Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

1994. Szeptember 1., Csütörtök -__ zz: Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Nyereségessé vált a cementgyártás A gyár nem szennyezi a környezetet - állítják a vezetők Folyamatosan nő a cementfelhasználás Fotó: Laczó József Tőkeemelés a Centrumnál Budapest (MTI) - Tőkeemelést ha­tároztak el a tulajdonosok a Cent­rum Áruházak Rt. közgyűlésén. A tanácskozást követő sajtótájékozta­tón Brückner István, a cég vezér- igazgatója elmondotta: zártkörű tő­keemelésről van sző, ezen négy cég vehet részt; nevezetesen a kanadai Sarlós Trading Ltd., a bécsi Wim- pex, a Caola Rt. és az MTM Kom­munikációs Kft. Andrew Sarlós ugyanis sem írásban, sem szóban nem közölte a társasággal vissza­lépési szándékát - mondta Brück­ner István. A tőkeemelést mini­mum 1 milliárd forintra tervezik, de 2,5 milliárd forintig elfogadják a túljegyzést. A részvényjegyzés, kez­dő napja 1994. szeptember 1-jé, zá­rónapja 1994. november 1-je. A Centrum részvényeket a befektetők névértéken jegyezhetik. Eddig mintegy 1,3-2,5 milliárd forint érté­kű részvény megvásárlására jelen­tettek be igényt. A közgyűlés kötele­zettséget vállalt arra, hogy a zárt­körű alaptőkeemelés során kibocsá­tásra kerülő új részvényeket lejegy­ző cégek részére további 1 milliárd forint alaptőkeemelést tesz lehető­vé, névértéken, meghatározott időn belül. A tőkeemeléssel párhuzamo­san az ÁVÜ is megválik Centrum részvényeinek egy részétől. így az ÁVÜ részesedése mintegy 7 száza­lékkal csökken, a dolgozók által ala­kított MRP szervezeté 10 százalék­kal növekszik. Jelenleg a Centrum Áruházak Rt', jegyzett tőkéje 5,04 milliárd forint. Ebből az alaptőke- emelés előtt az MRP részesedése 51 százalék, az ÁVÜ-jé 35,5 százalék. Nemzetközi faipari szakkiállítás Sopron (MTI) - Tíz országból 100 kiállító vonultatja fel termékéit a szerdán Sopronban megnyílt nem­zetközi faipari szakkiállításon, a Ligno Nóvumon. A szeptember 3-ig látogatható bemutatón különböző faipari gépeket, szerszámokat, ra­gasztó-, és felületkezelő anyagokat, technikai és technológiai újdonsá­gaikat mutatják be a hazai, a kö­zép-európai és a nyugat-európai cé­gek. Immár negyedik alkalommal rendezik meg a szakkiállítást az Ik- va-parti városban, amely az elmúlt eVek sikereivel az országhatárokon túl is ismertté vált. ^Röviden Az Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) Budapesten tart­ja soron következő éves közgyűlé­sét. Az eseményt szeptember 19-21. között rendezik a Pesti Vigadóban és az Atrium Hyatt Hotelben. Ez az első alkalom a II. világháború óta, hogy Közép-kelet Európa egyik fő­városa adja a helyszínt. A kukoricanemesítés bemutatót tart a Gabonatermesztési Kutatóin­tézet szeptember 6-án és 7-én Sze­geden. Mindkét napon délelőtt 10 érakor kezdődik a rendezvény, a helyszín pontos címe: Alsó Kikötő sor 9. Központi Üvegház. Hejőcsaba (ÉM - I.S.) - Túlju­tott az évek óta tartó recesszió- n a Hejőcsabai Cement- és Mé- szipari Részvénytársaság. Egy év alatt a cég eredménye több mint 580 millió forinttal javult, az 1992-es 280 millió forintos veszteséget 1993-ra 302 millió forint nyereségre fordították, és ez a trend megmaradt. Az idei év eddig eltelt időszaka is sikeres - jelentette ki a teg­napi miskolci sajtótájékozta­tón Nagy István, a cég elnök­vezérigazgatója. A hejőcsabai gyár 1,2 millió tonna cementet tudna piacra dobni éven­te, mostanság nem éri el a hatszáze­zer tonnát a termelése. De ezt már nyereséggel teszi. Nagy István nem tért ki arra, hogy az eredményjavu­lás annak köszönhető-e, hogy jelen­tősen csökkentették a létszámot - kevesebb mint felére, félezer főre apadt a foglalkoztatottak száma -, vagy pedig annak, hogy nagy mennyiségben égetnek el a klinker- kemencében veszélyes hulladékot. Ez tudniillik annyit tesz: az égeté­sért pénzt kap a cég, s ráadásul az energiafelhasználás jelentősen re­dukálódott. Ez pedig lényeges, hi­szen az iparág igen energiaigényes, egymillió tonna cement gyártásá­hoz 100 ezer tonna fűtőolaj, vagy 100 millió kilowattóra villamose­nergia szükséges. Egyébiránt a gazdálkodás közép­pontjába a fizetőképesség megórzé­Miskolc, Mezőcsát (ÉM) - Ami­kor ez év júliüs 18-án Mezőcsá- ton a véletlen elvetett a helyi ta­karmánykeverő üzembe, még nem tudtam, darázsfészekbe nyúlok akkor, amikor egy saj­nálatos félreértéssel a bérlőt tu­lajdonossá léptetem elő. Aznap és ott találkoztam ugyanis össze Nyikes Józsefhéval, aki elme­sélte, mi módon lett a keverőüzem bérlője. Az épület falán ugyan egy kft. táblája áll, de egy azóta is tisz­tázatlan kölcsönügylet (közte és a társaság korábbi ügyvezetői között) úgy hozta, hogy a vissza nem fize­tett kölcsön törlesztését - szerző­désben kikötött - bérleti díj fedezi 1996 szeptemberéig. Hidegzuhany­ként ért azonban annak a levélnek tartalma, amely a hölgyről készült portréban (Eszák-Magyarország augusztus 8.) megjelentekre ekként reagált... *- A cikk ugyan egy bizonyos kft.-ról beszél, de a körülírás egyértelműen a miénkre vonatkozik - mondta jogi sét, a racionális költséggazdálko­dást, a takarékosságot helyezték Hejócsabán. Mindent összevetve a belföldi piac csaknem negyede hejő- csabái cementet használ, s talán az sem mellékes, hogy Ausztriába is exportál a HCM. A gyár vezetői sze­rint még kedvezőbb lenne a mérle­gük alakulása, ha a cement tovább- hasznosításában érdekeltek lenné­nek, éppen ezért mészhidrát-, ne­mesvakolat- és térkőgyártó üzemet szeretnének létrehozni. Visszatérve a környezeti kérdé­sekre: a cementgyártás régen nem az, mint volt korábban, s éppen ezért hamis az a kép, amely még képviselőjének jelenlétében Magya­rt Márta, a mostani ügyvezető. - Nyikes Józsefné társaságunk ko­rábbi két ügyvezetőjével - a többi tag háta mögött, tudtuk nélkül - egy kézzel írott, tanuk és cégbélyeg­ző nélküli kölcsönszerződést kötött. Az összeg egyébként sem bevétel­ként, sem kiadásként nincs beköny­velve. Ennek alapján később bérlet­be, majd fedezetként szinte teljes rendelkezésére lett bocsátva a kft.- nk tulajdonában lévő takarmányke­verő. A portréban említett hölgy jó­hiszeműségét a fellelhető tények és iratok ismeretében megkérdőjelez­zük, mivel időközben mindkét ko­rábbi ügyvezetőnk ellen - döntő mértékben épp az említett kölcsö­nügylet miatt - büntetőfeljelentést tettünk hűtlen kezelés és sikkasz­tás miatt. A jelen helyzetben sérel­mezzük és illegálisnak tartjuk azt a tisztázatlan körülmények között megkötött bérleti szerződést, amit az ügyvezetők - a kft. érdekeit sem­mibe véve - kötöttek. Bírósági eljá­rás fogja kideríteni a korábbi veze­tők és az említett hölgy közötti ügy­letek tisztaságát. * mindig a legkömyezetszennyezóbb iparágnak állítja be, de a veszélyes hulladékok égetése borzolja a kedé­lyeket. A sajtótájékoztatón elhangzott: a gyár tavaly 300 tonna veszélyes hulladékot ártalmatlanított azáltal, hogy elégette azt. Ezt hatósági en­gedéllyel teszik, a megsemmisítés hatásfoka jobb az 1400-1500 Celsi- us-fokos klinker-égető kemencék­nek, mint a direkt hulladékégetésre épülteknek. A hulladékok teljesen elégnek, a nehézfémek oldhatatla- nul beépülnek a klinkerbe; talajra, vízre, környezetre nincs ártó hatá­suk - álhtja az elnök-vezérigazgató.- Egyben — a tulajdonjogot illetően- valóban tévedés történt, de min­den egyéb állítás helytálló - magya­rázza mezőcsáti otthonában Nyikes Józsefné. - Sajnálatos, de utólag már én is látom, mekkora „butasá­got” csináltam azzal, hogy kölcsönt adtam, de jómagam mit sem sejtet­tem arról, hogy az ügyvezetők nem tájékoztatták a tagokat a kölcsön tényéről. De ha már szó esett erről - fűzi hozzá -, azt a többieknek is tudniuk kellett, hogy tavaly 2,6 mil­lióért vettek búzát a mezőcsáti té- esztől. Felajánlották ugyan, hogy a kölcsön összegével lépjek be a kft.- be, de ezt a lehetőséget én elutasí­tottam. A kölcsön törlesztését - ré­szükről - jelen pillanatban a havi bérleti díj fedezi. Ha a kft. úgy dönt, hogy eladja a telepet, hajlandó va­gyok — természetesen megfelelő kártalanítás mellett, a naprakész leltár alapján - eljönni onnan. * Szerepem ezen ügy folytatását te­kintve véget ért. Amit a véletlen elém hozott, annak jogszerű kivizs­gálása nálamnal avatottabb szén’ kötelessége lesz. Addig a tények és vélemények a levegőben lógnak. „Bizonyos ügyek” - bizonyos vélekedések Egy mezőcsáti kft. tagjai igazukat keresik - a bíróságon Méhes László NÉZŐPONT Pótköltségvetés: illúzió vagy realitás Gokombölyi László A politikai és a gazdasági élet főszereplőit egya­ránt foglalkoztatja a kérdés: mi lesz a pótköltségve­tés sorsa ? Elfogadják-e a tervezetet előbb az érdek­egyeztető mechanizmus résztvevői, majd pedig a parlament képviselői; s ha igen, az elhatározott in­tézkedések meghozzák-e a várt eredményeket? A pénzügyminiszter nevével fémjelzett elképzelé­sekről hol fellángolnak a viták, hol éppen az elfo­gadhatóság érvei kerekednek felül - többnyire at­tól függően, hogy az érdekeltek-érintettek mely kö­réhez tartozik a megnyilatkozó. Az tény: a kemény alku csak most következik, amikor majd az Érdek­egyeztető Tanácsban (ÉT) a valódi ellenérdekeltek - a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a kormány képviselői - szedik ízekre a javaslatok minden elemét, megkísérelve a szinte lehetetlent: megtalálni a mindegyik fél számára elfogadható kompromisszumokat. Az ÉT megkapta a javaslatokat, s megkapta az in­doklást is, miszerint a gazdaság állapota elkerülhe­tetlenné teszi a gyors és hatékony beavatkozást, a kormány értékelése szerint végső veszélyek fenye­getik a központi költségvetést. A gazdaság négy fő területét érinti a tervezett intézkedéscsomag: az ál­lamháztartási kiadások jelentős mérséklését, a munkajövedelmek arányának visszaszorítását a vállalati jövedelmekkel szemben, a belföldi fel­használás differenciált mértékű csökkentését, vala­mint a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javítását. Mindezt részben a kiadá­sok csökkentésével, részben a bevételek növelésé­vel kívánja elérni a kormány. A kiadások vissza­fogása könnyen megfogható, számonkérhető, be­hajtható. E téren nem az elképzelések megvalósít­hatósága okozhat problémát, sokkal inkább az in­tézkedések pillanatnyi, vagy éppen hosszabb távú hatása. A minisztériumoktól 4,5 milliárdot akar a PM visszavenni, ami az ország költségvetéséhez mérten szinte elenyésző összeg, ám az egyes főha­tóságok számára komoly gondokat okozhatnak az elmaradó tíz- és százmilliók. Ne feledjük: az új miniszterek hivatalba lépésé­nek szinte első percében megfogalmazódtak azok az (egyes tárcák szempontjából nyilván indokolt, jogos) igények, amelyek nemhogy megtakarítást helyeztek kilátásba, de éppen költségvetési póttá­mogatást sürgettek. Nem tudni, hogy e kényszerű szűkösség hogyan befolyásolja az érintett minisz­tériumok működőképességét, s hogy csak egyetlen elemet emeljünk ki - hogyan befolyásolja például a legjobb szakemberek megtartását-elvándorlását. A honvédelmi kiadásokat 3,7 milliárddal kívánja kurtítani a tervezet, miközben csak nemrég hall­hattuk Keleti Györgytől: szinte már a katonák ga­tyájára sincs pénze a tárcának. Hosszabb távú negatív hatása lehet annak, ha az elmaradó folyósítások egy-egy tervezeti, vagy ép­pen folyamatban lévő fejlesztés elodázását vonják maguk után. A magyar közigazgatás infrastruktú­rája enyhén szólva nem világszínvonalú. A techni­kai, informatikai korszerűsítés csúszása viszont ép­pen a hatékony működést gátolhatja. Ezeknél a feltételezett veszélyeknél sokkal erőtel­jesebben fogalmazódnak meg a ter\'ezet bevételi oldalával kapcsolatos fenntartások. A jelenleg tíz- százalékos áfa-kulcsot tizenkét százalékra akarják emelni, s ez éppen a legalapvetőbb cikkek, az élel­miszerek jelentős körét érinti. Itt sokat nem spórol­hat a lakosság, az adóbevételek növekedése jól prognosztizálható. Ugyanakkor kikerülnek ebből a kedvezményes áfa-körből a postai szolgáltatások, amelyeket a jövőben 25 százalékos áfa terhel, a nyilvánvalóan megemelkedő díjakban. Itt már le­het takarékoskodni - meggondolhatjuk, hogy ki­nek milyen gyakran küldünk levelet, s lehet rövi- debbre fogni a telefonbeszélgetéseket is. Mindez pedig azzal járhat, hogy a költségvetés ebből a for­rásból nem, vagy csak a vártnál jóval alacsonyabb mértékben gazdagodik. Ugyanez érvényes az él­vezeti cikkekre, amelyek ára a fogyasztási adó nö­velése miatt lesz magasabb a jövőben. Nem hi­szem, hogy sokan leszoknának ezért a dohányzás­ról, de abban szinte biztos vagyok, hogy a drágább fajtákkal szemben megnő a kereslet a viszonylag olcsóbbak iránt. A Békesi-féle intézkedéscsomag kapcsán aligha­nem sok éles vitának leszünk tanúi a közeljövő­ben. A végső választ azonban a ma még nyitott kérdésekre nem a politikai szópárbaj, hanem a költségvetés, nem utolsó sorban pedig a magyar gazdaság állapotának majdani alakulása adja meg. Élénkülő építőipar Budapest (MTI) - A gazdálkodó szervezetek száma júniusban 1305-tel, júliusban 1126-tal gyarapodott; az ipari termelés 2,7 százalékkal csökkent egy hónap alatt, a külkereskedelmi eladások mennyisége 3,4 százalékkal emelke­dett. A munkanélküliek száma júniusban 21 .ezerrel mérséklődött, júliusban azonban már mintegy hétezerrel növekedett. A külkereske­delmi termékforgalom behozatali többlete 28 milliárd forinttal, a központi költségvetés hiá­nya 49 milliárd forinttal emelkedett a máso­dik félév első hónapjában - derül ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal legutóbbi értékeléséből a gazdasági folyamatok alakulásáról. A KSH összesítése szerint az ipari termelés ebben az évben eddig minden hónapban meg­haladta az egy évvel korábbi értékeket, az első félért termelés volumene összességében 8 szá­zalékkal több a tavalyinál. Az építőipari vál­lalkozások 22 százalékkal többet produkáltak, mint a múlt év azonos időszakában. Elénk épí­tési keresletet jeleznek a megkötött új szerző­dések, valamint a megkezdett építmények számának és költségvetési értékének adatai is. A mezőgazdasági termelés kilátásait a ve­tésterület növekedése és a tavaszi időjárás kedvezően, a nyári többhetes tartós meleg és csapadékhiány, valamint az állatállomány to­vábbi csökkenése viszont kedvezőtlenül befo­lyásolta. A mezőgazdasági termékek felvásár­lása mintegy 9 százalékkal maradt el a tavalyi első félért mennyiségeknél. Az energiafelhasz­nálás országos szinten 5 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak száma tovább csökkent. Új irodát nyitottak Tiszaújváros (ÉM) - Közel egyéves szünet után ma ismét megnyílt, és várja az ügyfeleket az IBUSZ utazási irodája Tiszaújvárosban. így a környéken lakóknak nem kell Miskolcra utazniuk, helyben intézhetik ezentúl: a ma­gán- és csoportos utazásokat, kül- és belföldi üdüléseket, a valuták beváltását és eladását. Az iroda - először - 1973-ban nyílt meg, alapvetően utaztatási céllal, majd az IBUSZ Rt. átszervezésével ez a tevékenység meg­szűnt. Helyette az újonnan létrehozott IBUSZ Bank működött egészen ez év tavaszáig, de ezt végleg bezárták az egyre növekvő fenntartási költségek miatt. A tavaly alakult IBUSZ Uta­zási Kft.-hez tartozó miskolci iroda a növekvő igények miatt úgy határozott: szeptember 1-jével újra megnyitja - a közben felújított - tiszaújvárosi irodát. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTD - A kis tételben folyó kereskedés­től eltekintve 401 üzletben összesen 427,061139 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Ér­tékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma 324 promt kötésben névérté­ken 51,00450 miihó forintot, árfolyamértéken szá­molva pedig 136,454088 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) aug. 31-én 1692,07 +1,52 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. augusztus 31. Pénznem Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. Angol font 166,42 169,42 168,26 Ausztrál dollár 80,64 81,98 61,31 Belga es lux. frank* 334,59 340,09 336.98 Dán korona 17.42 17, 72 17,59 Finn marka 21,35 21,69 21,45 Francia frank. . 20,11 20,46 20,26 Holland forint 61,37 62,41 61,81 ír&nt SS 161.66 167,46 W Japan ven’ 108.99 110,85 109,53 Kanadai dollár: " 79,08 80,60 79,96 Kuvaiti dinár 363.29 369.95 367,48 Met marka : 1IÁÍ>8,89 70.09 69,37 Norvég korona 15,69 15,9: 15,83 66,41 69,63 68,94 Osztrák schiil * 978,79 995,49 986,06 Portugal esimdo*r 67,61 68,75 68,10 Spanyol peseta* 82.88 84,34 83,47 Svájd frank 81,73 83,07 Svéd korona 14,03 14,27 14,14 HSÄäWÄf; »40 110,46 "UWB ECU (KP) 13,1.34 133,58 132,34 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents