Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-29 / 230. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép ~ 1994» Szeptember 29-, Csütörtök „NOTESZ Bizonyítsa! Feczkó János Miközben a központi ügyfélszolgálati iroda dolgozóihoz ömlik a panaszáradat a vitatott telefonszámlák ügyében, a terü­letgazdáitól a telefonkalózoknak nem kell igazán félniük - olvasom a Magyar Táv­közlési Részvénytársaság lapjában, a Te- lefontosban. Illusztrációként nyitva felej­tett kapcsolószekrények fotóit közük, s a szerző felteszi a kérdést: vajon hány szám­lapanasz hátterét világítanák meg a gya­nús leágazások, az egyéni barkácsolást sejtető vezetékek? Ugyancsak a Telefon- tosban csodálkoztam rá a hírre: a vezető beosztású férfi elismeri, hogy a beadott számlapanaszok fele jogos. Tehát a Matáv is elismeri - merengek el - hogy nem mindig az előfizető készülé­kében van a hiba. Ebben az esetben vi­szont azt nem értem, miért siránkoznak is­merőseim, ismeretlen olvasóink: haszta­lan reklamáltak több ízben is, számlapa­naszukat elutasították. Pedig esküdni mer­nének, hogy tőlük senki nem hívogatott olyan „nyögdösős" számokat, amelyek percenként száznyolcvan forinttal dobják meg a havi díjat... Kétségtelen tehát - vé­lekednek - hogy vagy manipulál valaki a vonalukkal, vagy rosszul számlál a köz­pont. Nos, ez utóbbi variáció szinte kizárt, az elsőben azonban lehet valami. Mert aligha valószínű, hogy éppen Borsod az a megye, ahol a legkevesebb a vonaltolvaj, illetve a rosszul zárt kapcsolószekrény. Vagy mégis ez lenne a helyzet? Hiszen a Miskolcon beadott számlapanaszoknak csupán egy tizedét írják jóvá az előfizető javára. Szemben a fent említett ötven szá­zalékkal... Az ügyfél pedig tehetetlen, s ha nem tudja bizonyítani, nem ő locsogott naphosszat, fizetnie kell. Magyarországon ugyanis egyelőre az a furcsa helyzet áll fenn, hogy nem a szolgáltatónak kell bi­zonyítania az igazát, hanem a szolgálta­tását igénybe vevőnek némaságát. Ho­gyan? Ez már az ő gondja. Stomás világnap Miskolc (ÉM) - Stomás világnap lesz vasárnap. A vastag- és végbélrákban szenvedő, műtött miskolci betegek azt üzenik ebből az alkalomból sorstársaik­nak, hogy keressék fel őket: a közösség gyógyító ereje ugyanis semmivel sem ha­sonlítható össze. Manapság az emésztőszervi megbetegedések között a leggyakoribb a vastag- és végbélrák. A miskolci Semmelweis Kórház 1990 márciu­sában hozta létre a proctológiai szakambulan­ciát, ahol azóta évente 400-500 beteg jelentke­zik valamilyen panasszal. Közülük átlagban húsz betegnél igazolódik be a daganatos elvál­tozás gyanúja. Ennek a betegségnek az egyet­len gyógymódja a műtét. A béldaganatnak igazán korai jelei nincse­nek, tünetei eleinte bizonytalanok, múlóak, ezért az emberek általában jelentéktelennek vélik. Ily módon aztán hónapok is eltelnek, míg a betegek orvoshoz fordulnak. A leggyako­ribb kezdeti tünetek egyébként a vérzés, a fáj­dalom, a váladékozás, a hasmenés és a székre­kedés váltakozása. A késői felismerés miatt a betegek közül so­kan előrehaladott stádiumban kerülnek mű­tétre, ezért csak 40 százalékos 5 éves túlélést tudnak regisztrálni. A vastag- és végbélrák se­bészi kezelésének eredményei az elmúlt évti­zedekben lényegesen nem javultak. A tumor magassági elhelyezkedése szabja meg a műtét kivitelezését. Sok beteg esetében stomát ké­peznek (művi végbélnyílás a hasfalon). Az ilyen műtéten átesett betegek a stomaviselók. Rehabilitációjuk már a kórházban megkez­dődik és a stomaterápiás gondozóban folytató­dik. Ez a gondozó a Semmelweis Kórház ren­delőintézetében működik, hétfőtől péntekig 10 és 12 óra között. A beteg társadalmi rehabilitációjának fon­tos állomása az ILCO klub. A Semmelweis Kórházban 1992 májusában alakult meg 25 fővel az Erzsébet ILCO klub és ma már 140 tagja van. Minden hónap első keddjén 13 óra­kor találkoznak a kórházi kápolnában. Október 2-a: stomás világnap. Az Erzsébet ILCO klub tagjai ebből az alkalomból üzenik még ismeretlen sorstársaiknak, hogy keressék meg őket, a közösség gyógyító ereje semmivel össze nem hasonlítható. Az egészségesekhez is szólnak: ne sajnálják a fáradságot, a legkisebb gyanú esetén, vagy csak megnyugtatáskép­pen, keressék fel a rendelőintézet proctológiai szakambulanciáját, amely hétfőn és szerdán 14 és 17 óra között végzi el a vizsgálatokat. A rendelési idő rövidsége miatt délelőtt 10 és 12 óra között a 363-333/1261-es telefonszámon le­het előjegyzést kérni. Már ébredezik az alvó város Antal László szerint térségi központ is lehetne Putnokból M. Szabó Zsuzsa Putnok (ÉM) - Putnokon az el­telt négy évben sikerült megte­remteni annak alapjait, hogy az alvó város felébredjen, s betölt­se kisvárosi funkcióit - összegzi a most véget érő önkormányza­ti ciklus tapasztalatait a tiszté­ről leköszönő polgármester, An­tal László. □ Honnan indultak és hová jutottak el a polgármesterré választása óta eltelt időszakban? • Putnok háttérbe szorult. Váro­sunk térségi, meghatározó szerepét elvesztette, infrastruktúráját te­kintve alvó állapotba került. A lekö­szönő tanácstól 45 millió forintos hi­ányt örököltünk, arait ki kellett gaz­dálkodnunk. Mint 40 évig építészet­tel foglalkozó embernek, és régi, lo­kálpatrióta putnokinak, nekem már jelöltként is volt koncepcióm a várost illetően. Ezt röviden így fo­galmazhatnám meg: megfelelni a kisvárosi funkcióknak; ebbe az irányba indultunk el. □ Mi vált valóra az elképzelésekből? • Áttekintettük a város intézmény- hálózatát. A Gamesz nevű ellátó szervezetet megszüntettük, az in­tézményeket önállósítottuk. Mivel úgy ítéltük, nem tudjuk fenntarta­ni, a gimnázium és szakközépisko­lát, valamint a szociális foglalkozta­tót visszaadtuk a megyének. □ Az önkormányzatok - tapaszta­lataim szerint - leginkább a gáz és a telefon bevezetésével dicsekszenek... • Örömmel mondhatom, mi is. Ta­valy ősztől már a putnokiak és gáz­zal fűthetnek. Mégpedig: meglepő­en olcsón. Családonként ugyan 40 ezer forintot fizettek be a polgárok, de az áfa-visszatérítés és a kommu­nális adó elengedése miatt végül is 24 ezer forintba került a bevezetés. A megye 14 városa közül egyedül nálunk van kézikapcsolásos telefon- hálózat. De jó hír, hogy a november közepétől már Putnok is közvetle­nül tárcsázható. A vízhálózatunk nagyjából rendben van, két utcában a bányával közösen alakítjuk át az összebarkácsolt hálózatot. A csator­názottság 53 százalékos, holott tu­dott dolog: a víztisztító mű az összes putnoki fogyasztó szennyvizét ké­pes lenne fogadni. □ Nagy híre volt átadásakor a put­noki fogászati rendelőnek... • Állítom, hogy a miénk a megye legszebb fogorvosi rendelője, ahol három orvos fogadja immár méltó körülmények között a betegeket. Hat háziorvosi körzetünk van, ami egy nyolcezres kisvárosnak megfe­A leköszönő polgármester lelő. Akad köztük szakorvos is, így nem kell minden esetben más településre utazni a betegnek. □ Mekkora a munkanélküliség, mennyit fordítanak segélyezésre? • Úgy 20-25 százalékos, főként a ci­gányság körében. Lakóinknak ed­dig is döntően Ózd és Barcika adott munkát - szerencse, hogy ez utóbbi helyen még nem zárult be előttük minden kapu. Költségvetésünk a ciklus alatt évente 320-340 millió forint között volt, segélyekre évente 25-30 miihót fordítottunk, ami ter­mészetesen kevés. □ Ha már a pénznél tartunk: milyen arányú a fejlesztésre és az intézmé­nyekre költött felhasználás? • Az intézmények a költségvetés 75 százalékát emésztik fel, a többi fej­lesztésre megy. Vettünk fel termé­szetesen hiteleket, de azt is mind beruházásokra, nem arra, hogy fel­éljük. Itt említem meg az épülő sze­retetotthont. Sokan szemünkre ve­tik, hogy lényegesen többe kerül mint terveztük, 30-35 millió forint­ba. Én azt mondom, a rövidesen be­fejeződő beruházás a ciklus koroná­ja: olyan mint egy szanatórium. Na­gyon nagy szükség volt rá, ez majd bebizonyosodik. □ Kudarcok? Fotó: Farkas Maya • Nem öröm, hogy nem sikerült hasznosítani a Serényi kastélyt, s hogy a VÁM vendéglő épületkomp­lexuma két éve üresen áll. Az Erdé­lyi utca megnyitása is elmaradt, ami többek között akadályozza, hogy a sportcsarnokot a főúttól megközelíthessük. □ Hogyan képzeli Putnok jövőjét? ® Kisvárosként, és térségi központ­ként. Ehhez gazdasági fejlődés kel­lene, munkahelyek, vállalkozók, tő­ke. Én úgy képzelem, hogy kistérsé­gi és határon túli szerveződések megoldják majd ezt. A Pro Natura Kft. készített egy kistérségi prog­ramtervet, amelyben a tíz környező település alkotta szövetség fejlesz­tési lehetőségeit fogalmazza meg, erre az Országos Foglalkoztatás Fejlesztési Alapnál pályázunk pénzt. De teszünk - mint eddig is - a helyi üzemek megerősödéséért, hiszen ez munkahelyek megóvását jelenti. Elindul a következő választáson? • Sajnos, már a 69. évemet tapo­som, s ha nem is fáraszt amit csiná­lok, négy év felelősségét nem válla­lom, a kötött hivatali munka már sok lenne. Kár, hogy nem vagyok tíz évvel fiatalabb, mert nincs szebb a közigazgatásnál. Igen nagy ár az expo lemondásáért Miskolc (ÉM) - Szappanos Ist­ván, a Keresztény Szakszerve­zetek B.-A.-Z. Megyei Szerveze­tének elnöke levélben tiltako­zott Gál Zoltánnál, a parlament elnökénél és a Tisztelt Háznál azért, mert a kormány nem akarja az expót. A levélíró leszögezi: a kormány ex­póval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvélemé­nyét. Szerinte a lakosság jelentős része helytelennek tartja a döntést, ezt ékesen bizonyítja, hogy tudomá­sa szerint több tízezren írták alá azt az ívet, amely népszavazásra szólít a világkiállításért. A megyei elnökség nevében fo­galmazott levél a továbbiakban ar­ról szól, mit jelent az expo egy or­szágnak. ,A világ előtti kitárulko­zás - amelyet az 1996-os világkiállí­tás jelentene - ritkán adatik meg egy nemzet életében” - olvasható az írásban; amelyben az az érv is meg­fogalmazódik: morális problémák vannak a lemondás hátterében. Szappanos szerint az expóból lehet politikai vagy gazdasági ügyet kre­álni, de az ismert magyarázatokkal, hogy nincs rá pénz, „nem lenne sza­bad félúton hátraarcot vezényelni”. Erre ugyanis nincsenek elfogadható érvek a levélíró szerint. A megyei elnökség megállapítot­ta, hogy olyan koncepciós döntést hozott a kormány expo-ügyben, amellyel kész helyzet elé állítja a T. Házat. Nemcsak megsértették az expo-törvényt, hanem úgy tüntetik fel, mintha még lenne döntési lehe­tősége ez ügyben a parlamentnek. A kormány csak a nagy kiadásokat emlegeti, nem ad korrekt adatokat - állítja Szappanos István -, ezért „a lemondásért is drága árat kell fi­zetnünk...”. A megyei keresztény szakszerve­zetek szövetsége úgy ítéli meg, a vi­lágkiállítással kapcsolatban nem párt-alapokon, hanem a választó- polgárok véleményének ismerete és saját lelkiismeretük szerint kell szavazniuk a képviselőknek. Bár megyénk nem lett volna az expo központja, így is tetemes anyagi veszteséget okoz az esetleges elma­radása - folytatja a levélíró -, mert nem teremtődnek meg azok a mun­kahelyek, amelyek enyhíthetnék legsúlyosabb gondunkat, a munka- nélküliséget. Az 1100 éves honfog­lalással együtt kellene tartamúik, ünnepelnünk a világkiállítást - szö­gezi le levele végén az elnök. * A kormány expo-ügyben készült előterjesztését a napokban kapták meg a parlamenti képviselők. Érte­süléseink szerint a jövő héten kez­dődik meg az általános vita arról: a képviselőház lemondja-e a világki­állítást, vagy sem. A tervek szerint a térség legjobb borait mutatnák be a Tokaj és Eger által közösen szervezett borvilágkiállításon. Ha nem lenne expo, akkor is sze­retnék megtartani a rendezvényt. Fotó: Fojtán László Holnap... Az évszázad beruházásáról dön­tenek holnap. Encs, Sárospatak, Sátoraljaújhely és Szerencs, vala­mint a velük szomszédos települé­sek, összesen százan fogtak össze a nagy gázprogram megvalósítása ér­dekében. Megalapították a Zemp- lén-Abaáj Gáz Rt.-t és pályázatot ír­tak ki a beruházás megvalósításá­ra. A nagy munka hétmilliárd (!) fo­rintba kerül. Ez lesz a térségben az évszázad legnagyobb beruházása — állítják az illetékesek. Természete­sen a vállalkozók körében is nagyon nagy az érdeklődés. Hatvan pályázó mintegy 200 pályázatot nyújtott be a régiók szerint megosztott gáz­program megvalósítására. Adatai­kat számítógépbe táplálták, s a részrehajlás nélkül dolgozó rend­szer kinyomtatta az általa legjobb­nak ítélt tíz pályázó adatait. Most már az igazgatótanács dolga lesz, hogy közülük a legjobbakat kivá­lassza. A döntés a tervek szerint pénteken délután születik meg Sze­rencsen az igazgatótanács három órakor kezdődő ülésén. A távhőszolgáltatás díjait meg­határozó rendelet módosításával kezdi munkáját pénteken a kazinc­barcikai önkormányzati képviselő- testület. Az előterjesztés szerint „a központi áremelésből adódó száza­lékos mértékkel, annak hatályba lé­pésétől automatikusan növelheti az érvényes távhőszolgáltatás díjtéte­leit” a helyi, önkormányzati tulaj­donban lévő hőszolgáltató vállalat. Ha ezt a javaslatot elfogadja a kép­viselő-testület, úgy az energiaárak emeléséből adódó terheket áthárít­hatják a fogyasztókra. Egyesülnek Miskolc (ÉM) - Egyesületet alakí­tanak a térségünkben élő gégemű- tött betegek. Alakuló ülésüket - a vezetőségvá­lasztást és a programegyeztetést - szeptember 30-án, pénteken fél 10- kor tartják a megyei kórház fül-orr- gégészeti osztályán. Szakács Gábor osztályvezető főorvos várja az érin­tetteket és érdeklődőket. Ötvenhatosoknak Miskolc (ÉM) - Az ’56-os Szövetség megyei elnöksége rendkívüli tag­gyűlést szervez október 6-án dél­előtt 10 órára Miskolcon, a KDNP klubhelyiségében (Városház tér 7.). Az elnökség nemcsak szövetség tag- jait, hanem pártoló tagjait is várja a rendezvényre. Idő a kedvezményre Miskolc (ÉM) - A miskolci képvise­lő-testület rendelet® értelmében aki szeptember 30-a és december 15-e között egy összegben kifizeti önkor­mányzattól vásárolt lakásának vé­telárhátralékát, annak a tartozás felét elengedik. Vonatkozik ez azokra is, akik most kötnek szerződést az INKÖZ Irodá­val, és készpénzzel akarják kifizetni lakásukat - nekik is a kötelezően befizetendő 10 százalék feletti rész felét engedik el. Az adásvételt lebonyolító INKÖZ Irodában megtudtuk, hogy az ér­deklődők október 3-ától kereshetik fel az irodát. Kapkodni fölösleges, hiszen a hasonló tavaszi - kétszer ötnapos - akcióval szemben most két és fél hónap áll a lakástulajdo­nosok rendelkezésére. Reformkenyér Szendrő (ÉM) - Teljes őrlésű, hely­ben őrölt biogabonából süt kenyeret e hónap elejétől Szendrőben egy magyar és német fiatalokból álló társaság. Titkos német receptúra alapján négyféle kenyeret állítanak elő. A búzaszemmel, szezámmag- gal, napraforgómaggal dúsított, bio­lógiai kelesztővel készített pékárut egyelőre Miskolcon, Kazincbarci­kán, Tiszaújvárosban árusítják na­gyobb élelmiszer-áruházakban, ám hamarosan megjelennek vele Deb­recenben és Budapesten is. Nyír­egyházi terapeuták daganatos bete­gek étrendjébe szeretnék iktatni a teljes értékű kenyeret, annyi módo­sítással, hogy az desztillált vízzel, só nélkül készülne. Ennek a külön­legességnek az előállítására is vál­lalkozik a kft., amennyiben na­gyobb, legalább egy „dagasztónyi” igény lesz rá. A-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents