Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-18 / 246. szám

10 A T BM VILÁGA : ................... zzz Kulturális Kitekintő ~.........................." 1994 Z enei műsorok a tévében Budapest (MTI) - A komolyzene minden mű­faját - az operát, az oratóriumot, a kamaraze­nét, a vokális és hangszeres muzsikát, vala­mint a népzenét - szeretné népszerűsíteni a. Magyar Televízió közelmúltban „önállósult” Zenei Műsorok Stúdiója - hangsúlyozta Várbí­ró Judit stúdióvezető. Elmondta: az önálló ze­nei szerkesztőség egyelőre heti három adásra kapott lehetőséget, ám a késő esti műsoridők nem túl kedvezőek, mert csak egy szűkebb ré­tegre számíthatnak. A szerkesztőség pódiu­mot kíván teremteni a fiataloknak, és kiemelt feladatának tekinti a nemzetközi hírű sztárok - énekesek és zenészek - hazai népszerűsíté­sét. A tervek között szerepel Fischer Iván kar­mester és a Fesztiválzenekar ismeretterjesztő sorozatának elindítása - közölte Várbíró Ju­dit. A továbbiakban arról szólt, hogy a műhely szerény anyagi lehetőségei ellenére is szeretne egyenes adásban közvetíteni koncerteket. A Zene, zene, zene című műsort ezentúl is lát­hatják az érdeklődők. A kellemes házimuzsi­kálásnak a jövőben is helyszíne lesz az Óbudai Társaskör; a Zeneóra kéthetente szombaton­kéntjelentkezik majd a képernyőn. Várhatóan újraindul a Zenés Tv-Színház, amelynek felké­résére a korábbi években olyan jelentős kor­társ zeneszerzők komponáltak operát, mint például Petrovics Emil, Lendvay Kamilló vagy Vajda János. A tájékoztatón levetítették a népszerű ope­raénekesről, Kováts Kolosról készült portréfil­met. A Zenei Műsorok Stúdiójának produkció­ját a nagyközönség vasárnap este láthatta a televízió egyes csatornáján. A Kossuth-díjas basszista műsorában részletek hangzottak el Verdi, Erkel, Puccini, Bellini, Mozart, Csaj­kovszkij és Bartók műveiből. A történelem és Rushdie „történetei” London (MTI) - Új történelemkönyvet írt a 77 éves Eric Hobsbawm, a londoni Birckbeck College nyugalmazott professzora, a világ egyik legtekintélyesebb történésze, aki soha­sem volt hű semmilyen pártvonalhoz, de máig hú maradt saját veretű kommunista meggyő­ződéséhez. Új művének címe: „A szélsőségek kora: a huszadik század rövid története 1914-1991” (Age of Extremes, The Short Twentieth Century 1914-1991), s a könyv af­féle tömör folytatás egyik előző könyvéhez, mely ,A tizenkilencedik század hosszú törté­nete” volt, és 1914-gyel ért véget. Az új könyvben a történész Hobsbawm munkáját a szemtanú látásmódja segíti. A ha­gyományos megközelítések helyett - a kapita­lizmus és a kommunizmus párharca, a totális rezsimek fölemelkedése és bukása helyett - az általa „aranykornak” nevezett szakaszt, az 1950-es évek közepétől 1973-ig tartó időszakot tette meg központi eseménysorozatnak. Művé­nek mondanivalója az, hogy ebben a korszak­ban a kapitalista vegyes gazdaság (de nem a szabadpiac) teljesebben, gyorsabban és végér­vényesebben megváltoztatta a létfeltételeket, mint azelőtt bármi. Ehhez képest szerinte a kommunizmus, vagy a hidegháború csak kor­látozott történelmi értékű jelenség volt. Eric Hobsbawm új könyvét a The Independent cí­mű brit lap gondolatébresztőnek ajánlotta mindenkinek, aki az elmúlt évek európai vál­tozásainak gyökerét keresi. A londoni könyvpiac másik friss szenzáció­ja Salman Rushdie, a Khomeini ajatollah ha­lálos ítélete elől még mindig bújkáló író új könyve, a „Kelet, Nyugat” (East, West). E vas­kos kötetben Rushdie kilenc novelláját gyűjtöt­te egybe, a The Times kritikusa szerint mint­egy tanulságul, hogy a rejtőzködés, a félelem és a személyes szabadságáért vívott kilátástalan küzdelem nem törte meg a zseni erejét. Rush­die utoljára 1991-ben adott ki új regényt, „Harun és a mesék tengere” címmel, gyerekek­nek Új elbeszélései kevesebb érzelmet sérte­nek mint korábbi regényei, de az érdekfeszítő történetek egymásutánja, a novellák eltérő stí­lusa révén, mégis tartalmazza Rushdie politi­kai üzenetét. A stílusok vegyítését a tiszta esz­mék - a tiszta faj, a tiszta kultúra, a tiszta val­lás és hasonló, gyűlölködést kiváltó „tisztasá­gok” - ellenszerének szánta az író. Fotók Makótól Jeruzsálemig Makó (MTI) - A makói József Attila Múzeum­ban nyílt meg Az Örökkévalóság előtt...Makó­tól Jeruzsálemig címmel Endrődy Gábor fotó- kiállítása az elmúlt szerdán. A tárlaton látha­tó 42 fotó annak a májusi három napnak az eseményeit örökítette meg, amelyen a Makó­ról elszármazott és a világban szétszóródott zsidók találkozót és megemlékezést tartottak Vorhand Mózes 50 éve elhunyt makói rabbi emlékére. Az emlékezni, imádkozni hazatér­tek felkeresték a zsinagógát, a temetőt, egyko­ri lakásukat. Elkísérte őket Endrődy Gábor fényképezőgépével, aki a fotósorozattal emlé­ket állít a Makó életében korábban jelentős szerepet játszó zsidóságnak. Megvan az egymillió korona Simonyi (ÉM - P.L. ) - A Felvidék köztudottan legnagyobb független alapítványa (csak belföldi tőkére épült) a Simonyi Alapítvány. A kis gömöri községben idestova négy év­vel ezelőtt döntöttek úgy egy falu­gyűlés alkalmával, hogy az örökös gondokkal küzdő magyar nyelvű pedagógusképzés megsegítésére, s egy magyar felsőoktatási intézmény létrehozására alapítványt hoznak létre. 1990-ben hosszú huzavona után sikerült csak bejegyeztetni az ala­pítványt, s annak legalizálására csak a következő évben kerülhetett sor. Az alapítvány alapszabályzatát gondos munkával jogászok dolgoz­ták ki, ügyelve a részletekre. Egye­bek mellett az is bekerült az alap- szabályzatba, hogy e fontos doku­mentumba foglalt kritériumok tel­jesítése mellett is csak egymillió ko­ronán felüli pénzkerettel rendelkez­het a kuratórium. Az egymillió koronás alaptőke bizony csak lassan kezdett össze­gyűlni. Ibos László mérnök rengete­get levelezett, utazott, személyesen is kért, kérvényezett, messze kime­rítve az ügyvezető igazgató státusá­ból eredő feladatok teljesítését. Ma­gánszemélyek, intézmények, vállal­kozók, szakszervezetek közösségei, nyugdíjasok járultak hozzá ahhoz az ezer koronához, amit az említett simonyi gyűlés jelenlévői tettek le az asztalra. Bár a bűvös határ eléré­se már jó ideje reális közelségbe ke­rült az iskolai év végéig még mindig nem gyűlt össze a „küszöb” átlépé­séhez szükséges egymillió. A szün­idő azonban egy szerencsés véletlen folytán mindent megoldott. Történt ugyanis, hogy egy nemzetközi hon­ismereti kerékpártúra résztvevői júliusban Simonjába is elvetódtek. Hála az ottaniak vendégszereteté­nek jól érezték itt magukat-többek között a Magyarországról érkezett vendégek is. Szó szót követetett és természetesen a Simonyi Alapít­vány megfeneklett hajója is felemlí- tődött. Ekkor és itt nemcsak a simo­nyiaknak, de azóta az egész szlová­kiai magyarságnak megdobbant a szíve a budapesti székhelyi! Kocsári Lajos Alapítvány képviselői által tett bejelentés hallatán. Nem keve­sebb mint 300 ezer forintot ajánlot­tak fel azért, hogy átlendítsék az alapítvány kerekét az egjmúlliós korláton. Volt egy kikötésük is, mégpedig az, hogy céladományukat a szegénysorsú családok gyermeke­inek megsegítésére szánják - ter­mészetesen diákokról van szó, akik­nek ösztöndíjat biztosítanának. Ibos László mérnök, a Simonyi Alapítvány ügyvezető igazgatója szeptember végére örömmel újsá­golta, hogy az alapítvány tőkéje elérte az egymillió-húszezer koro­nát, s így bizonyos összeg erejéig az alapítvány már teljesítheti küldeté­sét. A kuratórium október folyamán íil össze, és már az első pályázati ki­írásokat is megtárgyalja. Az viszont kézenfekvő, hogy az első megsegíté­seket, támogatásokat csak az 1995- ös évben remélhetik a kérvényezők. Hollywoodi álomcsapat - új stúdiótervek Washington (MTI) - A hollywoodi filmipar három nagy mogulja - Ste­ven Spielberg rendező, Jeffrey Kat­zenberg stúdióvezető és David Gef- fen impresszárió - rendkívül me­rész tervvel állt elő: bejelentették, hogy új mozgófilm- és televíziós stú­diót, illetve szórakoztatóipari válla­latot kívánnak alapítani. A hírre nemcsak a hollywoodi cégirodák alatt remegett meg a föld, hanem a Wall Streeten is magasra csaptak az izgalom hullámai. A lapok mindazonáltal óvatos­ságra intenek, hiszen nem könnyű versenyre kelni a már hagyomá­nyos piacokkal rendelkező hat leg­nagyobb filmstúdióval - még akkor sem, ha a három vállalkozó „szemé­lyes értékét” több mint kétmilliárd dollárra becsülik. Közös sajtóérte­kezletükön elmondták, hogy az in­dulótőkét százmilliósra tervezik, a következő öt év folyamán pedig egy­két milliárd dollárra szeretnék fel­futtatni az alaptőkét. A The New York Times szerint ha siker koronázza vállalkozásu­kat, újabb hol lywoodi álomcsapat­nak örülhet a világ. Legutoljára 1919-ben történt ilyesmi, amikor Charlie Chaplin, Mary Pickford és Douglas Fairbanks fogott össze a United Artists filmbirodalom meg­alapítására. Úgy tudni, hogy a trió közvetlen tervei között szerepel az MCA Inc. visszahódítása a japán Matsushita Electric Industrial nevű cégtől. Az MCA Inc. leányvállalata a világhírű Universal Pictures, amely számára Steven Spielberg je­lenleg is készít filmeket. A céget több mint hatmilliárd dollárért vet­ték meg a japánok négy évvel eze­lőtt: azóta ellentétek törtek felszín­re a vállalat vezetői és az új tulajdo­nosok között, miután az előbbiek úgy érezték, hogy túlságosan is megkötik a kezüket. Az „álomcsa­pat” részéről már megtörténtek az első üzleti tapogatózások. Balettévforduló a Bábel bemutatásával . ' ­' > ,/ .■ ' ..< ■ . . ’■ .............. . MmIhI ; »k'. -,! ■ yV+V' fÁt-í - . "r • j." , : \ \ v ‘-VT: •- T t S;Lf itt V--.> A Győri Balett fennállásának 15. évfordulója alkalmából jubi­leumi előadást tart október 26-án és 27-én a Budapest Sport- csarnokban. Kiss János balettigazgató elmondta: a Bábel című kétfelvonásos, egész estét betöltő táncdrámát mutatják be a fő­városi közönségnek. A monumentális produkció koreográfiáját Bombicz Barbara, a győri együttes szólótáncosa készítette, a zenét Tolcsvay László komponálta. A táncjáték első része a bibliai időket idézi. A második felvonás korunk bábeli zűrza­varában játszódik, amikor az emberek már nem a soknyelvű­ség okán nem értik meg egymást. Az együttes győri közönségé­vel november 18-án ünnepli a jubileumot, akkor mutatják be a Monarchia, monarchia című produkciót Gombár |udit szöveg­könyve alapján az Ausztriában élő komponista, Andreas Baksa zenéjére. A koreográfiát William Fomin és Kiss János készítet­ték, a táncdráma középpontjában Ferenc József hitvese Erzsé­bet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja áll. Felvé­teleink a Győri Balett idei miskolci bemutatkozásán készültek. Fotók: Dobos Klára ♦ Október 18., Kedd Posztumusz versek Marosvásárhely (MTI) - „Semmi - soha” címmel posztumusz kötetet jelentetett meg a bukaresti Kriteri- on könwkiadó Székely János, a két éve elhunyt, romániai magyar író, költő verseiből. A verseskötetet a „Kriterion Barátainak Társasága” elmült szombati, marosvásárhelyi Székely János-estjén mutatták be az erdélyi közönségnek. A Székely János összes versét tartalmazó ki­adványt Káli Király István, a ma­rosvásárhelyi „Látó” folyóirat fő­szerkesztő-helyettese, Kovács And­rás Ferenc költő, Dávid Gyula iro­dalomtörténész és Szilágyi Júlia irodalomkritikus, az előszó írója, valamint H. Szabó Gyula, a Kriteri­on igazgatója mutatta be az érdek­lődőknek a marosvásárhelyi Kul­túrpalota kistermében. Egyházművészet Szekszárd (MTI) - A kései orosz egyházművészet címmel nyílt kiál­lítás a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban. A tárlat az orosz mű­vészet kevésbé ismert és egyelőre alig kutatott területét mutatja be, a XIX. századi egyházmúvészetet: fá­ra festett vagy öntött ikonokat, tűz­zománc kegytárgyakat, aranyhím- zéseket és ötvöstárgyakat, amelyek az Udmurt Szépművészeti Múze­um, valamint a Közép-Káma Vidéki Történeti és Művészeti Múzeum tu­lajdonában vannak. A kiállítás no­vember 13-ig látogatható. Hortobágyi képek Debrecen (MTI) - Ötvenhat Hor- tobágy-ihlette művész alkotásaiból nyílt kiállítás Debrecenben, az Arany Bika Szálló Bartók-termé- ben. A több évtizedes múltra visszatekintő Hortobágyi Alkotótá­borban ebben az évben a hazaiak mellett 15 külföldi művész is meg­fordult: a szomszédos országok fes­tőin, grafikusain és fotósain kívül amerikai, francia, finn, holland, ja­pán, kolumbiai, német, olasz és svéd alkotók is megörökítették az európai hírű hortobágyi pusztát. A Hortobágyon készült több mint fél­száz alkotást november végéig te­kinthetik meg az érdeklődők. Képtáravató Székesfehérvár (MTI) - Med- nyánszky László, Tihanyi Lajos, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Ferenczy Béni, Komiss Dezső és a XX. századi magyar képzőművészet más jeles egyéniségeinek mintegy félezer alkotása kapott méltó helyet Székesfehérvárott a Deák képtár ki­bővítésével. Az 1993-ban elhunyt je­les műgyűjtő, Deák Dénes az egykori koronázóvárosnak adományozta ér­tékes gyűjteményét. A festmények, grafikák, szobrok egy része már az adományozó életében Székesfehér­várra került, és a város egy műem­léképületben biztosított helyet a kép­zőművészeti értékek egy részének. Időközben a település tulajdona lett a teljes gyűjtemény, és az eredeti kép­tár szűknek bizonyult. A város ön- kormányzata ezért úgy döntött, hogy bővíti a ldállítóhelyet. Viennale ’94 Bécs (MTI) - Az elmúlt szombattól október 26-aig a bécsi Viennale ren­dezvényein négy moziban összesen 200 filmet tekinthet meg a közön­ség. A 32. bécsi nemzetközi filmfesz­tivál nem verseny, itt nem oszta­nak díjakat. A cél: Ausztriában is bemutatni az előző esztendő leg­jobb, többnyire más fesztiválokon már szerepelt, sőt díjazott filmjeit. A vetítéseket a fesztiválsátorban vi­ták követik, a nézőknek módjuk van találkozni az alkotókkal. Az ünnepélyes megnyitón a Lame- rica című olasz politikai filmdrámá­hoz Milo Dór fűzött néhány meg­jegyzést. A film az író véleménye szerint jó példája annak, hogyan já­rulhat hozzá a mozgókép az embe­rek közötti megértéshez, a problé­mák tisztázásához. Egy-egy közeli kép szenvedő vagy éppen örülő em­berek arcáról emlékeket hív elő, és jobb magyarázat, mint a puszta szó - mondta Dór. A filmben az Ameri­kában élő olasz rendező, Gianni Amelio a gazdasági elszigeteltseg- ben élő albán lakosság kilátástalan túlélési harcát, a hajókon Olaszor­szágba igyekvők emberfeletti küz­delmét mutatja be.-4-

Next

/
Thumbnails
Contents