Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-10 / 239. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúrái "'"T ~ 1994. Október 10-, Hétfő _APROPÓ Régi csibészek Dobos Klára s Ujra éli „gyermekkorát" az Omega együttes. Alig hallottunk valamit róluk éveken át, aztán nemrég jött a nagy budapesti koncert, ahol zuhogó esőben játszottak több órán át. És a közönség bírta... Ha kiadják majd lemezen az anyagot, a koncert ezer közül is felismerhető lesz, mert nem hiszem, hogy a dörgés hangjait ki lehetett szűrni. Ahogy a villámlást sem a tv-felvé- telből. Az eső segített abban, hogy igazán látványos felvételek készüljenek. Felvétel... A koncert első része még szépen lement a televízióban, ám a másodikat hiába várták a tévénézők, a meghirdetett időpontban Kóbor János egymaga jelent meg a képernyőn, s bejelentette, a műsorra még várni kell. Hogy ezt előre nem tudták? Vagy ez is része a nagy népi játéknak? De amíg a közvetítésre várunk, addig is érdemes elzarándokolni Pécsre, ahol szintén vagánykodnak egyet a fiúk. A Konzum Áruház tetejéről adnak élőkoncertet a hét végén. Benkő László, az együttes vezetője elmondta, hogy az ötlet nem új keletű, hiszen huszonöt évvel ezelőtt már a Beatles is kitalált hasonlót. Ám Magyarországon még senkinek nem jutott eszébe, hogy egy ház tetejéről zenéljen Az egyórásra tervezett show-n a népstadionbeli sikerszámok lesznek hallhatóak a kisebb „színpadra" átültetve. (Dörgés nem garantált, de eső itt is várható...). Ha nem szédülnek, versenyt zenélhetnek a fiatal kandúrokkal... TÉKA Nagyvilág 94/8-9Horpácsi Sándor Volt idő, amikor a Nagyvilág volt a legnívósabb magyar folyóirat. Tehette, hisz a (kortárs) világirodalomból válogatott. Később, a könyvkiadás liberalizálódásával, javulásával elveszítette ezt a súlyát, a rendszerváltás után anyagi válságba került, a puszta léte is kérdésessé vált. Pedig szükség van rá. Elvégre még az értelmiségi elitünk se tud több világnyelven olvasni, kis nyelveken még kevesen se. Ezt azért jegyzem meg, mert a lap legfrissebb dupla száma egy szomszédos, mégis sajnálatosan kevéssé ismert irodalmat, a szlovákot szemlézi. Csak helyeselni lehet ezt a törekvést, s reméljük, folytatása lesz, megismerhetjük a szlovén, román, ukrán, horvát stb irodalmakat is. Miért van erre szükség? Azért, hogy jobban megismerjük magunkat, hiszen történelmünk, sorsunk közös itt, Európa közepén. Ha Vladimir Minac tanulmányával (Honnan hová, szlovákok?) kezdem a szemlézést, annak a szerző és a téma az oka. Valóban gőgösek lennénk mi, magyarok - ahogy a szerző írja -, akik lenézünk mindenkit? bizonyára voltak, vannak köztünk ilyenek is, hisz a nacionalizmus, a „kultúrfolény” tudata nem ismeretlen fogalom történetünkben. Hogyan látja ezt egy szlovák író, értelmiségi, aki maga állítja, hogy népének „nincs történelme”, hiányos, megfo- galmazatlan az identitástudata, hisz az államiságuk is kisdedkorú. Ha jól értem Minacot ott tartanak, ahol mi a reformkorban, a Herder jóslat idején. Őseiket keresik, helyüket a világban. Mert maga a nép már a rómaiak idején létezett, de minthogy sose tudtak állammá szerveződni, nem volt arisztokráciájuk, nemességük, sőt a XVIII. századig önálló nyelvük sem, alig maradt írásbeli nyom történetükről. Illetve ami van, az a magyar, majd az Osztrák Magyar Monarchia, később Csehszlovákia történelmének része. Emiatt van kisebbrendűségi tudatuk. Meg kell ezt érteni, ha elfogadni nem is, hisz magunkról is tudjuk, hogy érzékenyek vagyunk, ha nagyobb, szerencsésebb népek lenéznek minket. Minél nagyobb ez a seb- zettség, annál elemibb erővel tör fel a nacionalizmus és sovinizmus... A múlt már nem változtatható meg, de a jelen és a jövő formálható. Türelemmel, tapintattal, egymás megismerésével. Egy folyóiratszám csupán ízelítőt adhat egy nép irodalmából. Az azonban kiderül, hogy fájdalmaink közösek voltak a „létező szocializmusban” Dominik Tatarka írása vagy a L’udomiv Feldekkel készült interjú az írói létezés változatait mutatják be a diktatúra idején. Lehallgatásokat, cenzúrázást, megfélemlítést jelentett ez, a gondolat gúzsbakötését. Egyben (s ez ismerős itthonról is) azt a küldetéstudatot, hogy a nyelv és az irodalom a megmaradás és a szabadság biztosítéka, záloga. Küzdelem a szabadságért és a polgárosodásért. Az 1968 utáni, brezsnye- vi-husaki Csehszlovákiáról van szó. A hirtelen jött szabadság ott is görcsöket oldott fel, s újabb görcsöket, kínzó dilemmákat okozott. Az államiságét, s hogy megtalálják a helyüket a poszt> modemben, Európában. „Nem érdekelnek a Fortinbrasok...” A Miskolci Nemzeti Színház felújított Hamlet előadásáról Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Az elmúlt színházi évadban mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház Shakespeare Hamlet című tragédiáját. De az idén is műsoron tartják a darabot. Persze ez az előadás már nem az az előadás, hiszen a szereposztás meglehetősen átalakult. Nagy Viktor rendező szerint a koncepció ugyan nem változik, de nyilván lesznek hangsúlyeltolódások. Hamlet a régi. Most is Szervét Tibor játssza a főszerepet. De Claudius az idén Körtvélyessy Zsolt (m.v.) lesz, őt az előző változatban Hamlet atyjának szellemeként láthattuk. Orosz Anna (a korábban Clauidiust alakító Földi Lászlóhoz hasonlóan) elszerződött a miskolci színháztól, így Ophelia Bíró Krisztina, a társulat új tagja lesz. Ugyancsak az idén ideszerződött Szerémy Zoltán veszi át Laertes szerepét (Horváth Lajos Ottó vendégként játszott Miskolcon). Rosencratz most is Somló István, de a régi Guildenstem (Benedek Gyula) elment, az új Dézsy Szabó Gábor lesz. Viszont az új szerep- osztásban hiába keressük Fortinb- rast. Pedig ő az aki az előadás végén elrendeli, hogy katonai pompával temessék el a tragikus sorsú Hamletet. Ő az, aki kimondja: „...ha megéri, nagy király vált volna még.” Természetesen a rendező a megváltozott szereposztáshoz igazítja az előadást. És persze Fortinbras színpadi megjelenése nélkül is el lehet játszani a tragédiát. A februári bemutató előtt éppen a rendező mondott egy példát a Fortinbras nélküli Hamletre. „Nagyon érdekes volt, amikor Budapesten vendégszerepeit a híres Taganka Színház, Viszockij játszotta Hamletet, és Ljubimov rendezése szerint abban az előadásban nem jött be Fortinbras. Ennek nyilvánvaló oka volt, hiszen az idegen hatalom bejövetele a színpadon kellemetlen lett volna az akkori, brezs- nyevi Szovjetunióban. De azóta már ott is más szelek fújnak..” Claudius már nem a régi... Miskolcon például nem jutott színész a Fortinbras-szerepre. Vagyis, ha nagyon akarta volna a rendező, találhatott volna valakit. De nem akarta. Azt mondja, eddig bejött Fortinbras, most megpróbálják ott befejezni az előadást, ahol Hamlet meghal. És pont. Pedig „A Hamlet-elő...de Hamlet (vendégként) igen adások kulcsa: Fortinbras. Azok a rendezők, akik kihúzzák: nem értik a drámát, az énkultusz verses panasznapjának tekintik” - olvashatjuk Molnár Gál Péter Hogyan csináljunk rossz színházat? című kötetének 238. oldalán. Erre azonban azt mondja Nagy Viktor: - Lehet, azóta már megváltozott a szerző véleménye is. Az tény, hogy egy adott politikai, társadalmi szituációban fontos lehet, hogyan jelenik meg Fortinbras. Aid egyébként Hamlettel teljesen ellentétes jellem, hiszen ha Hamlet a szellem embere, akkor ő a cselekvésé, ha Hamlet an- tipolitikus, ő annál inkább politikus. Lehetne érdekes ellentétpárokat felállítani. Megjelenése mindenképpen valami újnak a kezdetét jelenti. Csakhogy ma már nem vagyunk kíváncsiak a Fertinbrasokra, ismerjük, megszoktuk őket. Annyira kevés Hamlet van, és olyan sok jelentéktelen Fortinbras -, akár a mai politikai életből is tudnék sorolni. Úgyhogy nekünk Hamlet a fontos. A Fortinbrasok nem érdekelnek, unom őket! Perely „fejei” és versillusztrációi Budapest (MTI) - Pérely Imre emlékezete címmel nyílik kiállítás szerdán a Nyugat Irodalmi Emlékmúzeumban. Az évfordulós tárlat november közepéig tekinthető meg a XII. kerületi Városmajor utca 48/b szám alatti gyűjteményben. Pérely 1898. október 25-én született Pápán, és egy nappal 46. születésnapja előtt, 1944 októberében hunyt el Németországban. Tanulmányokat folytatott az Iparművészeti Iskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán, és növendéke volt Ivánja Grünwald Bélának, ám végül is egyetlenegy hivatalos művészképzőt sem fejezett be. Az ifjú Pérely Magyar fejek című, a század első negyedének kiválóságait megörökítő albumsorozatával robbant be a hazai képzőművészeti életbe, a kötet nagy sikert aratott. Szülővárosától római ösztöndíjban is részesült. Az örök városban az á megtiszteltetés érte, hogy a pápa portréját is megfesthette. Az alkotó Itáliából Franciaországba utazott, Párizs lett otthona és munkahelye majdnem egy évtizedre. A háború elől menekülve tért haza a francia fővárosból. Ekkor születtek József Attila összes verseihez készített illusztrációi. A magyar kultúra Jugoszláv-effektusa” Méhes László Budapest (ÉM) - „Áru-e a kultúra?” - az évekkel ezelőtt elhangzott kérdés máig érdekes, bár úgy tűnik, megválaszolása lekerült az ezzel foglalkozók napirendjéről. Amit viszont maga az élet egyértelműsített: a kultúra közvetítését olyan gazdaságipiaci feltételek szabályozzák, amelyek az egyes intézmények fennmaradását igencsak „testközelből” érintik. Ennek megoldására született meg néhány évvel ezelőtt - nyugat-európai példa nyomán - hazánk legfiatalabb képzési formája. A kulturális menedzserképzés létrehozásának ötlete az ÉLTÉ Bölcsé- szettudománjó Karán a nyolcvanas évek második felében merült fel. Ennek megvalósításához döntő lökést adott egy, a bécsi Kulturális Menedzser Intézetben (Institut für Kulturelles Management) megrendezett konferencia, ahol a piacgazdaság területén első lépéseiket tevő- volt szocialista - országok képviselőinek ajánlották az osztrák programot. Miután a magyar szakemberek tanulmányozták egyes nyugateurópai országokban működő képzési formákat, 1992 őszétől beindították - hazai viszonyokra „szabott”- saját programjukat. □ Miért szükséges a pénz kérdését a kultúrával, annak teremtésével és közvetítésével kapcsolatosan felvetni?- kérdeztük a Kulturális Menedzser- képző Program gazdájától, Bujdosó Dezsőtől, az ELTE docensétől. ® Manapság már nem csak az a lényeg, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem az is, mennyi kultúra kell a pénzhez. Max Weber (társadalomtudós) ezt a protestantizmus és a katolicizmus összehasonlításából próbálta meg levezetni. E szerint a protestantizmus szellemének szigorúsága, fegyelme, kolostori-szemléletű filozófiája a mindennapi életben a felhalmozást segítette elő. Ezzel szemben a katolicizmus mecenatúrája - ha csak templomaik bensőjét nézzük — a pazarlást hozta magával. Vitathatatlan tény, hogy a gazdasági felvirágzás előfeltétele a műveltség, a kultúra. Azonban ennek finanszírozását is ésszel kell kezelni. A politikai típusú társadalomban eltartották a filmet, a színházat, a közművelődési intézményeket, amelyek pénzkezelési „technikáját” - ha annak nem a tartalmi részeit nézzük - egy lyukas .szitához hasonlítanám. Ázaz: bármennyi pénzt beleülhetünk, az soha nem lesz elég neki. (Érdekes egyébként a hazai viszonyokban is, hogy a szegénység és a pazarlás egjóitt jár egymással.) Az elmúlt évek pazarlására példa lehet déli szomszédunk esete, amit én „Jugoszláv-effektusnak” nevezek. Vagyis: az az ország, amely a ’60-as évektől nyitottságával kilógott a kelet-európai országok közül, most néhány év alatt elpocsékolja mindazt, amit az évek során felhalmozott. □ Miként értelmezhető az, hogy a kultúrának ma a piacgazdaság feltételei között kell működnie? • A társadalomban a kultúra - igaz függetlenül, de - mindig is az árutermelés feltételrendszerei között működött. Az a tény, hogy a kultúra „beruházást” igényel, és a befektetett tőke meg is térül, elméletileg máig igaz. Ezért is érzékeny a kultúra finanszírozásának kérdése. A korábbi állapot - amely a kultúrára fordított pénzek felhasználását nem követte figyelemmel — minden esetre tarthatatlan. A piacgazdaság tulajdonképpen úgy lép be a kultúra világába, hogy bizonyítási kényszer elé állítja pénzeinek felhasználóit. Emellett pedig arra ösztönzi az érdekelteket, hogy az egyre apadó állami pénzforrások helyett saját maguk keressék, illetve találják meg az önfenntartásukhoz szükséges anyagiakat. □ Hogyan lehet ma menedzselni a kultúrát? ® A kérdés nem könnjű. Azt viszont állíthatom, hogy a hazai népművelők jó része nincs felkészülve arra, hogy a piacgazdaság feltételeinek megfeleljen. Annakidején a felsőoktatás nem is erre készítette fel őket. De ha ezt nézzük, hiányoznak azok a szakemberek is , akik nem csak szakértői a területnek, de meg is tudják teremteni önfenntartásuk gazdasági feltételeit. Nem arról van szó, hogy a művészeknek kellene ezen a módon gondoskodni magukról, hanem olyan szakembereknek kellene tevékenykedniük nálunk is, akik értik - teszem azt - a szponzorálás technikáját. Tudják, hogyan lehet támogatókat találni egy-egy színielőadáshoz, vagy hogy lehet „eladni” egy alapítványt, értenek a reklámhoz, de közgazdasági ismeretekkel is rendelkeznek. Könyvbemutató Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet kézikönyv-bemutató előadást szervez - az Iskolafejlesztési Alapítvány és B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet közös kiadásában megjelenő - Viselkedési problémák kezelése című kiadványuk szakmai ismertetésére. A könyvet október 24-én, hétfőn délelőtt 10 órától a szerző, Kopácsi Gel- berger Judith mutatja be a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben. A szervezők kérik, hogy az érdeklődők október 17-ig jelezzék részvételi szándékukat az intézetben Vertig Józsefnénak (3534 Miskolc, Andrássy u. 96. Tel.: 46/350-433). Tankönyvtámogatás Miskolc (ÉM) - A művelődési és Közoktatási Minisztérium úgy rendelkezett, hogy az általános és középiskolás tanulók tankönyvvásárlását 670 forinttal, a szakmunkás- tanulókét 335 forinttal kell támogatni. Ezt az összeget a minisztérium a későbbiek során tanulónként 190 forinttal megemelte. A szeptember 15-ig tankönjrvtámo- gatásban nem részesült tanulók után jelentkező pótigénjd a tankerületi oktatásügyi központok összesítették. Az észak-magyarországi régióban (Borsod-Ábaúj- Zemplén és Heves megye) a létszámmozgásból adódóan ez 778 tanulót érint, a póttámogatás összege 651 115 forint. Graded Test Miskolc (ÉM) - Graded Test nyelvvizsgát tartanak Miskolcon 1994. december 3-án, szombaton délelőtt fél 9-től délután fél 2-ig. A Londoni Egyetem hat tudásfokozatú nemzetközi nyelvvizsgáján megszerzett vizsgabizonyítványok „C” típusú állami nyelvvizsgákra honosíthatnak. A jelentkezési határidő október 21. Jelentkezési lapok, mintatesztek, hangkazetták a Quali-School Nyelviskolában szerezhetők be munkanapokon délután 3 és este 6 óra között. (Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 27. Rádiótelefon: 60/350-637.) Naiv tárlatok Kecskemét (MTI) - Kozák József festő és Hideg István szoborfaragó alkotásaiból nyílt kiállítás az elmúlt szombaton Kecskeméten, a Magyar Naiv Művészek Múzeumában. Mindkét alkotó mezőgazdasági munkával kereste meg kenyerét és mindketten - Kozák József farostra festett olajképeivel, Hideg István pedig kizárólag körtefából faragott szobraival - saját falujuk világát ábrázolják. A Magyar Naiv Művészek Múzeumában a most nyílt s december közepéig megtekinthető kamarakiállítás az utolsó az idei időszaki tárlatok sorában. A kulturális intézmény jövőre is folytatja az 1977 óta elkezdett felfedező sorozatát: évente legalább négy alkalommal bemutatkozási lehetőséget ad a nagyközönség által még nem ismert hazai naiv művészeknek. Barokk fesztivál Győr (MTI) - „Madárkoncertet” adott a Honvéd Ensemble fuvolaegyüttese az elmúlt pénteken Győrött: a kamaraegyüttes Kovács Imre Liszt-díjas művész vezetésével olyan zeneműveket szólaltatott meg, amelyekben madárhang imitáció fordul elő. E különleges hangversennyel vette kezdetét a Barokk Nosztalgiák elnevezésű kulturális fesztivál a Rába-parti városban. A kéthetes rendezvénysorozat keretében több koncertre kei-ül sor, egyebek között fellép a Mandel Kvartett, a budapesti Tomkins énekegyüttes. Az együtteseken kívül szólisták is fellépnek a fesztiválon, a közönség meghallgathatja Karasszon Dezső, majd Ruppert István orgonajátékát és a nagybőgős Pege Aladárt. Lesz tudományos konferencia a barokk kor irodalmáról, képzőművészetéről, építészetéről. A Klastrom étterem pedig barokk lakomára invitálja a különleges étkek kedvelőit. Kolozsváry Ernő polgármester saját pénzügyi keretéből 100 ezer forintot ajánlott fel a kultúra iránt érdeklődő nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak, hogy a programból kivehes- sék részüket.
