Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép----- 1994. Szeptember 1.. Csütörtök­JEGYZET Jó szó Fecske Csaba Az egyik kedves olvasó arról panaszko­dott - szerintem teljesen jogosan -, hogy a Semmelweis Kórház-Rendelőintézet­ben, miután sérülését ellátták - lábát gipszbe rakták - hét órát kellett várnia mentőautóra. Tapasztalatból tudom, mit jelent órákat várni tolókocsiban a folyo­sóra „kilökve"étlen-szomjan, kis- és nagy­dolgot vissza- (ha vissza) tartva. Nem ecse­telem, ki-ki tudna saját életéből példákat felhozni, sanyarú órákat, fél napokat felidézni. A Megyei Mentőszolgálat vezető-főorvo­sa magyarázatot adott a lapban, - szerin­tem teljesen elfogadható magyarázatot - miért is kell a betegnek olyan sokat vár­nia. Létszámhiány, szegényes gépkocsi- park, satöbbi. Valóságos, komoly érvek. Le a kalappal előttük. Igazán megérti az ember, s még örül is, hogy csak hét órát - hat, tíz, tizenkét, tizenhat órát - és nem egy egész napot - huszonnégy órát - kel­lett várnia, hiszen ahogy a főorvos úr mondta, az egészségügyi törvények eny- nyi időt adnak a. beteg hazaszállítására. A főorvos úr érvei önmagukért beszélnek, nincs is hozzáfűznivalóm. Legföljebb az, hogy itt tartunk mi 7 994-ben. Fejlett or­szágokban hovatovább hamarabb el lehet jutni a Holdra, mint nálunk a kórházból haza. Bárhogy is nézzük, hét óra az hét óra, ir­tózatosan hosszú idő tud lenni, ennyi idő alatt háborúk sorsa eldőlhet. Várni, ami­kor minden pillanat, mint hatalmas kő­tömb szakad ránk. Mégis elfogadom a fő­orvos úr magyarázatát. De, engedtessék meg! Egy orvostól igazán elvárható vol­na, hogy helytálló, okos érvelés mellett - helyett?- minimo calculo elnézést kérjen a betegtől. Még csak pénzbe se kerül. Nem függ a személyi állománytól, sem a mentőautók műszaki állapotától. Igaz, az egészségügyi törvények sem rendelkez­nek róla. De! Az egészségügy ereje nem­csak a technikában, a műszerezettségben vagyon, hanem az orvosok és az ápolók lelkében. Hogy Dobó István kiforgatott mondásával hozakodjak elő. És, hogy Jé­zust se hagyjam ki a dologból: nemcsak gipszen, fájdalomcsillapítón él a csontja- törött, de vigasztaló, jó szón is. Azt hiszem eztnélkülözi legfájóbban a magyar egész­ségügy. Ha mentségünk van, még nem biztos, hogy igazunk is! A NAP KÉRDÉSE A jegyzőkonferenciáról Szerencs (ÉM - B.A.) - Ma kezdődik Siófokon a második országos jegyzőkonferencia. A ren­dezvényen közösen lépnek majd fel a Szeren­csen alakult Városi Jegyzők Egyesületének (VJE) tagjai - erősítette meg értesülésünket az egyesület elnöke, Biró László szerencsi jegvző.- A két éve megalakult egyesületünkhöz eddig harminc város jegyzői csatlakoztak, a megyéből pedig 15 tagunk van - nyilatkozta lapunknak Biró László. - Azért döntöttünk a siófoki együttes fellépés mellett, mert szeret- nénk, ha az ország valamennyi városának jegyzője belépne a VJE-be. A miénk szakmai és érdekvédelmi tömörülés. Úgy gondoljuk, akkor érvényesülhet igazán hatékonyan a vé­leményünk a törvénykezésben, illetve a tör­vényalkotás előkészítő szakaszában, ha na­gyobb, több tagot számláló egyesületként hal­latnánk a szavunkat. Ez az érdekvédelem te­rén is nagyobb reményekkel kecsegtethet. Az országos jegyzőkonferenciát szervező Magyar közigazgatási Kamara titkára, Erdé­lyi László a napokban úgy nyilatkozott: a 2400 hazai, jegyző számára kulcskérdés, hogy a poli­tika bízik-e a néhány évvel ezelőtt gyökeresen átalakított közigazgatásban. A kamara számára úgy tűnik, hogy a közi­gazgatás továbbra sem élvezi a politika teljes bizalmát. Ezt jelzi számukra egy törvénymó­dosítás, amely alapján a polgármestereknek és a jegyzőknek közös egyetértési joga lenne munkáltatói ügyekben. A megosztott hatáskör feszültségekhez vezethet a hivatalokban. Mi erről a véleménye? - kérdeztük Biró Lászlót. Szerinte nem olyan sötét a helyzet. A jegy­ző sohasem volt politikai figura a magyar közi­gazgatási rendszer feilődésében. A Városi Jegyzők Egyesülete egyébként deklarálta is, hogy a politikától, annak áram­lataitól független szervezetként működik. Ha nincs megfelelő emberi kapcsolat egy település életének két fontos szereplője, a pol­gármester és a jegyző között, az emiatt ke­letkező feszültségeket jogszabályokkal sem lehet kiküszöbölni. Egyre többen tartoznak a MIK Rt.-nek A lakbéremelés növelte a miskolci bérlők lakásvásárlási kedvét Az Avasi lakótelep. Innen is vannak jelentkezők, akik szeretnék megvenni bérlakásukat. Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - Nyl) - A lakbére­melés jótékony hatással volt a miskolciak lakásvásárlási ked­vére. Az ingatlankezelők ugyan­akkor azt tapasztalták, hogy romlott a bérlők fizetési morálja. Az idén július 1-jén járt le az úgyne­vezett lakbérmoratóriumnak. Ezt megelőzően a miskolci közgyűlés már márciusban meghatározta, hogy a lakbéreket az idén ötven, jö­vő év közepétől pedig további ötven százalékkal kell emelni. Ettől azt is várta az önkormányzat, hogy meg­nő az érdeklődés az eladásra meg­hirdetett MIK-lakások iránt.- Ez így is történt - mondja Ko­vács József, a MIK Rt. műszaki igaz­gatóhelyettese. - De az is hozzá­tartozik a dologhoz, hogy a MIK Rt.- nek a kintlevősége mintegy 150 mil­lió forint. Ennyivel tartoznak ne­künk nagyjából egyharmados arányban a lakbérekkel, a vízdíjak­kal, a nem lakáscélú ingatlanok bérleti díjaival a bérlők. Tapaszta­latunk az, hogy noha mindenki le­nyelte a keserű pirulát, mármint a kétlépcsős lakbérnövelést - hiszen mi mást is tehetett volna bárki!? -, a lakbérfizetési fegyelem romlott, egyre többen tartoznak nekünk. S félő, hogy a várhatóan nehezedő helyzetben ez a tendencia megma­rad, s még többen tartoznak majd a cégnek... Az igatlanközvetítők ér­deklődésünkre megerősítették: ta­pasztalataik szerint nagy mérték­ben megnőtt az érdeklődés a MIK­lakások megvásárolhatósága iránt. Ám a moratórium feloldása óta el­telt idő még kevés az általános össz­kép kialakítására. Arról nem is be­szélve, hogy itt nagyon komoly vizs­gálatokat is el kell végezni. Minden­képpen tisztázni kell például, hogy a lakást vásárlónak nincsenek-e tartozásai, például lakbér-, vagy vízdíj-hátraléka és így tovább, hi­szen ezek a vásárlásnál kizáró té­nyezők lehetnek, ezekről igazoláso­kat kell beszerezni. A megvásárolt lakásokat társasházzá Sell alakíta­ni, ennek is megvan a maga, olykor hosszadalmas procedúrája. A folya­mat beindult, s máris látszik, hogy többek inkább a lakás megvásárlá­sa mellett döntenek, mintsem a megnövelt lakbért fizessék. Eltüntetik a járdákat a belvárosból Tokíú (ÉM) - Már ebben a hó­napban hozzálátnak a település belvárosában a sétálóutca kia­lakításához - tájékoztatta la­punkat Májer János tokaji polgármester. A munka kisebb kényelmetlenségeket okozhat ugyan az ott élőknek, de annak végeredménye mindenkit kár­pótol majd. A sétálóutcát a Bethlen Gábor és a Rákóczi Ferenc utcán és a kapcsoló­dó benyílókban alakítják ki. A terveket Bodonyi Csaba városi főépítész irányításával már elkészí­tették. A cél olyan mozgalmas, ugyanakkor hangulatos belvárosi terület létrehozása, amelyik bevá­sárlásra, a helyiek pihenésére, a tu­risták kulturált fogadására egy­aránt alkalmas. A munkához, illetve annak elő­készítéséhez várhatóan már szep­temberben hozzákezdenek és a jövő tavasszal, de az időjárástól függően akár korábban is befejezhetik. A be­ruházás teljes költsége közel száz­millió forintra rúg, amelynek na­gyobbik hányadát pályázaton nyer­te el a város. A leglátványosabb vál­tozás talán az lesz, hogy a tokaji bel­városból eltűnnek a járdák. Átépí­tik, korszerűsítik a közműveket, és színes díszkőburkolatot kap a sétá­lóutca. A legszebb épületek díszki­világítást kapnak, amely a szezon­ban, éjszaka is működik majd. A munkákhoz elsőként a tokaji főté­ren kezdenek hozzá.- Az építkezés - mondotta Májér János - természetesen kisebb kelle­metlenségekkel jár majd. De vége­redményében valamennyi tokaji la­kos érdekeit szolgálja. El akarjuk érni, hogy mind a tokajiak, mind a vendégek otthonosan érezzék ma­gukat a sétálóutcán. Látogatás az európai virágtőzsdén Hollandiai barangolás a megyei közgyűlés delegációjával (3.) Udvardy József Naaldwjjk (ÉM) - A virágtőzsdei látogatás különösen mély be­nyomást tett a delegáció tagjai­ra. A hozzáértésnek, a szerve­zettségnek és a rendnek olyan összhangjával találtuk magun­kat szembe, amelynek magyar- országi meghonosítása egyelőre szép álom lehet csupán. A le­nyűgöző méretek - a tőzsde több emelet magasságban, öt­százezer négyzetméteren mű­ködik - mellett képet alkothat­tunk róla, hogyan koncentrál­ják a piacot egy központi hely­re, és miként zárják ki a ver­senyből a manipuláció és visszaélés legkisebb esélyét is. Hollandia és vendéglátóink szerint a világ második legnagyobb virág­tőzsdéjét sok turista látogathatja, hiszen kiszolgálásukra külön irodát tartanak fenn. Nincs titok, minden érdeklődő kérdésre szívesen és ter­mészetesen büszkén válaszolnak a tőzsde vezetői. Megtudhattuk pél­dául, hogy Hollandiában a virágok és dísznövények forgalmából évi hatmilliárd gulden árbevételre tesznek szert. Miután a termelés környezeti és időjárási adottságai kedvezőtlenek, a virágok nagy há­nyadát üvegházakban nevelik fel. Az országban ötezer-ötszáz hektár­nyi, üvegházzal fedett területet tar­tanak nyilván, ötezer termelővel. Bár nagy a belföldi kereslet, mégis jóval több virág „termelődik” a ha­zai igényeknél. Ezért a termelés nyolcvan százalékát exportálják, a világ mintegy hatvan országába. Vendéglátóink hangsúlyozták, a tőzsde nem más, mint koncentrált piac. Működésének két előnyére kü­lön is felhívták a figyelmünket. Egyrészt a virágtermelők számára értékesítési biztonságot nyújt, más­részt kollegiális viszonyt teremt a farmerek között. A tőzsdén az érdemi munka reg­gel hat órakor kezdődik és délelőtt tízig, legkésőbb fél tizenegyig befe­jeződik. A termelők a virágot az elő­ző nap délutánján szállítják a hely­színre. A legkisebb mennyiség egy láda, amelyben pontosan nyolcvan szál virág van. Á ládákat speciális járművekre teszik. Pontosan, és csakis ötven darabot egy kocsira. Az éjszakai tárolást hűtött, és szabá­lyozott páratartalmú raktárakban oldják meg. A kocsikból „virágvona­tokat’’ állítanak össze. Ezeket a vo­natokat automatizált szállítórend­szer viszi a tőzsdeterembe, ahol az elektronizált licitálás folyik. A leg­inkább egyetemi előadóhoz hasonló teremben a kereskedők egy-egy szál virágra licitálnak, és természetesen az viszi el a kívánt mennyiségű árut, aki a legtöbbet ad érte. A folyamat gyorsan és olajozot­tan zajlik. A tőzsdén minden helyi­ség patikatisztaságú, eldobott vi­rágnak, szemétnek nyomát sem lát- tuk. A behozott termék kilencvenki­lenc százaléka vevőre talál, a mara­dék egy százalékot megsemmisítik. Miután a licitálásnál hosszas gon­dolkodásra, mérlegelésre nincs le­hetőség, nagy szerepe van a terme­lői hírnévnek. Egy-egy szállít­mánnyal viszonylag könnyen be le­het kerülni, ám a tőzsdén meg­maradni már nagyon nehéz. A ter­mék minősége a legfontosabb szem­pont a mindennapi, pontos szál­lítás mellett. Ez a valóban európai termelési és piaci kultúra száz esztendő alatt alakult ki. A fantasztikus virágtőzs­de a farmerek szövetkezése révén jöhetett létre. A szövetkezet négye­zer tagot számlál, s az együttműkö­dést szigorú írott és íratlan törvé­nyek szabályozzák. A szövetkezet tagjai például más kereskedelmi csatornán nem adhatják el a virá­got. Ha ez netán megtörténne, elő­ször figyelmeztetik, majd megbün­tetik, sőt a szövetkezetből is kizár­ják. Oda a jó hírnév. Aki erre a sors­ra jut, egyszerűen veheti a kalapját. A szövetkezeti tagok az árbevétel öt százalékát, a „vendégek”, a külső szállítók nyolc százalékot fizetnek a tőzsde fenntartására. Amikor ott jártunk, Kenyából származó virágot is láttunk. Meg­kérdeztük, milyen esélyei vannak a magyar együttműködésnek?- Ha a magyar termelők össze­fognak és közösen szállítnak - hangzott a tőzsde vezérigazgatójá­nak válasza - külső szállítóként be­juthatnak a tőzsdére. Itt azonban olyan éles harc folyik, amelyben ne­héz helytállni. Én inkább azt aján­lanám önöknek, hogy „dolgozzunk össze”. A magyar-holland együtt­működéssel új piacokat hódítha­tunk meg Európa északibb, és fő­ként keletibb régióiban. Ma...- Délelőtt 9 órakor kezdődik a mis­kolci közgyűlés szeptemberi ülése. A tanácskozást kétnaposra terve­zik. A megyeszékhely szenátorai egyebek között az idei költséjpetés első félévéről tájékozódnak. Mint is­meretes, módosítaniuk kell a bü­dzsét, amelynek várható hiánya meghaladja az 1,9 milliárd forintot. A tanácskozás napirendjén ezenkí­vül még 41 ügy szerepel. így példá­ul felülvizsgálják az iskolai körzet­határokat és új óvodai körzeteket alakítanak ki. Holnap...- A térségben működő termelőszö­vetkezetek elnökeit válj a találkozó­ra a megye 8-as számú egyéni vá­lasztókerületének parlamenti kép­viselője, az MSZP-s Vargáné Kerék­gyártó Ildikó. A rendezvény pénte­ken lesz, délután 4 órától a szocia­listák edelényi, területi irodájában.- Fogadóórát tart pénteken reggel 8-tól 12-ig Soós Győző, a 10-es egyé­ni választókerület MSZP-s ország- gyűlési képviselője. A honatyát Sá­rospatakon, a szocialisták Eötvös utca 5. szám alatti irodájában ke­reshetik fel az érdeklődők Vitézeket avatnak Miskolc (ÉM) - Harmadik avatá­sát - és egyben a második világhá­ború utáni első vitézi seregszemlé­jét - tartja a Vitézi Rend Magyaror­szági Tagozata. A rendezvény szep­tember 10-én, délelőtt 10 órakor kezdődik a szegedi fogadalmi temp­lomban, a magyar királyi korona előtt. A Vitézi Rend Borsod-Abaúj- Zemplém Megyei Tagozata váija azokat, akik saját jogon, vagy mint egykori vitézek leszármazottai ké­rik a felvételüket a rendbe. A leendő vitézek vitéz Gálfalvy Gallik Béla vitézi hadnagy, nyugalmazott ta­nárnál jelentkezhetnek naponta délelőtt fél 10-ig, vagy este 9 óra után. Címe: 3531. Miskolc, Kőporos utca 6. 1/2. (Telefon: - a 46-os kör­zetszám után - 347-581.) A vitézi rend megyei tagjai minden hónap első szombatján - legköze­lebb szeptember 3-án -, délután 2-kor találkoznak Miskolcon, a diós­győri Vasas Művelődési Házban, a Providencia Biztosító oktatótermé­ben, ahol felvilágosítással szolgál­nak az érdeklődőknek. Sétahajó a Tiszán Tiszacsege (ÉM) - Továbbra is közlekednek sétahajójáratokat a Tiszán. Holnap délután hatkor és nyolckor indul hajó Tiszacsegéről, míg pénte­ken délután fél négykor, fél hatkor, hatkor és nyolc órakor rugaszkodik a folyónak egy-egy járat. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Szeptember első napján - legalábbis reggel hattól délután kettőig - a 3-as fő közleke­dési út mezőkövesdi szakaszán mé­rik a sebességet, ezt követően pedig Miskolc belterületén villanhat egy méregdrágát a traffipax. A „műsorváltoztatás” jogát a rend­őrség fenntartja. Átvették a konyhákat Sátoraljaújhely (ÉM) - A város képviselő-testületének tavaszi dön­tése nyomán a diáktétkeztetés ön- kormányzati kezelésbe került. A konyhák működtetésére a testület a legutóbbi ülésen 2,2 millió forintos költségvetési átcsoportosítást hatá­rozott el. Az összeg túlnyomó részét a polgármesteri hivatal gazdálko­dási tartalékkeretéből vették el. Tokaj fél éve Tokaj (ÉM) - A város képviselő- testületének tegnapi ülésén elfo­gadták a város féléves költségvetési tervének végrehajtásáról készített előteijesztést. Eszerint a város az említett idő­szakban közel 300 millió forintból gazdálkodott. Ebből a legnagyobb összeget, 167 millió forintot a tele­pülés intézményeinek biztonságos működtetésére fordították. A képviselők az ülésen elfogadták a Bodrog-parti városrész beépítési tervére vonatkozó javaslatot. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents