kat ír elő, amelyek szerintünk nin­csenek szinkronban például az ag­rárpiaci rendtartási törvénnyel, és még sorolhatnám. De maradjunk az agrárpiaci rendtartásnál. Ez utóbbi rendelkezik ugyanis a terméktaná­csok létrehozásáról és működtetésé­ről. A terméktanácsok vertikálisan építkeznek. Nevezetesen a termelő, a felvásárló, a feldolgozó, a fogyasz­tó közösen alakítja ki a stratégiáját. Az agrárkamarának ugyanakkor nem tagja például az elsődleges fel­dolgozóipar, mint a cukoripar, tej­ipar, gabonaipar. Ezek mind, a ke­reskedelmi és ipari kamarához tar­toznak. Ez a helyzet kétségtelenül a későbbiekben fennakadáshoz vezet­het. Csak abban reménykedünk, hogy minden indulási nehézség el­lenére, menetközben megoldódnak a gondok, s végül sikeresen ellátha­tó az a cél, amelyért a kamarák megszerveződtek. □ Nem jelent-e az újabb problémát, hogy létezik Mezőgazdasági Ka­mara is? • Szerintünk nem - válaszol Mészá­ros Péter, a mezőgazdasági kamara titkára. - Mi ugyanis az egyesületi törvény szellemében, mint társadal­mi szervezet jöttünk létre, az agrár­kamarát pedig a gazdasági kama­rákról szóló törvény, mint köztestü­letet hívta életre. Feladataink tehát merőben különbözőek. Kárpótlási jegy százhatvan százalékon Budapest (MTI) - Százhatvan szá­zalékos árfolyamon vásárolja meg hétfőtől a kárpótlási jegyet a Ma­gyar Kárpótlási Jegy Hasznosító (MKJH) Rt. részvényeinek forgal­mazója azoktól, aid a kapott kész­pénzt az MKJH Rt.-részvények megvásárlására fordítja - mondta el az MTI-nek Pattogató Csaba, az rt. alapítója, a Trust Befektetési Alap­kezelő Kft. ügyvezető igazgatója. A befektetést az teheti vonzóvá, hogy a részvényvásárlásra költött összeg levonható az adóalapból, an­nak 30 százalékáig. Az adóvissza­térítés mellett a befektető egy olyan társaság részvényének a birtokába kerül, amely az alapkezelő remé­nyei szerint az akció során nyert kárpótlási jegyeken feljavítható ál­lami tulajdont vásárol a privatizá­ció keretében. Hasonló társaságok tavaly is, ez évben is alakultak. Szeptemberben a HB Westminster Rt. egymilliárd forintos részvénypa­kettjét jegyezték túl rövidebb idő, mint hét hét alatt a befektetők. Az MKJH Rt. minimum 50, ma­ximum 500 millió forintos alaptőké­vel jön létre. A tízmillió forint össz- névértékű B sorozatú elsőbbségi részvényeket az alapító jegyezheti, így 50 százalék plusz egy szavazatos többséghez jut az rt. közgyűlésén, osztalékelsőbbségre azonban ezek a részvények nem jogosítanak fel. A befektetők az 1000 forintos név­értékű A sorozatú részvényekhez juthatnak hozzá, 320 százalékos ár­folyamon. Egy részvényért ugyanis két 1600 forintért megvett 1000 fo­rintos névértékű kárpótlási jegyet kell adni. A 44 százalékos adósáv­ban egy kárpótlási jegy után 704 fo­rint adóvisszatérítést lehet igényel­ni, ami jelentősen meghaladja a kárpótlási jegy jelenlegi tőzsdei ár­folyamát. A jegyzésre október 24. és november 11. között kerül sor a Ta­karékbank és takarékszövetkeze­tek fiókjaiban (Borsod megyében is), illetve brókercégeknél. A papí­rok forgalmazója a Takarékbróker Kft. Az alapító távlati tervei közt szerepel, hogy az A sorozatú részvé­nyeket a tőzsdére is bevezetik. Az rt. - ha hozzájut a maximális alaptőkéhez — a jegyzés után egy­milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel olyan privatizációs tranzak­ciókban kíván részt venni, ahol nem a készpénzes vásárlóké az előny. Ilyen kivásárlások - például az MRP keretében - jelenleg is foly­nak, az azonban a részvények érté­két tekintve némi kockázatot jelent, hogy nem tudni, milyen elvek sze­rint folyik majd tovább a privatizá­ció. A kárpótlási jegyek felszívására azonban minden bizonnyal talál va­lamilyen módot a kormány - vélte Pattogató Csaba. A jó szakember holtáig tanul Budapest (ISB - D.Zs.) - Hazánk gazdasá­gi szerkezetében jelentős változások áll­tak be az utóbbi években. A piacgazda­ságra történő áttérés más jellegű tudóst igényel a szakemberektől. Ezért legtöb­ben átképzik magukat új területre, s nem ritkán első diplomájuk mellé egy másodi­kat is szereznek. Ehhez nyújt segítséget immár 25 éve a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem Közgazdasági To­vábbképző Intézete. A jelentkező és sikeres vizsgát tevő hallgatók­nak több mint fele vidékről érkezik a főváros­ba. A négy féléves képzés általában heti egy­napos elfoglaltságot jelent a tanulóknak. Az átlagban 40 ezer forintos tandíjat - amely fél évre értendő! - tíz évvel ezelőtt még szin­te minden jelentkezőnek a munkáltatója fizette ki. Ma azonban már csak a hallgatók 35 száza­léka részesül ebben a kedvezményben. En­nek ellenére a jelentkezők száma nem csökken: évfolyamonként 800 ember végez az intézetben. A nagy érdeklődés nyilván annak köszön­hető, hogy a kezdetben 9 szak mára 25-re emelkedett. Az igényeknek megfelelően az in­tézet vezetői folyamatosan bővítik a felvehető szakok számát. Idén például már három speci­ális mezőgazdasági ismereteket nyújtó szakot indítanak: agrárközgazdaságit, agrobusiness tanácsadóképzőt, valamint agrár finanszíro­zási szakértőit. Tavaly a pénzügy és a marketing ismeretek iránt érdeklődtek a legtöbben. Ezekre a terüle­tekre háromszoros volt a túljelentkezés. Hogy idén mi lesz a sláger, az csak október 31-én, a jelentkezések befejeztével derül ki... Az egyetemen - csereprogram keretében - amerikai professzorok is tartanak előadáso­kat. Egyikük véleménye szerint a világpiacon jelenleg érvényesülő versenyhátrányunkat csak az oktatásban elért eredmények révén küzdhctjük le. Ehhez pedig elengedhetetlen szakembere­ink folyamatos továbbképzése. Példaként Ja­pán és a távol-keleti Kis Tigrisek rohamos fej­lődését említette a professzor. Ezek az országok belátták, hogy az oktatás a legfontosabb, s a leggyorsabban megtérülő beruházás, ezért különösen nagy hangsúlyt helyeztek a szakemberek képzésére. Az ered­mény nem maradt el. _ÁKFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 286 üzletben összesen 699,800154 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde pénteken árfo­lyamértéken. A részvények forgalma 259 promt kötésben névértéken 39,52350 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 103,095924 millió forintot tett ki. Összesen 143 659 da­rab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási je­gyek árfolyamértékű forgalma 2,595800 mii­hó forint. Kárpótlási jegy ■■■■■■■■ Tőzsde Index (ideiglenes) okt. 21. 1582,86 -10,32 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. október 21. Valuta Vétel Eladás 172,51 175,51 Pénznem Belga frank* 344,70 350.20 Finn márka Holland forint 63,30 64,34 ír font 170,34 173,14 Japan ven* 109,29 111.15 19.34 Kuvaiti dinár 355.76 362,42 Norvég korona 16,30 Osztrák schill.* 1007,75 1024.45 ' 1016 92 Port ugál escudo* 69,27 70.41 69.94 Spanyol peseta* 85,13 86.59 85,83 Svájci frank. 85.47 86,79 mM Svéd korona 14.93 15,17 15,12 SMi 105,65 UT.MCWmbSM: ECU (KP) 134,90 137,14 136,02 A megadott számok 1 egységre értendők, forint- ban *: 100 egység, **: 1000 egység x-K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents