Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-02 / 207. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994» Szeptember 2., Péntek JEGYZET Rend tesz Nyikes Imre A megyei rendőrfőkapitány 24 órás rend­őri szolgálatot rendszeresített a Búza té­ren. Szinte nem volt olyan hét, hogy erről a környékről ne ejtett volna néhány rossz szót a sajtó. Ezért alig hinném, hogy akad­na piaci árus, vagy vásárló, aki kifogásol­ná a szigorúnak, mondhatnám drákóinak minősíthető intézkedést. Mert az utóbbi években és hónapokban a piacon, a gyümölcs- és a zöldséges so­rokon, a pecsenyesütők környékén, a nagybanin, az aluljáróban - kis túlzással - nap mint nap elszabadult a pokol. Hiá­ba jelent meg időközönként egy járőr, tíz­tizenöt percre eltűntek ugyan a pirosozók, a szeszt és cigarettát feketén árusítók, de amikor a rendőrök elmentek, folytatták ténykedésüket. Mindennapossá vált a zsebtolvajlás, a kézi- és válltáskák kifosz­tása, a verekedés, a randalírozás, itt kínál­ta bájait néhány nő, a pirosozók zaklatták és becsapták - főként - az időseket. Most tehát jön a rend... Ha jön. Mert igaz ugyan, hogy a főkapi­tányi döntés szerint igén komoly csapat vigyázza majd a Búza tér és környéke rendjét, ám azok sem esteka fejükre, aki­ket felügyelnek. Ügyesen szervezik figye­lőszolgálatukat, pillanatok alatt alakulnak át a feketekereskedelem képviselőiből bé­kés állampolgárokká, akik amint csak te­hetik, kigúnyolják, nevetségessé teszik a rendőrt. Ám, hogy ez ne így legyen, az szerintem nem csupán rendőrségi feladat. Mondjuk sokat javíthatna a helyzeten, ha nem lenne annyi italkimérés a Búza téren és környékén, ha a három-négy helyszí­nen egyszerre működő pirosozók nem tudnának megélni, mert nem akadna szá­mukra újra és újra egy-egy balek. S ha nem lenne körülöttük tömeg-jó, persze ennek taglalása messze visz, hiszen a város ki­nőtte már ezt a piacot a zsebesek sem okozhatnának annyi kárt. Aüergén spórák Miskolc (EM) - A hűvösebb, csapadékosabb időjárás hatására csökkent a levegő összpol- lentartalma. A pázsitfüvek már teljesen elvirágoztak, to­vábbra is a csalán, a libatopfélék, az üröm, és a parlagfű pollenje kering a levegőben. Azok akik parlagfűre érzékenyek ne utaz­zanak a Dunántúlra, mert ott a miskolci érté­keknek a húsz-harmincszorosát mérik ebből a virágporból. Az esős napok után jelentősen megnőtt az allergén gombaspórák száma, így a Cladospo- rium és az Altemaria olyan mennyiségben van Uyenkor a levegőben, ami már allergiát okozhat. Megyei körkép a piaci árakról Zöldpaprika/kg 50 50 45 52 Paradicsom/kg 40 30 30 35 Uborka/kg 50 50 55 60 Burgonya/kg 28 30 30 28 Sárgarépa/kg 60 55 50 45 Petrezselyemgyökér/kg30/cs 75 35/cs 70 Karalábé/kg 70 60 60 65 Zeller/db 20 20 20 20 Vöröshagyma/kg 40 40 30 40 Fokhagyma/kg 120 160 120 120 GombaÁg 200 150 140 160 Karfiol/kg 100 130 160 110 Kelkáposzta/kg 70 60 70 55 Fejes káposzta/kg 40 30 30 35 Tojás/db 9 8 8 9 Alma/kg 50 50 45 50 Szárazbab/kg 200 240 200 100 Dióbél/kg 360 350­420 Oszibarack/kg 100 70 110 100 Görögdinnye/kg 24 30 30 27 Sárgadinnye/kg 60­40­Szilva/kg 50 40 60 5Ö körte 50 50 70 60 Szőlő 70 80 80 80 Mák 380 500 360 420 Zöldbab/kq 120­150 100 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztal­ható, ott a középárat jelöltük meg. Olcsóbb lesz, de bonyolultabb Parlament elé kerül a választással is foglalkozó törvénycsomag Amire már nem sokat kell költeni: szavazóurnák a miskolci városháza pincéjében. A parlamenti választáskor igénybe vett urnák a helyhatósági választások alkalmával is jó szolgálatot tesznek. Fotó: Farkas Maya Horváth Magdolna Budapest, Miskolc (ISB - ÉM) - Egyfordulós, közvetlen és titkos választás, érvényességi küszöb nélkül. Ezek az ősszel esedékes helyi és kisebbségi önkormány­zati képviselő-választás legfőbb jellemzői. A kormány jogalkotási terve, és az ennek alapján elkészített parla­menti munkamenet szerint a képvi­selők elé a jövő héten kerül az ön- kormányzati törvénycsomag, amely a szükséges alkotmánymódosítás­sal együtt öt törvénymódosítást tar­talmaz. A belügyminisztériumban az elmúlt hetekben zajló szakértői, és hatpárti tárgyalások zömmel eredményre vezettek, azaz a változ­tatások többségével a résztvevők egyetértettek. Az ellenzék között azonban továbbra sincs egyetértés abban, hogy egy, vagy kétfordulós legyen-e a választás. A kisebbségek megbeszéléseken résztvevő képvi­selői nehezményezték, hogy a tör­vénytervezet áttanulmányozására nem kaptak elég időt, és hogy nem született megegyezés arról, a vá­lasztások után létrejövő kisebbségi önkormányzatok és a települési ön- kormányzatok milyen intézményi viszonyban legyenek egymással. A szakértők állítják: az or­szággyűlési választásokhoz képest a kisebbségi és önkormányzati vá­Udvardy József Schiedam (ÉM) - A virágtőzsde után egy gerberára szakosodott farmer üvegházát tekinthettük meg a közgyűlés kormányzati­gazdasági csoportjával. A há­rom és fél hektárnyi üvegház­ban a virág tíz különböző fajtá­ját termesztették családi vállal­kozásban. Mint a delegáció egyik tagja malici­ózusan megjegyezte: nálunk egy ek­kora üvegházban legalább százan dolgoznának, és igazgatóságokra, főosztályokra tagozódna a szerve­zet. A holland farmer birodalmában jó, ha tíz embert láttunk. Halk slá­gerzene szólt, (tehát még a hangszó­rók felszerelésére is gondot fordítot­tak) miközben a munkások a gerbe- rát szüretelték, és készítették elő a délutáni szállításra. Nem kapkod­tak, s az arcukon nem tükröződött görcsös igyekezet. Munkájukat szá­mos eszköz és gép könnyítette. Is­mét meggyőződhettünk róla, hogy a termelékenységet, az eredményes­séget nem a verejték mennyisége határozza meg. A termelési és a munkakultúra ebben a farmergazdaságban is apá­ról fiúra száüt. Generációkon ke­resztül fejlődött az európai, sőt vi­lágszínvonalra. Jellemzője egyrészt a takarékosság, másrészt az állan­dó megújulási készség. A farmer, egy 35-40 éves fiatalember elmond­ta, hogy a vállalkozást testvérével közösen vezetik. A gazdaságot édes­apjuktól örökölték, aki annakidején nagyapjuk nyomdokaiba lépett. A termelést banki hitellel korszerűsí­lasztás olcsóbb, ám bonyolultabb lesz. Amennyiben a kormányelőter­jesztést elfogadják a honatyák, és csupán egyfordulós választás lesz, úgy összesen 870 millió forint ele­gendő a lebonyolításhoz - ígéri a belügyminisztérium költségelemzé­se. Ebben az esetben 120 mülió fo­rinttal kerül kevesebbe ez a válasz­tás az országgyűlési képviselő-vá­lasztás első fordulójánál. Az emlí­tett költségelemző összesítés ugyan akkor kitér arra is, hogy a települé­si önkormányzati választásokkal egyidőben zajló kisebbségi önkor­mányzati választások pénzügyi fe­dezetéről nem rendelkezik az 1994. évi költségvetés. A belügyminiszter által jegyzett határozati javaslat számítása szerint amennyiben a ki­sebbségi választáshoz szükséges 248 millió forintot a költségvetés nem biztosítja, úgy veszélybe kerül­het a kisebbségi választások előké­szítése, lebonyolítása. Az önkormányzati választás - a javaslat parlamenti elfogadása ese­tén a korábbitól eltérően egyfordu­lós lenne, és az eredményes válasz­táshoz ezúttal nem állapítanának meg érvényességi küszöböt. Azaz polgármester az lenne, akire a leg­több voksot leadják. Az egyes tele­püléseken külön szavazólapon kell majd szavazni a polgármesterre, a képviselő-testületre, és a megyei közgyűlés tagjaira. Ott, ahol kisebb­ségi önkormányzat felállítását lega­tették, s az újdonságok bevezetésé­vel egyetlen napot sem várnak. A virágok már nem földben, hanem kőzetgyapotból készített táptalaj­ban fejlődnek. A vizet - mint a kór­házi infúziót - cseppenként adagol­ják. Arra is ügyelnek, hogy a pára majdnem teljes egészében vissza­csapódjon a növényekre. Hollandiában minden talpalat­nyi földet különös becsben tarta­nak. Az egymás határát érintő váro­sokban a parkokat kivéve szinte minden négyzetmétert burkolat fed. A beépítést, az új építkezéseket szigorú hatósági engedélyek rend­szabályozzák. „Vidéken” pedig, azaz a városokon kívül minden négyzet- méter földet megművelnek, vagy legelőként hasznosítják. A földekről a talajvizet csatornákkal vezetik el, hagyományosan a szélenergia hasz­nosításával - a jellegzetes holland szélmalmok többek között ezt a célt is szolgálják. A termőföld, vagy bár­milyen módon hasznosítható, pro­fittermelésre alkalmas föld tehát aranyat ér ebben az országban. Lé­nyegében erre alapozva sikerült ki­lábalni Schiedam városának a sú­lyos válságból. A település ma már Rotterdam egyik külvárosa. A múlt század végén, és most, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek ele­jén két súlyos válság rázta meg a helybéliek társadalmát. Mint a pol­gármester elmondta, tapasztalataik szerint ez azért történt, mert mind­két esetben csupán „egy lábon állt” a város gazdasága. A múlt század­ban a szeszfőzésnek feilegzett be. Mivel a lakosság nyolcvan százalé­ka a „dzsinivr” (egy bizonyos pálin­kaféle) előállításával foglalkozott, a lább öten kezdeményezték, még egy szavazólap kerül a borítékba. A választási technika ennél bo­nyolultabb a tízezernél több lakos­sal rendelkező településeken, a me­gyei jogú városokban, és a főváros­ban. Ezeken a helyeken a képviselő- testület tagjainak csupán 60 száza­lékát juttathatnák a polgárok man­dátumhoz, a fennmaradó 40 száza­lékot az úgynevezett kompenzációs lista segítségével töltenék be. Azaz, a vesztes egyéni jelöltekre leadott voksok alapján töltenék fel a fenn­maradó 40 százalékot. A megyei jo­gú városokban a megyei közgyűlés­be nem delegálhatnak képviselőt, a fővárosban pedig a négy szavazólap plusz eggyel egészül ki, itt ugyanis a kerület polgármestere mellett a főpolgármesterre is voksolni kell. * Veresné Jakab Zsuzsa, a borsod- abaúj-zempléni közgyűlés főjegyző­je érdeklődésünkre elmondta: a me­gyeházának nincs arra adata, hogy ebben a térségben mennyibe kerül­ne a választás. Jelentősek lesznek a dologi és a bérjellegű kiadások. Utóbbit a szavazatszámláló bizott­ságok tagjainak fizetik. Nem lesz ol­csó a névjegyzék, a választók értesí­tése, drágult a papír és a nyomda­költség is. A választás új szabályait, a tennivalókat ismertető előadások­ra pedig alkalmanként 250 jegyző­nek kell postázni a meghívót. kereslet megszűnése a csődhöz, a szegénység eluralkodásához veze­tett. Ekkor váltottak, és a hajóépítő­iparra, a hajókarbantartásra szako­sodtak. A második világháborút kö­vetően több mint tízezren dolgoztak a hajóiparban. A recesszió a nyolc­vanas évek elején következett be és a város majdnem ugyanabba a hely­zetbe süllyedt, mint a szeszipar vál­ságánál. A nincstelenség csak azért nem uralkodott el a korábbi mér­tékben, mert akkoriban már léte­zett a társadalmi méretű szolidari­tás és a biztosítás. Shiedamban ezért elhatározták, hogy soha többé nem engedik meg egyetlen iparág kizárólagosságát, eluralkodását a városban. Ezért új városrendezési tervet készítettek, amelyben előírták, hogy mely terü­leten, milyen vállalkozás indítható meg. A területhiányt lovagolták meg tehát, ugyanakkor igyekeztek vonzó körülményeket teremteni a vállalkozóknak. A várospolitikát a gazdasági kitörésnek rendelték alá. Az eddigieken kívül nem elhanya­golható az Európai Közösség pénzü­gyi injekciója. A Renovall program keretében nyújtottak anyagi segít­séget a városnak.-A pénz nagyon jól jött, ám akö- zösség gyors építkezésre kényszerít bennünket - hallottuk Schiedam polgármesterét. — Jobban örültünk volna, ha a fellendülés lépésről lé­pésre zajlik. Mégis sikerült elérni a célunkat. A szomszédos Rotterdam­ban csillagászati árak vannak. Ná­lunk kedvezőbb feltételekkel tele­pülhetnek le a vállalkozók. S ha jó hírünket elviszik szerte a világba, már nyert ügyünk van. Holnap...- Összevont választmányi és titkári értekezletet tart a Magyar Szocia­lista Párt Miskolc városi szervezete szombaton. Az MSZP miskolci, Cor­vin utcai politikai centrumában rendezett tanácskozáson az önkor­mányzati választásokra és a szocia­listák IV. kongresszusára való fel­készülésről lesz szó. Betonozzák a hidat Cigánd (ÉM - I.S.) - Jó ütemben, terv szerint halad a cigándi új Tisza híd építése. Farkas László, a fővál­lalkozó Strabag Hungária helyi képviselője tegnap lapunknak nyi­latkozva elmondotta: a héten meg­kezdték a 212 méter hosszú meder­híd betonozását. A hídszerkezetre több, mint kétszáz köbméter betont terítenek, átlag 16 centiméter vas­tagságban. Erre kerül majd a szige­telés és az aszfaltozás. A meder- és az ártéri hidat az elkövetkező he­tekben kötik össze. A hídavatást határidőre megtartják: ebben az év­ben megteremtődik a közvetlen összeköttetés a Tisza szabolcsi és zempléni oldala között. Fiatal áldozat Miskolc (ÉM) - Egy huszonhárom esztendős, sajópetri illetőségű fia­talember volt az áldozata az elmúlt szerdán történt vasúti tragédiának - tudtuk meg Farkas József őrnagy­tól. Amint arról korábban már be­számoltunk, augusztus 24-én este Nyékládháza közelében a Buda­pestről érkező Inter City elütött egy ismeretlen férfit. A miskolci életvé­delmisek közel egy hétig járták a környékbeli falvakat, ellenőrizték az állampolgárok bejelentéseit, míg végre sikerült azonosítaniuk a szét- roncsolódott áldozatot. Kiderült: a szerencsétlenül járt férfi B. I., aki Sajópetriben lakott és 23 éves volt. Szeszes fogás Harsány (ÉM) - A Vám- és Pénz­ügyőrség Borsod megyei nyomozó- hivatalának emberei Harsány hatá­rában folytattak ellenőrzéseket, s egy, látókörükbe már korábban be­került férfit is igazoltattak. Az illető gépkocsijában 1100 liter tiszta szeszt - elvont adótartalma 723 ezer forint - és 12 ezer német már­kát találtak. A rajtavesztett férfit 1,2 millió forint vámorgazdasággal is gyanúsítják. Csirkefogós éjszaka Miskolc (ÉM - FJ) - Rájárt a rúd a kendermagos, iromba és a minden­féle tyúkokra szerdán éjjel. Sőt, a süldő korban lévő disznókra is. De nem ám valamiféle nagy mulatság előkészületeinek estek áldozatul - hanem betörőknek. Ónodon V. Gyu- láné sirathatja tizenöt szárnyasát, míg Berzéken tizenkét jérce veszett oda. S ha már a meséknél tartunk: valószínűleg nem a kis Vük garáz­dálkodott a baromfiólak körül, hi­szen az utóbbi helyről két hatvanki- lós süldőt is „magukkal csaltak” a csirkefogók. De sokkal tragikusabb helyszínre is riasztották a miskolci zsarukat - említette meg a lapunkat tájékozta­tó Engel György alezredes. Mégpe­dig halálos kimenetelű balesethez. A Lenke utcában ugyanis beton­keverő használata közben halálos áramütés érte K. A. miskolci lakost. Bottal ütik Miskolc (ÉM) - Még mindig nem sikerült a szökésben lévő Botos László nyomára bukkannia a rend­őrségnek. Ismeretes: a vagyon elle­ni bűncselekmények miatt letartóz­tatásban lévő Botos vasárnap dél­után szökött meg a Miskolci Rend­őrkapitányságról. Új hír, hogy fe­gyelmi eljárást indítottak a foglyot kísérő őr ellen, akinek szeme láttá­ra vetette át magát a kerítésen Bo­tos. Régebbi keletű, de máig érvé­nyes viszont a rendőrség kérése: aki tud valamit a szökevény rejtekhe­lyéről, vasárnap óta látta őt, az je­lentkezzen bármely rendőri szerv- néllEmlékeztetőül Botos személyle­írása: körülbelül 180 centiméter magas, vékony testalkatú, vékony arcú, enyhén görbe orrú, fehér bőrű. Haja fekete, egyenes szálú, mintegy tíz centivel a válla alá ér, hátul lófa­rokba van fogva. rl Egy talpalatnyi termőföld értéke Hollandiai barangolás a megyei közgyűlés delegációjával (4.)

Next

/
Thumbnails
Contents