Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-13 / 216. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994« Szeptember 13«, Kedd ^JEGYZET ___ V erésre sz Buzafalvi Győző Ha Európa nyugati felén egy állami ve­zető, ha csak a szele csapja meg a vissza­élés, a korrupció, az önbíráskodás vádjá­nak, még akkor is meginog alatta a szék, ha utólag ki is derül róla, hogy teljesen ártatlan. A szikszói sportcsarnokban szeptember 4-én történteket persze nehéz összefüg­gésbe hozni Európával. Egy helyi képvi­selő és két tanú egybehangzóan állít­ja, hogy a városka első számú vezetője a problémamegoldás legős(ember)ibb módját választotta: ököllel vett magának elégtételt. A kulturált magatartás alól sem­milyen körülmény nem adhat felmentést. Akad persze, aki nem ezt teszi szóvá. Nagy Béla szikszói önkormányzati képviselő, a városi sportklub elnöke a szerkesztősé­günkbe küldött levelében azt írja: nem ér­ti „a rendkívüli gyorsaságot", s azt sem, miért ezt a témát tárta a nagy nyilvános­ság elé a sajtó, amikor „az utóbbi hóna­pokban annyi szép és nemes cselekedet történt Szikszó városában". Témaajánló felsorolása következik ezután, de ha fi­gyelmesen olvasná lapunkat a levélíró, ta­lálkozhatott volna valamennyi ötletével, egyet kivéve. Az ominózus sportcsarnok ugyanis nem készült el! Öt éve húzódik az átadása. Kaposi Zoltán önkormányza­ti képviselő nyilvánosan szólította fel a polgármestert az elszámolásra. Ehelyett feljelentés lett a „jutalma". Az építkezés alakulásáról minden igyekezetünk elle­nére sem kaptunk tájékoztatást. De mit te­hetünk, ha büntetlenül megengedheti ma­gának a szikszói önkormányzat, hogy egy­szerűen kizárja a sajtót, s még újságíró iga­zolvánnyal sem engedi be a kapun a me­gyei napilapok munkatársait. A tollat ragadó úgy gondolja: „a város la­kossága szívesebben olvasná kellemes té­máit", mint azt, hogy „Kaposit arcul vág­ták-e vagy sem. " Véleménye szerint „ez nem közügy". Én másképpen látom. Ha egy közembert valaki megüthet, az nem az európai normáknak megfelelően jár el. A helyi önkormányzat első számú embe­re hivatalos minőségében, polgármester­ként vett részt a rendezvényen, így-akar­ja, vagy sem - magatartása minta a helyi társadalom számára. Az indulatos önbí­ráskodás senkitől sem fogadható el, főleg nem egy polgármestertől. Nagy Béla nagyvonalúan azonban fel­menti a polgármestert, sőt megköszöni, hogy „segítette sportbeli munkáját és vál­lalta az anyagi terheket". Végső konklú­ziója egyenesen megdöbbentő: „ Van ami termésre, és van aki verésre érett." Nekem erről ásatag, rossz emlékű esz­mék jutnak az eszembe. Nem lenne szeren­csés, ha a társadalomban ez lenne a mérce. Bukott a bűnbanda Miskolc (ÉM) - Betörő-triót vettek őrizetbe a Miskolci Rendőrkapitányság emberei vasár­nap - értesültünk Óvári András őrnagytól. G. T., G. P. és H. Gy. ablakbetörés, illetve la­katfeszítés módszerével jutottak be egy lyukó- völgyi hétvégi házba, ahol szinte minden moz- díthatót megmozgattak. Elégedetten pakolták össze a százezernyi szajrét, ám szerencséjük cserben hagyta őket: hazafelé egy jószemű zsa­ruba futottak. A Fonoda utcán egy betéti tár­saság műhelyét törték fel ismeretlen alvilági­ak. Zsákmányuk - villanymotorok, szerszá­mok, rádiósmagnó - 85 ezer forintra rúg. A Szinyei Merse Pál utcai garázssoron - ugyan mi mást? - egy garázst feszített föl valaki, majd huszonnégyezer forintos kerékpárral távozott. Hozott anyagból Rajz: Csehi János Ne legyenek „akárki kapcái”... A gyermeki jogok még csak formálisak Magyarországon A gyermek vele született joga az élethez való jog. A lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell életben mara­dását és fejlődését. Fotók: Farkas Maya Miskolc (ÉM - KJ) - Akár ma­gánvádi eljárást is indíthat a gyermek az ellen, aki felbontja a levelét - deklarálja a jog. Bele­szólhat abba is, hogy ki léphet a szobájába. A Nevelőotthonok Nemzetközi Szervezete (FICE) Magyarországi Egyesületének Elnöksége és a mis­kolci Gyermekváros szeptember 19-20-án rendezi meg a IV. Miskol­ci Gyermekvédelmi Szakmai Sze­mináriumot. A tanácskozás témája: A gyermeki jogok érvényesülése a családon kívül élő gyermekek eseté­ben. Dobos Lászlót, a miskolci Gyer­mekváros igazgatóját ennek apro­póján kérdeztük arról, mik is tulaj­donképpen a gyermekek jogai, s hogyan érvényesülnek ezek ha- zánkban • Az ENSZ 1989-ben hirdette ki New Yorkban a gyermekek jogairól szóló egyezményt, a Magyar Köz­társaság 1991-ben csatlakozott en­nek aláíróihoz - kezdte az igazgató. - A ratifikálással hazánk vállalta, hogy a gyermeki jogokat fokozato­san beépíti a törvényekbe, s kiépíti azok érvényesülésének feltételeit is. Sajnos az eltelt három év a szakem­berek közötti szakmai vitákkal telt el, s 1991. és 1994. között nem tör­tént előrelépés ebben a kérdésben. Persze az is igaz, hogy nem szüle­tett olyan törvény sem, amely ne vette volna figyelembe ezeket a jo­gokat. A mostani szemináriumunk egyik célja, hogy az új kormány asz­talára letegyen egy olyan állásfogla­lást, amelyet figyelembe kellene venni a humán törvénykezés során. □ Milyen jogokról van szó, s hogyan érvényesíthetők? • Közel harminc pontban foglalták össze a gyermekek érdekeit védő kérdésköröket. A legalapvetőbbek: az élethez, a szociális biztonsághoz való jogok, amit napjainkban nem is olyan egyszerű biztosítani. Gon­dolok itt a munkanélküliség, az el­szegényedés okozta szociális problé­mákra. Sokan már az élet-halál ha­tárán tengődnek. Ilyen körülmé­nyek között nagyon nehéz ezek ér­vényesítése. Vagy itt van például az oktatáshoz való jog, amelynek egyik passzusa szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy olyan szakmát sze­rezzen, ami képességeihez legjob­ban igazodik. Most, amikor sok szakmai ágazat magánkézbe ke­rült, beszűkült a választási lehető­ség, hiszen szakmai gyakorlatok biztosítására csak igen kemény fo­rintok ellenében vállalkoznak az egyes cégek. Mivel sokan ezt nem tudják megfizetni, máris csorbult ez a jog is. A gyermeknek tizennégy éves kora után joga van ahhoz, hogy minden kérdésben meghallgattas- sék, s véleményét kellően tekintet­be is vegyék. Például akarata ellené­re nem szakítható el a családjától, nem vehető állami gondoskodásba ­mégis megteszik. De hogy csak a látszólag kisebb jelentőségűekről beszéljek: joga van például azt mon­dani, hogy csak kopogásra lépjenek a szobájába, vagy egyáltalán ne. Jo­ga van a levéltitokhoz - elvileg akár magánvádi eljárást is indíthat a gyermek az ellen, aki felbontja a le­velét. Még abban is ld kell kérni a véleményét, hogy mondjuk a man­duláját kivegyék-e. (Persze, ha az egészsége, élete függ ettől a műtét­től, más a megítélés.) Mindezekkel azt szeretnék elérni, hogy erősödjön a gyermekek egyénisége, önbizal­ma, hogy érezzék, nincsenek kiszol­gáltatva, nem „akárki kapcái”. □ Úgy tűnik, hogy hazánkban még csak formálisak ezek a jogok. • Társadalmunk és intézményrend­szerünk még nem készült fel ezek biztosítására, s ilyen gazdasági kö­rülmények között nem is könnyű a feladat. Hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy érvényesülhessenek. Ehhez azonban nem csak tárgyi és törvényi feltételekre, hanem szem­léletváltozásra is szükség van az élet minden területén. Pillanatnyi­lag legfontosabb dolgunk ezeket a jogokat megismertetni mind a fel­nőttekkel, mind a gyerekekkel, s tu­datosítani azt, hogy ezek érvénye­sülése hosszú folyamat és közös akarat eredménye lehet csak. Hogy ne írott papír maradjon a jog, a már most megvalósíthatókat érvényesí­tem kell minden percben. „Szakértőt* is mérgez a galóca Csak szakértővel ellenőriztetett gombát fo­gyasszunk! - ajánlja a szakember Miskolc (ÉM) - Magyarországon a legsúlyosabb mérgezést a gyil­kosgalócák okozzák. Nem árt a körültekintés gombászkodás- kor, hiszen a megyei kórházban minden évben kezelnek néhány olyan „szakértőt”, aki amúgy biztos volt a gombaismeretében. Az elmúlt hét végén több gomba­mérgezésről adtak hírt a lapok. A nem ellenőrzött gomba felelőtlen árusítása, az ezzel való házalás, il­letve az ilyen gomba fogyasztása olyan súlyos megbetegedést okoz­hat, amelyet a legmodernebb inten­zív kezelési módszerekkel sem lehet meggyógyítani - tudtuk meg Stefán Jánostól, aki a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kórház I-es belgyógyá­szati osztályán az intenzív részleg főorvosa. Az igazi veszélyeket a mérget termelő fajok jelentik. Úgynevezett Muscarin típusú mérgezést okoz­nak a susulykák, a tölcsérgomba, a légyölőgalóca. A tünetek általában az étkezés után három órán belül jelentkez­nek: nagyfokú verítékezés, nyálad- zás, émelygés, hányás, hasmenés, hasi görcsök, tudatzavar, a pupillák beszűkülése utal a bajra. Elsősegély itt is, mint minden gomba- vagy ételmérgezésnél a hánytatás, hashajtás, hogy megsza­baduljon a szervezet a méregtől, mi­előtt az felszívódna és a vérkerin­gésbe jutna. Mindenképpen hívjunk orvost, ha gombafogyasztás után rosszul érezzük magunkat! - ajánl­ja a szakember. Magyarországon a legsúlyosabb mérgezést a gyilkosgalócák okozzák. Jellemzőjük, hogy a tönkjük felső harmadán fehér, lelógó gallérjuk van, míg a tönk alsó részén ta­lálható a jellegzetes bocs- kor. Fiatal korukban fe­hér, zárt burok veszi körül, de kettévágva jól felismer­hetők. Néhány ehető gom­bafajjal összetéveszthető, mint például a kerti és er­dei csiperkével, galamb­gombával, bimbós pöfeteg- gel. A legtöbb gombázó ezek közé keveri a gyilkos­galóca fiatal példányait. A gyilkosgalóca-mérgezés ke­zelését nehezíti, hogy az étel elfogyasztása után 6-24 órával jelentkeznek a panaszok: a csillapíthatat­lan hányás, a hasi görcsök, a kínzó hasmenés, a száj- szárazság, az alacsony vér­nyomás, a kiszáradásos tü­netek. Az igazolt vagy ala­posan gyanús gyilkosgaló­ca mérgezetteket a megyei kórház I. Belgyógyászati Osztályára helyezik át, mert itt van lehetőség mű­vese kezelésre a nefrológiai osztály közreműködésével. (A mérgezés következtében ugyanis máj- és veseelégtelenség léphet fel, melyet csak művese ke­zeléssel lehetséges korrigálni.) Minden évben előfordul ezen az osztályon gyilkosgalóca mérgezett. (Idén szerencsére még nem szállí­tottak be hozzájuk ilyen beteget.) Ezek a betegek gyakran gombasze­désben „jártasnak” hitték magukat. A leggyorsabb, legmodernebb inten­zív kezeléssel sem tudják néha a be­tegeket meggyógyítani. Ezért a főorvos szerint a legfon­tosabb teendő, hogy megelőzzük a mérgezést: csak szakértővel ellen­őriztetett gombát fogyasszunk. Holnap...- A Társadalmi Egyesülések Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövet­sége ingyenes jogsegély-szolgálatát szerdán 9-től 12 óráig tartja az And- rássy u. 96. szám alatt található TESZ-irodán. Ajánlják a fürdőinket Miskolc (ÉM) - Idegenforgalmi szakemberek érkeztek a megyébe tegnap Hollandiából. Mostani programjuknak köszönhe­tően talán már a jövő szezonban ott szerepel a holland utazási irodák ajánlatában Borsod-Abaúj-Zemplén több fürdője, illetve idegenforgalmi látványossága. A Dél-Hollandiai tartomány és Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye önkor­mányzata két éve vette fel a kapcso­latot egymással. Azóta többször ke­resték fel a szakemberek Rotterda­mot illetve Miskolcot és tárgyaltak a gazdasági, egészségügyi, oktatási és kulturális együttműködés lehető­ségeiről. A mostani egyhetes látoga­tás során az idegenforgalmi szak­emberek felkeresik a borsodi me­gyeszékhelyet, ismerkednek Tokaj­jal és Sárospatakkal, megtekintik a Hollóházi Porcelángyárat, a boldog­kőváraljai várat, remélhetőleg felfe­dezik az aggteleki és jósvafői bar­lang gyógyító hatását, kipróbálják a mezőkövesdi Zsóry fürdő vizét. A holland szakemberek itt tartózko­dásuk során megbeszélést folytat­nak Szabó Györggyel a Borsod-Aba­új-Zemplén megyei önkormányzat vezetőjével, valamint több idegen- forgalmi cég képviselőjével és szá­mos vállalkozóval. A Miskolci Nemzeti Színházban tárgyalnak arról is, hogy október­ben rotterdami táncosok adnak mú- vészleckét, illetve díszelőadáson mutatják be műsorukat. A szakem­berek azt remélik, hogy jövőre a hol­land utazási irodák ajánlatában nemcsak Budapest és a Balaton szerepel majd, hanem Borsod-Aba­új-Zemplén megye nagyobb városai, fürdői, barlangjai és nevezetességei. Reális elszámolás Budapest (ÉM) - A kormány ren­deletet hozott a közúti gépjár­művezetést oktatók költségelszá­molásáról. A személyi jövedelemadóról szóló (1991. évi XC.) törvény alapján 1994. január 1-től egyéni vállalkozó - a taxisokat kivéve - nem számol­hatott el amortizációs költséget a vállalkozásához használt járműve után. Az igazolás nélküli költségté­rítésük mindössze kilométerenként három forint volt. Az oktatásra használt autók elhasz­nálódása az átlagosnál jóval na­gyobb. Az oktatók 86 százaléka sa­ját autójával dolgozik, s a számukra is évenként kötelező műszaki vizsga díja tovább növelte az el nem szá­molható kiadásokat. Emiatt a mint­egy ötezer szakoktató nagyon nehéz helyzetbe került. Indokolt tehát, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelő reális költségelszámolást vezessenek be, amely a tanóránként átlagosan megtett kilométer utáni amortizáci­ót is figyelembe veszi. (Például sze­mélygépkocsi esetében az egy tanó­rán átlagosan megtett 21 kilométer után 360 forint költség lesz elszá­molható.) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de kedvező rendelkezései 1994. január 1-től visszamenőleg alkalmazhatók. Hajón a vadászok Miskolc (ÉM) - Szeptember 17-én tartják az Országos Vadásznap me­gyei rendezvényeit. A helyi vadász­szövetség, a hagyományoknak meg­felelően, hazánk vadállományát be­mutató fotókiállítást nyit meg a lil­lafüredi Palotaszállóban. Ugyanitt hangversenyt is rendeznek szomba­ton a miskolci zeneiskola növendé­keinek részvételével. Ózdon trófea-kiállítás lesz, Bogá­cson lövészversenyen adhatnak szá­mot tudásukról a vadászok, míg To­kajban a Hidegpataki Vadászház­nál tartanak rendezvényeket, Sá­rospatakon pedig sportlövő ver­senyre, szellemi vetélkedőre váiják az érdeklődőket. Része a programnak egy sétahajóét is a Bodrogon - a hajó Alsóberecki- től indul majd. A felsorolt rendezvények nyilváno­sak, a vadászokon kívül bárkit szí­vesen látnak azokon.

Next

/
Thumbnails
Contents