Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-19 / 221. szám
4 A Itt-Hon ' 1994. Szeptember 20., Kedd--------FABULA----------K ulturális ajánlat Gönc - A Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő 8-12 és 12.30- 17.30-ig, kedd 8-12 és 12.30- 17.30-ig, szerda: zárva, csütörtök: 8-12 és 12.30—17-ig, péntek: 8-12 és 12.30-17 óráig, szombat, vasárnap: zárva. Gönc - A Huszita-ház, vagy ahogy mások nevezik, a Cseh-ház állandó kiállítása nyitvatartási ideje: a turisták igényeihez alkalmazkodóan, de általában hétköznap reggel 8-tól délután ötig. Forró - A nagyközségben, a hajdani fogadó, ma étterem patinás műemlék- épületének emeletén található Abaúj Múzeum megtekinthető hétköznap délelőtt 10-tól este 6-ig. Csobád - A Tájház nyitvatartási ideje: hétfő-kedd: szabad, szerda: reggel 8-tól délután 5-ig, csütörtök: 8-tól 17 óráig, péntek: reggel 8-tól este 7-ig, szombat: reggel 8-tól déli 12-ig. A Tájház előtt autóparkolót alakítottak ki a helybéliek, a kertben pedig szabadtéri kiállítást régi mesterségek használati tárgyaiból. De van a kertben fedett pihenő, a gyerekeknek hinta, valamint étkezési lehetőség is. Encs - a József Attila Városi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő reggel 8- tól 12-ig, 13 órától délután 4-ig, kedden: 7.30-tól 12-ig, 13-tól 16-ig, szerda: szünet, csütörtök 7.30-tól 12-ig, 13- tól délután 4-ig, pénteken 7.30-tól 12-. ig, illetve 13-tól délután fél 4-ig. Szombaton zárva. A beiratkozási díj felnőtteknek 50 forint, diákoknak 20 forint. Videó-kölcsönzés kedden és pénteken. Telefon: 385-656. Szikszó - A Városi Könyvtár nyitvatartási ideje, hétfő zárva, kedd: 10 órától délután háromnegyed 6-ig. Szerda: délelőtt 10-tól 17.45-ig. Csütörtök: délelőtt tíztől 17.45-ig, pénteken zárva. Szombat reggel 8-tól déli 12-ig. Vasárnap zárva. Telkibánya - Az Encsi Közművelődési Intézmények tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Cigánygyerekek Életmódtáborát augusztus 5-12. között, valamint a felső tagozatos tanulók hagyományos olvasótáborát a telkibányai Gyermek és Ifjúsági Táborban. Az olvasótáborban 50, a cigány életmódtáborban pedig 40 gyerek vesz részt. Abaújdevecser - Autós mozi szerdán és pénteken este 9-től premierfilmek. Szikszó - Mozi működik a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A filmvetítők minden hétfőn és pénteken este hat órától várják a mozirajongókat. Ma is időszerű nyelvi intelmek Felsődobsza (ÉM) - „Ki ezt a nyelvet szeretni tartozónk; s ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is: mert a miénk.” Kazinczy Ferenc egyik barátjához intézett leveléből idéztem a fenti, ma is időszeiű intelmet. Nagy nyelvújítónk iskolai tananyag, mégis szívesen elevenítem most is a fontosabb tudnivalókat. Kétszázharmincöt éve született, Zemplén megyei, protestáns köznemesi családban. Apja katonának szánta, ám a fiú másfajta, szolidabb babérokra vágyott. Szenvedélyesen tanult mindent, amihez csak nyomtatásban hozzájutott: ó- és újkori irodalmat, történelmet, verstant, idegen nyelveket. Rövid megyei szolgálat után - bízva II. József társadalmi reformjainak sikerében - tanfel- ügyelóséget vállal. Am már ekkor mindinkább kibontakozik írói és irodalomszervezői talentuma, elhivatottsága. Hogy „az egész művelt világról összeharácsolt kincsekkel díszíthesse a magyar nyelv templomát” találékony ízléssel Shakespearet és Goethét fordít. A szunnyadó nemzeti-társadalmi erők ébresztésére folyóiratot alapít, majd amikor a szerkesztésben súrlódásai támadnak Batsányival, külön havi kiadványban, az Orpheus című „hónapos írásban” terjeszti a felvilágosodás eszméit. A század végén a „papi hatalom és a teológusok céhje” rátelepszik az irodalomra és mindarra, amiért Kazinczy küzd: a nemzeti nyelv, a magyar színészet és az akadémia ügyére. Először elszigetelten tiltakozik a gondolat-szabadság megtiltása ellen, majd csatlakozik a jakobinusok reformköréhez. 1794-ben, az összeesküvés leleplezése után, mint a reformátorok társaságának tagját halálra ítélik, majd az ítéletet kegyelemből tömlőére változtatják. Több mint hat és fél évet tölt az osztrák sziklavárak kazamatáiban. Ha engedik ír, fordít, tanul, s ha megfosztják írószerétől, vérével jegyzi fel fogsága emlékeit. Deresedé fejjel szabadul és ekkor lát hozzá ahhoz a három évtizedes, nemzeti érzést ébresztő, nyelvet, irodalmat újító munkához, amely nevét hallhatatlanná teszi. Megnősül és elvonul birtokára, a Széphalomnak keresztelt Zemplén megyei Bányácskára. Ezt avatja aztán a nyelv- és irodalomújítás fellegvárává. Korának valameny- nyi jelentős íróját, kritikusát, tudósát elárasztja buzdító, bíráló, tanácsadó, tanító, pártfogó, vitázó leveleivel, amelyek majdan 22 vaskos kötetbe gyűjtve tanúsítják: miként mentette át a széphalmi literá- tor és köre a hazai nyelvet és műveltséget egy válságos korszakon. Neki köszönhető, hogy az archaikus, latinizmusoktól elnehezült magyar nyelv az újítás ellenzőivel vívott összecsapásokban hajlékonnyá, szikrázóvá edződött. Kazinczy tollából - noha nem volt vérbeli költő - számos dal, óda, szonett és költői levél született. De mindezeknél becsesebbek eleven erejű emlékiratai, fordításai és kritikai tevékenysége. Az országos tekintélyű irodalmi vezér fogalmát ő testesítette meg hazánkban. Sami Attiláné Felsődobsza Magyar ősvallás — őseink hitélete n. (ÉM) - A kettős léleknek az eurázsiai és a feltételezett ősmagyar sámánizmusban különösjelentősége van: ez teszi lehetővé, hogy a sámán lelke, transzállapotban testéből kiszállván, a túlvilágra menjen feladatait teljesíteni. A honfoglalás kori magyar sírokban szórványosan észlelt koponya- trepanációt is a lélekvesztéses betegségekkel - és így az ősmagyar sámánizmussal - kísérelték meg kapcsolatba hozni (a beteg visszahozott lelke a léken át tér vissza a fejbe), e feltételezés azonban nem kellően bizonyított. A halál után tovább élő lélek hite - mint erre a halottkultusz több formája, elsősorban a honfoglalás kori temetők gazdag halotti mellékletei vallanak - a magyar ősvallásnak is egyik alaptétele volt. A régészek a honfoglalás kori sírok, illetve holttestek kelet-nyugati tájolása alapján tételeznek fel egy nyugaton elhelyezkedő túlvilágot (a fent említett alvilág mellett), amely - néprajzi párhuzamok tanúsága szerint - messze, a „vízen túl” volt (obiugor nyelvrokonaink hitének megfelelően). A honfoglalás kori sírok egy részében a harcosok fegyvere az életben viselttel ellentétes oldalon helyezkedik el, egyes nemzetiségi temetkezési helyeken pedig a férfiak és nők (a török település- és ültetésrendben szokásos) jobb-bal elhelyezkedése cserélődik fel. E megfordításokból László Gyula egy tü- körképszerűen megfordított túlvilág hitére következtetett: ez a Föld sok népénél - nyelvrokonainknál is - előforduló elképzelés. Az ősvallás istenvilágáról igen keveset tudunk, akár az előma- gyar kor, akár régebbi rétegek vonatkozásában. Adatok híján, pusztán a nyelvrokonok párhuzamai alapján valószínűsíthető, hogy az ősmagyarság valamikori mitológiája is rendelkezett, például a vogulokéhoz hasonló hierarchikus szellem- és istenvilággal, a csúcson egy égistennel (a magyarok, istenét, égistenét történeti források is említik), az alacsonyabb rendű istenek közt egy demiur- gosz-szerepet is betöltő lénynyel. Kérdés, hogy az előma- gyar korban élt-e még a beléjük vetett hit... A világ Isten és ördög általi kettős teremtéséről szóló mondák a bukovinai és moldvai magyarságnál a 20. századig ismertek voltak: az Isten a tenger fenekéről felhozott homokból teremti a világot, amelyért az ördögöt küldi le. A Föld vízből való teremtésének archaikus elképzelésével kapcsolatos az a szintén ősi, de még az újkori magyar néphitből is ismert nézet, hogy a Föld vízen áll és víziállatok: hal, cethal, teknősbéka tartják; más nézetek szerint bika, ökör, bivaly (a szarvai közt). Valószínűleg ez is közös eu- rázsiai-amerikai archaikus kultúraelem, és mint ilyen része lehetett az ősvallás kozmo- gonikus hagyományainak is (Vargyas kutatásai szerint iszlám hatásra). 1994. Szeptember 20., Kedd Itt-Hon A 5 Hét önkormányzat sem képes eltartani egy általános iskolát Krasznokvajda (ÉM - B. Gy.) - Országos Közoktatási Alap létrehozását javasolta az oktatás egész országban azonos feltételeinek megteremtésére a parlament alelnöke G. Nagy- né Maczó Ágnes. A Krasznokvajdai Általános Iskolában VIII. 31-én G. Nagy- né Maczó Ágnes találkozott a térség polgármestereivel és az oktatási intézmények pedagógusaival. Pintér István, Krasznokvajda polgármestere köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd a régió hét polgár- mestere drámai hangon ecsetelte a csereháti gondokat. Maczó Ágnes kiemelte: az oktatás anyagi feltételeinek biztosítása kötelező állami feladat. Ez azt jelenti: nem függhet attól az oktatás színvonala, hogy milyen körülmények között működik az illető település ön- kormányzata. Krasznokvajda körzetében például az iskola és az óvoda működtetéséhez hiányzik 4 millió 287 ezer forint. Ilyen körülmények között elképzelhető, hogy a hét érintett önkormányzat - Krasznokvajda, Büttös, Kány, Perecse, Szászfa, Pamlény és Kereszté- te - minden igyekezete ellenére nem tudja majd kifizetni az iskola és az óvoda működtetését sem októbertől vagy novembertől. A parlament alelnöke a problémát abban látja, hogy a jelenlegi rendszer nem kínál megoldást az iskolák fenntartására, főleg a szétszórt, aprófalvas településekben, amelyek eleve nem tudnak önálló iskolát létrehozni, sem fenntartani. A krasznokvajdai állapotok mo- dellértékűek, ezért a legszegényebb iskolák segélyezésére Országos Közoktatási Alapot szükséges létrehozni, amely segítségével megteremthetők az oktatás azonos feltételei az egész országban. Csak így előzhető meg a szülőhelyről való folyamatos elvándorlás káros folyamata. Maczó Ágnes messzemenően nem értett egyet a művelődési tárca azon törekvéseivel, amely szerinte a körzetesítésben látja a kiutat. Szerinte az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy a körzetesítés abszolút nem jelenthet megoldást a kis iskolák számára. Krasznokvajda körzetében például hét önkormányzat sem képes eltartani egy általános iskolát. A parlament alelnöke megígérte a jelenlevőknek, hogy segélykiáltásuknak hangot ad a parlamentben, ahol - ha a jelenlegi rendszer marad -, beterjeszti a jövő szempontjából oly fontos témát. Monaj mindentől messze van Nagy József Monaj (ÉM) - Amikor évekkel ezelőtt a csereháti falu kilátásairól beszélgettünk Taskó Lászlóval, a település polgár- mesterével, megfordította a szót: „ne azt újuk, ami nincs, mert az igen hosszú listát tesz ki, újuk azt le, amivel rendelkeznek a monajiak. Az itt élő kétszázötven ember közül 108- an nyugdíjat kapnak, a lakosság 70 százaléka inaktív, a munkaképes 30 százalék fele munkanélküli. Miskolcra 30-an, 35-en jártak be, mostanra 10- re fogyatkozott a számuk, a munkaadók már a bejárási költségek térítésére sem vállalkoznak. Huszonnyolcán dolgoznak távol a falutól és mindössze 12-en helyben. Harmincnégy monajinak semmiféle jövedelme sincs. Az elmúlt hetekben jutott vezetékes ivóvízhez a település, ehhez saját kutat kellett fúrni. Pályázaton jutottak pénzhez, így a vezeték kiépítéséhez nem volt szükség a lakosság befizetéseire, csak a portán belüli költségeket kell állniuk, ami önmagában sem kevés. - Tárgyaltunk egy holland varrodatulajdonossal - mondja Taskó László -, aki szívesen telepített volna itt egy üzemet, de hiányolta az akkor még nem lévő vezetékes vizet, a szállításhoz nélkülözhetetlen jó utakat, a gázt, a telefont. Ezeket mi egyelőre nem tudtuk garantálni. Mindebből csak a vizet tudtuk kiverekedni magunknak. A gázvezeték Homrogdnál mindössze másfél kilométernyire ér véget, a telefonigényeket most írtuk össze, huszonötén jelentkeztek. Jelenleg két készülék van a faluban, egy a polgár- mesteri hivatalban, egy a plébánián. Itt még az apró sikereknek is csak módjával lehet örülni. A talált víz vasas, man- gános, a vas és mangán csaknem a határértéken van, tehát vastalanítóra is szükség lenne. A tizenkét közkút a község számláját terheli, de a fedezetet egyelőre keresni kell..- Éves átlagban 5 milliós költségvetésből kell gazdálkodni, miközben a megoldásra váró szociális és intézményi kiadások csaknem elviszik az egészet. A gyerekeket naponta vinni kell óvodába, iskolába a szomszéd községbe, ami természetesen ingyenes. A rászorulók 30-35 forintért kapnak kedvezményes étkezést, a 60 forintos normahatárig megint csak az önkormányzat egészíti ki a cechet - teszi hozzá az előzőekhez a polgármester. Mégis rákényszerülnek a változtatásokra, mert különben elfogy a falu. Tavaly még többször temettek, mint kereszteltek, mára az élet próbálja egyensúlyba terelni a mérleg nyelvét. Több olyan ház is épült itt az utóbbi években, amelyekért Miskolctapolcán 15-20 milliót is ajánlanának, a Rózsa-dombon 50-et, 60- at is. Pedig a tégla, a kazán, az ajtó, az ablak itt is ugyanannyiba, illetve a távolság okozta magas szállítási költségek miatt még többe kerül.- A megélhetésért a hetvenévesnél idősebb emberek is helytállnak a ház körüli telkükön és azon a kis 800 négyszögölön legalább az alapvető növényeket, a gyümölcsöt megtermelik maguknak. Tartanak erőfeszítések árán jószágot is, ám a szarvasmarha-tenyésztésben nagy múlttal rendelkező Csereháton egyre többen feladják: „A tej is másokat gazdagít, nem azt, aki megtermeli” - mondják, a vevő ugyanakkor a tenyésztőre neheztel, mit sem tudva az átvételi árakról. Munkalehetőségért, fejlesztéshez szükséges támogatásért kilincsel, kalapol a fennmaradásáért küzdő, szépséges környezetben meghúzódó Monaj polgármestere: „A mi esélyeink legalább annyival kilátástala- nabbak a megyén belül, a Borsodban, Abaújban lévő, kedvezőbb helyzetű településekhez képest. Ezen egyszerű erőfeszítések már nem segítenek, legfeljebb csak az segíthet, ha az itt beruházót, munkahelyte- remtőt kiugró adókedvezményekkel csalogathatjuk magunkhoz. Az ellenkezőjéről remélem nem kell meggyőződnünk. Kertészkedőknek Milyen tanácsokat ad a százéves kalendárium Szeptember. A kertben. Vetemény- magvak szedését, tisztogatását e hóban végezzük. A zöldségrakáshoz pincébe homokot kell hordani. Ha hideg idők járnak, e hó végén sárgarépát, petrezselymet, spenótot jövő évre lehet vetni, de melegben semmi esetre sem. Paradicsom, paprika leszedhető. A gyümölcsösben. Ä fák töveit körülássuk, a fákat most lássuk el hemyóenyv gyűrűkkel az araszoló lepke hernyói ellen. Az őszi és téli gyümölcs leszedésének ideje, osztályozzuk és télire elrakjuk. Szüvát aszalni, lekvárt készíteni most kell. A baromfiudvarban. A tenyésztésre a baromfiakat most válogassuk ki, a felesleget adjuk el, vagy fogyasszuk el. A baromfihízlalás is kezdetét veszi. Récéket két hétnél tovább nemigen lehet hizlalni, míg a liba csak négy hét alatt hízik ki teljesen. Hizlalásnál a fő a sok jó takarmány, a nyugalom és a tisztaság. A méhesben. Kasos méhészetben most van az ideje a mézszüretnek. A méhcsaládokat most lehet legjobban osztályozni: a gyengébbeket egyesítjük; mézszegényeket kellő mézzel látjuk el. A szőlőben. Csemegeszőlő szedése, szállítása teljes erővel folyik. Utolsó kapálást be kell végezni. Szüreti edényeket, gépeket, eszközöket ebben a hónapban okvetlenül rendbe kell hozni. A pincében. Itt az ideje az új borok harmadszori lefejtésének. A külső gazdaságban. Az őszi vetést meg kell kezdeni. A rozsot mindig előbb vessük, mint a búzát. A korai kukoricafajok már e hó vége felé tör- hetők, burgonyaszedés is kezdetét veheti. A saijúkaszálást a réten be kell fejezni. A felszabadult őszi tarlókon az őszi mély szántás tavasziak alá megkezdhető. Szeptember végén Fotó: Laczó József
