Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-15 / 218. szám

1994« Szeptember 15., Csütörtök Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Az idegenforgalom él, és élni akar A belföldi turisták újra felfedezik a megye történelmi nevezetességeit HB Westminster kárpótlási jegyért Miskolc (ÉM) - Lapunkban is beszá­moltunk róla, szeptember 12-től je­gyezhetők a HB Westminster Rt. részvényei. Borsod megyében, köze­lebbről Miskolcon két helyen, az Agrobank Rt. Széchenyi úti irodájában, illetve egyetemvárosi kirendeltségén „válthatják” kész­pénzüket és (vagy) kárpótlási jegyeiket részvényre a befektetni szándékozók. Az első napon - országos szinten — mintegy 200 millió forint névértékben jegyeztek a HB Wesminster rész­vényből. Mint az Agrobanknál meg­tudtuk, Miskolcon csak az első napon volt tumultus, akkor sorszámokat osz­tottak a pénzintézet munkatársai, azó­ta viszont nincs sorban állás. Az első három napon mintegy 200 ügyfél jegyzett részvényt a Széchenyi úti irodában és kétmillió forint értékű pa­pír talált gazdára az egyetemvárosi kirendeltségen. Az előzetes adatok szerint az összesen egymilliárd forint értékű részvény a november 18-i határidő előtt elfogy, így korábban lezáiják a jegyzést. Ezer forinttal több munkanélküli segély Miskolc (ÉM) - Fél óv alatt csaknem ezer forinttal nőtt a pályakezdők munkanélküli segé­lyének összege - ez derül ki a munkaügyi központ adataiból. Amíg az elmúlt év decemberében a havi segély összege nem haladta meg a 9400 forintot, addig ez év közepére az összeg 10 300 forintra emelkedett. A megyei átlagnál lényegesen (420-850 Ft) kevesebbet fizettek az encsi, mezőcsáti, szikszói és tokaji kirendeltségeken nyilvántartottak részére, a miskolci, tiszaújvárosi és sajószentpéteri kirendeltségek­hez tartozók viszont kicsit többet (100-300 Ft) vehettek fel havonta. Zuhanó kukoricaárak Budapest (ÉM) - Mélyrepülésbe kezdett a takarmánykukorica jegyzése - a szeptember 7-ei kisebb mértékű árkorrekció után - a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. A takarmánybúza és -árpa piacain sem mutatták érdeklődést a brókerek, üzletkötés nem született és az árak is változatlanok maradtak. A napraforgó októberi lejáratára a jegyzés szintjén is kínáltak, de vevő erre az ajánlatra nem érkezett. Új cement Hejőcsabáról Hejőcsaba (ÉM) - A természettel békét kötött cementfajtával jelent öreg a napokban az építőanyag-piacon a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság. A meglehetősen hosszú nevű termékük - trasszport- landcement - lényegesen gazdasá­gosabb, alkalmazási területe a hagyományos fajtákétól pedig bővebb. Egyébként ez a cement­féleség semmilyen egészségkárosító anyagot nem tartalmaz. Miskolc (ÉM - M. L.) - A korábbi „cseneselő turizmus” az idegen- forgalomként jelentkező külföl­diek számát igencsak megnövel­te. Ennek lecsengésével sokak temetni látták ezt az „iparágat”, de az nem hagyja magát. Bizo­nyosan beáll majd egy valós szint, valós adatokkal, amivel a jövőben számolhatnak az ide­genforgalmi szakemberek. Új alapokra épít a Megyei Idegen- forgalmi Hivatal, amikor a „Har­móniában a természettel” szlogen jelenti jelenkori stratégiájukat. Ko­vács Gábor, a hivatal vezetője úgy látja, hogy az idegenforgalmat érin­tő tendenciák (az utasforgalom és az ezzel kapcsolatos árbevételek) az utóbbi évek adataiban valóban csökkenésként jelentkeznek. Idei, konkrét számok ugyan még nem állnak rendelkezésére, de a tapasz­talatok szerint - mint mondja - a „zuhanás” megállt, s valószínűleg kiegyensúlyozott évet zárnak. A természeti környezet önmagában kevés Lényeges, hogy a régió adottságait - amelyet elsősorban vitathatatlan természeti értékei jelentik -, a tu­ristaforgalomnak is ki kell hasz­nálnia. Példaként hozza fel a hol­landokat (és egyáltalán az észak­nyugat európai országok lakóit), akik igénylik is, hogy ezeket - a térképeken „fehér foltként” szerep­lő - a felfedezésre érdemes, „érin­tetlen” területeket elérhetővé te­gyék számukra. A hivatalvezető felhívta azonban arra is a figyel­met, hogy maga a vidék és a termé­szeti környezet csupán az érdeklő­dés felkeltésére elegendő. Progra­mok, rendezvények is szükségesek ahhoz, hogy a vendég ne csupán néhány napra szerencséltessen minket. Egy éjszaka Aggteleken Aggtelek karsztvidékének termé­szetes környezete, a cseppkőbar­lang látnivalói ezernyi látogatót vonzottak és vonzanak ma is - az oktatási intézményekben tanulók­tól kezdve a külföldiekig. A július és augusztusi főidényben az is előfor­dult, hogy a Baradla Kemping zsú­folásig megtelt, s az utolsó sátorhe­lyet is ki tudták adni. Bár a szezon­nak még nincs vége, úgy tűnik, az idén többen fordultak meg a kör­nyéken, mint tavaly. A hollandok, németek és franciák azonban álta­lában csak egy éjszakára maradnak - mondja Bús Judit, a kemping munkatársa. Ennyi idő tulajdon­képpen elég arra, hogy bejárják az európai hírű barlangrendszert, s szétnézzenek kicsit a vidéken. A cseppkőbarlang örök látványossága mellett komolyzenei koncerteket, sziklamászóversenyt és természet- védelmi tábort is szerveztek a terü­let turista-megtartóerejének érde­kében. Talán a pénztelenség, talán más, de ügy vették észre, hogy a magyarok - azaz a belföldi turiz­mus - kezdik újra felfedezni az otta­ni látványosságokat. Nőtt a valutaforgalom Zemplénben A tokaji OTP vezetőjétől megtudtuk, a tavalyihoz képest pozitívan válto­zott városukban a valutaforgalom, annak ellenére, hogy ez korábban is kiegyensúlyozottnak volt mondható. A városban megforduló sokféle nem­zetiség közül múlt évben többségé­ben németekkel találkoztak a pénz­váltó pultoknál, most viszont a fran­ciákból volt több. (Közrejátszhat eb­ben talán az is, hogy az újhelyi bor­kombinát francia érdekeltségű.) A nyári valutaár változása a hazai vá­sárlási kedvet nemigen érintette, vi­szont a külföldiek száma a leértéke­lés után megnőtt. A sárospataki Postabank kiren­deltségének vezetője, Lukacs György - az idegenforgalmi szakemberek véleményével egyetértve - azt állít­ja, hogy a város és a környék egyre több és színvonalasabb rendezvé­nye (néptáncfesztivál, Zempléni Napok, hídépítő mérnökök nemzet­közi konferenciája, stb.) vonzza az idegeneket, ami pénzintézetük va­lutaforgalmában is egyértelmű nö­vekedést jelent. A bankosok - ma­guk részéről - úgy próbálnak a ven­dégek kényelméhez hozzájárulni, hogy azonnali fizetéssel váltják be a külföldiek fix címletű valutacsekk­jeit. Hogy Sárospatakot a belföldi turisták sem hanyagolják el, az is mutatja, hogy az ország más tájai­ról érkezettek is vettek fel pénzt be­tétszámlakönyvből . Ma már a szlovákok is valutával fizetnek - mondja mivel a korona forintra váltásával csak Sátoralja­újhelyen foglalkoznak, a végardói strand pedig sokukat vonzza. Ami a Sárospatak és környéke lakosságának valutavásárlásait il­leti, úgy veszi észre - mivel a ha­zai idegenforgalom árait drágáll- ják-, a középrétegektől fölfelé már szívesebben nyaralnak külföldön, mint itthon. Ezt jelzi a valutakere­tek idei nagyobb mértékű felhasz­nálása. Azt sem lehet persze elfe­lejteni, hogy az elmúlt két év inflá­ciója arra ösztönöz, hogy a pénzt értékállóbb valutában őrizzék az embei-ek. A zempléni tapasztalatok szerint a valutaár változás a hazai vásárlási ked­vet nemigen érintette, viszont a leértékelés után nőtt az ide érkező külföldiek száma Fotók: Fojtán László FÓKUSZ Amiről a mutatók beszélnek Görömbölyi László Kormányváltás idején a pótköltségvetésnek - akár helyes ez, akár nem - politikai tartalma is van. Az új kormány ezzel is demonstrálni igyekszik, hogy az elődök gazdasági teljesítménye kívánnivalót hagy maga után, még rövid távon is lehet javítani a helyzeten; a régi kormány képviselői pedig termé­szetes módon érvelnek az általuk beterjesztett, s az őket támogató többség által elfogadott költségvetés tarthatósága mellett. Miután a gazdaság rendkívül összetett, bonyolult mechanizmusok szövevényé­ből áll össze egységes egésszé - legyen ez az egész akár egészségesen prosperáló organizmus, akár összeroskadni akaró beteg tákolmány -, nem túl nehéz feladat megtalálni az érvelés lehetőségeit akár pro, akár kontra. Annál is inkább, mert az ér­vek helytállósága soha nem ellenőrizhető azonnal -egy ország gazdaságában minimum hónapok, de inkább évek kellenek ahhoz, hogy egyértelműen beigazolódjon valamely korábbi döntés helyes, vagy éppen hibás volta. Nos, éppen ezért hagyjuk most a politikai ellenfe­lek érvelését, forduljunk inkább a számok birodal­ma felé. Tudva persze, hogy ez is sikamlós terület, hiszen összefüggésekből, folyamatokból kiraga­dott gazdasági mutatók kiválóan alkalmasak mani­pulativ magyarázatok alátámasztására. Talán sike­rt csökkenteni ennek a veszélyét azáltal, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott adatokra vetünk egy pillantást. (Amely adatokat a Népszabad­ság szeptember 12-i száma adta közre egy táblá­zat formájában.) Az összeállítás rendkívül érzékletes, jól áttekinthe­tő. A főbb mutatókat veszi sorra, összevetve az 1993 évi értéket az idei várható eredményekkel - egyrészt a pótköltségvetésben tervezett korrek­ciós intézkedések nélkül, másrészt azok hatásá­val kiigazítva. Az első, ami feltűnik, hogy a várható teljesítmé­nyeket mutató számoszlop között szinte alig talál­ni meghatározó, ahogy a szakemberek mondják, szignifikáns különbségeket. A GDP korrekcióval és anélkül egyaránt 1-2 százalékkal növekszik az idén, a lakossági fogyasztás eredetileg 1-2 száza­lékkal, a bevezetni tervezett intézkedések folytán 1-1,5 százalékkal lesz több az előző évinél. Mind­két esetben W-15 százalékos növekedés várható a beruházásokban; a belföldi felhasználás 2-4, illet­ve 1-3 százalék, tehát van közös része a két tarto­mánynak, s ugyanez mondható a közvetlen ex­pódról és importról is. A folyó fizetési mérlegben félmilliárd dolláros megtakarítást tervez a pótkölt­ségvetés (3,5 helyett 3 milliárdot prognosztizálva), ami azért már jelentős különbségnek számit. Kér­dés, hogy megteremthetők-e ilyen rövid időn belül e prognózis megvalósításának a feltételei. A fo­gyasztói és termelői árszint változásában, a bruttó és nettó átlagkeresetben szinte egyáltalán nincs kü­lönbség a két verzió között. Mindent egybevetve, a táblázatból világosan kide­rül: a pótköltségvetés azzal tudja produkálni az er­re az évre tervezett 330 milliárd forintos hiány megtartását (vagy másként fogalmazva: a tervezett hiány ötven milliárdos túllépésének megelőzését), hogy a folyó fizetési mérlegben megtakarít félmilli­árd dollárnyi - azaz öwen milliárd forintnyi - „több­lethiányt". Ami nyilván előnyös az eladósodás nö­vekedésének mértéke, üteme miatt, a kérdés csak az: előnyös-e a gazdaságban ma jelenlévő folya­matok befolyásolása szempontjából. Nézzük meg, mit mutatnak, miféle folyamatokat, tendenciákat sejtetnek a tavalyi és az ez évre vár­ható adatok. Szembetűnő, hogy miközben a lakos­sági fogyasztás alig változik a két év összevetésé­ben, az összes belföldi felhasználás a tavalyi 7 szá­zalékkal szemben az idén csak 3 százalék körüli mértékben nő, míg a beruházások a múlt évi 0,7 százalékos csökkenéssel szemben az idén 10-15 százalékkal nőnek. Ez pedig kulcskérdés, mert azt jelzi, hogy végre megmozdult a gazdaság! Ezek az adatok azt is mutatják, hogy vélhetően a többlet- import - ami a folyó fizetési mérleget rontja - je­lentős mértékben nem improduktív célokat szol­gál, hanem éppen a beruházásokat gyarapítja. Ezért válik különösen fontossá a fenti kérdés: vajon a mérleghiány első látásra előnyösnek mutatkozó visszafogása nem éppen a beruházások oly régen várt meglódulását veti majd vissza ? Biztosat erről most aligha tudna bárki is mon­dani. Hogy a feltételezések, a találgatások mi­ről szólnak - azt megtudjuk hamarosan, a pót­költségvetésről szóló, várhatóan éles parlamen­ti viták során. Kazincbarcikán első a minőség Kazincbarcika (ÉM) - Most kell megta­nulni azt az igazságot, hogy a piacgazda­ságot az egymással konkuráló, nyereség- orientált vállalatok versenye jellemzi. Azok a vállalkozások lehetnek sikeresek, amelyek piacképes, hosszú távon meg­bízható és állandó minőségű termékek előállítására és szállítására képesek, gaz­daságosan, előnyös árakon. Számos vizs­gálat szerint végül is nem az ár, hanem a minőség, a termék eladását leginkább be­folyásoló tényező. Ez természetes a kon­kurens cégek és áruk növekvő száma mi­att. A piac igényeihez alkalmazkodó mi­nőség, a gazdaságos előállítás, a kockáza­tok csökkentése és ezzel a versenyképes­ség biztosítása csak hatásos minőségbiz­tosítási rendszer bevezetésével és alkal­mazásával érhető el. Most, a kazincbarci­kai vegyi gyárban lehetünk ennek tanúi. A Borsodchem Rt. menedzsmentje a minősé­get stratégiai szintre emelte, amikor 1993-ban döntött a társaság minőségbiztosítási rendsze­rének kidolgozását és bevezetését illetően — tudtuk meg a cég vezetőitől. Másfél év alatt a Szenzor PE tanácsadó cég segítségével, a tár­saság számos szakemberének munkája nyo­mán, az ISO 9002 nemzetközi normának meg­felelő minőségbiztosítási rendszert vezettek be a Borsodchem Rt. PVC, Elektrolízis, Kompa- und és PUR gyárában egyaránt. A minőség- biztosítási rendszer működését az angliai székhelyű BSI QA tanúsító intézet felülvizs­gálta' és a nemzetközi normák előírásainak megfelelőnek találta. Ennek igazolására a ta­núsító intézet 1994. augusztus 18-án tanúsít­ványokat állított ki a barcikai részvénytársa­ság számára, és az rt.-t felvette a BST QA által tanúsított cégek jegyzékébe.- Mi méltán vagyunk büszkék a tanúsítvány megszerzésére - mondotta lapunknak Hubay Zoltán műszaki titkár -, ez erősíti a cégünk pia­ci pozícióját a versenytársakkal szemben. Mivel a társaság a termékeinek jelentős részét külpia­cokon értékesíti, a minőségbiztosítási rendszer megléte, tanúsítása és további működtetése elengedhetetlen követelmény. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 439 üzletben 583,641045 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Ér- tékpapútózsde a tegnapi napon árfolyamérté­ken. A részvények forgalma 358 promt üzletben névértéken 39,88120 millió forint, árfolyamérté­ken számolva pedig 85,602225 millió forint volt. A befektetési jegyek árfolyamértékű forgalma 453 900 forint, a kötvényeké 450,4650 millió fo­rint, a kincstaijegyeké 0,36670 miihó forint, a kárpótlási jegyeké pedig 43,253310 miihó forint volt. A részvények körében a legtöbb kötést az EGIS Gyógyszergyár (78), a Graboplast (42) és a Danubius (40) papújában realizálták. A legna­gyobb volumenű üzleteket az EGIS (35,808 mil­lió forint), részvényében bonyolították le. Kárpótlási jegy Fcvrás MTI iSB. Co Na.os Első B^oke- New Vor» Brok<v PakAtt Bröker! " 'ülijliiiíityjijjj}!^ — tőzsdei eladásiáHaflát -görbe " nem volt kötés * mimmélis vételárammal a brókercégektől * a brókercégek mammális eladasiflr amniata MM ÜiiiiiÜi! 42 1 sT se ^ " ■"'‘'M, II' 1 litt 11 ill III! Int'M tt Ilit tt Itt SRs - 2 s 5 § S 8 Ttttnwtntttm ■* R SS Index (ideiglenes) szept. 13-án 1652,12 -10,95 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. szeptember 13. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 167.44 170.44 79.49 169,04 Belga és lux. frank*336.89 342,39 339,46 Finn márka 17.55 17,86 21,57 21,91 Holland forint. 61,82 62.86 ír fönt , , 7 16-1.60 167.4 Japán yen* 107.98 109.64 ......108,81 K uvaiti dinár 358,73 365,39 362,45 69,3.1 15.78 16.06 15.92 69.42 88,61 984,97 1001.67 993,05 83,39 18 84,5 14,29 14.53 Norvég korona Olasz líra** Osztrák schill.* 132,16 134,40 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egyseg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents