Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-19 / 221. szám

1994. Július 27., Kedd 6 Ms ItT'Hon , BARNA SZILVIKÉNEK és TIMIKÉNEK születésnapjuk alkalmából jó egészséget és hosszú boldog életet kívánunk szeretettel: Tibor nagyapó | és Marika néni 1 DR. CSEPREGI ENIKŐNEK a fognyűvő manócskának! Névnapodon gratulálunk sok szépet és jót kívánunk, légy boldog és elégedett, szeress úgy, mint mi téged. „ KÉT LOTTI: Kati, Ani HIRDESSEN AZ ÉSZAKÉ" MISKOLCI REOTONÁLTS MELLÉKLETÉBEN. MISKOLC, BAJCSY-ZS. 15. PF. 178. Tel.: 46/341-611. Telefax: 341-817. REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 82.800.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 41.400.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.800.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.400.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.400.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.200.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Várjuk Tisztelt É Ügyfeleinket! 1 PÁSZTOR ZOLTÁNNAK Sajóvámosra 9. születésnapod alkalmából sok örömet és hosszú, boldog életet kívánnak szüleid 1994. Szeptember 20., Kedd Itt-Hon Ms 3 A város peremén: Pereces IV. gáz és a telefon a településre Jellegzetes perecesi utca - lassacskán a helyreállítás szakaszában Fotó: Farkas Maya Egyszerre érkezik a Nagy József Napjainkban a családok több­sége pénzgondokkal küzd a fo­lyamatosan emelkedő árak mi­att, és már az is elégedettsé­get okoz, ha a legfontosabbak­ra futja a bevételekből a követ­kező havi fizetésig. Ahol még ketten keresnek, ott valamivel könnyebb beosztani a jövedel­met, kevésbé okoz feszültséget a szükségletek előteremtése. Perecesen, ahol ismerten sok munkáscsalád élt és él, a vá­rosi átlagnál is jobban megérez­ték a nagyüzemek, a diósgyőri gyárak összeroppanását. A te­lepülés már korábban is kapott leckét a bányák bezárása, azok termelésének visszafogása ide­jén abból, hogy miként lehet él­ni átmenetileg takarékon. Csakhogy ez most meglehető­sen elhúzódónak látszik Nem is várják a perecesiek tét­lenül a csodát, amelyik tudják, sohasem jön el, megpróbálnak elé menni a jövőnek: igyekez­nek megtalálni helyüket az új gazdasági szerveződéseken be­lül helyben, vagy Miskolcon, il­letve még messzebb is. Nincs hiány itt életrevaló ötletekben sem, hiszen maga a kényszer is nagy úr, kierőlteti a változáso­kat. Aligha szorul megerősítés­re: Perecesen lényegesen több energiát követelt az önerős fej­lesztések elfogadtatása, mint másutt és a különbség az itt élők kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyaiban keresendő. Most, hogy már egészen közel va­gyunk az alapvető szolgáltatá­sok bekapcsolásához, elmond­ható: a helyi lakosság kiérlelt döntést hozott saját életszínvo­nalának áldozatok árán törté­nő javítása érdekében. Vezeték a településhatárig Áldozatot hozott a város is: mint utólag Perecesen megtud­tuk, nem volt könnyű meggyőz­ni a város önkormányzati kép­viselőit, igazán jó helyre kerül az az összeg, amit a település- határig építendő gázvezetékre költenek. Ezt is egy szűkös pénzügyi helyzetben lévő város­tól kellett megszerezni. A pénz több részletben, de eljutott oda, ahová várták. „Sok helyre lehe­tett volna még elkölteni, de en­nél fontosabbra aligha” - véle­kedik Párkányi Zsolt, a terü­let önkormányzati képviselője. Hasonlóan jó szándékú támo­gatásra volt szükség a telefon- hálózat bővítéséhez is. A vonal­ra váróknak be kellett látniuk, ez sem képzelhető el ma már önerős vállalkozás nélkül. Forró fórum után Kiss László, a Matáv miskolci üzemének vezetője mondja:- Sokkal jobban érzem magam most itt, a Debreczeni Márton Gimnázium és Szakközépisko­la termében, mint egy évvel ezelőtt. Forró hangulatú fóru­mon vettem itt részt, akadtak közbeszólások, közbekiabálások is. Amikor pár száz résztvevő előtt ismertettem az önerős bő­vítés körülményeit, nem sokan osztoztak az elképzelésemben. Itt jegyezném meg, hogy az utóbbi 2-3 évben figyelmet ér­demlő arculatváltozás történt a cégünknél. Ezt az óriási lépté­kű változást a távbeszélő-fej­lesztéssel értük el. Három év alatt megduplázódott az előfi­zetők száma az országban, de igaz ez Miskolcon is. Megválto­zott a szolgáltatói magatartás is, és ebben egyre inkább az ügyfelek kerülnek előtérbe. En­nek alárendelünk minden in­tézkedést. Kialakul a kínálati piac A gyorsaság és a minőség egy­aránt fontos helyet kapott a munkánkban. Arra, hogy a fej­lesztéseket ilyen ütemben vé­gezhessük, garancia a Matáv­nál végbement privatizáció. Az új tulajdonosok, a német, ame­rikai konzorcium erre nagy fi­gyelmet fordít és céljait jelen­tős összegek bevetésével igyek­szik megvalósítani. Áttekinti, átvilágítja a cég tevékenységét és máris látni lehet azokat az intézkedéseket, amelyek még tovább gyorsítják a fejlesztés je­lenlegi ütemét. Évi 15 százalé­kos állomásnövekedéssel szá­molunk és 1997-re eléri a cég, hogy a kérelmezők 90 százalé­ka fél éven belül kap telefont, így a telefonszolgáltatás lassan eljut a kínálat szintjéig. Itt száz lakosra 31 telefon jut és ez sok­kal magasabb, mint az orszá­gos átlag, a lakások 70 száza­lékában van telefon. Itt tart Pe­reces is a mostani fejlesztések befejezése után. Nyilvános ál­lomásból 1000 lakosra 4,4 jut. Ez is jóval fölötte van az or­szágos átlagnak. Ezek már többségükben kártyás telefo­nok, illetve vandálbiztos készü­lékek. Visszatérítés, díjkedvezmény Önerős telefonhálózat bővítést végzett a Matáv Tapolcán, Be­rekalján, Komlóstetőn, a Diós­győri Kórház környékén, és Ta­tárdombon. Az utolsó állomás most Pereces. A kezdet kezde­tén egyik területen sem váltott ki osztatlan sikert a fejlesztés­nek ez, a lakosság vállára újabb terheket rakó módja. Az­tán az előnyökkel való megis­merkedés fokról fokra közelebb hozta a terv megvalósításának igényét. A 15 százalékos visz- szatérítésre is gondolok, ami 40 ezer forintos befizetésnél 6 ezer forint, díjkedvezményt is adunk 7 ezer forint erejéig és így tu­lajdonképpen 27 ezer forintba kerül a vonal. Figyelembe ve­hetjük azt is, hogy az OTP ked­vezményes (3-4 százalékos ka­matozású) hitelt adott, akkor már kimondhatjuk: minden előtakarékosság nélkül telefon­hoz juthattak a perecesiek. Úgy jöttünk ide - summázta véleményét Kiss László -, hogy az itt élőknek a lehetséges leg­olcsóbb önerős fejlesztés lehe­tőségét kínáltuk fel és álltuk is a szavunkat. (folytatjuk) — HETI JEGYZET — Savanyú a szőlő Priska Tibor Jó lenne leírni, amit így szeptember­ben szokás: szóló szőlő, csengő barack, mosolygó álma telíti a piacot. A Mér­leg havában, a termés begyűjtésének, árusításának idején örülnünk kellene, hogy íme, megint csak érdemes volt ten­ni amit a földeken tenni kell, megérte a fáradtságot. De nemigen írható mindez le, mivel az alma, áz idei szeptemberi piacon egyáltalán nem mosolyog, a többi gyü­mölcs se, kínálói nemigen tudnak de­rűs arcot ölteni, a vásárlónak sincs kü­lönösebb oka a somolygásra. Hová let­tek a szép ígéretek? Kérdezhetjük a dal szövegével, a tavaszi nagy biztatások idejére gondolva. Mert május sok min­den jót, szépet ígért, hozta az éltető esőcskét, melegecskét is, nőtt minden, mintha húzták volna, a várható bú­zatermés miatt már pánikba estünk, ugyanis úgy hittük, tényleg terem majd búza, ez meg nálunk legalább annyi­ra ijesztő, idegesítő, mintha nem terem­ne, a szakemberek tudják ennek okát, mi, akik csupán örülünk a szép kalász­tengernek - nem. Meg elhittük persze a körtét, szilvát, barackot, zöldséget és egyebeket is. Hogy majd így, majd úgy! De sajna, Medárd úr katonásan, túlzott szigorral tartotta be a regulát, neve napján nem esett, így aztán nem­hogy 40 napig, de még azon jóval túl sem hullott egy szem se! Medárd úr vagy elaludt, vagy felettesei őt is szigo­rú rendtartásra intették, különben... Most már a piacokon mustrálgatva a felhozatalt, nem kell félnünk a túlter­melési válságtól. A babnak úgy felvit­te isten a dolgát, hogy már 240 forin­tokat is kémek érte! Ez igen! Ez már valami! De jól mutat a négy szál pet­rezselyem zöldje is 7 forintért. A mi északi tájékunkon a szilvát, melyet, ha akarnák sem tudnák kiirtani, terem mindenütt, ha kell, ha nem, hát nem­rég még százért adták, most is tartja a 40-50 forintot, az alma is megy 60- ért, a körte még többért, a szép barack­ra kár is ránézni, mert százon felüli pénzért virul, de hát mit tegyünk! Akik megtermelték, azoknak is megvan a maguk baja, tudnák sorolni, mennyi­be kerül a munka, a műtrágya, az uta­zás, a szállítás, mennyi kárt okozott az aszály stb. Mi meg, kik a szatyrokkal téblábolunk az amúgy nagyon várt őszi piacon, szintén megfelelő érvekkel hüm- mögünk, mert ez az a hely. mármint a piac, ahol mindenkinek igaza van. Hát így van ez itt. De milyen lenne az őszi piac szőlő nélkül? Itt van, hogy­ne lenne itt a szőlő is, gusztusosak, szé­pek a szemek, megtermettek a fürtök, talán legkívánatosabb gyümölcsünk sok színben kelleti magát. De minek? így messziről is jól látszik: savanyú.

Next

/
Thumbnails
Contents