Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-15 / 218. szám

f 8 ÉSZAK-Magyarország ___ ~ i Kultúra ...... ............. 1994- Szeptember 15., Csütörtök _ MOZI A FÜntstone család (ÉM - CsM) - Jól emlékszem, abban az idő­ben, amikor még nem esti mesének szánták Frédi és Béni történetét - ennek legalább ti­zenöt éve milyen meglepetésként ért a hír, hogy az Amerikába szakadt magyarok irigyel­nek bennünket. Emögött a bejelentés mögött - Kádár-korszak ide vagy oda - semmilyen poli­tikai szándék nem húzódott. Az ok a Flintsto­ne család volt és Romhányi József. Az átlagos, bár nem ötlet nélküli rajzfilmsorozat figurái­ból ugyanis utánozhatatlanul szellemes kő­korszaki szakikat varázsolt fantasztikus nyelvcsavarásaival. A kőkori sztori volt az a néhány perc, amikor elmaradhatatlanul a té­vé előtt kuksolva alig mertünk hangosan ne­vetni, nehogy lemaradjunk a következő poénról. A „rímhányót” ugyan lehet utánozni, de utolérni és pótolni nemigen. így könnyen el­képzelhető, hogy ezzel a Spielberg-féle, életre keltett bagázzsal csak azért van bajom, mert el vagyok (voltam) kényeztetve. Mivel Flintstonékat nem a történet, hanem az ötlet kedvéért „élőfilmesítették” meg, róluk bőven elég ennyi. A hét másik bemutatója vi­szont annyira történetközpontú, hogy - idé­zem - „a filmkészítők hálásak volnának, ha önök lemondanának arról, hogy nyilvánosság­ra hozzák a film befejező részében történte­ket”. Az eleje viszont ez: a könyvkiadó főszer­kesztőjét megharapja egy farkas, és ezzel kez­detét veszi az átalakulás... A film címe: Farkas. Főszereplők: Jack Ni­cholson és Michelle Pfeiffer. Állítólag ez az év nagy Oscar-várományosa. Kőkori idill - Spielberg-módra _TÁKLAT A festő és a kovács Miskolc (ÉM) - Majercsik János festőművész és Fülöp Tibor kovácsművész alkotásaiból nyí­lik kiállítás ma, csütörtökön délután 4 órakor Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. A tárlatot Hadobás Sándor, az izsófalvi Izsó Miklós Művelődési Ház igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közremű­ködnek Bierbaum Károly és Korompay Viktor térdimenziós vetített diaképeikkel. Majercsik János Sajószentpéteren szüle­tett. Képzőművészetet Budapesten a Képző- művészeti Szabadiskolában tanult. Rendkívül termékeny alkotó, emellett munkájának má­sik fontos jellemzője a sokoldalúság, mind a műfajok és technikák változatosságát, mind pedig a témaválasztást illetően. Egyéniségé­hez az emberábrázolás áll legközelebb, az em­ber és természet ellentmondásos kapcsolatá­nak megjelenítése foglalkoztatja leginkább. Képein konfliktusok, drámai feszültség is tet­ten érhető, színvilága gazdag és harmonikus. Fülöp Tibor Bódvarákón született. Kovács szakmát tanult, a vas szeretetét és tiszteletét édesapjának köszönheti. Szakmai tudását ön­képzéssel szerezte. Tagja a kazincbarcikai Izsó Miklós Képzőművészeti Körnek, illetve a Borsodi Amatőr Képző- és Iparművészeti Stú­diónak. Számtalan csoportos kiállításon részt vett, de önállóan is többször bemutatkozott Miskolcon és Kazincbarcikán is. 1989-ben nyerte el a népi iparművész címet. Majercsik János: Tiszaparti fák Miskolc-Görömböly (ÉM - DK) ­Az elmúlt évi szüreti napon... Fotó: Dobos Klára Tizenöt évvel ezelőtt alapította Engi István a Görömbölyi Páva­kört. Az alapítótagok közül még ma is sokan énekelnek az együt­tesben, járnak a próbákra, ké­szülnek a szereplésekre. Üveges„Jánosné, Csöpi néni is régi dalos. Ő foglalta össze számunkra az népdalkor történetét. 1979. feb­ruár 6-án alakult az együttes gö­römbölyi, illetve Görömbölyről el­származott asszonyokból és férfiak­ból. Akkor huszonöt tagúk volt, ma tizennyolcán vannak, és Szabó Bé- láné a vezetőjük. Természetesen nagyon szeretnek énekelni, de egyébként is összetartanak, s a jó­kedvű társaság jóban-rosszban se­gíti egymást. Hetente egyszer pró­bálnak, a helyi kultúrházban. Szin­te már csak ők „lakják” az épületet, így nem csoda, ha telente nincs mindig befutve. Sokat dideregnek tehát, de mondják, az éneklés és a közösség melegít. Kodály, Bartók, Lajos Árpád népdalgyűjtéseiből válogatnak a legtöbbet, de olykor operarészlete­ket, bordalokat is megszólaltatnak. És volt már rá példa, hogy meghalt közülük valaki, akkor a pávakör odaillő dalokkal búcsúzott tőle. Igazából görömbölyi népdalok nincsenek, de több ismert dalba „csempészték bele” a területet. Éneklik például, hogy „a görömbö­lyi határ felől...”, és vannak olyan dalok is, amelyekben a Pingyomtető szerepel, ami szintén ott van közel. Hogy hány dal van a repertoáron, annak a számát sem tudják, olyan sok. A népdal szeretetét akarják megosztani az emberekkel, egy kis vígságot, örömet vinni az életükbe, a nehéz napokba. Ezért szeretnek szerepelni, s a hívásoknak többnyi­re eleget tesznek. Bár anyagi lehe­tőségeik nagyon korlátozottak, hi­szen egyetlen támogatójuk az Unió Áfész, évente 35-40 ezer forintot biztosít számukra. A megye és más megyék településein is sokszor fel­léptek. Hívta őket több bemutatko­zásához Béres Ferenc, Béres József vagy Madarász Katalin is. A minő­sítő versenyeken többször kaptak elismerő oklevelet, ezüst vagy arany minősítést. Sokat szerepel­nek különféle rendezvényeken, ta­lálkozókon. Néhány együttessel kü­lönösen jó a kapcsolatuk, így a her­cegkúti, a kisgyőri, a szirmabese- nyői népdalkörökkel, a füzériek pe­dig egyenesen úgy fogadják őket, mintha testvérek lennének. Serfőző Simon, a jövőt író költő Fecske Csaba Jövőt írni, ez a címe Serfőző Simon legújabb, prózaverseket és publi­cisztikákat tartalmazó kötetének. Jövőt írni, múltat idézni, jelent os­torozni - ezek lehetnének a serfőzői költői doktrína kulcsmondatai. Ser­főző ebben a könyvében is, mint az eddigiekben a kisember: a megalá- zottak, a kisemmizettek, a minden­kori szegények szószólója, hozzájuk szegődött el, miként a nagyrabe- csült, sajnos már halott költőtárs, Ratkó József is, „mindenes, énekes cselédnek”. Serfőző a legfiatalabb tagja volt a Hetek nevű irodalomtörténeti je­lentőségű költői csoportosulásnak, amely a nemzedéki együvétartozá- son túl rokon életszemléletet, ha­sonló világlátást fejezett ki, nagyon is különböző stíluseszmények meg­valósítása mellett. Ágh István, Bel­la István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon: ragyogó névsor, mindenféle kitüntetésekkel elis­mert, jelentős életműveket maguk mögött tudó jelentős alkotók. Serfőző az Új írásban történt költői bemutatkozása - az akkor pályája és népszerűsége csúcsára érkezett Váci Mihály volt a mento­ra, akit pedig Illyés Gyula fedezett fel - óta ugyanazt mondja, ugyanaz­zal a szent megátalkodottsággal, azon a jellegzetes, korán megtalált, senki máséval össze nem téveszthe­tő hangon. Ugyanazt, ugyanúgy. Ez a megállapítás lehet akár dicséret, akár kritika is. Serfőző azok közé az egyenes tartású emberek közé tar­tozik, akik inkább törnek, mint ha­jolnak. Megingathatatlanul elköte­lezett. Elkötelezettsége inkább eti­kai, mintsem esztétikai jellegű. Őt mindig elkerülték az irodalmi diva­tok, a modem, modemkedő művé­szeti áramlatok, de közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, ke­rülte el irtózva és nagy ívben azokat az áramlatokat ő maga. Sose folya­modott tetszetős, sikerrel biztató formákhoz, nem sokra, mondhat­nám semmire se becsülte a modem vonalú, lila ködbe rejtező írástudó­kat, akik Nagy Gáspár szavai sze­rint: „a szárítókötélre aggatott sza­vak színének puszta sorrendjében vélik feltalálni majd feltálalni (nincs jobb szavunk) a semmi tün­döklő árnyalatait”. Serfőző konok következetesség­gel perel övéiért versben, prózában, drámában egyaránt. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy amikor 1978- ban publikált riportkötetének da­rabjai az Élet és Irodalom híres-ne­vezetes hátsó oldalán először jelen­tek meg, ha szenzációt nem is, igen élénk érdeklődést váltottak ki. Ezek a szerző által találóan szocionovel- láknak nevezett szépirodalmi igé­nyű riportok a halálra ítélt és már agonizáló tanyavilágot mutatták be megrázó, drámai erővel, érzéklete­sen, hitelesen. Csak sajnálni tu­dom, hogy az utóbbi időben felha­gyott ezzel a tevékenységével. Sze­gényebbek vagyunk jó néhány kór­ós kórképpel. Serfőző az irodalom - és a művé­szet - értelmét a gyakorlati segítés­ben látja. Ő a műveivel használni akar. Nem értékítélet, tényeszerű megállapítás csupán, Serfőzőre szüksége van a világnak, noha ez a költői attitűd egyre inkább megha­ladottnak számít irodalmi körök­ben. Nála az éthosz egyértelműen esztétikumképző elem. Nem gyö­nyörködtetni akar, nem virág, ha­nem haszonnövény. Kedves írói, költői - publicisztikáiban szót ejt ró­luk - Móricz Zsigmond, Veres Pé­ter, Illyés Gyula, Váci Mihály, Sin- ka István, Tamási Áron, Sütő And­rás, Kányádi Sándor, Nagy László, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár. E név­sor pregnánsan jelzi Serfőző tradici­onális ízlésvilágát, e nevek szinte ki- karózzák költészetének terrénumát. E kötetben hangsúlyos szerepe van az időnek, annak, hogy mikor íródtak a művek (melyeknek jelen­tős hányada alkalmi publicisztikai írás). Ezt jelzi, hogy a szerző min­den egyes írását datálta. A legré­gibb 1982-ből, a legfrissebb 1993- ból való, a legtöbb pedig a rendszer- váltás zavaros-izgalmas időszaká­ban, 1988-89-ben született. Mon­dom, a kötet java része alkalmi írás, de valamiképpen mégiscsak benső­ből vezérelt, ihletett mű. A szerző köszönti az 50 éves költő- és harcos­társ Gál Sándort, bevezető sorokat ír egy Sinka-esthez, egy Szabó Lő­rinc szavalóverseny elé, Ferdinandy György író-olvasó találkozója elé, ír könyvheti megnyitót, kiállításmeg­nyitót, ír szavaink felelősségéről. Erre a kötetére is maradéktala­nul érvényes, amit egy korábbi kö­tete kapcsán írt szerkesztője:,^ szétvert, elkótyavetyélt, a kisemmi­zett és a létjogától is megfosztott falvak, vidékek népéről beszél erő­vel és valódi költői erudícióval”. E könyvében a műfaj sajátosságaiból adódóan direktebben, szókimondób­ban, de nem kevésbé erőteljesen, mert a publicisztikai írásokban is felforrósodik a hang, s költői erővel szól az „üzenet”. Mit mondjak, tisz­tességes, fontos könyv. A miénk, megalázottaké, magyaroké. „Minden ember boldog akar lenni...” Miskolc (ÉM -GR)- Harangozó Teri egyik legsikeresebb dala, a Minden ember boldog akar len­ni, amely legifjabb kazettájának címadódala. A tizenegy tánc­dalt megszólaltató felvételből a Minden ember boldog akar len­ni, a Minden nap, a Szeretném bejárni a földet és a Mindenki­nek van egy álma régi sláger­dallamok. Ezekből és az újab­bakból egyaránt hallhatunk pénteken este 6 órától a mű­vésznő miskolci fellépésén. Harangozó Teri a Bács-Kiskun me­gyei Bátya községből származik. Pályája a KISZ Központi Művésze­gyüttes énekkarában indult, hang­képzéséről Fábri Edit operaénekes­nő gondoskodott. Az ő tanácsára vé­gezte el a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskola ének tanszakát. A televíziós Ki mit tud? révén szinte az egész ország megismerte. 1967. óta hivatásos előadóművész. A leg­Harangozó Teri sikeresebb éve - elmondása szerint -1968. Ekkor énekelte a Mindenki­nek van egy álma című dalt, ame­lyet azóta is valamennyi fellépése­kor a közönség kívánságára eléne­kel. Turnézott például Amerikában, Németországban, Kubában, Francia- országban és természetesen Ma­gyarország számos pontján. A beat- misék korszakában Máté Péterrel közösen egy francia beatmisét éne­keltek, amelyet Kalocsán a főszékes­egyházban mutattak be elsőként, kitörő sikerrel, a közönség szinte a templomi csillárokon csüngött. Ä táncdaléneklés mellett más műfajokkal is próbálkozott. Vuji- csics Tihamér lemezén rác nyelven énekel. Bátyán a magyar mellett a rác nyelvet is beszélik, így értelem­szerűen ő is megtanulta. Benkő Dá­niel gitár- és lantművész felfedezte, hogy virágénekek előadására is al­kalmas. Nagy örömmel készítették ezeket a felvételeket, de sajnos igen ritkán hallhatók, és nem olyan nép­szerűek, mint a táncdalok, pedig va­lódi értékeket képviselnek. Néhány filmben is szerepelt. Várkonyi Zol­tán felkérésére például a Fekete gyémántokban, továbbá a Gyulai Várszínház vendégeként a közel­múltban a Torzó Messiás című da­rabban. Görömbölyi ősz Miskolc (ÉM) - Szeptember 16-tól 18-ig rendezik meg a „Görömbölyi ősz” című rendezvénysorozatot. A pénteken délután 3 órakor kezdődő megnyitón majorettek szórakoztat­ják a közönséget, térzenét ad a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskola fúvószenekara. Délután fél 4- től a Pécsi Sándor Guruló Színház A kisherceg című előadásást láthatják az érdeklődők az általános iskolá­ban, este 6-tól a művelődési házban a felnőttek vetélkednek. Szeptem­ber 17-én, szombaton sportverse­nyek lesznek, délután 1 órakor pe­dig megkezdődik a szüreti felvonu­lás. A délután 2 órakor kezdődő mű­sorban fellép a kisgyőri népdalkor és táncegyüttes, valamint a göröm­bölyi népdalkor. Szombaton dél­után 3 órától a művelődési ház szín­padán mutatja be a Premier Szín­ház a Lilibárónő című operett ka­maraváltozatát, majd este 8 órakor megkezdődik a szüreti bál. A vasár­napi rendezvényeket a pincesoron tartják: lesz kutyakiállítás, mester­ségbemutató, borverseny, délután 5 órától a Hámor táncegyüttes szóra­koztatja a közönséget. A „Görömbölyi ősz” a művelődési házban este 6 órakor kezdődő szüre­ti vigassággal fejeződik be. Egyesületi évnyitó Miskolc (ÉM) - A Miskolci Böl­csész Egyesület az újgyőri reformá­tus templomban szeptember 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdő­dő istentisztelet keretében tartja tanévnyitó ünnepségét. Az egyesü­let Keresztény Tudományok Tan­széke október 26-án kezdi meg munkáját. Jelentkezni és bővebb felvilágosítást kérni a következő cí­men lehet: Miskolc, Mindszent tér 1. V. szint, telefon: 46/345-458. Acélkapocs Ózd (ÉM) - Almási Tamás legújabb óz­di filmjének, az Acélkapocs című alkotás­nak az ősbemutatóját ma, csütörtökön este 6 órától a Brassói úti Általános Művelődési Központban tartják. Csóka Béla képei Felsőzsolca (ÉM) - Csóka Béla festményeiből nyílik kiállítás szep­tember 16-án, pénteken délután 5 órakor Felsőzsolcán a Községháza dísztermében. A tárlatot Pogány Ö. Gábor művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe. Livin’ Blues Club Miskolc (ÉM) — Ismét, immáron harmadik alkalommal kel életre a miskolci Vörösmarty Művházban a Livin’ Blues Club. A mostani nyitó­bulira egy olyan zenekart hívtak meg, amely még csak ez év február­jában alakult. A budapesti Red Ca­fé Blues Company zenei érettségét azonban mi sem bizonyítja jobban, hogy megalakulásukat követően két héttel már az Ef Zámbó Happy Band előzenekaraként játszottak Budapesten,'a Tilos az Á-ban. A ha­gyományos (dob, bass, szólógitár, ének, szájharmonika) felállásban játszó zenekar repertoárján a saját szerzemények mellett Ray Charles, James Brown, Johnny Winter, Blu­es Brothers, Doors és Muddy Wa­ters szerzemények szerepelnek. Aki tehát a Red Café Blues Company zenéjére kíváncsi, az szeptember 16-án, pénteken este nyolc órától éj­félig hallgathatja a csapatot Miskol­con, a Vörösmarty Művelődési Házban Pallagi a Petőfiben Miskolc (ÉM) - Pallagi Tamás fes­tőművész alkotásaiból nyílt kiállí­tás a Petőfi Kollégium galériájában. A keddi megnyitón a közel százfős hallgatóság előtt Dobos Károly, a kollégium igazgatóhelyettese mél­tatta az alkotó munkásságát, élet­pályáját. A tárlat szeptember 20-ig látogatható. Republic-koncert Mezőkeresztes (ÉM) - A Republic együttes ad koncertet szeptember 17-én éjféltől a mezőkeresztesi Ga­laxis diszkóban. A fellépés után sze­mélyesen is találkozhatnak, beszél­gethetnek az együttes tagjaival a Republic-rajongók. A hideg házban a dal melegít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents