Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-26 / 227. szám
6 A Itt-Hon 1994. Szeptember 27., Kedd TÁJÉKOZTATJUK Kedves Olvasóinkat, hogy 1994. szeptember l-jétöl az alábbi helyeken vásárolhatják meg - nem előfizetőink / az ESZAK'MAGMORSZÁG című napilapot: SZIKSZÓ 4222 sz. ABC Pázmány P. tér 2. ABC Apponyi A. u. 1. PARK Étterem Élelmiszerboltja Kassai út 15. ' 4x4 BT. Élelmiszerboltja Bolt út 22. ATI KFT. Csemege Boltja Rákóczi út 24. II. Rákóczi Ferenc Kórház-Rendelőintézet Kassai út 45-49ENCS 1101 sz. ABC Petőfi út 55-59. Abaúj Áruház Petőfi út 71-73. FORRÓ Dudás Ferenc Magánkereskedő, Iskola út 1. GÖNC 2. sz. ABC Kossuth út 65. VIZSOLY 43. sz. Önkiszolgáló Bolt Szent János út 177. ALSÓVADÁSZ MÁRKA ABC Fő út 46. ABAÚJSZÁNTÓ 1. sz. ABC Jászai tér 8. *55368/2H* 2. születésnapján szívből köszöntjük és sok boldogságot 1 kívánunk neki. Németh nagyapa és nagyika. NÉMETH ALEXANDRÁT (legdrágább unokánkat) Forrón KIVONAT _________________ Szikszó Város Önkormányzati Képviselő-testületének ________________ 1 994. szeptember 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Szikszó Város Képviselő-testülete 1994. szeptember 22-i ülésén 10 igen szavazattal, 1 ellenszavazat mellett meghozta 2972/1994/IX.22./- 51. K.T.sz. HATÁROZAT-ot. Az 1994. szeptember 4-én tartott hivatalos tanévnyitó ünnepséget követően a sportcsarnok megtekintésekor Panyik József polgár- mester és Kaposi Zoltán képviselő között történtek kapcsán indított magánvádas eljárás jogerős befejezéséig a polgármester és a képviselő közötti ügyben a képviselő-testület nem kíván állást foglalni, azonban az ügy kapcsán Kaposi Zoltán képviselő által kezdeményezett média-kampányban a rendelkezésre álló tények alapján az alábbiakban határoz: I. A sportcsarnok megtekintése nem a hivatalos tanévnyitó ünnepség része volt, miután a hivatalos rendezvény előzetesen meghatározott időpontok között zajlott, s a megtekintés abban nem szerepeit. Ezt követően az épülő sportcsarnok megtekintése mindenki számára, időbeli korlát nélkül biztosított volt. Mindebből következően azon sem a polgármester, sem a képviselő nem vehettek hivatalos személy minőségben részt. így a képviselő-testület elhatárolja magát Kaposi Zoltánnak a megyei és országos médiákban megjelentetett azon kijelentésétől, miszerint a sportcsamoki vizit alkalmával Panyik József vele szemben hivatalos személy minőségben lépett fel. III. A képviselő-testület elítéli Kaposi Zoltán által az ügy kapcsán a médiákban a polgármester fizetésemelésének, illetve összegszerűségének nyilvánosságra hozatalát, mivel ez alkalmas volt arra, hogy a szegényebb néprétegekben ellenszenvet váltson ki a polgármester irányában. A képviselő-testület ezért szükségesnek tartja és felkéri Kaposi Zoltánt saját jövedelmi viszonyainak összegszerű nyilvánosságra hozatalára, mert ez lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok összehasonlítást tehessenek és valós képet nyerjenek. II A képviselő-testület etikátlannak tekinti Kaposi Zoltán képviselő által a médiákban kezdeményezett, a hivatalos kampányidőszakot megelőző - a közte és Panyik József közötti ügy kapcsán - a polgármester lejáratására irányuló és a város és annak önkormányzata megítélését negatívan befolyásoló kinyilatkozásokat. IV. A képviselő-testület felhívja Kaposi Zoltán képviselőt, hogy mindazokat - az állítólag birtokában lévő - bizonyítékokat, melyeket még nyomozóhatóság a sportcsarnok építésével összefüggésben az általa állított visszaélésekkel és csalásokkal kapcsolatban nem tett vizsgálat tárgyává hozza a testület tudomására. A testület a birtokába jutott tények alapján az eddigieken túl megteszi a szükséges intézkedéseket. V. A képviselő-testület elrendeli ezen határozatának mindazon médiákban való nyilvános közzétételét, amelyekben Panyik Józsefés Kaposi Zoltán között 1994. szeptember 4-én történtekről híranyag jelent meg. Szikszó, 1994. szeptember 22 napján Szikszó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1994. Szeptember 27., Kedd Itt-Hon A 3 A nagyvőfély az esküvő kelléke Gombár István nagyvőfély szalagos kalapban Fotó: Laczó József Kardos Sándor Abaújszántó (EM) - Valamikori népszokásaink helyhez, tájhoz, településhez kötődtek, hiszen falvaink zárt települések voltak s csak ritka alkalmakkor, jelesebb ünnepeken rándultak át egyik faluból a másikba az emberek. Az élet legfontosabb eseményeinek: keresztelő, házasságkötés, temetés megvoltak a helyi szertartásai, amelyekben praktikus, vallásos és misztikus dolgok is fellelhetők egyszerre. Voltak olyan falvak, ahol az újszülöttet nem lehetett kivinni a szülői házból amíg meg nem keresztelték, illetve az első útja csak a templomba vezethetett. Ugyanígy a lakodalmi ceremóniához hozzátartozott a menyasszony kelengyéjének a bemutatása is, volt ahol a templomi esküvő után az ifjú pár első útja a parókiára vezetett. Más helyen fontosnak tartották a menyasszony elkötését színes szalaggal, amikor is a vőlegény pénzt szórt a gyerekek elé, hogy szabad legyen a lakodalmas házhoz vezető út. Meghatározott és fontos volt a koszorúslányok sorrendje is. A praktikum alakította azt ki, hogy minden faluban volt legalább egy híres főzőasszony, hiszen külön szakértelem kellett ahhoz, hogy nem mindennapi mennyiségű ünnepi ételt elkészítsenek. Ugyanilyen okok miatt volt jelentős a vőfélyek szerepe, akik a lakodalom menetét irányították. Az egyes fontos tisztségeket gyakorta jelezték díszes külsőségekkel is. A nagyvőfély különlegesen hímzett széles vállszalagot kapott, a sütőasszonyok erre az alkalomra hímzett kötényt Az utóbbi évtizedek urbanizációja következtében a helyi szokások lassan feledésbe mennek, de vannak dolgok, amelyek nem homályosulhatnak el, mert szükség van rájuk. Ilyen a nagyvőfély szerepe, aki a lakodalom ceremóniáját szervezi, hiszen legtöbbször legalább százon felüli vendégsereg irányítása és szórakoztatása az ő feladata. Nyár és ősz a lakodalmak időszaka. A tél közeledtével pihenni fog a nagyvőfély. Abaújszántón Gombár Istvánnal beszélgetünk, aki volt már nagyvőfély Abaújszántón, Go- lopon, Monokon,Szerencsen, Tállyán, Rátkán, Mádon, Tar- calon, Encsen, Hejcén, Korláton, Boldogkóváralján, Hatvanban, Budapesten, Debrecenben. Eddig több mint 350 lakodalmat csinált meg. -1973 óta csinálom ezt, akkor egy rokon lakodaloméban gyerekként egy kis könyvecskéből felkészültem, és ez megtetszett nekem. Ezután már gyűjteni kezdtem a verseket és legközelebb már jobban ment a dolog. Majd Hemádcécén egy öregembertől kaptam verseket, amelyeket kissé átalakítva beépítettem a magam strófáiba. Gombár Istvántól megtudhatjuk továbbá, hogy afféle szertartásmester szerepet játszik a nagyvőfély. A násznép gyülekezőjénél már ott kell lennie, és másnap reggelig helyt kell állnia. De napokkal előtte tanulmányozza a körülményeket, megismeri a családi viszonyokat, s úgy állítja össze a verseit. Mert hiszen a menyasszony búcsúztatásakor is többféle körülmény is előfordulhat, hiszen búcsúztatni kell a szülőktől, a testvérektől, esetleg a barátnőktől is. A menyasszonyos házhoz a következőképpen szokott beköszönni: „Megkérem tehát a bennlévőket hogy bocsássák be a most érkezőket hogy kössünk szoros barátságot melyben látok földi boldogságot.” Az édesanyjától így búcsúztatja a menyasszonyt: „Könnyesek szemeim mikor megfordulok kedves édesanyám most tehoz- zád szólok szeretlek szívemből, ki engemet fogantál anyai méhedből a világra hoztál.” Minden körülményre figyelni kell, főleg aira, hogy időben történjenek az események, ne legyen csúszás. Időben éljenek az állami esküvő színhelyére, a templomhoz, időben történjen a vacsora, a menyecsketánc és minden esemény. A vacsora sorrendjét a szakácsnővel is egyeztetni szokta. Minden ételhez verset mond, de ugyanúgy az italokhoz is. Egyik borköszöntő verse a következő: „Boroshordóját jó gazdánk kifúrta kancsókkal borát ide be is hozta uraim a borból sokat igyanak e lakodalmi háznál ne szomor- kodjanak.” Verselni kell a vőfélynek akkor is, ha a zenekar éppen pihen, mert szórakoztatni kell a vendégsereget, üresjárat nem lehet. Ugyancsak fontos a menyecsketánc és annak levezénylése is. Az új menyasszony bemutatásakor mondott verséből is idézünk két sort: „Táncoljon is vele mindenki egy kurtát csak le ne tapossa a cipője orrát.” A menyecsketánc után még egy utolsó kínálás következik a sültek felhozatalával. Itt is dolgozik a nagyvőfély pincérként is, mint egész nap. Ez az utolsó kínálás elhúzódik hajnalig, két óráig és ezután a nagyvőfély már elköszönhet. — HETI JEGYZET — Kosarak Priska Tibor Nem várt szerencse érkeztekor lelkesedik így az ember, miként teszi most ez az ismerős. Örömét egy kosár látványa váltja ki, mely kosár itt szerénykedik a fal oldalán szegre akasztva, megtöltve szépséges vöröshagymával, fokhagymával. Ha úgy kívánkozik, az ember csak odanyúl és kivesz belőle ezt, azt. Meg gondoskodik róla, hogy mindig töltve legyen, mert szó ami szó, helyre kis kosárka ez, szépen hozzáértően fonta meg valaki nem is rég az arra alkalmatos vesszőkből, hát most itt díszük a konyhában. Mert nehányan ma is foglalatoskodnak kosárfonással, ha nem szükségből, hát passzióból. Az ismerőst meg éppen ez érdekli: hol, ki fon kosarat, hogy adandó alkalommal felkereshesse, rábeszélhesse ismét a fonásra, kosárkészítésre, mert bizony neki nagyon is szüksége lenne az ilyesmire. A vesszőkosárra. Akár ilyenre is, minő most a konyha falán díszük, de leginkább kellene vagy kettő-három az 50 literes üveg demizsonok okán. Erős, nagy fülű kosár kellene, hogy elbírja a jókora demizsont akkor is, ha abba bor töltetik. Praktikusak, helyénvalók ezek a kosarak, mert ide-oda tehető segítségükkel az üvegballon, és megvédi azokat koccanáskor, falhoz, vagy egymáshoz ütődéskor. Valamiért eltűntek ezek a kosarak. A boltokban a jókora üvegballonok leginkább csupaszon kaphatók, vagy pedig műanyaggal befonva, de az ismerősnek nincs bizodalma ezekhez a műanyagokhoz. Különösen az árukat meglátva nincs. A vesszőkosár valahogy élőbb, jobban illik a kamrába, pincébe, különösen a mocorgó, vagy már éppen megérett, de belsőleg mindig változó borhoz. De a hagymához, dióhoz, krumplihoz, meg bármihez is. Itt, a mi megyénkben a folyók, holtágak, kiöntések mentén szinte mindenütt terem a hozzávaló fűz, sok helyütt valamikor telepítették is a vizenyős, másra amúgy sem való helyeken. A folyók mentén minden faluban él néhány ember, aki érti ezt a mesterséget, hiszen nem is rég kosárfonó-szövetkezetekbe is tömörültek. Mégis hiába keresgéljük ezeket a kosarakat, nem jutnak el az üzletekbe, vagy nem is fonják már. Kár lenne végképp eltűnniük, hiszen szépek is, jól illenek a kamrákba, konyhákba, pincékbe, présházakba, nem lenne jó hagynunk, hogy a műanyag vegye át a helyüket. Meg azért is kár lenne eltűnniük, mert ősi, szép mesterség tűnne el velük. Lehetséges persze, hogy mindettől nem is kell félnünk, talán most is szorgoskodnak kosárfonók, csak éppen ott nem találjuk termékeiket, ahol éppen keressük. De hol keressük?
