Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-26 / 227. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Szeptember 26., Hétfő _APROPÓ Csatád Dobos Klára Végre írhatok a nagy családról! Arról, amelyikben az apa botanikus, a nagypa­pa lóversenyre szaladgál, a nagymama a molyos kabátjában tartja a pénzét, a nagy­fiú az orvosi pálya felé „bukdácsol", a nagylány újságot ír, az ikrek kamaszok, a mama (valam)eddig van, a Vili meg „nagyon hülye"... Szabad a gazda ? Ki ne tudná: a tévékép­ernyőn szombatonként felbukkanó Szép családról, a Família Kft.-ről vetem papír­ra e sorokat. S hogy mi az apropói Meg­értük a 150. adását. Az elmúlt szombaton. Nem mintha külön-külön minden epizód nem érne meg egy apropót, de hát... nem ér meg! Most viszont igen. Végre elmond­hatom, hogy szeretem Szépéket, a felvál­lalt hülyeséget, a blőd ötleteket, a Játékot. Igen, direkte nagybetűvel. Mert itt játsza­nak a szereplők. (Néha túl, különösen Szépné, de ez minden jobb családban elő­fordul.) Ebben a sorozatban nincs - ko­moly-politika, pedig Szépék is itt és most rugaszkodnak el az élettől (melyik ABC- tulajdonosnak jutna eszébe például azt mondani a kisnyugdíjas néninek, hogy ne fizessen, mert ő a hónapban a tizenhato­dik vevő...) Nem szeretnék összehasonlításokat ten­ni a többi sorozattal, de nem hagyhatom szó nélkül a Szomszédokat. Ami ponto­san az ellenkezője a Famíliának. Túlpoli­tizált, erőltetett, didaktikus, nem játszott, hanem eljátszott-a megírt szöveg komor interpretálása. Érdekes volt, hogy annak idején egy angoltanár a Szomszédokat ja­vasolta nyelvgyakorlásra, mondván, sok benne az egyszerű mondat, könnyedén le lehet fordítani. Nem igya Família, mert az sokkal intellektuálisabb. Igen, ezt a szót használta. És valami igaza lehet... Akkor hát további sok boldog Famíliát! Persze azért nem ajánlatos minden szom­baton ott ülni a tévé előtt, mert akkor könnyen „eddig, eddig, eddig..." lehetünk ezzel a sorozattal is. TÉKA Liget Miskolc (ÉM - V.T.) - Gary Snyder sokak szerint Amerika egyik legkiválóbb költője. Iro­dalmi munkásságában kezdettől fogva kutatja a tradicionális népek szerepét a természet vi­lágában, a bioregionális elmélet eszközeivel. Mi az a biorégió? Többet jelent, mint a földraj­zi vagy biológiai értelemben vett környezet, ezt a tudományt a kultúra, az ember is érdek­li: nemcsak a hely természeti adottságai, ha­nem a helyi „psziché” tanulmányozója is. A környezetvédő mozgalmak olyan új, kreatív ága, amely úgy igyekszik feltárni egy adott te­rület ökológiai jellemzőit, ahogy azt a benn- szülöttség a maga sajátos, mindennapi életé­ben ismeri. A bioregionalizmus úgy beszél a dolgok természetes (ős)állapotáról, hogy köz­ben fogékony a hely szelleme iránt, elemzi a kultúra hordozóit. Az emberiség bámulatosan alkalmazkodott azokhoz a helyekhez, ahová betelepült. Ennek az alkalmazkodóképességnek a vizsgálata je­lenti a bioregionális kutatások első szintjét. A második szint az „alkalmazkodás alkalmazá­sa”: hogyan tehetjük például ehetővé a fa kér­gét, hogyan használjuk építőanyagként, közle­kedési eszközként, gyógyszerként, dísztárgy­ként stb., és mindeközben hogyan kell úgy da­lolni, táncolni, hogy minden tevékenység „si­keres” lehessen. A harmadik szinten cserélőd­nek ki az egyes régiók folklór-motívumai, amit a globális internacionalizmus fenntartásaként definiálnak. A dal, a tánc, a rituálé, a mítosz egyre több átfedést tartalmaz, s amire egyes csoport nem féltékeny, képes megosztani a másikkal, arra előbb-utóbb a közös értelmen való osztozás lesz a jellemző. A népvándorlás, a területek lerohanása, meghódítása, a gyar­matosítás jelöli a negyedik szintet. A régi né­peket újak veszik körül, aztán őket ismét újak: tömérdek konfliktus, szüntelen hábo­rúskodás... Gary Snyder szerint a békés együttműkö­dés lehetséges, ha az őslakókat „háborgató” népek felismerik a földhöz fűző közös érdeket. A bioregionális felfogás egyik alaptétele, hogy hiába különbözik a nyelv, a vallás, a kultúra, fel kell ismerni ezt a közös kiindulópontot. Utópikusnak hangzik, de én szeretem az utó­piákat. Indiában is van olyan etnikai sokféle­ség, mint a Közel-Keleten, a nyugalom szem­pontjából mégis összehasonlíthatatlanok. A kömyezetfilozófús amerikai költővel készített interjú a Ligetben, az egyetlen honi irodalmi és ökológiai folyóirat szeptemberi számában olvasható. Doktor, doktorabb, legdoktorabb... A jogászok doktori címe hagyományosan csak a végzettségre utal. Tudo­mányos fokozatot kizárólag a doktoranduszképzés keretében megszerzett doktor (PhD) jelent. Á képzésben természetesen a jogi doktorok is részt vehetnek... Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - A felsőokta­tási törvényben rögzítették a doktoranduszképzés, a doktori fokozat megszerzésének új le­hetőségét. Régebben is adomá­nyozhatott az egyetem „dok- torságot”, a doktor univ. címet. Újabban viszont kizárólag az egyetemen lehet doktorit sze­rezni, ezt doktor(PhD)-ként je­lölik. Hogy miért volt szükség ennek bevezetésére, és hogyan alakul az oktatás, arról beszél­gettünk Cselényi Józseffel, a Miskolci Egyetem tudományos rektorhelyettesével. □ Tényleg olyan bonyolult volt a „doktorok világa”, hogy szükségessé vált ennyire leegyszerűsíteni? 9 Úgy gondolom, igen. Nálunk a doktor univtól volt rangosabb, tudo­mányos minősítésnek számító tudo­mányos fokozat, a kandidátusi. Ezt a tudományos minősítő bizottság adhatta. És volt a tudományok dok­tora fokozat is. Egy külföldi konfe­rencián elmeséltem ezt, egy kolléga meglepetten mondta, hogy úgy lát­szik, nálatok van doktor, doktorabb, legdoktorabb... Lényegében az új felsőoktatási törvény megszüntette a három fokozatot. ’93 szeptember után csak a megkezdett doktor univ. eljárásokat lehet folytatni, a továbbiakban ilyen címet nem lehet adni. Természetesen a megszerzett címét mindenki viselheti. □ Most tehát teljes egészében az egyetemeké a tudományos minősí­tésnek a joga... 9 Igen. A volt kandidátusi fokozat­tal egyenértékű tudományos minő­sítésként szolgáló fokozatot nevezik doktori fokozatnak, s ezt az egyete­mek adhatják. Ez a doktor (PhD), amit angolszász területről vettünk át, azt jelenti, hogy a filozófia dokto­ra. Itt a filozófia alatt nem a marxi vagy hegeli filozófia értendő, hanem a filozófiának a görög értelme, ami a tudományt jelenti. Emellett az aka­démia fenntartotta magának a jogot az akadémiai doktori cím adomá­nyozására. □ Hogyan szerezheti meg tehát vala­ki a doktori címet? 9 Megszerzése két részből tevődik össze, a doktori képzésből és a dok­tori eljár ásból. Mindenkinek, aki a doktori fokozatot meg akarja sze­rezni, részt kell vennie doktori kép­zésben. A szervezett képzés nappa­li, tehát ösztöndíjas és a levelező formában működik. Az ösztöndíjas azt jelenti, hogy a hallgató az egye­temi tanulmányai sikeres befejezé­se után hat féléven keresztül dokto­ri ösztöndíjat kap. Ez az ösztöndíj nem egy nagy összeg sajnos, de lé­nyeges, hogy a hallgatói jogviszony nem szűnik meg, így mindazok a kedvezmények megilletik, mint egy egyetemi hallgatót. Négy féléven keresztül előadásokat kell hallgat­nia, vizsgáznia kell, emellett meg kell kezdeni a tudományos kutató­munkáját, illetve néhány órát az egyetemi oktatásban is részt kell vennie, mint gyakorlatvezető. Az utolsó két félév már a kutatómun­káé. Vagyis optimális esetben há­rom év alatt doktorrá lehet a hallga­tó. De azt hiszem, ez nagyon rit­ka lesz. □ Hadd kérdezzem meg, egyáltalán milyen alapon választják ki azokat a tárgyakat, melyekből vizsgázni kell? 9 A képzés és a fokozatszerzés akk­reditált programokkal történik. Lé­tezik egy országos akkreditációs bi­zottság, ahová az egyetemeknek pá­lyázni kellett megfelelő doktori programokkal. Csak azt a doktori programot akkreditálják, amelyik­hez megvannak a megfelelő szemé­lyi feltételek: meghatározott számú tudományosan minősített ember. Egyetemünk az elsők között szerez­te meg ezeket, a bányamémöki ka­ron két ilyen programmal, a kohó- mémökin, gépészmémökin, a köz­gazdászoknál és a jogászoknál egy program van. A bölcsészeknél még nincs akkreditált program. A hall­gatók felvételi vizsgával juthatnak be. Ez a kutatási témáról való elbe­szélgetésből áll, és beszámítják a ta­nulmányi eredményeket. Tavaly szeptemberben ezren kezdtek az or­szágban, idén már csak ötszáz volt a keret. Mi az elmúlt évben hatvan­három főt vehettünk fel, az idén negyvennégyet. De ’92 február else­jén kísérleti képzést kezdtünk el, és akik abban részt vesznek, azokra is érvényesek az elfogadott feltételek. □ Úgy tudom, a PhD megszerzésé­hez kötelező két középfokú nyelvvizs­ga, illetve, hogy a hallgatók lega­lább egy félévet külföldön töltsenek. 9 Igen, a nyelvvizsgákat le kell ten­niük. Kötelezőként szerettük volna a külföldi tanulmányt is, de nem látjuk biztosítva erre az anyagi ke­retet. Ez lenne a kívánatos, de amíg nincs meg az anyagi fedezete, addig nem lehet megkövetelni. □ A hallgatókat könnyen be tudják vonni az oktatómunkába? ® Mintha fiatal oktatók volnának, azzal a különbséggel, hogy keveseb­bet oktatnak. De részt vesznek a tanszékek munkájában, segítséget kapnak disszertációjuk elkészítésé­hez, használhatják az eszközöket. A lényeg az, hogy a doktoranduszok ott éljenek a tanszéken. Minden hónapból egy este a költészetért Dinnyés József daltulajdonos miskolci előadóestjei elé Miskolc (ÉM - TOR) - Két éven át minden hónap utolsó heté­ben városunk vendégül látja Dinnyés József előadóművészt; de úgy is fogalmazhatnánk, két éven át - Bob Dinnyés - látja vendégül önálló estjein mind­azokat, akiket akár egy-egy köl­tő, akár a magyar lírának az a teljessége megérint, amelyet e két év - harminc esztendő mun­kája alapján - keretbe foglal. Az estek előzeteseként azok tartal­máról külön is szólunk majd. Most inkább arra voltunk kí­váncsiak: mit jelent városunk Dinnyés József életében?- Miskolc tulajdonképpen a harma­dik - vagy negyedik - város az éle­temben. Szegeden kívül három vá­ros van - Pécs, Debrecen és Miskolc -, amely azonnal befogadott. Mást, ennél többet: nem tudok mondani. A pályám elejére utalok természete­sen, hiszen a harminc év során számtalan helyen otthonra talál­tam már, de Miskolc volt az, aki azonnal elhelyezett valahol. Itt volt az első önálló rádióműsorom; nem csupán illusztrált interjú. Újság­cikkek jelentek meg - folyamatosan- a jelenlétemről. Tehát kíváncsiak voltaic arra: mit csinálok a város­ban. Mind a kettőben; vagy mind a háromban? Hiszen szinte önálló éle­tet élt akár Diósgyőr, akár az Egye­temváros...- Igen... Miskolc mindig azt hit­te, hogy neki van egy Egyetemváro­sa, amitől Miskolc értékesebb. Saj­nos, ez nem így van. Mert az Egye­temváros az Egyetemváros, a másik vár os pedig Miskolc. Azon belül is Dinnyés József első miskolci elő­adása szeptember 28-án, szerdán este 7 órakor a Miskolci Galéria Művész Klubjában lesz. Az előadás címe: Fénylik Magyarország (Sinka István versei és balladái) mindig az a városi rész, ahol éppen program van. Hiszen a peremkerü­letek és a földrajzilag hosszúkás te­lepülés több részén olyan intéz­mény van, ahol egy-egy jobb nép­művelő ha elkezd dolgozni, ott bi­zony van élet. A Gárdonyi Művelő­dési Ház például, amely nagyon sokszor fogadott. Itt egy irodalmi’ színpad is működött, tehát kettős volt a kötődésem. Később az Edda is innen indult. Az az Edda, akik kö­zül már csak Pataki Attilát látjuk időnként. Vagy a régi Vasas Műve­lődési Ház... De mindig intézmény­től, sőt, intézményesült népművelő­től függött, hogy hol, hogyan s mivel fogadnak. Mára Miskolc is szétfu­tott, mert sajnos, ott is elkezdődött egy olyan erjedés, amely Szegedre jellemző: hogy Miskolc nem tart meg engem, Miskolcnak én hiába adok, én nem kapok. Akkor még szó sem volt ellenzéki mozgalmakról. Elégedetlenségről szó volt. 1984—1986 között Budapesten kö­rülbelül harminc olyan lélek telepe­dett le, vagy váltott ki útlevelet, és még az országot is elhagyta, akik Budapesten ma kiváló intézmény- vezetők, megbecsült, kultúrában dolgozó szakemberek, színpadi szakemberek, vagy pedig külföldön, Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban váltak ténye­zőkké. Ha azt a sok tehetséges em­bert, akit csak az én ismeretségi kö­römből tudok, visszavihetném Mis­kolcra ezalatt a 25 hónap alatt, azt hiszem, Miskolc ráismerne önma­gára, és nemcsak a jelenlegi kiskö­zösségek eredményeit tudnánk így felmutatni, hanem a közelmúlt eredményeit is, amitől Miskolcot szeretni lehet. Hiszen nemcsak a gyárváros van ott. Sok-sok ezer em­ber is, aki vár valamire. Itt az iro­dalmi kötődés is sokkal erősebb volt. Ez a vidéke Kassa irányába mindig nyitott volt. És ha ma job­ban odafigyelnének, rájönnének: most ők az a híd, amelyről Mó rai és Cs. Szabó László Kassára gondolva írtak. Kassa most Miskolcra tevő­dött át. Erre vigyázni kellene. Talán erre is figyelmeztetni szeretném őket, amikor műsoraimmal Miskol­con járok. Pallagi-tárlat Miskolc (ÉM - GYG) - Számos olyan képzőművész: festő, szobrász, fafaragó, keramikus él ezen a tájon, akiknek a kiállításait nem szokta nagyobb hírverés sem megelőzni, sem követni. Ennek egyik oka, hogy ezek a művészek valamilyen polgá­ri pályán tevékenykedtek, s ennek következtében egyre távolabb ke­rültek az úgynevezett profi művé­szek táborától. A miskolci Tehetség- gondozó Kollégiumban (volt BÁEV munkásszálló, Selyemrét u. 1. sz.) most egy ilyen alkotó, Pallagi Ta­más állítja ki képeit. A szeptember 27-én, kedden délután 5 órakor nyí­ló kiállításon a művész olaj és akva- rell tájképeit, csendéleteit tekinthe­ti meg a közönség. Pallagi Tamás Sárospatakon végezte tanulmánya­it, a festészetet - amelyhez hosszú pedagóguspályája alatt mindvégig hű maradt - rajztanárai szerettet­ték meg vele. Képei számos hazai kiállításon való részvételük mellett eljutottak Bulgáriába, s az egykori Csehszlovákiába is. Koncertek Miskolc (ÉM) — Az elmúlt 30 év címmel Zorán-koncert lesz ma, hét­főn este 8 órától az ITC színházter­mében (Mindszent tér 1.). A Városi Sportcsarnokban pedig ma este 7 órától a P. Mobil együttes játszik. Előkészítők Miskolc (ÉM) - Rajz-, és bioló­gia-kémia előkészítőt indít általá­nos iskolásoknak a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. A rajzfoglalkozá­sokat F. Pollner Erika vezeti, az el­ső találkozót október 5-én délután 3 órakor tartják. A biológia és kémia iránt érdeklődőket először október 4-én, szintén délután 3 órakor várja Zsebesiné Berkes Ilona és Zelena Jánosné. A tanfolyamok önköltsé­gesek. Érdeklődni a 46/344-908-as telefonszámon lehet. Irodalmi dixi Miskolc (ÉM) - Az Új Bekezdés Irodalmi Szalon (Avas Kilátó Galé­ria) idei záróestjén, szeptember 27- én, kedden este 8 órától a Miskolci Dixieland Band ad konceret. Az egyesület minden pénteken délután 5-től este 7 óráig műhelybeszélgeté­seket szervez a kortárs művészetek köréből a B.-A.-Z. Megyei Pedagógi­ai és Közművelődési Intézet Széche­nyi u. 35. szám alatti helyiségében. ICC-nyelwizsgák Miskolc (ÉM) - A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat B.-A.-Z. megyei szervezete ICC nemzetközi nyelvvizsgát tart angol és német nyelvből, alap- és középfokú szin­ten. A nyelvvizsga helyszíne: TIT- székház, Miskolc, Széchenyi út 14' Jelentkezni ugyanitt lehet - mun­kanapokon reggel 8-tól délután 4 óráig - a következő határidőkig: né­met nyelvvizsgára október 5-ig, an­golra október 19-ig. A német ICC- nyelwizsga időpontja november 19., az angolé december 3. Érdeklődni a 46/354-011-es telefo­non lehet. Tanfolyamok Miskolc (ÉM) - A diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban a követ­kező tanfolyamokra várják az ér­deklődőket: mozgásművészet-balett tanfolyam (5-10 évesek számára), oktató: Bérkéné Makár Zsuzsa ba­lettmester; tini dzsessztánc (10—14 évesek számára), oktató: Somogyi Éva tánctanár; dzsessztánc közép- iskolásoknak, oktató: Bérkéné Ma­kár Zsuzsa balettmester; fogyni, csi- nosodni akaró hölgyeknek, női kon­dicionáló torna különböző időpon­tokban, vezeti: Klencsné Nagy Tün­de testnevelő tanár; callanetics tan­folyam, vezeti: Kertész Anna edzó; társastánc-tanfolyam (11-14 éve­sek számára), oktató: Somogyi Éva; karatetanfolyam (5-10 évesek szá­mára), edző: Szabó István mester; szövés, kötés-horgolás 24 órában, oktató: Korek Károlyné; „Vágjon be­le!” szabás-varrás tanfolyam 24 órá­ban, beiratkozás: szeptember 26- án, este 6 órakor, vezeti: Kottmann Dezsőné tanár; kosárfonó tanfo­lyam 25 órában, ajándékok készíté­se, pénzkereseti lehetőség, vezeti: Csatári Ernő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents