Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-19 / 221. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994- Szeptember 19., Hétfő l_ APROPÓ- ZZ Encyklopedia Filip Gabriella A francia enciklopédistáknak közel har­minc esztendőre volt szükségük ahhoz, hogy megírják, megjelentessék híres En­ciklopédiájukat. Azóta eltelt ugyan jó két évszázad, de ma sem lehet hirtelenjében megírni, összefoglalni, rendszerezni a tu­dományok teljességét. Sebeők Jánosnak még van hat éve, hogy dedikálja az Encyk- lopedia - 2000 című művét. De nem is az idő rövidsége miatt tűnik meglepőnek ez a vállalkozás. Sokkal in­kább a tartalma miatt. „Az Encyklopedia -2000 nem hasonlít az összegző nagyen­ciklopédiákra, a Larousse-ra, az Encyklo­pedia Britannicára, az Akadémiai Nagy­lexikonra. Miért? Azért mert ezek a mű­vek a már ismert tudást tartalmazzák. Azt a tudást, ami elvileg máshonnét, más for­rásból is beszerezhető. Az Encyklopedia -2000 viszont egy ismeretlen tudást, mely elengedhetetlen a következő évezredbe való átlépéshez. "Az eddig ismeretlen tu­dást tartalmazó kézikönyvről tudni lehet még, hogy 2000. január 1-én két kötet­ben, több mint háromezer oldalon jelenik meg. A keménykötés nagy egységben ma­gában foglal tudományt, filozófiát, mí­toszt, kozmológiát, ökológiát, vallást, me­tafizikát, költészetet... A felhívás szerint a mű tudományos hitelességét a Springer Hungarica képzett lektorai garantálják, az eredetiséget pedig a szerző munkái. A lek­torok személye egyelőre ismeretlen, vi­szont Sebeők János különleges képessé­geihez nem fér kétség. Még tízéves sem volt, amikor megjelent első verse, és alig nagykorú, mire napvilágot látott első kis­regénye. De az sem nélkülözte az „ere­detiséget", amikor '89-ben a budapesti ál­latkert párducketrecéből elindította a Voks Humana-mozgalmat. Nem lehetet­len tehát, hogy megírja az enciklopédiát a következő évezrednek a következő évezredről. Mindezek ellenére, ha nem olvasom, hogy a védnök Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter, ha nincs ott a megrende­lőn a Magyar Nemzeti Bank számlaszá­ma, azt hittem volna, ez valami félreértés. De nem ez győzött meg a vállalkozás ko­molyságáról. A szerző jövőbelátásának bizonyítéka, hogy már azt is tudja, hogy az infláció miatt az Encyklopedia-2000 2000-ben kb. 80 ezer forintba kerül majd. Most viszont még 20 ezerért meg­rendelhető. Kell ennél jobb befektetés?!-TÁRLAT A parasztfestő Tokaj (ÉM) - Tokaj távlati tervei közé tarto­zik, hogy emlékházat létesítsen á Tisza- ladányban született, de Tokajban is sokat megfordult híres parasztfestő, Győri Elek képeinek.- Mint minden hagyaték, e képek is szét­szóródtak a festő halálával, hiszen akkor és ott nem volt kész megoldás egybentartásúkra - tájékoztatta lapunkat Makoldi Sándomé, a Tokaji Múzeum munkatársa. - Az alkotások zöme azonban a sárospataki egyházi gyűjte­ményben együtt van, más részük az örökösök­höz került, amiből a legjelentősebb anyag most Győri Sándor jóvoltából ismét vissza­vándorol Budapestről Tokajba. A Tokaji Mú­zeumban ideiglenes kiállításon látható októ­ber végéig az az anyag, amit első lépcsőben a városnak ajándékozott. Egy önarckép, szép fa­lusi lányok portréi, tokaji-ladányi tájak, embe­rek láthatóak ezeken az akvarelleken, olajké­peken, a falu élete és vissza nem hozható han­gulata, néprajzi értékei, melyek előtt bizony megállnak, főleg a külföldi látogatók. Hiszen Győri Elek képei Svájcban és Amszterdamban is megállították őket azzal, hogy tudatosan szülőföldjét, a magyar nép karakterét, az 1930-40-es évek levegőjét akarták ábrázolni. Ó is mindig magyarnak, vidékünkről valónak vallotta magát, vállaljuk hát! Győri Elek (1905-1957) Fazekasok, zenészek, vásározók Dédestapolcsány, Kazincbarci­ka (ÉM - FG) - A helyi nagyvásá­rokon eddig csak nézelődtek a dédesi gyerekek, figyelték, ho­gyan köttetnek az üzletek. De elképzelhető, hogy a jövőben ők is kiviszik portékáikat a vásár­ra. Most viszont a kazincbarci­kai Gyermekkönyvtár galériá­jában láthatják az érdeklődők a dédestapolcsányi iskola diákja­inak agyagmunkáit. Az agyagfigurákon kívül a kazinc­barcikai kiállításra elhozták a tanu­lók legsikerültebb rajzait, akvarellje- it, egyéb kézimunkáit is. Sőt, a meg­nyitón nemcsak a kézművesek, ha­nem a zenészek is bemutatkoztak. Tíz éve már, hogy a kazincbarcikai zeneiskola kihelyezett tagozataként megkezdődött a községben a zeneok­tatás, ’94. január 1-től pedig önálló intézményként működik a dédesi ze­neiskola. Közel kétszáz - és nem csak helybeli, hanem tardonai, má- lyinkai, bánhorváti, nagybarcai, nekézsenyi - gyerek tanul itt zongo­rázni, furulyázni, fuvolázni, klariné- tozni. A barcikai megnyitón a zene­iskola rézfiívós kisegyüttese is be­mutatkozott. Az tette különösen kedvessé ezt a megnyitót, hogy itt voltak a neu- kircheni testvériskola diákjai. Két éve már, hogy először látogattak ide a német gyerekek. A mostani kéthe­tes vendégeskedés során arra is jut idejük, hogy az iskola műhelyében együtt korongozzanak, agyagozza- nak az itteni gyerekekkel. Mert a dédestapolcsányi iskolában műhely is van. Két évvel ezelőtt öt pedagó­gus, két tanár, két tanító és egy óvó­Gyermekek és gyermekmunkák nő elhatározta, hogy megtanul agyagozni. Az önkormányzat támo­gatta tervüket, így T. Tóth Gyula kazincbarcikai mester irányításá­val megismerték a szakma alapjait. A lelkesedésük átragadt a tanítvá­nyaikra is. Szép lassan szakköri csoport alakult az iskolában. Sze­rencsére az önkormányzattól kap­tak annyi támogatást, hogy a Szil­vásváradon élő Gál Árpád kerami­kus segítségével megépülhetett a kemence, sőt, már két fazekasko­rong is van a műhelyben. Az elmúlt nyáron itt szervezték meg a kerámia­készítés, a korongozás iránt kedvet, tehetséget érző diákok napközis tá­Fotók: Dobos Klára borát. A kazincbarcikai kiállítást megnyitó Szabolcs Attiláné szakta­nácsadó elismeréssel szólt a dédesi iskola eredményeiről. Mint mondta, a kerámia szakkör munkáihoz ha­sonlót eddig egyetlen iskola bemu­tatóján sem látott. Mindezekért kö­szönetét mondott Gyúróné Vécsey Eleonóra rajztanárnak, az ő mun­kájához jó alapot adó tanítónőknek, Győrfi Irénnek és Tóth Péter Lajos- nénak. Külön kiemelte Borosné Makrai Edit tevékenységét, áld matematika-kémia szakos tanár­ként kapcsolódott be a kézműves munkába, sőt, örömmel vállalta, vál­lalja a kerámia szakkör vezetését is. Derű - vihar előtti komorságból Felsőzsolca (ÉM - DK) - Csóka Béla olyan festő, aki színesen fest - mondta Pogány Ö. Gábor művészettörténész a tárlatnyi­tón. Mondta azt is, hogy bár ha muszáj, rejtélyekben is tudunk gondolkodni, mégis azt szeret­jük igazán, ha felismeijük egy képen, ami látszik. És ez Csóka Béla nagy érdeme: aki megnézi a képeit, meg is érti. Alkotásai­ból a felsőzsolcai községházán nyűt kiállítás az elmúlt hét végén. És tényleg olyanok a képek, amelye­ket sokan el tudnának képzelni akár lakásuk falán. Tájak. Szinte képes­lapszerű precizitással, , többnyire harsány, éles színekkel. Érződik raj­tuk, alkotójuk szereti a fiivet, a fel­hőket, ragaszkodik a színvilágához... Akijárt ezeken a helyeken, tud­ja! hogy néhol még vadabbak a szí­nek” - meséli Rómát, Taorminát, Amalfit és legfőképp’ Capri szigetét, ahová vissza-visszatér, amikor csak teheti. Barátai vannak már ott, akik halászhajójukkal olyan he­lyekre viszik, ahová az egyszeri ki­A művészettörténész és az alkotó ránduló nem jut el. Igen, ilyenek ott a színek... Előfordul, hogy csak né­hány napot tölt a világ valamely tá­ján, akkor csak figyel. A kimunkált szem segít, hogy amit egyszer meg­nézek, azt annyira befényképezi az agyam, hogy nem felejtem a kontúr­jait, színeit, árnyalatait sem” - mondja. Fényképekről nem dolgo­zik, úgy véli, aki komolyan veszi a művészetet, az nem teheti ezt. Hi­szen a fotó nem adja úgy vissza a hangulatot. Ezért általában viszi a vásznat, és a helyszínen fest. Igen, szeretik az emberek a képe­it, szívesen vásárolják is. De csak azért adja el őket, hogy legyen miből utaznia, gyűjteni az élményeket a kö­vetkező képekhez. Van persze olyan, amelyiktől nem válik meg, láthatunk ilyeneket a zsolcai tárlaton is. Az egyiket például azért nem adja el, mert önálló cremonai kiállításán 1987-ben komoly művészettörténé­szek állították róla, hogy bármelyik múzeumban megállná a helyét... Mintegy hatvan éve fest olajjal. Ragaszkodik az általa kialakított színvilághoz és a realizmushoz is. Majdnem minden képén dominál a fény-árnyék játék. A sötét színek szimfóniájában lehet egy szín sötét, de én úgy festem, hogy színesnek hasson” — mondja, s hozzáteszi, hogy a vihar komorságát is meg le­het szelídítem, derűsnek festeni. Az általa vászonra vitt villámsújtotta fa sem komor, pedig a téma az... Szüreti napok Tállya (ÉM) - Több kiállítást is lát­hatnak az érdeklődők a szeptember 20-án, kedden kezdődő „Tállyai szü réti napok” programsorozatban. Az evangélikus templomban Bíró Ilona, Tenkács Tibor és Gáli Jolán festmé­nyeiből mutatnak be néhányat. A Mailloth-kastélyban népművészeti kiállítás, Kiszely Melinda Középkori piactér című kiállítása és postatör­téneti kiállítás látható, az egykori magtár épületben vadászati és disz­nó vény-kiálhtás válj a a látogatókat, a Rajna-udvar főpince-bejárati ré­szén szüreti eszközök tárlata, Encsy György lakásán ásvány- és kövület- kiállítást tekinthetnek meg a láto­gatók. A Balogh-kastélyban a Kö- zép-Kelet-Európai művésztábor al­kotóinak tárlata nyílik, a római ka­tolikus templomban egyházi kegy­tárgyakat állítanak ki. A szüreti napok rendezvénysorozatot Pekó József polgármester nyitja meg 20-án, kedden délelőtt 9 órakor a Pol­gármesteri Hivatal tanácstermében. Ezt követi a már említett kiállítások megnyitása. Felállítanak egy nagy jurtasátrat az általános iskola udva­rán, ahol az érdeklődők a hímzés, ne­mezelés, tojásfestés, gyöngyfűzés, csipkeverés, bőrdíszmű, lószőrből ké­szült ékszerek, kékfestés alapfogása­ival ismerkedhetnek meg. Szerdán borverseny lesz, és ahogy minden nap a rendezvénysorozat alatt, egyórás műsort ad az Olaszor­szágból érkezett majorette-együt- tes. Csütörtökön délelőtt népművé­szeti előadásokat tartanak a Mail­loth-kastélyban, délután pedig a gyógyszertár előtti részen műsort adnak a görögországi, zobor-vidéki, székelyudvarhelyi, kassai népi együttesek, a tállyai népdalkor és az Orbán Balázs citerazenekar. A péntek a sporté, a szombat pedig az igazi látványé, a szüreti felvonu­lásé. Este héttől tűzijáték, majd egyórás koncertet ad a Z’Zi labor A műsort szüreti bál követi, az olasz- liszkai beatzenekar közreműködé­sével. Vasárnap tartják a Venczel- napi búcsút a római katolikus templomban, és ezen a napon lesz a rendezvénysorozat zárása a Polgár- mesteri Hivatal tanácstermében. Utazik az Avas Miskolc-Isztambul (ÉM) - A ta­valy újjáalakult Avas néptánc­együttes meghívást kapott a XII- Nemzetközi Néptáncfesztiválra, amelyet szeptember 21. és 26. kö­zött Isztambulban rendeznek. A fia­tal miskolci néptáncosok, népzené­szek ázsiai mezőnyben méretnek majd meg, Magyarország képvisele­tében. A Rónai Művelődési Központ anyagi támogatása mellett a Mis­kolc városi és a megyei Mecénás Alaptól kértek támogatást, de még várják más támogatók jelentkezé­sét is. A közel kétórás bemutatóju­kon kalocsai, széki, mezőségi, szla­vóniai, nyárádmenti táncokkal sze­repelnek majd többek között Isz­tambulban, Ataköyben és környékén. Szezonnyitás a miskolci szimfonikusoknál Nyolcvanöt koncert, németországi turné, lemezfelvétel Miskolc (ÉM - B.K) - Rövid pi­henést biztosító nyári szünet után a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar tagjai megkezdték az 1994/95-ös évadot. A zenekar terveiről Sir László igazgatótól kaptunk tájékoztatást. A tavalyihoz hasonlóan most is nyolcvanöt hangversenye lesz az együttesnek az októbertől májusig tartó ’94/95-ös évadban. Első fellé­pésük „hazai pályán” október 1-jén, a Zenei Világnap alkalmából rende­zett koncerten lesz, amelyet a Mis­kolci Nemzeti Színházban tarta­nak, és amelyet a televízió élő adás­ban közvetít. Az est karmestere Ko­vács László művészeti vezető, aki a szezon folyamán még ötször dirigál­ja együttesét. Nem maradnak el a világhírű vendégművészek sem: ismét itt lesz Jurij Szimonov, aki az emlékezetes nemzetközi karmesterkurzuson a nyár jelentős részét a zenekarral töltötte. A fővárosban négy alka­lommal játszanak: két zeneakadé­miai, bérleti hangverseny szerepel a programban, ismét meghívást kaptak a Budapest Tavaszi Feszti­válra, valamint november 22-én, a Magyar Rádió népszerű Hangverse­nyek délidőben sorozatában a Mis­kolci Szimfonikusok játékát közve­títi a Magyar Nemzeti Galériából. Nemcsak hazai, külföldi megméret­tetés is vár az együttesre: május vé­gén 15 napos németországi koncert­turnéra indulnak. Szerepel még a programban egy egyedülálló kezdeményezés: Veress Sándor, az idős koráig Bemben élt kolozsvári származású zeneszerző életművét kívánják lemezre rögzíte­ni. Ez azért is örvendetes, mert a mester darabjait eddig még soha senki nem játszotta hangszalagra. Az első hangfelvétel a II. szimfóniá­ból, valamint a Térdszéli Katica cí­mű balettzenéből készül, Mészáros János, a Riva del Garda-i Zenei Fesztivál művészeti vezetőjének irányításával. A zenekar több alkalommal járta végig Európát úgynevezett opera- tűmé során, amikor a bécsi zene- akadémia operaszakos növendékei­vel, Gabriel professzor vezényleté­vel népszerű operák részleteinek hangversenyszerű előadásával arattak sikereket Ausztráliától Hol­landiáig. Végre a helyi közönség is meghallgathatja ezt a műsort: az évad programjában két operaest szerepel, ezek közül a november 28-i előadás jótékonysági gála lesz. Megszokta és várja a közönség a remek hangulatú újévi koncer­tet: ebben jövő januárban ismét ré­sze lehet. Nem elhanyagolható kérdés, hogy milyen anyagi kondíciók mel­lett kezdik meg a munkát. Nos, je­lentős az az összeg, amelyet a társu­lat a Miskolc Városi Önkormány­zattól kap. Ez azonban csak a fenn­tartáshoz elég. A működéshez, a koncertek rendezéséhez az állami költségvetésből a hivatásos önkor­mányzati zenekarok számára elkü­lönített alapból pályázták meg és kaptak jelentős támogatást. Erre azért is nagy szükség van, mert a Nemzeti Filharmónia megnyirbált költségvetéséből a felnőtt koncer­teknek már csak mintegy 40 száza­lékát tudja támogatni. Gond a hangszerpark karban­tartása, és az elavult instrumentu­mok cseréje. Az idén egy koncert­nagydobot tudtak vásárolni. Ennek ára 600 ezer forint! A másik új „szerzemény” egy mesterhegedú, amely a Cremonában tanuló mis­kolci hangszerész, Rafaelian Levon vizsgamunkája. Az évadnyitó hangverseny októ­ber 17-én, a Miskolci Nemzeti Szín­házban lesz: Puccini: Missa Di Glo­ria című oratóriuma világhírű szó­listák, Miller Lajos és Berkes János közreműködésével hangzik el, a kó­rus az együttes jó partnere, a Ma­gyar Állami Énekkar lesz. A prog­ram második részében Bartók: Con­certója csendül fel Kovács László vezényletével. Előkészítő Nyíregyháza (ÉM) - A Bessenyei György Tanárképző Főiskola az 1993/94-es tanévben is rendezett egyetemi és főiskolai felvételi előké­szítő tanfolyamokat. A 15 csoport munkájában több mint 500 fő vett részt. Ez év októberétől a felvételi tárgyak többségéből újra indítanak előkészítő tanfolyamokat. A felvéte­lekről részletes ismertetést külde­nek Szabolcs, Hajdú és Borsod me­gyék középiskoláinak és a városi önkormányzatok művelődési osztá­lyainak. A tanfolyamokra jelentkez­ni illetve érdeklődni a 341-222/153- as nyíregyházi telefonszámon, vagy személyesen a főiskola főigazgatói hivatalában lehet. Nonstop irodalom Becs (MTI) - Neves írók részvételé­vel 24 órás irodalomnépszerűsítő, nonstop műsort rendeztek péntek délutántól szombat délutánig Bécs- ben. Az Ausztria legjelentősebb író­it felvonultató vállalkozás magyar érdekessége, hogy az osztrák irodal­mi élet színe-javának sorában első­ként olvasott fel közös könyvükből Kertész Imre és Esterházy Péter. A két szerző egy témát dolgozott fel saját változatában. A Magyarorszá­gon Jegyzőkönyv (Kertész) és Élet és irodalom (Esterházy) címmel megjelent írásaikat Ausztriában egy kötetben jelentették meg. k

Next

/
Thumbnails
Contents