Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-14 / 217. szám

10 ELETMOD Zöld Oldal 1994- Szeptember 14-, Szerda „Halálosan beteg” a legöregebb tölgyfa Moszkva (MTI) - „Halálosan beteg” Európa legöregebb tölgyfája: a kétezer évesre becsült faóriás legéletképesebb ága tavaly letört, idén pedig fagombák támadták, s ha nem sike­rül megfelelő „gyógykezelésben” részesíteni, menthetetlenül elpusztul. A Litvániában található famatuzsálem ma­gassága huszonhárom méter, kerülete a kilenc és fél métert is eléri, s lombkoronája még ma is zöld színben pompázik. Az UNESCO által nyilvántartott és Litvá­niában államilag is védett faóriást 1980-ban kezelték először: akkor a törzs belsejében lévő, teljesen elkorhadt részektől tisztították meg. Ha a beavatkozásra nem került volna sor, a tölgy már elpusztult volna, s fennmaradását részben az akkor elhelyezett acél támrudak- nak köszönheti. Tavaly januárban azonban a balti országon végigsöprő szélvihar letörte a legéletképesebb ágat és fagombák jelentkeztek. A fa koránál már csak a gyógyításhoz szükséges összeg ma­gasabb: a számítások szerint mintegy huszo­nötezer dollárba kerülne, s ekkora összeget a nehéz helyzetben lévő litván államkassza sem tud áldozni a természeti csoda megmentésére. Az osztrák zöldek helységnévtáblái Kismarton (MTI) - Az osztrák zöldek — nagy plakátok formájában - háromnyelvű helység­névtáblákat helyeztek el csütörtökön a bur­genlandi Kismartonban (németül: Eisenstadt, horvátul: Zeljezno), valamint horvát és német kétnyelvűeket Cinfalván (Cindorf — Siegen­dorf) és Szabadbárándon (Veliki Boristof - Grosswarasdorf). Mint a zöldek kisebbségi ügyekben illetékes szóvivője, Terezija Stoisits képviselőnő elmondta, ezzel Burgenland több- nyelvűségére akarják felhívni a figyelmet, to­vábbá arra a tényre, hogy jóllehet 39 év óta al­kotmányjogilag rögzített, mind ez ideig nem biztosított jog a kétnyelvű helységnévtáblák használata. Az 1955-ös államszerződés, az 1976-os népcsoport-törvény és a burgenlandi horvátok népcsoport-tanácsának egyhangú ajánlása ellenére mind a mai napig nincsenek kétnyelvű helységnévtáblák Burgenlandban. A vonatkozó rendeletet a szövetségi kormány­nak kellene meghoznia, a Nemzeti Tanács (parlament) főbizottságával egyetértésben. A legnagyobb kertbarátok Stuttgart (MTI) - Egy felmérés szerint a né­metek a legnagyobb kertbarátok Nyugat-Eu- rópában, sőt fejenként évi 154 márka összeg­ben egész Európában ők költik a legtöbb pénzt kertápolásra. Nyugat-Európa lakossága évi kerek 25 milliárd márkát fordít növényekre, virágokra és kertápolásra, s ebből tízmilliárd jut a németekre. A Németországban létező mintegy 20 millió kert mindegyikének fenntartása átlag évi 500 márkába kerül. Az is kiderült a felmérésből, hogy 2000-re a németek előreláthatólag 30 százalékkal többet fordítanak majd a kertjeik­re, mint 1991-ben tették. Mindezeket az ada­tokat az 1995. március 15. és 19. közt Stutt­gartban megrendezésre kerülő „Kert és téli­kert -1995” elnevezésű kiállítás és vásár ren­dezői hozták nyilvánosságra a napokban. A rendezők egyébként hangsúlyozták, hogy a súlypontot a télikertekre helyezik, mert a zárt térségben elhelyezett zöld növények segítségé­vel 20-30 százalékkal is csökkenthető a helyi­ségek levegőjének széndioxid-tartalma. Ez pedig csökkentheti a fáradtságérzetet és növelheti a szellemi teljesítőképességet. Ezen­kívül a növények leépíthetik a levegőben jelen­levő nikotint is. Ózonlyukcsúcs az évtized végén Genf (MTI) - A Föld élőlényeit védő ózonréteg vékonyodása várhatóan az évtized vége felé megáll, és a következő évszázad közepére va­lamelyest megvastagodik - jósolta kedden az ENSZ időjárási hivatala. A Reuter jelentése alapján a Világ Meteorológiai Szervezete ér­tésre adta: nemzetközi összefogással kell segí­teni, hogy megálljon az ózonréteg vékonyodá­sa és a lyukak tágulása. A tanulmányt 33 or­szág „ózonológusai”, tudományos szakértői ké­szítették. A Reuter emlékeztet arra, hogy 1987-ben Montrealban a fejlett és a fejlődő or­szágok megállapodtak abban, 1999-re felhagy­nak az ózonréteget leginkább pusztító klór-flu- or-szénhidrogénelc (CFC gázok) gyártásával és felhasználásával. (Ezt a gázt elsősorban a spray-ket és hűtőszekrényeket gyártók alkal­mazzák.) Később a határidőt 1995-re hozták előre, ám a szakértők szerint nem sikerül tar­tani, jóllehet, az utóbbi időben számos fejlett országban rendkívüli mértékben visszaesett a CFC használata. A természet kalendáriuma Szeptember - Őszelő, a leginkább gombatermő időszak Leginkább az ősz a gombatermő időszak Fotó: Farkas Maya Andrési Pál Az előző hónapok neveihez hasonló­an, szeptember hónapunk neve is római eredetű. Eredetileg március­tól kezdték számítani az esztendő hónapjait. Innen ered a szeptember név, ami latinul hetediket jelent. Régi kalendáriumokban talál­kozhatunk a szeptember régies ne­veivel is. így hajdan nevezték Szent Mihály havának, vagy Őszelőnek. Az egykori kalendáriumok szep­tember hónapról is jegyeztek fel ér­dekes időjárásokat. Ebben a hónap­ban még gyakori a kánikulai meleg, így ie. 426-ban Rómát és környékét hatalmas hőhullám és aszály súj­totta. Máskor szokatlanul hamar köszöntött be a fagy. 1392. szeptem­ber 20-a körül olyan fagyhullám pusztított egész Európában, hogy a szőlőfürtök bogyói valóságos jéggo­lyókká váltak. 1462 szeptember vé­gén Erdély egész területét hó borí­totta be. A szokatlan időjárásoknak az elmúlt évszázadok során se szeri, se száma. 587 szeptember végén Róma környékén olyan felhőszaka­dás volt, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa. 1014 szeptem­berének második felében Flandria és Anglia szenvedett sokat a felhő- szakadásoktól, majd az azt követő árvizektől. 1601. szeptember 21-én Havasalfóldön hullott „véres eső”, amelyet valószínűleg valamilyen sivatagi eredetű por színezhe­tett meg. Szeszélyesség tekintetében szep­tember a hetedik helyen áll az év hónapjainak a sorában, azaz ebben a hónapban viszonylág kiegyensú­lyozott időjárásra számíthatunk. Már szeptember első napjához is több babona fűződik. Az egykori pa­rasztregula szerint ennek a napnak időjárása meghatározza a követke­ző négy hetét is. Szeptember 5-e Lő­rinc napja, mely után már nem olyan jó a dinnye, mint korábban. A néphit szerint, ha Lőrinc szép idővel érkezik, akkor hosszú őszre számít­hatunk. Szeptember 8-a is bővelke­dett ősi, pogány népszokásokban. A néphit szerint a Kisasszony hajtja el a fecskéket, ugyanis ez a nap Kis­asszony napja. A valóságban azon­ban a fecskék jó része már augusz­tusban elhagyja fészkelőhelyét és megindul dél felé. Sok helyen ezen a napon kezdődik a dióverés, és ekkor vetik el az őszi gabonát is. Egykori babonák szerint, ha 21-én, Máté napján tiszta az idő, akkor sok esztendőre lesz bor a pin­cékben. A babonás ember egy vilá­gért sem vetett volna hajdan ezen a napon, mert az szerencsétlenséget hozott volna a részére. Szeptember 23-a a csillagászati ősz kezdete, az őszi nap-éj egyenlő­ség napja. A Nap éppen az égi Egyenlítőn helyezkedik el. Ponto­san keleten kél és nyugaton nyug­szik. Szeptember 29-e, Mihály nap­ja, amely hajdan egyes helyeken ősz­kezdő nap is volt, ugyanakkor Euró­pa nagy részéről pásztorünnepként is ismert. Ha ezen a napon megdör­dült az ég, a tapasztalatok szerint szép ősz, de kemény tél volt várha­tó. Egykor ezen a napon terelték be az állatokat a legelőkről. Az ősz kétségtelenül a leghangu­latosabb és legnyugalmasabb év­szakunk, amely szeptemberrel kez­dődik. Erre a hónapra már a gyü­mölcs és termés érés a jellemző. Az élővilág lassan, fokozatosan készü­lődni kezd a télre, amelyet a fajok igen változatos módon próbálnak átvészelni. Szeptember hónappal búcsúzik a nyár. A nappalok egyre inkább rövi­dülnek, az éjszakák hűvösebbekké válnak és a természet palettáján mindinkább az ősz színei válnak uralkodóvá. Az évszakok közül nedűnk legin­kább az ősz nevezhető gombatermő időszaknak, különösen csapadékos időjárás után. Ebben a hónapban bőven találunk még ízletes vargá­nyát, rizikét, galambgombákat, ko- rallgombákat, csiperkéket és őzláb­gombákat is. A kora ősz jellegzetes gombái a rókagombák, amelyek ki­zárólag erdei fajok. A bükk, a gyertyán és a tölgyfé­lék gyökereihez kapcsolódva élnek. A sárga rókagomba rendkívül ízle­tes, fűszeres illatú, íze a csirkehús­ra emlékeztet. Ám gyűjtésénél vi­gyázni kell, mert könnyen összeté­veszthető a mérgező világító töl­csérgombával. Ugyancsak az őszi erdőkben, elsősorban hegyvidéki fenyvesekben terem a sötét trombi­tagomba, amely szintén kitűnő, íz­letes, csemegének számító gomba. Erdeinkben mindinkább az ősz színei kezdenek uralkodni. Nagyon sok fafajunk termése szeptember­ben kezd érni. így a fenyőfélék kö­zül a jegenyefenyő, a boróka, a dug- lászfenyők és a tiszafa termése is. A lombos fák egy jelentős részénél is érett terméseikkel találkozhatunk, így a juharfák, égerek, somok, kecs- kerágók, hársak, berkenyék és töl­gyek jelentős részénél szeptember­ben kezdődik a termés beérése. Ugyanakkor, míg a fás növények többsége már termését érleli, a fü­gefa, a nyári orgona és a hibiszkusz még ebben a hónapban is rendsze­resen virágzik. Néhány fafajunknál megfelelő időjárás esetén másodvi­rágzást is tapasztalhatunk ebben az időszakban. Különösen hajlamos erre a jelenségre az akác és a vad- gesztenye. Az augusztusi erdők, mezők után szeptemberben már jóval ke­vesebb vadvirág tűnhet a szemünk­be, ám számuk még mindig jelen­tős. Ezeknek a virágoknak túlnyo­mó részét már augusztusban, vagy még jóval korábban is láthattuk. Szeptemberben még nyűik az őszi fiizértekercs, és gyönyörködhetünk az őszirózsák, imolák virágaiban is. A szeptemberi rétek, homokpusz­ták dísze a fehér vagy rózsás színű, rojtos szirmú kései szegfű. Szep­temberben még virágzik a mezei szarkaláb, az őszi vérfü, a fehér somkóró, a fajszínű ördögszem, a kéküstökű csormolya, a kék sza­márkenyér, a csarab, néhány men­ta és kutyatej faj is, míg szikesein őszi díszei a lilás virágú sziki lelleg vagy sziki sóvirág hatalmas mezői. Néhány faj, mintegy a természet utolsó fellobbanásaként most kezdi szirmait bontogatni, mint a vetővi­rág és a lila, vagy bíboros-ibolyás vi­rágú őszi kikerics. Augusztus vé­gén, szeptember elején bontja illat nélküli, feltűnő kékeslila vagy piro­saslila színű virágát az igen ritka őszi csülagvirág. Lápréteinket a vé­dett, apró virágú fehér máj virág dí­szíti. Hegyi réteink egyik különös, védett növénye a szártalan bábaka­lács. Csipkés-tüskés bogáncslevelek koszorújában, csaknem a földön ül a közel 10 centiméter átmérőjű, igen dekoratív fészekvirágzata. A nyárvég és őszelő egyre fogyat­kozó virágmezóinek jellegzetes színfoltjai a tárnicsok. Lápréteink sötét égszínkék dísze a komistár- nics, vagy tüdőtámics, amelyet egy­kor a tüdőbaj gyógyítására használ­tak. Kőszeg környékén ez idő tájt vi­rít az azúrkék virágú fecsketámics, melynek harang formájú virágai be­lül csíkozottak. Ma még középhegy­ségeink számos pontján virít a cik­lámenlila színű, harang alakú virá­gairól felismerhető hegyi támicska is. A hónap végére növényeink zöme elvirágzik és termését érleli. Októ­berben már csak elvétve találkoz­hatunk virágzó növényekkel. Tiszta technológiák a környezet védelméért Budapest (MTI) - Tiszta technoló­giák alkalmazásával a hulladék mennyisége 15-30, a költségek mértéke pedig 10-15 százalékkal csökkenthető a termelésben - hang­zott el a Tiszta technológiák, tiszta termékek a környezet védelméért elnevezésű konferencia szervezői­nek hétfői sajtótájékoztatóján Bu­dapesten. Az eszmecserét a NATO Tudományos Tanácsának támoga­tásával szervezték, huszonegy or­szág szakembereinek részvételével a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Harry M. Freeman, az USA kör­nyezetvédelmi irodájának kocká­zatcsökkentési laboratórium-veze­tője hangsúlyozta: az úgynevezett tiszta technológiák alkalmazása a környezet megóvásának fontos ré­szét képezi. A gyártás során kelet­kező hulladékok utólagos ártalmat­lanítása igen költséges. A tiszta technológiáknál a kör­nyezetvédelmi szempontokat már a gyártási folyamat során is figyelem­be veszik. A szakemberek példa­ként említették a fémtisztításnál azt a módszert, amely nem szerves oldószert, hanem úgynevezett víza­lapú tisztítószereket alkalmaz az el­járás során. A papírgyártásban is használnak már biológiai módsze­reket az igen ártalmas klórozás csökkentésére. Pungor Ernő akadémikus, az OMFB elnöke a hazai viszonyokra kitérve elmondta: hazánk jelentős eredményeket ért el az ipari por­szennyezés csökkentésében, ám sok még a teendő a nitrogén- és a kén- oxidok - a füstgázok - ártalmatlaní­tása terén. Közölte azt is, hogy Pécs térségében sikerült megtalálni egy olyan mélyagyag réteget, amely al­kalmas lehet radioaktív hulladékok tárolására. A szakemberek szerint a tiszta környezetvédelmi technológiák al­kalmazása főként a kisüzemekben lehet jelentős, amennyiben a nagy­vállalatok eljárásaikat megosztják ezekkel a cégekkel. Albínó béka, a rettentő London (AFP) - Igen ritka geneti­kai mutációból született, albínó bé­kát találtak a hét végén brit gyer­mekek tamforthi házuk kertjében. A testvérpár annyira megijedt a kü­lönös jelenségtől, hogy azon nyom­ban a helyi állatkertbe szaladt, és arról érdeklődött, nem mérgező-e a gyanús béka érintése. Az állatkerti gondozók azonban megállapították, hogy csupán egy szelíd „rana temporariá’-ról van szó, amelynek e példánya mind­azonáltal igen ritka állattani kincs, lévén teljesen albínó. Az állatkert vezetése reménykedik abban, hogy sikerül majd szaporítaniuk is új szerzeményüket, amelyet rövidesen a nagyközönség is megcsodálhat teljes szépségében - bár még tőle sem várhatja senki azt, hogy egy csókra gyönyörű, fehér bőrű, szőke királyleánnyá változik... Kutyaélet Pekingben Peking (MTI) - A pekingi városi tanács rendeletet hozott a kutyatar­tás korlátozásáról. Tilos lesz a város területén a keres­kedelmi célú kutyatenyésztés és az ebek adásvétele. A jelenleg meglévő csaknem hetvenezer kutyát meg­tarthatják gazdáik, ha beoltatják négylábú barátaikat, és beszerzik számukra a városi tanács által ki­bocsátandó nyilvántartási könyvet. Újabb tartási engedélyt azonban magánszemélynek már nem adnak ki. Egyedül a rendőrség és a kato­naság lesz jogosult újabb járőrku­tyák beszerzésére és tenyésztésére. Ä városi hatóság azzal indokolta döntését, hogy az ebek veszélyezte­tik a város lakosságát, mert terjesz­tik a veszettség kórokozóját. Tengerparti nagytakarítás Washington (MTI) - Az idén is meghirdette nagytakarítási akció­ját a Tengerek Környezetvédelmi Központja nevű, amerikai székhe­lyű szervezet. Felhívására nemcsak az Egyesült Államokban, hanem más országokban is önkéntesek si- serehada fogja megrohamozni né­hány órára az óceánok és a tengerek partjait, hogy a nagy nyári nyaralá­si hullám levonulása után össze­szedjék a szemetet a strandok ho­mokjából. A központ adata szerint tavaly nem kevesebb mint 2600 tonna szemét gyűlt össze az akció jóvoltából, pontosabban ennyivel lettek tisztábbak a népszerű tenger­partok és közösségi strandok. A szorgalmasan gyűjtögető önkén­tesek vadászzsákmánya között sze­repelt egyebek között 340 000 sörös üveg, 500 000 műanyag palack és 1,7 mülió cigarettavég. A növények is szenvednek Loughborough (Reuter) - Nem­csak a húsevőket lehet elítélni a le­vágott állatok szenvedéseiért: a ve­getáriánusok ugyanúgy szenvedést okoznak... méghozzá a megevett nö­vényeknek. Egy brit botanika-pro­fesszor szerint a megvágott növény éppúgy vérzik, mint az álatok, csak éppen „vére” színe nem vörös, ha­nem színtelen, áttetsző. Malcolm Wilkins szerint a növények sokkal érzékenyebb szervezetek, mint azt mi, emberek gondoljuk: néhány nö­vényfajta például az emberi fül szá­mára nem hallható zajokat bocsát ki, amikor „szomjas”. Juhászt és nyájat ölt a gömbvillám Pozsony (TA SR) - A losonci járás egyik falujának legelőjén csütörtö­kön halva találtak egy tizenkilenc esztendős juhászt, aki körül nyájá­nak 101 darab birkája is élettelenül hevert. A szakemberek eddigi meg­állapítása szerint a titokzatos ese­tet miden bizonnyal gömbvillám okozta. A terület fölött korábban erős vihar vonult át. A juhász és a háziállatok egyéb ok­kal egyelőre nem magyarázható tragédiája egy széles réten történt, ott, ahol a közelben nem állnak fák, és fémtárgyak sem találhatók. A széles domboldali legelőn vizs­gálódó szakértők és a losonci rend­őrség továbbra is a gömbvillám­ra gyanakszik. /k

Next

/
Thumbnails
Contents