Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

10 SZABADIDŐ HI-FI __ ' 1994« Szeptember !♦, Csütörtök Megrendelt requiem Stuttgart (MTI) - Az 1995-ben esedékes Eu­rópai Zenei Ünnepre 12 ország 13 neves zene­szerzője a stuttgarti Nemzetközi Bach Akadé­mia megbízásából megkomponálja a „Kien- gesztelődés Requiemjét”. Mint Helmuth Rilling, a Bach Akadémia professzora közölte, a második világháború­ban egymás ellen harcolt országokból bíztak meg zeneszerzőket a feladattal. Az 1995. augusztus 13. és 27. közt Stutt­gartban megrendezésre kerülő Európai Zenei Ünnepet a második világháború befejeződésé­nek 50. évfordulója alkalmából a „Háború - Kiengesztelődés - Béke” mottóval rendezik meg. A központi kérdés azonban a kiengeszte- lódés - mondotta Rilling, hozzátéve, hogy az „hídnak tekintendő a háború és a béke között”. A leendő szimfónia stuttgarti megszólalta­tására az Izraeli Filharmonikusok pályáznak. A Requiemen a következő zeneszerzők dol­goznak: Luciano Berio, Olaszország; Friedrich Cerha, Ausztria; Paul-Heinz Dittrich, Német­ország: John Harbison, Egyesült Államok; Marek Kopelent, Cseh. Köztársaság; Ame Nordheim, Norvégia; Marc-André Dalbavie, Franciaország, Judith Weir, Nagy-Britanniä; Krzysztof Penderecki, Lengyelország; Wolf­gang Rihm, Németország; Alfred Schnittke, Oroszország; Juasza Dzsodzsi, Japán; Kurtág György, Magyarország. Mint Helmuth Rilling közölte, Wolfgang Rihm már el is készült a Requiem rá eső részével. Dobkulcs Bőrfeszítés - játék közben Miskolc (ÉM) - Egy dobhang kialakulását különféle tényezők befolyásolják. Egy dobtest anyaga, vastagsága, térfogata, bevonata, fel­függesztése éppoly fontos, mint a rajta lévő bőr minősége, átmérője, feszessége. E tulajdonsá­gok mindegyike a gyártás után véglegesnek tekinthető, kivéve a bőr feszességét. A hango­lás a dobos feladata. Kevesen élnek viszont az­zal a lehetőséggel, hogy a bőrfeszítés játék köz­ben is lehetséges. Az így képzelhető glisszan- dók jó ízléssel alkalmazva színesíthetik a ze­nét. 1./ Segédeszközt nem igénylő, legegysze­rűbb mód, ha egyik kezünkkel - váltakozó erő­vel - lenyomjuk a bőrt, másikkal játszunk raj­ta. A játszó - többnyire az ügyesebb jobbkéz, a nyomást gyakorló erő a bal könyök (Ez Kovács Gyula egyik kedvenc figurája volt!). Hátránya, hogy a nyomott felület egyben tompít is, így ezzel a módszerrel különböző magasságú „matt” hangokat kapunk. 2J Minden dob oldalán van egy úgyneve­zett lélegző lyuk. Ezt gyakran az embléma fém címkéjével együtt szegecselik a testre. Játék közben a dobtest belsejében lévő levegő ezen át közeledik, szuszog (Furat nélkül maga a be­zárt levegő denfelné le a bőrt!). Ha egy dobot valamennyi furatánál gumialátéttel elszige­teljük, és a lélegző lyukhoz egy csövet csatla­koztatunk, akkor képesek leszünk belülről fe­szíteni a bőrt. Ismerünk példákat szájjal (tü­dővel) és lábpumpával (Sonor modell) történő légbefuvásra. 3./ Pedálos üstdoboktól (képünkön) kölcsön­zött mechanika állótamra adaptálva. A pedál lenyomására a speciális karok erőt fejtenek ki a hangcsavaroknál, melyek a bőrt megfeszítik (Hollywood modell). 4./ Roto-tom. Ellentétben az előzőekkel, ez nem valaminek a továbbfejlesztett változata, hanem önálló lény. Remo Belli zseniális talál­mánya különc kivitele ellenére (testnélküli?! dob) több mint huszonöt éve kiegészítője a kreatív dobosok szereléseinek. Alapja egy fém kosár - melyre hagyományos módon — csava­rokkal, karikával feszítik Id a bőrt. Ezen belül helyezkedik el egy kisebb fémkosár, mely az előfeszített bőrt csavar segítségével tovább spannolja. A csavart fixen (állványban) rögzí­tik A roto-tomot e pont körül forgatva a belső kosár feszít-lazít a bőrön. így magasabb és mé­lyebb hangokat képezhetünk. Az elérhető hangtávolság több mint egy oktáv. A hét kü­lönböző méretben gyártott (6”; 8”; 10”; 12”; 14”; 16”; 18”) külön-külön, vagy kettes és hármas csoportokba rendezve kapható. Gyors hangolhatósága miatt különösen al­kalmas tom-tomok kiegészítőjeként dallamos dobszólókhoz. Használhatjuk úgy is, hogy egyik kezünkkel forgatjuk, a másikkal ját­szunk rajta. A két legnagyobb méretet utazó szimfonikus zenekarok a timpani pótlására használják. Ehhez speciális állvány is készült, mely a kézi forgatásos hangolást - a pedálos üstdobokéhoz hasonlóan — lábbal oldja meg. (A Rockinform nyomán) Rockarchívum: az Omega ÉM-reprók Böbék Zsolt Az Omega együttes története 1962. szeptember 23-án kezdődik. Ekkor már ezen a néven léptek fel a Mű­szaki Egyetem kollégiumában. A műsor fő gerincét a luxemburgi slá­gerlista alkotta. A zenekar kezdet­ben kizárólag műegyetmistákból ál­lott: Benkő László zongora, Kóbor János gitár, ének, Kovacsics András szólógitár, Varsányi István basszusgitár, Láng Péter szaxofon, Künsztler Tamás dob. 1963 májusában meghívást kap­tak az első magyar beatfesztiválra, jóllehet nem ők voltak a fő attrak­ció. A siker még váratott magára. A fiúk eddig csak kedvtelésből muzsi­káltak az egyetem mellett. Elérke­zettnek látták az időt, hogy végre komolyan vegyék magukat. A dobos Künsztler Tamás helyére Laux Jó­zsef érkezett. Láng Pétert pedig a kitűnő gitáros, Harmath László vál­totta fel. Egy újsághirdetés alapján jelentkezett náluk a szaxofonos Somló Tamás, aki az artistaképző­ből érkezett. Csatlakozott még hoz­zájuk Wittek Mari is, korának ne­ves szólistája. Igazi fordulatot jelen­tett a zenekar életében, amikor szerződtették őket a Hordóba - ez egy felkapott belvárosi klub volt ak­koriban. Itt kerülnek kapcsolatba az Egyetemi Színpaddal és az Uni­versitas csoportból Adamis Anna szövegíróval. Az első sikerek ’64 decemberé­ben köszöntenek rájuk. Az Egyete­mi Színpadon egy gregorián hang­vételű Yardbirds nótára készítettek színpadképet az Universitas együt­tessel. Ez a fajta látvány és színpa­di megjelenítés teljesen szokatlan volt még a nagyközönség számára. Ezek után az Omega már felkapott klubzenekamak számított. Játszot­tak a Vár klubban, a Kinizsiben és az Eötvös klubban. A zenekar egyé­ni stílusa azonban még mindig nem alakult ki. Az Illésék ekkor már sa­ját számokat játszottak magyarul. 1967-ben Presser Gábor zongo­rista, zeneszerző belépésével - ő a Scampolóból érkezett - alakult ki a zenekar önálló arculata, Kovacsi- csot is lecserélték, a helyét Molnár „Elefánt” György foglalta el gitáro­kon. Szívós munkával egy év alatt sikerült behozniuk minden lemara­dást. Az Ulésékkel szemben ók az angolszász stílust próbálták színpa­di látványosággal ötvözve meghono­sítani Magyarországon. Ezen a nyáron nálunk járt a Spencer Davis Group és menedzse­rük, John Martin úr is, akinek az Omegára esett a választása, amikor el kellett döntenie, melyik magyar zenekart viszi magával Angliába turnézni. ’68 nyarán a hazánkba lá­togató Nashville Teens együttessel indultak vissza Angliába, londoni klubokban, nagyvárosokban és a BBC TV-showjában léptek fel. Omega Red Star néven készített ve­lük egy nagylemezt a Decca lemez- társaság,, az akkori Rolling Stones kiadója. így esett, hogy az első ma­gyar beatlemez végül is Angliában jelent meg, amely azonban promó­ció és reklám nélkül azonban nem aratott közönségsikert. A szakem­berek viszont már felfigyeltek a Omegára, nemeseik a vasfüggönyön túli egzotikum miatt. Ezek a dalok szóltak valamiről, több gondolatisá­got hordoztak, mint az akkori angol slágerek. Még az év novemberében visszahívták őket Londonba. Itthon is kiadják első nagyle­mezüket. A Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek tulajdon­képpen egy slágergyűjtemény. A ze­neileg időtállóbb felvételek csak kis­lemezen jelentek meg. A Nem tilt­hatom meg, vagy az Ülök a hóban még mai füllel hallgatva is korsze­rűnek hat. Az Omegának eközben egy ha­talmas rajongótábora alakult ki. Az együttes sikere egy igazi csapat­munkának köszönhető. A Presser -Adamis dalokhoz még egy olyan profi reklámtevékenység is társult, melyet Angliában lestek el. 1969-ben a londoni meghívásuk­nak nem tehettek eleget, helyettük az üléséket küldte ki az Interkon- cert fura ura. A tudatosan előkészí­tett utat így nem járhatta végig az Omega. Egyébként Keith Emerson Nice nevű zenekarával kellett volna turnézniuk a legnagyobb szervező­iroda rendezésében és egy nagyle­mez is várt rájuk az ottani stúdiókö­rülmények között. Az Omega a megérdemelt sikert már nem arat­Befutás előtt háttá le. ’70-ben így itthon jelente­tik meg a máig legsikeresebb ma­gyar beatlemezt a Tízezer lépést, melyből az első televíziós beat-show is készült. Nyáron meghívást kap­nak Palma de Mallorcára a Barba- rella fesztiválra. A sikerek után Pá­rizsban és Monte Carloban várja őket lemezszerződés és TV-show, de egy makói ŐRI fellépés (és a szak­mai féltékenység) miatt haza kell utazniuk Itthon egy tévéfilmet is készítenek Sárika drágám címmel. A tokiói Yamaha fesztiválon PreS- ser-Adamis Gyöngyhajú lány című dalával nagydíjat nyernek. Ez év karácsonyán jelentetik meg az Éj­szakai országúton című harmadik nagylemezüket. Az album borítóját Szász Endre tervezte. A rohamtem­póban elkészített felvétel jóllehet aranylemez lett, de így érleletlenül, kidolgozatlanul meg sem közelítet­te a Tízezer lépés színvonalát. Az albumon nem szerepeltek nagy slá­gerek, mégis a leghangulatosabb betlemez lehetett volna, ha egy ki­csit tovább érlelődik. Á lemeznek olyan közreműködői is voltak, mint Dianesia Arzameinda hárfán. A le­mezzel együtt olyan számok merül­tek így méltatlanul feledésbe, mint: Ahol a boldogságot osztották, Az ut­cán a téren és a leglíraibb beatdal, a Maradj velem. Hangzásában ez a lemez közelebb állt a pszichedelikus rockzenéhez, mint a beat slágerek­hez. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy akadtak a lemezen olyan nóták is, amelyekkel csak az időt próbálták kitölteni. Ezt a rohammunkát Presser, Adamis és Laux alkotói válságként élték meg és az Omegából kiválva megalakították a Locomotiv GT-t. A beatkorszak valóban lezárult, de nem csak az Omega életében. So­kan úgy vélték, hogy a hirtelen tag­cserék a szerzőpáros és a mindenes menedzser Laux távozása után nem tud talpra állni az Omega. A fel­gyorsult események után végül is maradt annyi tartalék a zenészek­ben, hogy létrehozzák a hetvenes évek két meghatározó zenekarát. Az ős-Omega legszínvonala­sabb szerzeményei - egy-két ki­vételtől eltekintve - csak kisle­mezen jelentek meg. Ezek a dalok így csak a figyelmesebb hallgatók­hoz jutottak el. A nagyközönség em­lékeiben pedig a slágergyáros Ome­ga élt tovább. Pressert Benkő László váltotta fel a zongoránál. Laux Józsi helyére Debreceni Ferenc érkezett az ős-Ne- otonból. Debrecenivel egy feszesebb hard-rockos hangzás is érkezett a társulathoz. Az 1971-es kisstadion- beli koncerttel sikerült bebizonyíta­niuk, hogy az új Omega életképes, m^jd jó érzékkel egy időre vissza­vonultak, hogy tartósan megfelel­hessenek a kihívásoknak. Ettől kezdve már minden óramű ponto­sággal, előre megtervezve, profi mó­don működött az Omega gépezeté­ben. Nem lovalták bele magukat a kezdeti sikerekbe, sőt még a saját korlátáikkal is tisztában lettek. A cél - amely már egyszer megcsillant előt­tük - a világhír megszerzése és a tartós élvonalban maradás volt. ’72- ben rögzítik első koncertlemezüket Élő Omega címmel. A felvétel ugyan technikailag hagyott kíván­nivalót maga után, mégis csattanós válasz volt a kétkedőknek. A szín­padon pedig az ország leglátványo­sabb showját produkálták. Időköz­ben az Omega zenei világa is kitá­gult, a hard-rocktól a szimfonikus rockzenéig. Az ötödik nagylemezü­kön már egy, hattételes szvit is hall­ható, melyben közreműködik az Ál­lami Hangversenyzenekar. Kiala­kulófélben van már az igazi Omega hangzás is. 1973-ban a Bellaphone nyugat­német lemeztársaság több éves szerződést köt az ómegával. Az itt megjelenő 200 years after the last war már komoly szakmai és közön­ségsiker, Ez a lemez világszínvona­lon is a meghatározó progresszív al­bumok közé sorolható. Talán ez volt az Omega legszerencsésebb arcula­ta is. Olyan zenekarokkal turnéz­tak együtt, mint a Mannfred Mann’s vagy a Supertramp. ’75-ben jelenik meg itthon a Nem tudom a neved című hatodik albu­muk. Ez még egy tipikusan hard- rock lemez. A következő évben a ze­nekar érdeklődése a space-rock (úr­rock) felé fordul. Ebben a jegyben fogant a Time Robber (Időrabló) cí­mű lemezük, melynek eladási szá­mát a mai napig nem sikerült meg­közelíteniük. Ez az album a legtöbb európai országban aranylemez lett. A sikeres európai turnéjukat köve­tően a Sky Rover (Csillagok útján) kint már elővételben aranylemez, melyet a tengerentúlon is piacra dobtak. Természetesen időközben az Omega arzenál is kibővült MOOG szintetizátorokkal és lé­zerágyúkkal. 1979-ben készítenek még egy al­bumot - folytatva az előző lemezek erényeit - Gammapolis címmel, de már nagyon eltávolodnak a nagykö­zönségtől. Ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy a new wave (új hullám) is egy másfajta áramlatot indított el, a lythm’n blues is a reneszánszát éli. A mítoszgyártó, gigantomániás szuperkoncerteknek egy időre leál­dozott, az uniformizált kolletkív magány helyett egy másfajta azono­sulásélményre vágytak az emberek. Az Omegát a nemzetközi szuper­koncertek belekényszerítették egy olyan technikai versenyfutásba, ahonnan már nem volt visszaút. Utolérte őket a „dinoszauruszok ha­lála”, megfagyott körülöttük a lég­kör. A széles rajongótábor mégsem pártolt el tőlük. Ä kisstadionbeli koncertjük mérföldkőnek számított, a nevükhöz fűződik a legnagyobb si­kertörténet a magyar rockzenében. Teltházas koncertekkel ünnepelte a zenekar a 20. születésnapját a Bu­dapest Sportcsarnokban. Érről film is készült, melyet Jancsó Miklós rendezett és Hernádi Gyula „álmo­dott” színpadra. A Gammapolis után megjelenő lemezeiket már hű­vösebben fogadja a közönség. A Babylon című lemezanyaguk egy meghatározó album lehetett volna, de elsikkadt a roedömpingben. Talán kevesebb gondolatisá­got hordoztak ezek a dalok, mint az „álmodozások korában”, de ne felejtsük el, hogy az új Omega már nem a „középeurópaisá­got” próbálta megénekelni, hanem a világ rockzenei élvonalához pró­báltak tudatosan, a saját bőrükön tapasztalva felzárkózni és ez sike­rült is nekik. A kommercializálódó hetvenes évek vákuumában - amikor hall­gattak a múzsák - az Omega egy biztos pont volt a hazai és a külföl­di rockzenében egyaránt. A szeptember harmadikai nép­stadionbeli koncertjük ha nem is az évezred, de mindenképpen az év ki­emelkedő rockrendezvénye lesz - világszínvonalon. Elhunyt E. Domingo Becs (MTI) - A világhírű tenorista, Placido Domingo édesanyja, Pepita Embil Domingo 76 éves korában va­sárnap Mexikóban elhunyt - közöl­te hétfőn délben a tenorista bécsi titkársága. Domingo édesanyja sú­lyos betegségére hivatkozva már korábban lemondta összes szeptem­beri hangversenyét. Unplugged-fesztivál Makó (ÉM) - Szeptember 2-án és 3-án rendezik meg Makó-Marospar- ton a második Unplugged fesztivált. Pénteken a Sexepil, a Varida, a Garden, a Nyers valamint a Mask lép színpadra, szombaton pedig töb­bek között a Tankcspda, a Necrop- sia és a Screen mutatkozik be a kö­zönségnek. Külföldi koncertek Miskolc (ÉM) - Ha valaki szeptem­berben Németországban jár, vala­mint ideje és pénztárcája megenge­di, a következő sztárok koncertjeire látogathat el: Phil Collins: szeptember (T-7. Hannover, szeptember 21-22. Mün­chen, szeptember 27-28. Frankfurt. Meat Loaf: szeptember 8. Berlin, szeptember 10. Ludwigshafen, szeptember 11. Duisburg, szeptem­ber 13. München, szeptember 14. Stuttgart, szeptember 17. Ham­burg, szeptember 18. Bielefeld. Bayreuth véget ért Bonn (MTI) - A Trisztán és Izolda előadásával ért véget vasárnap Bayreuthban a Richard Wagner Ünnepi Játékok idei rendezvényso­rozata. Az idei játékokat a rendező­ség nagyon sikeresnek értékelte. A jövő évi fesztivál nyitóelőadása, a Tannhäuser felújítása lesz ä nagy zeneszerző unokája, a 75. életévét kedden betöltött Wolfgang Wagner rendezésében Fotó: AP Nincs baj, Baby! Miskolc (ÉM) - A fenti címmel je­lent Sipos F. Tamás második szóló­albuma, amelynek nyilvános bemu­tatóját szeptember 2-án, pénteken este tíz órakor tartja Miskolcon, a Tokaj Disco-ban. Előtte délután négy órakor dedikálja az új albumot a miskolci TNS Magneoton hangle­mezboltban (Széchenyi u. 8.). Sipos F. Tamás Zenei szeminárium Debrecen (MTI) — Nyitóhangver­sennyel hétfőn este megkezdődött a III. Debreceni Nyári Zenei Szemi­nárium szeptember 6-ig tartó kur­zusa. A Debreceni Magyar-Izraeli Baráti Társaság immár harmadik alkalommal rendezi meg a mester- kurzus jellegű programot, amely­nek az idén a hazaiak mellett görög, finn, osztrák és spanyol hallgatói is vannak. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola debreceni konzerva­tóriumában folyó hangszeres zene­oktatásra az Izrael állam zenei köz­pontjának számító Tel-Avivi Egye­tem Rubin Akadémiájáról érkeztek vendégprofesszorok, x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents