Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-06 / 210. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép ~ ------- 1994» Szeptember 6», Kedd _JE GYZET __ S zent Mihálhada Brackó István A hónap névadójához (Mihály, szeptem­ber 29.) sokféle szokás, szólásmondás, hi­edelem kapcsolódik. Pásztorünnep is, far­kasünnep is. A gazda szerint ekkor „sza­kad meg a fű gyökere", s pihenőre térnek a méhek. Ha dörög, akkor szép ősz, de kemény tél lesz. Ám ha ezen a napon itt a fecske, akkor újévig nem lesz hideg. Ré­gebbi, pogány vélekedés szerint szeptem­ber 8. „Kisasszony napja hajtja a fecské­ket. Ám a villásfarkú akár repül, akár nem, meg kell kezdeni a dióverést, s vetni az őszi gabonát. Korábbi keletű vajákos könyvek az alábbi meteorológia tanácsot adják. „Ha meg akarod tudni a jövő esz­tendőnek mivoltát, Szent Mihály-nap táj­ban mess ketté egy cserfagubát, és ím ezt vedd eszedbe: a gubában hogyha pók van, rossz esztendő következik; légy ha van, közép állapotú; féreg ha van benne, bő esztendőt, de ha üres, halálos időt jelent. Továbbá ha igen sok elején a guba, jól vi­gyázz a télre, mint kezdi: mert nagy sok hóval jön Karácsony előtt, azután nagy erős és hideg idő tart. A guba, ha szép s tiszta, szép nyár következik, és a búzának bő termése. Ha nedves belül a guba, ned­ves nyarat; ha ösztövér, száraz nyarat várj." Mennyivel egyszerűbb volt a régi időjó­soknak?! S aligha tévedtek nagyobbat és gyakrabban, mint a mai, műholdakkal és számítógépekkel operáló előrejelzők. Aigner Szilárd hűvös, csapadékos nyarat ígért, s lám, ötven napig nem esett az eső, s megdőlt minden korábbi melegrekord. Némely gazdasági futurológus is mellé­fogott. A tavalyi, s a nyilvánvalóan válasz­tási fogást szolgáló (látszat)eredmé- nyek végül is nagyon sokba kerültek az országnak, mert összes pénzügyi mér­legünk romlott. Igaz, Szent Mihály havának első napjai­ban közzétettek néhány statisztikai ada­tot. Az ipari termelés 8,1, az export 17,6, a belföldi értékesítés 5,5, a bérek 30 szá­zalékkal nőttek ebben a félévben, a tava­lyihoz képest. Csakhogy az összehason­lításul szolgáló 1993-as esztendő első hat hónapjának hihetetlenül gyatra produkci­óját nem kunszt túlszárnyalni. Még min­dig benne vagyunk a gödörben, de sebaj, mert egy ásatag csízió arra biztat, hogy „októberben éhomra igyál kecske- vagy juhtejet, s nem árt, ha borsos tyúkhúst eszel hozzá." Már persze ha futja rá.. Hívatlan látogatók a hivatalban Ernőd (ÉM - FL) - Annak rendje és módja szerint zárták be az elmúlt hét péntekjén is az emődi polgármesteri hivatal épületét. Mint annyiszor a hét végéken, most is pontosan úgy, mintha csak hétfőn reggel nyitnák ki új­ra Szombaton azonban esküvőt tartottak az épület házasságkötő termében, ezért reggel, kilenc óra körül az anyakönyvvezető tizenéves fiával együtt benyitott az épületbe. A házas­ságkötő termet szerették volna feldíszíteni Mint azt a község polgármesterétől és a rendőrség illetékeseitől megtudtuk: a munkál­kodás közben a gyerek vette észre, hogy a te- rém, kis, keskeny ablaka gyanúsan nyitva van. (A rendőrség illetékese szerint a körülbe­lül 25-ször 50-es bukóablakot pénteken délu­tán nyitva felejtették.) Az anyakönywezető és fia ezután járták körbe a hivatal helyiségeit és láthatták, illetéktelenek jártak a hivatalban. Az épület egyik oldalán valamennyi ajtót - az irodákét, az irattárét - valaki(kj mind felfeszí­tették. Letörték róluk a lakatokat, feltörték az íróasztalok fiókjait, szétszórták az iratokat... Az egyik, felfeszített íróasztal fiókjában meg­találták a páncélszekrény kulcsát Kinyitot­ták, de abban sem találtak pénzt. Hogy mégse távozzanak üres kézzel, egy, a hivatalban ta­lált reklámszatyorban elvittek egy 60-70 ezer forint értékű, eléggé jellegzetes KX-F-90-es tí­pusú, üzenetrögzítős telefáxot. Fiatal Orvosok Fóruma Lillafüreden Miskolc (ÉM) - A Magyar Traumatológus Társaság - a megyei kórház traumatológiai osztályának szervezésében - Miskolcon rende­zi a Fiatal Orvosok Fórumát. Szeptember 8-án a Palotaszállóban kezdődik a háromnapos konferencia, amely során 110 előadás hangzik el és 22 kiállító mutatja be legújabb termékét. Ha nem lenne vízfej a megye... Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a városi kórházak sorsa A pénzek igazságosabb elosztása esetén a városi kórházak igazgatói nem zárkóznának el attól, hogy intézmé­nyük a megyéhez tartozzon. Több juthatna a fejlesztésre. Fotó: Laczó József Miskolc, Kazincbarcika (ÉM - KJ) - Ha a megyéhez tartozná­nak az eddigi városi kórházak, több pénz juthatna a fejleszté­sekre, a városi önkormányza­toknál maradva viszont az ellá­tott településeknek közösen kellene finanszírozniuk az in­tézményeket - vallja egy kórhá­zigazgató. Az önkormányzati törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslatban egyebek mellett szerepel a városi kórházak irányításának kérdése is. Tudniillik, hogy a jövőben a városi avagy a megyei önkormányzatok irányítsák-e azokat? Az Ország­gyűlés szociális bizottságának tag­jai között megoszlottak a vélemé­nyek e témában. Lapunk utánajárt annak, vajon mit szól ehhez a tör­vényjavaslathoz néhány városi kór­házigazgató régiónkban. Lyócsa János, a Diósgyőri Kórház orvos-igazgatója: — Ha kialakulna egy igazságos elosztási rendszer, akkor nem lenne rossz megoldás a megyéhez tartoz­ni. Ha egy átvilágítás után tisztáz­nák, hogy melyik kórház mit lát el, kinek mi a feladata, illetve ennek végrehajtásához mire, mennyi pénzre van szükség, és aszerint fi­nanszíroznának minket, akkor na­gyon jó lenne. De én félek ettől, s nem is nagyon hiszek ennek sikeré­ben. A sokéves tapasztalat azt mu­tatja, hogy amíg Magyarország vi­szonylatában Budapest, addig a borsodi egészségügyben a megyei kórház a vízfej. Oda vitték a műve­se állomást, a CT-t, mindent oda koncentráltak eddig is. A miskolci Önkormányzat az utóbbi négy év so­rán sokkal jobban odafigyelt a város a kórházaira, mint korábban, ne­künk tehát pillanatnyilag megfelel a jelenlegi helyzet. Trencsényi Erzsébet, a kazinc­barcikai városi kórház orvos-igaz­gatója:- Pillanatnyilag nagyon szűkös anyagi lehetőségek között dolgozik valamennyi önkormányzat, beleért­ve a megyeit is. Ezzel együtt az ta­pasztalható, hogy a megye sokkal jobb gazda volt, mint a városok. A korlátozott pénzügyi lehetőségek a centralizáció mellett szólnak, hi­szen ha egy nagyobb büdzsébe ke­rülne az összes kórházi felújítási, fejlesztési pénzösszeg, abból jobban lehetne finanszírozni egy-egy na­gyobb volumenű beruházást. A kór­házak konszenzus alapján mege­gyeznének ennek sorrendjében. Csomagtervben lehetne gondolkod­ni a fejlesztéseknél olyan műszérek esetében, amelyekre több intéz­ménynek is szüksége van, és máris jóval olcsóbban jutnánk az eszkö­zökhöz. A pénz centralizációjával lehetőség nyílna egy hatékonyabb forrás-elosztásra, amely természe­tesen nem kegyosztást jelente­ne, hanem testületi döntés alapján történne meg. A törvényjavaslat természetesen lehetőséget biztosít arra is, hogy a városi önkormányzatok „vis­szaigényelhetnék” kórházaikat Mi­vel azonban ezek az intézmények nem csupán az adott település lako­sait látják el, (Barcika például Agg­telekig, bizonyos szakmák esetén Ózdtól Edelényig fogadja a betege­ket), azoknak az önkormányzatok­nak is hozzá kellene járulni a kór­házi ellátáshoz, amely települések polgárai igénybe veszik azt Ebben az esetben létre kell jönnie egy olyan önkormányzati társulásnak, amelyben benne vannak ezek az ön- kormányzatok is, vállalva részüket a fejlesztésben, felújításban. Víz a tó alatt Miskolc (ÉM) - Nem kerülne annyiba Miskolcnak Tapolca egyik látványossága, ha rendesen leszige­telnék a Békás-tó medrét. A tavat korábban saját forrásai táp­lálták. A víz akkor tűnt el innen, amikor - évekkel ezelőtt — hozzá­nyúltak a mederhez. A támfal meg­erősítése, a tó tisztítása miatt volt szükség a munkára, amelynek befe­jezése után hiába vártak. A Békás-tó ma is száraz lenne, ha évente körülbelül háromszázezer forintot nem fizetne a város az ide betáplált vízért. Most a polgármesteri hivatal meg­bízásából elkészült az ÉVIZIG-nél egy terv. Egyik megállapítása arra vonatkozik: a víz nem azért tűnt el, mert a kivitelezők egykor „elbabrál­tak” valamit, vagy eltömítették a forrásokat. A szakemberek szerint a víz azért van a tó alatt három­négy méter mélyen, mert olyan nagy a leszívás: sokat vesznek ki a helyi ivóvízhálózat részére. A vízszintet nem tudják megemelni, a költségeket viszont csökkenthet­nék - állítja a városházán Harango­zó Gyula. Szóba került, hogy a csó­nakázó tóból átvezethetnék a vizet a Békásba, de a városháza szakér­tője szerint szerencsésebb lenne, ha az ÉVIZIG-es terv szerint kellően leszigetelnék a tó medrét, akkor egyharmadával kevesebb vízről kel­lene gondoskodni ahhoz, hogy ne maradjon száraz a tó. A mederszigeteléshez viszont más­fél millió forintra lenne szükség, s ha ezt a summát megszavazná a miskolci közgyűlés, a munkával jö­vő májusra végezhetnének a kivite­lezők. A Békás-tó ügye - az idei költségvetés korrekciójának egyik tételeként — szerepelt is a testület legutóbbi ülésének napirendjén, de a büdzsé módosításával együtt ezt is elnapolták. Keresik, hol lehetne még takarékoskodni. Strandfinálé Tapolcán Vasárnap fogadta ebben a szezonban utoljára a fürdőzőket a tapolcai strand. Azért nem tartanak tovább nyitva a nagyközönség számára, mert a strandot üzemeltető miskolci vízműnek az a tapasztalata: lehet akármi­lyen szép az idő szeptemberben, ilyenkor már alig jönnek a vendégek - tájékoztatott Vojtilla László, a cég igazgatója. Tőle tudjuk, hogy a nagy­medencéből viszont egyelőre nem engedik le a vizet. Itt ugyanis két hétig még edzenek a Miskolci Vízmű Egyesület úszói és vízilabdázói. Ha befe­jezik a felkészülést, a következő májusig bezár a fürdő. Ebben a szezon­ban egyébként a tavalyi 136 202-vel szemben 138 686-an váltottak jegyet - tudtuk meg a vízművek részéről Stuhán Gábortól. Első látásra tehát a hosszan tartó kánikula ellenére sem sokkal többen keresték fel Tapolcát, mint az előző esztendőben, amikor a borongós időjárás nem igazán ked­vezett a strandolóknak. Csakhogy a statisztika csalóka. Hiszen ebben a szezonban az országban egyedülálló kezdeményezésként a tíz éven aluli­ak ingyen fürődhettek Tapolcán. Ez további, körülbelül 30 ezer strandolót jelentett ebben a szezonban. Fotó: Farkas Maya A mezőkövesdi városháza híreiből Mezőkövesd (ÉM - FL) - A „ma- tyóparlament” augusztusi ülé­sén Pap János polgármester tá­jékoztatóját hallgatták meg a kábeltelevíziózás helyzetéről, a M3XPO és a Közösségi Ház sike­res nyári rendezvénysorozatá­ról a mezőkövesdi képviselő- testület tagjai. Új telefonközpont épül A képviselő-testület - a köztársasá­gi megbízotti hivatal vezetőjének kérésére - módosította a városi víz­mű üzemeltetésével kapcsolatos ko­rábbi határozatát. Eszerint a polgármesternek intéz­kednie kell a vízmű kft.-ben lévő üz­letrész értékesítésére. A távközlési centrum vezetője arról tájékozta­tott, hogy a városban még az idén elkezdődik egy négyezer állomásos telefonközpont építése. Ez lehetővé teszi az eddigi összes és még továb­bi telefonigénylések kielégítését is. Ezért buzdítják a lakosságot, aki még nem adta be telefonigénylését, mielőbb tegye meg. Egy telefonállo­más bekötése várhatóan 30 ezer fo­rintba kerül majd Mezőkövesden a beruházás befejezése után. Védik a beváltót A testület döntése alapján folytak ják a városban a matyófóldi örökség megmentését. Ennek értelmében rendeletet fogadtak el a dohánybe­váltó épületeinek és növényzetének védetté nyilvánításáról. Hosszabb távú közművesítési tervük megva­lósítása érdekében megbízást adtak a mezőkövesdi ÉPKER Kft.-nek a Fecske és a Pacsirta utca szennyvíz- csatornázására. Módosították az ivóvíz és szennyvízcsatorna díjakat. A döntés szerint a továbbiakban az ivóvíz köbméteréért 50, a szenny­vízcsatorna használatáért 40 forin­tot kell fizetniük mind a lakossági, mind a közületi fogyasztóknak. Takarékos gazdálkodás A testület lakásvásárlás támogatá­sára a kérelmezők részére 100-100 ezer forint vissza nem térítendő tá­mogatást biztosított. Döntött arról is, hogy a Mezőköves­di Sportegyesület részére a II. félévi támogatást egy összegben engedé­lyezi kifizetni és ehhez plusz 300 ezer forintot is biztosít, mert a szak­osztályok folyamatos működése csak így érhető el. A város 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról a városatyák megállapították, hogy az év első felében a gazdálkodás a források és a kiadások közötti fe­szültségek megléte ellenére is kielé­gítő volt Egyúttal felhívták az in­tézmények vezetőinek és a város polgármesterének a figyelmét az önkormányzat biztonságos gaz­dálkodására, a tervezett bevéte­lek elérésére. Keresik az igazgatót Az önkörmányzat pályázatot hirde­tett a közösségi ház igazgatói állá­sára. Feltétel: népművelői felsőfokú végzettség és hároméves szakmai gyakorlat. Előnyt jelent a muzeológusi vagy tanári végzettség vagy ilyen irányú gyakorlat. Kiegészítette a testület a polgármesterre átruházott jogkörök jegyzékét. Eszerint: (a polgármes­ter) „Dönt a korábban kidfoldre tá­vozott, tartós távoliét miatt a tör­vény erejénél fogva állami (Önkor­mányzati) tulajdonba került ingaír lanok tulajdonjogának kérelmező (volt tulajdonos) részére térítés mentesen, vagy jelképes térítés el­lenében történő visszaadásában.” Módosították a távhőszolgáltatás dfjait. Eszerint szeptembertől az alapdjj a fűtésnél 164, a melegvíz­nél 28 forint köbméterenként; rk

Next

/
Thumbnails
Contents