Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-19 / 221. szám
6 B Itt-Hon 1994. Szeptember 20., Kedd PÁSZTOR ZOLTÁNNAK Sajóvámosra 9. születésnapod alkalmából sok örömet és hosszú, boldog életet kívánnak szüleid TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: FFT-MOM (Eszak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. HIRDESSEN AZ ESZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. TISZAÚJVÁROS BARTÓK BÉLA Ü. 7. SZ. (3. EMELET) ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! TELEFON: (49)343-316 A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 81.700.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 40.809.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.250.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.100.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.200.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.10ö.-Ffc + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, V í • ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Észak-Magyar országban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseiket is! ■ .________ 1994. Szeptember 20., Kedd :==i=zz==iz==: Itt-Hon B 3 Kastély, földvár, szénbánya Száz icce szeszt is termelt az edelényi cukorgyár Edelény egyik nevezetessége a kastély Fotó: Fojtán László Edelény (ÉM - KL) - Két gond is foglalkoztatja Edelény lakosságát is, önkormányzatát is, amelynek megoldása rövid távon semmiképpen, hosszú távon is bizonytalannak látszik. Az egyik a városban lévő műemléki kastély sorsa, hasznosítása. A város központjában lévő kastélyt 1727-28-ban építette L’Hullier Ferenc tábornok, az egri őrség parancsnoka, akinek II. Rákóczi Ferenc Ede- lényt 1700-ban zálogosította el. Lakókastélyon kívül „szerepváltoztatásával” többféle funkciót betöltött -, de sorsa jelenleg sincs megfelelőképpen rendezve. A másik gond: a bányászat sorsa. Azt még az ott lakók közül is csak kevesen tudják, hogy a szénbányászkodás mintegy 150 éves múltra tekint itt vissza. Az első bányanyitásról ugyanis az 1890-es évekből már több bánya helyét jelöli a katonai térkép, amelyek 1838-92 között kerültek művelésre. Ede- lényt 1848-ban már mint nagynevű bányát említik. A bányászkodás napjainkig fennmaradt - de az ezredforduló utáni léte bizonytalan. Azt is csak kevesen tudják, hogy hazánkban az első között, 1838- ban létesült itt cukorgyár. A korabeli leírások szerint: a városon kívül, a Bódva vizénél. A háromemeletes épületben évente 6000 mázsányi cukrot állítottak elő, a hulladékból pedig 100 icce szeszt főztek. A cukorgyártáshoz saját csontszén- gyár is működött. A gyárat az 1800-as évek elején szerelték le. A szénbányászat kezdete is a cukorgyárhoz kapcsolódott. A város nevezetességei közé tartozik a borsodi földvár, melynek feltárásán munkálkodnak. Ugyancsak egyik nevezetessége volt Hodossy Lajos kovácsmester, aki közel fél évszázadig a pásztorművészet egyik ágát, a kampósbot készítését művelte. Műhelyéből egyéb pásztorkészségek, mint csengő, csat, kolomp is kikerültek. Akik ezekhez hozzájutottak, becses emlékként őrzik azokat. Jó a nyár végi vizes mérleg Új veszélyforrás a fiatalokkal rohanó robogó Lindák Mihály Tiszaújváros - Lassan-véget ér az idegenforgalmi szezon. Elcsendesednek az üdülők, a strandok, a vízparti kempingek. Folyó- és állóvizeink minden évben szedik áldozataikat és sajnos így volt ez az idén is. A Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozó Tiszai Vízirendészeti Kapitányság két, Tisza- újvárosban dolgozó körzeti megbízottja 78 folyamkilométer rendjére felügyel. Tamótzky Ákos rendőr törzszászlós szinte a Tiszán nőtt fel. Hajózási szakközépiskolát végzett, majd a polgári hajózásnál helyezkedett el. Úgy ismeri a folyót, mint a tenyerét. Örömmel tájékoztat arról, hogy az idei idegenforgalmi szezonban csak egy vízbe fulladás történt a működési területükön, vízibaleset pedig nem volt. Tapasztalatai szerint a fürdózők nagy többsége fegyelmezett, az evezősök betartják a vízi közlekedés szabályait. Az utóbbi időben gondot okoznak az elszaporodó „vízirobogók”. Ezek a járművek valóban olyan sebességgel közlekednek, mint a jobb japán országúti motorok, rendkívül mozgékonyak, ami a fiatalok esetenkénti felelőtlenségével párosulva igen nagy veszélyforrás. Használóik semmiféle védőeszközt nem viselnek, így a borulás, ütközés esetén bekövetkező néhány másodperces eszméletvesztés is végzetes tragédiához vezethet. Ellenőrzésükhöz a lassú M-4-es hajó mellett jó helyismeretre van szükség. A törzszászlós elmondta, hogy munkájuk során öt megyével tartanak kapcsolatot. Ä két szabadvízi strand nem okozott különösen gondot, de szinte a kerékpárlopáshoz hasonlóan elszaporodtak a csónaklopások, nőtt az orvhorgászok száma, sőt egyesek egyenesen tiltott módon halásznak. Az utóbbi jelenséget korábban nem tapasztalták Tavasztól késő őszig felváltva járják a folyót az egyetlen, elég gyakran javításra szoruló hajóval, ami csak novemberben kerül téli tárolóhelyére. A horgászok és a vízpart ellenőrzésére egy öreg, több mint százezer kilométert futott Lada áll rendelkezésükre. A nehéz technikai, pénzügyi feltételek közepette 70 vízitúra mintegy kétezer résztvevőjére is felügyeltek. A vízitúrák növekvő száma azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább felfedezik a Tisza ezen szakaszának természeti szépségeit. A nappalok egyre hűvösebbek lesznek, fogy a turisták száma és a tiszaújvárosi rendőrök is készülnek arra, hogy egyre több lesz a parti járőrutak száma, de készülnek arra is, hogy a jó idő beálltával újra vízre szálljanak, szolgáljanak és védjenek valamennyiünket még akkor is, ha rosszak a feltételek, kevés a fizetés. |-----HETI JEGYZET-----S avanyú a szőlő Priska Tibor Jó lenne leírni, amit így szeptemberben szokás: szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma telíti a piacot. A Mérleg havában, a termés begyűjtésének, árusításának idején örülnünk kellene, hogy íme, megint csak érdemes volt tenni amit a földeken tenni kell, megérte a fáradtságot. De nemigen írható mindez le, mivel az alma, az idei szeptemberi piacon egyáltalán nem mosolyog, a többi gyümölcs se, kínálói nemigen tudnak derűs arcot ölteni, a vásárlónak sincs különösebb oka a somolygásra. Hová lettek a szép ígéretek? Kérdezhetjük a dal szövegével, a tavaszi nagy biztatások idejére gondolva. Mert május sok minden jót, szépet ígért, hozta az éltető esőcskét, melegecskét is, nőtt minden, mintha húzták volna, a várható búzatermés miatt már pánikba estünk, ugyanis úgy hittük, tényleg terem majd búza, ez meg nálunk legalább annyira ijesztő, idegesítő,'mintha nem teremne, a szakemberek tudják ennek okát, mi, akik csupán örülünk a szép kalásztengernek - nem. Meg elhittük persze a körtét, szilvát, barackot, zöldséget és egyebeket is. Hogy majd így, majd úgy! De sajna, Medárd úr katonásan, túlzott szigorral tartotta be a regulát, neve napján nem esett, így aztán nemhogy 40 napig, de még azon jóval túl sem hullott egy szem se! Medárd úr vagy elaludt, vagy felettesei őt is szigorú rendtartásra intették, különben... Most már a piacokon mustrálgatva a felhozatalt, nem kell félnünk a túltermelési válságtól. A babnak úgy felvitte isten a dolgát, hogy már 240 forintokat is kérnek érte! Ez igen! Ez már valami! De jól mutat a négy szál petrezselyem zöldje is 7 forintért. A mi északi tájékunkon a szilvát, melyet, ha akarnák sem tudnák kiirtani, terem mindenütt, ha kell, ha nem, hát nemrég még százért adták, most is tartja a 40-50 forintot, az alma is megy 60- ért, a körte még többért, a szép barackra kár is ránézni, mert százon felüli pénzért virul, de hát mit tegyünk! Akik megtermelték, azoknak is megvan a maguk baja, tudnák sorolni, mennyibe kerül a munka, a műtrágya, az utazás, a szállítás, mennyi kart okozott az i aszály stb. Mi meg, kik a szatyrokkal I téblábolunk az amúgy nagyon vart őszi piacon, szintén megfelelő ervekkel hum- mögünk, mert ez az a hely. mármint a piac, ahol mindenkinek igaza van. Hát így van ez itt. De milyen lenne az őszi piac szőlő nélkül ? Itt van. hogyne lenne itt a szőlő is, gusztusosak, szépek a szemek, megtermettek a fürtök, talán legkívánatosabb gyümölcsünk sok színben kelleti magát. De minek? így messziről is jól látszik: savanyú. /
