Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-11 / 240. szám

8 Z ItT'Hon 1994. Október 11., Kedd r- ZEMPLÉNI PORTRÉ ~i Farkas Norbert Taktaharkány (ÉM - M.I.) - Azok közé tartozik, akik már gyermekko­rukban különösen vonzódnak egy pá­lyához. Farkas Norbert már egész fiatalon elhatározta, hogy rendőr lesz. Igaz, először a katonai életbe kóstolt bele: az általános iskolát követően az egri katonai kollégiumba nyert felvé­telt, majd a szentendrei Kossuth La­jos Katonai Főiskola gépesített lövész szakára. Mikor elvégezte, Budapest­re került, ahol a karhatalmi zászló­aljnál négy hónapot szolgált, mint had­nagy. Később a Belügyminisztérium­hoz kérte áthelyezését, s így került vissza a szűkebb pátriájába a megyei rendőr-főkapitányságra 1990-ben. Két hét elteltével már Szerencsen dolgo­zott, mint bűnügyi nyomozó. Egy év­re rá már főnyomozóként tevékeny­kedett, aztán a szerencsi kapitányság alosztályvezetőjeként. Közben a rend­őrtiszti főiskolán megszerezte másod- diplomáját. Ekkor már századosi rend­fokozattal rendelkezett. Az igazi kihí­vást akkor érezte igazán, mikor - ez év augusztus 20-ától az újonnan ala­kult taktaharkányi rendőrőrs vezető­jének nevezték ki. Ugyanis ez a terü­let bőnügyileg az egyik legjobban fer­tőzött része megyénknek, úgyhogy van mit tenni.- Az elmúlt időben annyit már sike­rült elérnünk, hogy javult a megelőző és a felderítő munka. Ez persze nagy­mértékben köszönhető kollégáimnak, illetve az ő hozzáállásuknak. Fiatal, ám a rendőri munkában nem kezdő, hanem többéves tapasztalattal rendel­kező társakra leltem a munkában - mondja Farkas Norbert. Összesen tizenegy település tartozik a taktaharkányi rendőrőrshöz, ami hoz­závetőleg húszezer lakost jelent, vagyis ennyi nyugalmát kell biztosíta­nia a huszonegy rendőrnek. A legjel­lemzőbb az úgynevezett megéli) etési bűnözés, de súlyosabb cselekmények is előfordulnak. Farkas Norbert szá­zados nős, két kisgyermekük van, Nor­bert ötéves, Dalma pedig 19 hónapos. Ami szabad ideje van, azt a gyerme­keik körében tölti el, ám ez nagyon ke­vésnek tűnik, hiszen ahogy növeked­nek a kicsik, mind gyakrabban hiá­nyolják apjukat. Hyundai-szalon és szerviz Patakon Sárospatak (ÉM) - A Sze­rencstől északkeletre eső terü­leten elsőként Sárospatakon nyílt meg olyan autószalon, ahol jó minőségű, korszerű nyugati autót lehet vásárolni. Persze ez így nem is pontos, hi­szen a Hyundai dél-koreai gyártmányú autó, s a nyugati jelző ez esetben - legalábbis a mi fogalmaink szerint - a mi­nőséget jelzi. A korszerű dél-ko­reai gyártmányú gépkocsik for­galmazására a Sárospataki Au­tójavító Kft. vállalkozott: idén tavasszal kezdték el a szalon és a hozzátartozó háromállásos szerviz építését. Korábban már Ladák értékesítésével is foglal­koztak, s terveik szerint jövő­re egy Opel-szalont is tető alá hoznak. A Hyundai-szalont Já- nosdeák Gábor, Sárospatak polgármestere adta át, hangsú­lyozva rövid beszédében, hogy ez a létesítmény is a város fej­lődésének egyik jeleként fogha­tó fel. A jelenlévők ezután meg­tekintették a kiállított jármű­veket, köztük a legújabb Hyun­dai típust, az Aceentet. Ezenkí­vül látható volt a már ismert Pony, a Scoupe és a Lantra is, melyek természetesen nem csu­pán megtekinthetők, hanem is meg is vásárolhatók. Aszálytól kiégett vidéken járva (ÉM) - Mihály-nap tájékán, a jószág kinn-járásának idején bóklásztunk megyénk déli ré­szén, az alföldi vidéken. Nem sok örömet hozott ez a bóklá- szás, mert aszálytól ennyire ki­égett vidéket, elpusztult lege­lőt talán a legöregebb emberek sem láttak. Hogy mit esznek a gyakorlatilag fű nélküli, sovány legelőn a sovány tehenek, rej­tély. Mindenestre nekiindulnak a vályútól, le-lehajolnak, mint­ha találnának valamit, de le­het, csak megszokásból teszik. Kutyának való hely - mondjuk, de a gulyás, a fiatal ember a fe­jét csóválja. Annak se való - mondja. Mert ez a kutya is jobban sze­retne valahol másütt lenni. Föl­tehetően a fiatal ember is, aki inkább most amolyan bot csi­nálta pásztor, tisztes szakmá­ja csőszerelő. De szakmájában egyelőre nem tud elhelyezked­ni, otthon ülni, tétlenkedni meg nem akar, hát vállalta ezt a gu­lyáskodást. Persze, ha dús fűben lehetne itt lépdelni, szemlátomást növő gombák között válogatni, vi­dám madárhangokat hallani, úgy azért más lenne... De az ember miért is ne bízzon ben­ne: egyszer így lesz! Egyszer mégiscsak szűnnie kell ennek az évtizedes goromba, a lege­lőt is elpusztító aszálynak! Gyerekek honi rajzasztala Játék a kertben Rajzolta: Gyükén Petra 6 éves, Sárospatak Lilla továbbra is mindenkit vonz Alapítvány született csónakokkal és hangversenyekkel Az egyik látványosság, a minden évszakban szép tó (ÉM - KL) - Lillafüred tovább­ra is a legkedveltebb kirándu­lóhelyek egyike. Most, az őszi napokban is bakancsos turis­ták, gépkocsival, autóbusszal érkezők, de a LAEV-kisvonat­tal utazók is csapatosan kere­sik fel. Az itt történtek termé­szetesen nemcsak a miskolcia­kat - különös módon talán, ép­pen őket kevésbé - érdeklik, hanem mondhatjuk, megyénk valamennyi városának, közsé­gének lakóit Borsodban, Zemp­lénben, Abaújban egyaránt. Mi­lyen most Lilla? Es várható-e valami változás? Telt ház fogadja a parkírozó he­lyeken a gépkocsikat. Olyany- nyira, hogy a közúton is csak nagy óvatossággal lehet közle­kedni az ott parkírozó gépko­csik miatt. Szükséges lenne gondoskodni újabb parkolóhe­lyekről. De sorban állnak az ér­deklődők az István-cseppkőbar- langnál is, nemkülönben a csó­nakkikötőnél. Ez utóbbi megújulva, mondhat­juk hogy megszépülve várja vendégeit. Ez most már új he­lyén, a Lillafüred Alapítvány kezelésében működik - az ön- kormányzat által létesített új, kiépített partszakaszi lejáróval. Mint Seresné Hartai Évától, a Lillafüred Alapítvány kuratóri­umának elnökétől megtudtuk, a magánszemélyek által létre­hozott társulás múlt évben Fotó: Priska Tibor kezdte meg működését. Alapí­tó tagjainak befizetései képez­ték pénzügyi alapját. A Palota­szállóban már öt alkalommal rendeztek kiállítást, valamint hangversenyt. Mindez lehetővé teszi, hogy az odalátogatók szé­lesebb körű szórakozási-kultu­rálódási lehetőséget találjanak. Terveiket, cselekvésüket befo­lyásolja és behatárolja anyagi lehetőségük, ezért pályázato­kon is részt kívánnak venni. Az elnök asszony kedvenc terve, h°gy gyermekjátszóteret létesí­tenek. Tervbe vették a vadre­gényes vidék megismertetésé­re többnyelvű kiadvány meg­jelentetését. Az első ilyen is­mertető már kézbe is vehető. Yamahás rendőrök az országúton Sokan lépik át a záróvonalat, ami kiemelt szabálysértésnek minősül (3. oldal) i— A TARTALOMBÓL ­Pestis, kolera — régen és ma Annak idején, mikor végigsöpört Eu­rópán a pestisjárvány, egész falvak pusztultak ki. Nem volt ez másként a Hegyközben sem. A pár évtizeddel ezután következő kolerajárvány sem kímélte a zempléni részeket. (2. oldal) Háborús lőszerek A Tisza mellett, Révleányvárnál sok lőszer van még ma is a földben. Az újhely polgárvédelmisek kaptak erről értesítést, amit annak rendje s módja szerint az illetékes tűzszerészek tu­domására hoztak. (2. oldal) Az Itt-Hon konyhájának ajánlata Ezúttal a somogyias pincepörkölt el­készítésének módjával ismerkedhet­nek meg olvasóink. (4. oldal) A belügyminiszter és a két focista A tokaji szüreti felvonuláson részt vett Kuncze Gábor belügyminiszter, aki egesz Tokaj-Hegyaljához szólt, mikor arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy egy válságkezelő programot kell készí­teni a térségre nézve. A hagyományos szüreti felvonulásra eljött még két hí­res focista is: Hidegkúti Nándor és Puskás Ferenc is. (5. oldal) Fecskék is már csak mutatóban Úgy tűnik, idén sem kapkodták c-1 az utazást a fecskék. Nem úgy a gólyák, mivel fészkeik már jó ideje üresen állnak. <5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents