Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-20 / 222. szám
10 A SZELLEM VILÁGA ___ zz Kulturális Kitekintő : 1994« Szeptember 20., Kedd P énzhiányban Polgári László Rimaszombat (ÉM) — Azt ugyan — mint tollforgató - előzőleg is tudtam, hogy mennyire üres az iskolaügy pénztárcája, és bizony a szünidő napjaiban kevés helyen láttam karbantartókat, festőket, netán kőműveseket, akik valamit is változtattak volna az ütött-ko- pott épületek állagán, azt viszont még sohasem tapasztaltam tanévnyitó alkalmával, amit az idén. Udvariassági, majd módszertani, szakmai és szervezési kérdések mellett csaknem mindenütt szóba jött ilyen vagy olyan formában a pénz további boldogulásban betöltött szerepe is. A látottak, hallottak között ilyen is, olyan is akadt. A Rimaszombati Gimnáziumban ugyan csak 12 osztály van, de már második éve felfutóban van a 12 éves gimnázium. Az 1904-ben épült Egyesült Protestáns Gimnázium épületében viszont bőven van Genne) javítani való, főleg a nemrég távozott alapiskola emeletén. Nos, erre nincs elegendő pénz, igaz ugyan, hogy a folyosókat és tantermeket egy ésszerű megegyezés alapján a Szolgáltató Szakmunkásképző diákjai festik, és csak a festéket vásárolja az iskola. Az iskolai hangosbemondón keresztül is hírül adták, a megjelent szülők figyelmét pedig hangsúlyosan felhívták arra, hogy az iskolának van egy bankszámlája az Általános Hitelbankban. Ami ennél is meglepőbb volt, hogy minden tanteremben a táblára került a bankszámla pontos megnevezése és az a számsor is, mely már második éve várja az adakozó kedvű szülőket. A járási székhely Srobár utcai magyar tanítási nyelvű alapiskolájában kedves kis ünnepséggel kapcsolatban jött szóba az iskola pénzügyi támogatása. A 85 éves nyugalmazott pedagógus, Pásztor Mária ismét eljött a tanévnyitóra. Miután szívélyesen üdvözölték, 450 gyerek nevében mondtak neki köszönetét azért a nemes gesztusért, amit még az elmúlt iskolai évben tett. Mária néni egy tízezer koronás betétkönyvet ajándékozott az iskolának azzal a kikötéssel, hogy ennek éves kamatját mindig a hetedikes illetve nyolcadikos tanulók megsegítésére fordítsák. Főleg olyan diákokról van szó, akik a létminimum határán élő családokból kerülnek ki. A Kereskedelmi Akadémián ugyan az elmúlt iskolai évben tértek át a gázfűtésre, keserű szájízzel emlegették, hogy az októberben kezdődő fűtési időszakra már egy fillérjük sem maradt. De nem csak erre, másra sem futja (berendezésre, modernizálásra, a diákok szabadidő-tevékenységének, vagy ne adj' isten, anyagi motiválásának előmozdítására sem. Érdekes kezdeményezés és talán gyógyír is lehet a pénzhiányra a júniusban hivatalosan is bejegyeztetett „Nyújtsd a kezed” Alapítvány. Ennek számlájára a tehetősebb szülők, vállalkozók, iskolabarátok és nem utolsósorban a pedagógusok pénzadományait várják. Már a nyitónapon is akadtak, akik a pénztárcájukba nyúltak Fej nélküli szfinxek Kairó (MTI) - Több mint kétezer éves, fej nélküli szfinxekre bukkantak a régészek nemrégiben Kairó déli részén. A most kiásott szobrok új magyarázatot adhatnak az ókori Egyiptom világának megismeréséhez. A négy szfinx ugyanúgy néz ki, mint a Khephrén fáraó halotti templománál lévő hatalmas oroszlántestű, emberfejű szobor, de sokkal kisebb annál. A mészkőből készült, mindössze hetven centiméter hosszú szobrok nagy fejtörést okoznak a régészeknek, ugyanis mindegyiknek hiányzik a feje. Senki nem tudja, hogy pontosan mikor és miért törték le őket, de az biztos, hogy szándékos cselekedetről van szó, amelyet még elkészítésük idején követtek el. A kezdeti vizsgálatok szerint a szobrocskák a ptolemaioszi kor (i.e. 300) kezdetén készültek. Ez óriási felfedezésnek számít, mert e szerint Gizát már ebben az időben is lakták. A szfinxeken kívül találtak egy szintén fej nélküli oroszlántestet is. Az oroszlán hátán láthatók a levágott fej sörényének nyomai is. A szfinx az ókori Egyiptomban a Napistent jelképezte, később a ptolemaioszi korban a temetőt őrző isten szimbóluma is lett. Elképzelhető tehát, hogy a közelben templomra és temetőre bukkannak a régészek. Pogány sírok Újkígyós (MTI) - Egy honfoglalás kori pogány asszony lovas sírját is föltárta a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze az Újkígyós határában most befejeződött ásatás során. Medgyesi Pál régész elmondta: a legérdekesebb leletanyagot egy lovas női sírban találták. Az akkori szokás szerint a megnyúzott lóbőrbe göngyölték a ló végtagcsontjait, s az egészet az állat gazdájának a lábára tették. A csontok mellett előkerültek még a lószerszámok, hajkarikák, karperecekés két nyílhegy is. A békéscsabai múzeum, készülve a honfoglalás 1100. évfordulóját ünneplő kiállításra, a nyáron kezdte meg az újkígyósi lelőhely föltárását. A falu mellett az 1970-es évek elején fedezték föl a honfoglalás kori temetőt, amelybe a mostani ásatás tanúsága szerint a X. század közepétől a XI. századig temetkeztek őseink. A régészek templomot nem találtak. A kutatást jövőre folytatják. Sziklarajzok, sámándobok, lelkek Miskolc (ÉM) - ,A kultúra szellemi rétegében elsősorban a vallási jelenségek azok, amelyek sajátosan jellemzik egy adott nép vagy népcsoport életét. Minden kultúrában megtalálható egy hagyományos hiedelem- vagy hitrendszer, amely mintegy belső programként szabályozza a mindennapok és az ünnepek rituális szokásait és cselekvéseit.” Hoppál Mihály Sámánok (Lelkek és jelképek) című, nemrégiben megjelent könyvének bevezetőjében olvashatjuk ezeket a sorokat. A könyv története jó két évtizeddel ezelőtt kezdődött. Kevéssel a szibériai sámánizmus kiváló kutatójának, Diószegi Vilmosnak a halála után, 1972-ben kérték fel a szerzőt, hogy rendezze sgjtó alá Diószegi hátrahagyott kéziratait. A könyv meg is jelent, sót több is ebben a témában, és a szerkesztő szomorúan tapasztalta, hogy eluralkodtak a „képtelen” etnográfiai publikációk. S hogy a leírások képek nélkül jelentek meg, hozzájárult ahhoz, hogy a legfurcsább téveszmék alakuljanak ki a sámánizmusról. Úgyhogy a most megjelent kötet elsösorLapp seita bálvány ban a képek nyelvén szól az olvasóhoz. Csodálatos illusztrációs anyag egészíti ki az érdekfeszítő szöveget. A könyv - ahogy a szerző úja - az eurázsiai sámánizmus történetének és lényeges ismérveinek vizuális antropológiai bemutatása. De ez a summázat nem szabad, hogy elriassza az olvasót. Hiszen nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődők számára is követhető a tartalom, izgalmasak a képek. Választ kaphatunk a kötetből egy különösen érdekes világ kérdéseire: kik is a sámánok, hogyan alakulhatott ki a törzsi népek körében a sámánizmus egysége, hogyan töltötték be a sámánok gyógyító-varázsló és a pap szerepkörét, milyen jelei voltak a kiválasztottságuknak, hogyan kapták meg tanítómesterüktől a „szent tudás” elemeit, egyáltalán mágusok voltak-e, vagy Mongol sámán ÉM-reprók csak szemfényvesztők?... Krisztus-kép a római halpiacról London (MTI) - Londonban újrakezdődött az évszázados vita, hogy ki festette a brit Nemzeti Galéria tulajdonában lévő „Krisztus sírba- tétele” című táblaképet: Michelan- gelo-e, vagy valamelyik kisebb tehetségű kortársa, nevezetesen Bac- cio Bandinelli? Michael Daley, az ArtWatch nevű, múzeumokra és galériákra felügyelő független nemzetközi testület brit elnöke, cikket írt az Ait Review magazin legközelebbi számába, és abban új bizonyítékokat felso- rakozatva Bandinelli szerzősége mellett érvel. Érveit Bandinelli munkásságának kutatására, valamint Michelangelo XVI. századi életrajzírója, Vasari korabeli megjegyzéseire, továbbá egy olyan adatra alapozta, amely a londoni Nemzeti Galéria szerint éppenséggel Michelangelo szerzőségét igazolja. Ez utóbbi egy 1500-ból származó bankszámla arról, hogy Michelangelónak pénzt fizettek a képért. Daley azonban tovább nyomozott, és kideríteni vélte, hogy Michelangelo nem szállította a festményt, sőt, vissza is fizette a pénzt. Daley ismét fölemlíti a már eddig is ismert tényeket arról, hogy a művet Michelangelo korában senki sem tulajdonította a nagy mesternek, és az első állítások az ó szerzőségéről csak a XVII. század közepén láttak napvilágot. A kép sokáig egy római halpiacon képezte egy árus asztalának lapját. A,Krisztus sírbatétele” azóta is állandó vita tárgya, hogy a Nemzeti Galéria több mint száz évvel ezelőtt, 1868-ban 2000 fontért megszerezte a táblaképet. J. C. Robinson, a korszak jeles szakértője és gyűjtője 1881-ben cikket írt a The Timesba, és már ő is azt állította, hogy a képet Bandinelli festette. Lehet, hogy a kétségek forrása maga Bandinelli. Vasari egyes utalásaiból kitűnik, hogy Bandinelli Michelangelo elkeseredett vetélytársa és utánzója volt, s miközben hízelgett neki, szívesen megfojtotta volna Michelan- gelót egy kanál vízben, mint később, a művészettörténet egy másik híres vetélkedésében Salieri Mozartot. A brit Nemzeti Galéria azonban nem enged. Október 19-én nyitja meg új tematikus kiállítását Michelangelo ifjúkori műveiből, és a „Krisztus sírbatétele” főhelyen fog szerepelni. A Nemzeti Galéria prospektusában továbbra is büszkén jelenti, hogy Michelangelo három fennmaradt táblaképe közül kettő a tulajdonában van, és ezek egyike a „Krisztus sírbatétele”. Feltehető, hogy a régi keletű vita az októberi nyitásig mái- nem oldódik meg végérvényesen, de az biztos, hogy használni fog a Trafalgar téren lévő Nemzeti Galéria látogatottságának. Csontváry-tárlat Rotterdamban Brüsszel, Rotterdam (MTI) — Stockholm után Rotterdamba érkezett Csontváry Kosztka Tivadar gyűjteményes kiállításának anyaga: a pécsi Csontváry-múzeum, valamint egyéb kiállítóhelyek és magángyűjtemények képeiből összeállított tárlatot a németalföldi városban nemrégiben Fodor Gábor kultuszminiszter és Aad Nuis holland művelődési államtitkár nyitotta meg. A megnyitón Fodor Gábor utalt rá, hogy Csontváry a maga idejében magányos, meg nem értett zseniként alkotott, és magyarországi felfedezése hosszú ideig váratott magára. A mostani európai vándor- kiállítás, így a rotterdami bemutató is hozzásegíthez ahhoz, hogy a századfordulón élt magyar művész alkotásai az európai és egyetemes kultúrában is megjelepjennek, és annak szerves részévé váljanak. A rotterdami Csontváry-kiállítás november 10-ig fogad látogatókat. • V:A Drága rajzfilm Kecskemét, Párizs (MTI) — A majmok kastélya című nemzetközi koprodukcióban készülő, egész estés magyar rajzfilmet több mint 80 millió forint értékű (4 millió frank) támogatásban részesíti az Euri- mages, az Európa Tanács filmeket támogató pénzalapja. A film teljes költségvetése 760 millió forint, így valószínűleg Európa eddigi legdrágább rajzfilmje fesz. A történetben egy természeti katasztrófa következtében a majmok az emberi civilizációhoz hasonló társadalmat hoznak létre. Az alkotás egy fiatal és naiv állatnak a majom-társadalomba való beilleszkedéséről szól. A majmok kastélya képi világának kialakításában a Kecskemétfilm két rendezője, Nagy Lajos és a Balázs Béla-díjas Szilágyi Varga Zoltán vesz részt. Az előmunkálatok Párizsban, a rajzok és a felvételek a Kecskeméti Animációs Stúdióban készülnek. Keleti szőnyegek Pécs (MTI) - Kelet híres szőnyegeiből nyűt kiállítás Pécsett Csontváry külföldet járó képeinek bemutató- termeiben. A Baranya megyei múzeumok gazdag keleti szőnyeggyúj- teményének legszebb darabjaiból rendezett kiállítás a tizenhatodik századtól napjainkig szemlélteti a Közel- és Közép-Kelet vüághírű szőnyegszövő műhelyeinek munkáit. A legrégebbi darab egy anatóliai szőnyeg, de kiállítottak még afgán, iráni, kaukázusi, török, turkesztáni, türkmén mestermunkákat is. A pécsi Csontváry Múzeumban október közepéig láthatók a baranyai múzeumok legszebb és legértékesebb keleti szőnyegei. Magyar bronzkor Párizs (MTI) - Magyar bronzkori kiállítás látható egészen december elejéig Franciaországban, Saint- Germain-en-Laye-ben. A franciamagyar kulturális együttműködés keretében létrejött bemutató megrendezését a mont-beuvray-i Európai Régészeti Központ támogatása tette lehetővé. A kiállításon mintegy kilencszáz tárgy látható a Budapesti Tudományegyetem Régészeti Tanszéke és a Nemzeti Múzeum szakembereinek munkáját dicsérve. A magyar kutatók feltárásainak eredményeként előkerült tárgyak az i.e. 1900-1400 között az Alföldön élt népesség életét mutatják be. A tárlókban korabeli fából és csontból készült szerszámok, agyagedények, fegyverek és ékszerek adnak számot a bronzkori emberek életéről: mindennapi tevékenységükről, temetkezési szokásaikról és hitéletükről. A kiállítás a budapesti, szolnoki, debreceni, dunaújvárosi, százhalombattai, szekszárdi, nagykőrösi, ceglédi és aszódi múzeumok kincseit vonultatja fel. Senki földje » Portugália (MTI) - Jeles András Senki földje című filmje nyerte a Filmklubok Nemzetközi Szövetségének díját a portugáliai Figuera da Éozban szeptember 1-11. között rendezett nemzetközi filmfesztiválon. A díjnyertes alkotást a külföldi közönség a Párizsi Magyar Intézetben szeptember 25-én kezdődő film- bemutató keretében, és Sao Pauló- ban az október 21. és november 4.. között rendezendő nemzetközi film- fesztivál magyar filmnapjain tekintheti meg. Az 1944-ben Budapesten játszódó történet főhőse egy zsidó kislány. A filmalkotásban az álom és valóság alkotóelemei keverednek. Költői verseny Balatonfüred (MTI) - Több mint százhatvan vers érkezett a Quasimodo költői versenyre, amelynek eredményhirdetését és díjkiosztó ünnepségét az elmúlt hét végén tartották Balatonfüreden. Quasimodo-em- lékdíjat kapott Bihari Sándor: Tököli emlék című költeménye, a zsűri különdfját Balia D. Károly: Árokszéfen című versének ítélték. Az ünnepségen részt vett és édesapja verseit szavalta Alessandro Quasimodo is. Balatonfüred városa második alkalommal rendezte meg a költői versenyt, amelynek névadója 1961-ben járt a Balatón-parti városban, és verset írt a vidék szépségéről.
