Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-05 / 209. szám

L. évfolyam, 209. szám Tíz év alatt tízezret öregedtek Ismét foglalkozunk a nyéki tórendszer ügyével, hiszen j augusztus 25-én megjelent, j „Farkánál kantározzák a lo- j vat” című cikkünkre többen : is reagáltak. (5. oldal) j Rendre fűzött guruló gyöngyök Nem kellett a „gyerekeknek” külön programokat szervez­ni, a műhelymunka teljesen lekötötte az értelmi fogyaté­kosok II. Országos Alkotótá­bora résztvevőit. (8. oldal) Veretlen olaszok, nyeretlen franciák A női junior röplabda Euró- pa-bajnokság harmadik nap­ja után Olaszország váloga­tottja őrzi veretlenségét. Ma szünnapot tartanak. (Sport: 9-11. oldal) BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A dékán kitüntetése Miskolc (ÉM) — A Magyar Köztár­saság Elnöke dr. Kovács Ferenc dé­kánnak, a Miskolci Egyetem Bá­nyászati és Geotechnikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának a hazai bányászat érdekében kifej­tett több évtizedes kiemelkedő szakmai, tudományos munkája elismeréseként a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Középkeresztje ki­tüntetést adományozta, amelyet szeptember 2-án, a bányásznap al­kalmából rendezett országos ren­dezvényen Horn Gyula miniszterel­nök adott át. Göncz a KLTE-n Debrecen (MTI) - Tanévnyitó és kitüntetéses doktoravató nyilvános ülést tartott szombaton a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Tanácsa, amelyen kitüntetéses egyetemi doktorrá fogadták Boros Zoltán okleveles matematikust és Závodszky Péter okleveles fizikust. Az új egyetemi doktoroknak Göncz Árpád adta át a Magyar Köztársa­ság címerével díszített aranygyűrű­ket. A köztársasági elnök köszöntő­jében szólt arról, hogy bár a tudo­mány nemzetközi, a kitüntetettek tudása ezé az országé. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a felsőok­tatási törvény módosítása lehetősé­get biztosít az univerzitások önálló jogi személykónti megalakulására. Kifejtette: az ország nehéz gazdasá­gi helyzete ellenére az alapkutatás­ról és a felsőoktatás fejlesztéséről nem mondhatunk le. Külön szólt a tehetségápolásról: olyan kollégiumi rendszert kellene létrehozni, amely belépőt jelent a tudomány világába. Nagy Zoltán rektor ezt követően be­jelentette, hogy az égyetem nappali tagozatán 1302 elsőéves kezdi meg tanulmányait az idén. Megtalálták az Opelt Budapest (MTI) - A főváros III. ke­rületében szombaton, a kora délutá­ni órákban lezajlott lövöldözés elkö­vetőit vasárnap még nem sikerült elfogni. Mint az a szombati híradá­sokból kiderült, egy Opel Asconából pisztollyal és géppisztollyal lőttek egy sötétkék Chrysler típusú, ukrán rendszámú mikrobuszra. A lövöldö­zés következtében egy ukrán a kór­házban belehalt sérüléseibe, a má­sik sérült állapota súlyos, életveszé­lyes, egyelőre nincs kihallgatható állapotban. Vasárnap megtalálták az aranysár­ga Opel Asconát, amelyet a szomba­ti lövöldözésnél a helyszínről elme­nekülök használtak - tájékoztatta az MTI-t a Budapesti Rendőrkapi­tányság ügyeletese tegnap, az esti órákban. A gépkocsit a rendőrség nyomozói a III. kerületben fedezték fel. A rendszám alapján kiderült, hogy a nemrégiben eladott autót ha­mis papírokkal vásárolták meg. Va­lószínűnek tűnik, hogy a lövöldözés az ukrán maffián belül a szexpiac felosztásáért folyt - mondta a BRFK ügyeletese. ^Lapzárta Vaddisznó-hajsza Miskolc (ÉM) - Rendőrök és vadá­szok is foglalkoztak egy mégtévedt állattal: a miskolci Zamenhoff utcá­tól a Húskombinátig hajszoltak egy vaddisznót, ám lapzártánkig nem sikerült pontot tenni az ügy végére. A leleményes állat - „akinek” erede­téről bővebbet nem tudtunk meg - a Sajó árterére menekült. Az ész, amely józanul használni tud Az egyetemi évek alatt kell megtanulni, mit jelent az értelmiségi lét - mondta a Miskolci Egyetem rektora Miskolc, Sárospatak (ÉM) - Szombaton a megye felsőokta­tási intézményeiben is megkez­dődött a tanév. A Miskolci Egye­tem rektora, dr. Farkas Ottó, azt emelt ki beszédében, hogy nemcsak jogászokat, mérnökö­ket, közgazdászokat képeznek, de elsősorban értelmiségieket, mert - Széchenyi gondolatát idézve - nem a föld kincsei, de „az ész, amely józanul használni tud” teszi a jövőt. Az új rektor az intézmény 260. tan­évének kezdetén örömmel közölte: soha ennyi hallgatója nem volt még a Miskolci Egyetemnek. A dunaúj­városi karral együtt 3200 új egyete­mi polgárt köszönthetett, ebből 1771 a miskolci, nappali tagozatos hallgató. Összeségében 7000-nél is többen tanulnak hát az egyetemen, és ezzel a ME az ország harmadik intézménye. A rektor ugyanakkor hangsúlyozta: ha az univerzitás kö­vetelményeit nézzük, akkor az első, mert nincs más egyetem Magyaror­szágon, ahol ilyen széles körből me­ríthetnék a tudást a hallgatók. A műszaki egyetemi alapokon 15 év munkájával felépítették a bölesész- és gazdaságtudományok házát is. Köszöntője után a rektor díszok­levelet adományozott az egyetem régi diákjainak. Vasoklevelet dr. Tarján Gusztáv, dr. Kövesi Pál, Fo- garasi János; gyémántoklevelet dr. Ernőd Gyula; aranyoklevelet Bá­nyász János, Benedek Pál, Drje- novszky Béla, dr. Horváth László, dr. Kassai Ferenc, Lugosi György, Podányi Tibor, Benedek Attila, Hammer Ferenc, dr. Horváth Zol­tán, Jánossy Kázmér, Kocsis János, Réti Vilmos és Szy Géza kapott. Prof. Dr. Herbert Wiele, a magde- burgi Otto von Guericke Egyetem Szerszámgép Konstrukciós Tanszé­ke vezetője Signum Aureum Uni­versitatis kitüntetést vehetett át. * A Comenius Tanítóképző Főiskola nappali tagozatán 439 tanító és 28 óvodapedagógus kezdi az új tan­évet. Az elsősök 127-en vannak. A kassai kihelyezett konzultációs köz­pontjukban hatvan fiatal kezdi meg tanulmányait. A főiskolának mos­tantól lesz konzultációs központja Egerben is, ahol levelező tagozaton az óvodapedagógusok átképzése történik majd. A szombati évnyitón, melyet a gyakorlóiskola aulájában tartottak, Komáromy Sándor főigazgató az új tanév főbb tennivalóit emelte ki. Az első ezek közül a jövőre induló négyéves tanítóképzés előkészítése, melynek feltételei adottak a főisko­lán, s az előkészítő munka utolsó fá­zisa következik most. Másrészről si­kerrel szeretnének megfelelni az akkreditációnak, a főiskola szakmai elfogadtatásának. Fontosnak tail ja még, hogy az autonómiával megfe­lelőképpen tudjanak élni, és azt ki­teljesítsék. Elmondta azt is a főigazgató, hogy tovább folytatják a kollégium rekonstrukcióját. A beruházás a tanév végére befejeződik. Öröm ugyan ez a munka, de gond, hogy így most csak 120 hallgatónak ju­tott kollégiumi férőhely. Viszont akik nem kaptak kollégiumot, azok kaptak albérleti támogatást. A kö­vetkező tanévben pedig már 340 he­lyük lesz, így mindenkit kényelme­sen elhelyezhetnek, aki igényli. Alaptörvény kell, az időpont vitás Véget ért az alkotmányozásról rendezett konferencia Budapest (MTI) - Az új alkot­mány következtében egysége­sebb és céltudatosabb magyar társadalomkép rajzolódhat ki, ugyanakkor az alkotmányozás több politikai és szakmai kér­dést is felvet, és ezekre meg kell próbálni megadni a választ még az alkotmányozási folyamat megkezdése előtt - mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szombaton „A kontinuitás és diszkontinuitás az alkotmányo­zás folyamatában” című kétna­pos konferencia zárónapján. A parlament elnöke szerint az al­kotmányozást nem szabad szüle kö­rű kérdésként kezelni. A jelenlegi parlamenti többség a mandátumok kétharmadának birtokában önma­ga is meghozhatná az alaptörvényt, ezért fontos, hogy a koalíció a jövő­ben is önmérsékletet tanúsítson. Óvott viszont az egészségtelen kompromisszumoktól. A legfonto­sabb kérdés: a majdani alkotmá­nyozási bizottság irányítsa-e az alaptörvény kimunkálását, vagy ez a testület legyen a színtere a politi­kai egyeztetésnek. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke leszögezte: az új alkotmány­nak biztosítania kell a bírói hata­lom nagymértékű elkülönülését a másik két hatalmi ágtól. Vitába szállt azon véleményekkel, misze­rint az Alkotmánybíróságnak fog­lalkoznia kell alapjogi bíráskodá­sokkal. Szerinte nem indokolt a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtható felülvizsgálati kérelem fölé még egy fellebbezési szintet beépíteni. Hack Péter, az Országgyűlés al­kotmányügyi bizottságának elnöke szerint az a jó alkotmány, amely egyfelől biztosítja a jogrendszer sta­bilitását, másfelől megteremteni az alaptörvény garanciáját. Hack kije­lentette: megfelelő szabályozás kell, hogy a mindenkori végrehajtó hata­lom ne formálhassa saját képére az alaptörvényt. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kijelentette: az ügyészség évek óta keresi helyét a hazai jogrendben. A jelenlegi kormánykoalíció sem egy­séges ebben a kérdésben, a szabad- demokraták — a bírói függetlenség erősítésével párhuzamosan — kívá­natosnak tartanák, ha az ügyészség munkáját a kormány, pontosabban az igazságügy-miniszter felügyelné. A szocialista program viszont nem támogatja ezt a megoldást. Vastagh Pál igazságügy-minisz­ter zárszavában az alkotmányozás szakmai-politikai nyitányának ne­vezte a tanácskozást. Hangsúlyoz­ta: mind a parlamenti pártok, mind a tudományos élet egyetért abban, hogy új alaptörvényre van szükség, csak az időpontról és az alkotmá­nyozás menetéről oszlanak meg a vélemények. Vastagh szerint Ma­gyarország fejlődésében lezárult egy szakasz, hazánk végérvényesen megérkezett az alkotmányos de­mokráciák közé. A majdani új alkot­mánynak tehát a jogállami fejlődés összegzésének kell lennie. „KOMMENTÁR Bűvös harminc Görömbölyi László Nem eseménytelen, de ami a politikát il­leti, mégiscsak csendes hétvégét tudha­tunk magunk mögött. A nagy szenzáció a halálos áldozatot és sebesülteket követe­lő budapesti lövöldözés, ám a rendőrségi tájékoztató hallatán kissé megnyugszik(f) az állampolgár: a feltevések szerint „csak" ukrán maffiózók egymás közti leszámolá­sáról van szó - a hazai alvilág (egyelőre?) itt még nem tart. A Fidesz kritikus elemzést ígért a kormány száz napjáról, az MDF tisztújításra ké­szült, Kuncze Cábor pedig csiszolódás- ként értékelte az utóbbi hetek koalíciós összezördüléseit. Horn Gyula a rádióban nyilatkozott, mindannyiunk számára fon­tos kérdésekről. Arról például, hogy a villany és a gázára valószínűleg „csak" harminc százalék kö­rüli mértékben emelkedik, pedig indokolt lenne akár a százszázalékos emelés is. Vi­szont a társadalom teherbíróképessége... íme, az új kormány szociális érzékenysé­gének egyértelmű megnyilvánulása - mondhatnánk e kijelentés hallatán, ha­csak nem jut eszünkbe néhány más, ez­zel összefüggésbe hozható kijelentés is. Például a privatizálás előtt álló energia- szektor vezetőinek nyilatkozatai, amelyek szerint elodázhatatlan az ágazatot rentá­bilissá tevő, sokszorosan elhalasztott díj­növelés. Ezt a miniszterelnök sem vitatja, csak hát a teherbíróképesség... Az ellentmondásnak két feloldása is lehet­séges. Az egyik: a harminc százalék vi­szonylag tartós állapotot jelez - ami szá­munkra ugyan viszonylag jó hír, a priva­tizáció szempontjából azonban nem. Ko­moly befektető ugyanis nem áldoz olyan üzletre, amelynek nyereségessége bi­zonytalan távlatokba vész, s ahol ráadá­sul a gazdasági szempontok szociális megfontolásokkal keverednek. Miután a kormányprogram kimondottan a privati­zációs piacképességhez igazodó árak ki­alakításáról beszél - ebben a megoldás­ban aligha reménykedhetünk. Igaz, van a kormányprogramnak egy má­sik kitétele is: a jelentős áremelést foko­zatosan kell végrehajtani. Talán erről le­het szó - most harminc százalék, aztán nem sokára megint harminc, meg majd még egyszer húsz vagy harminc. S bármilyen kellemetlen, be kell látnunk, más út nincs. De legyünk optimisták: ha most csak azért harminc, mert ennyit bír a társadalom, akkora következőnél, meg az azt követőnél már nyilván többet bí­runk. Akkor viszont azt nem értem, miért mondja a pénzügyminiszter, hogy a kö­zeljövőben ne várjuk anyagi helyzetünk érezhető javulását? Miskolc Nagydíj Rali Nyolc év után ismét raliversenyt rendeztek megyénkben. (Részletes beszámólónk a 11. oldalon.) Fotók: Farkas Maya •i

Next

/
Thumbnails
Contents