Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-12 / 215. szám

4 Ms Itt-Hon 1994. Szeptember 13., Kedd Könyv top-10 Hódul Szabolcs, aki a Kós Károly Szakközépiskolában végzett, s jelen­leg a pécsi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola elsőéves hallgatója, féléves sváj­ci nyelvtanulási időszakában sem csu­pán szakmai könyveket olvasott: 1. Vavyen Fable: Álomhajsza I-II. 2. Vavyen Fable: Jégtánc 3. Vavyen Fable: Mesemaraton 4. Stephen King: Holtsáv 5. Stephen King: Tortuga 6. Rejtő Jenő: Előretolt helyőrség 7. Rejtő Jenő: Csontbrigád 8. Wilbur Smith: A Nilus királynője 9. Agatha Christie: Tíz kicsi néger 10. Leslie L. Lawrence: Az ördög fekete kalapja A Palotaszálló díszei A földszinti társalgóból, ebben az értékes üvegmozaik ablakban gyönyörködhetnek a vendégek Frakcióvélemény a költségvetésről Az egészségügyi intézményekben is fegyelmezett gazdálkodóst folytattak, ám a költ­ségek így is növekedtek Fotók: Laczó József Miskolc (ÉM - NJ) - A megye- székhely önkormányzata a kö­zelmúltban tárgyalta meg az 1994-es évi költségvetés félévi teljesítéséről adott tájékoztatót, T. Asztalos Ildikó polgármester előterjesztésében. Mint a köz­gyűlésen elhangzott, a bevéte­lek elmaradtak a tervezettől és jóllehet az intézmények fegyel­mezetten gazdálkodtak, a vá­ros adóssága így is nagyon ma­gasra, mintegy két milliárd fo­rint körüli összegre rúg. Emi­att átmeneti szigorításokat is el kellett vezetni, illetve a szak­emberek keresik, kutatják a módját, miként lehetne bővíte­ni a bevételek forrását. A tájékoztatót követően hang­zott el az MDF frakció vélemé­nye, amelyet Kujbus Attila mondott el. Az alábbiakban eb­ből idézünk. Az MDF frakció nemmel sza­vaz a költségvetés 1994. év el­ső féléves végrehajtásáról szó­ló előterjesztésre. Ugyanígy nemmel szavaz a költségvetés forráskiegészítés III. ütemére. Indokaink az alábbiak: A költségvetés előkészítésének idején, bár már januárban elő­relátható volt sok évközi ese­mény, hiszen volt jóváhagyott tevékenységi tervünk, a költ­ségvetés előterjesztése nem számolt sok olyan jelentős fel­adattal, amelyek pénzügyileg és műszakilag determináltak voltak. Emiatt jelentős forrás­kiegészítésekre kényszerül­tünk: 187 millió, 700 millió, 400 millió, (ezek június 28-ával dá­tumozva). Mivel a 700 millió fo­rintost a polgármester vonta vissza, július 5-e\ datálódott a következő forráskiegészítési előterjesztés. Ez egymilliárd fo­rintról szólt, és 29 ingatlan jel­zálogba került ezáltal. A har­madik forráskiegészrtési javas­lat augusztus 15-el datálódott, és két részből áll. Az egyik a Fűtőmű megvásárlásához szükséges fedezetet kívánja biztosítani, a második része pe­dig működési hitel. Mivel a for­ráskiegészítések a Fűtőmű megvásárlását kivéve olyan ki­adásokra szükségesek, amelyek már januárban is láthatók vol­tak, ezért számunkra egyértel­mű, hogy a költségvetés nem nézett szembe a valós igények­kel és determinizmusokkal. Ki­zárólag arra volt jó, hogy az el­fogadásához szükséges szava­zatokat össze lehessen gyűjte­ni. Ezt az elvi kifogásunkat je­leztük a költségvetés tárgyalá­sánál és nem is szavaztuk meg az előterjesztést. A költségvetés tárgyalásánál tíz tárgykört soroltunk fel, amelyeket hiányoltunk az elő­terjesztésből. Idő hiányában nem érdemes bizonygatni, hogy ezek reálisak voltak, és az év folyamán mindegyikre mozdul­ni kellett. Úgy érezzük, hogy tisztességesebb költségvetési fi­lozófia lett volna már február­ban szembe nézni ezekkel a gondokkal. A gyenge költségvetés foltozga- tásánál a képviselők többször is kellemetlen helyzetbe kerül­tek. Tény, hogy a Városi Fűtő­mű vételéhez hitel szükséges, olcsó demagógia lenne ez ellen fellépni. Frakciónk, mint vala­mennyi frakció ezt támogatja. Értetlenül állunk azonban azon indítvány előtt, amely eseti fi­nanszírozási problémák megol­dására működési hitel felvéte­lét kezdeményezi. Ezek szerint a költségvetés nem tudja bizto­sítani a város működését? Csak nincs veszélyben a város fize­tőképessége? Bízunk benne, hogy nem erről van szó! Frakciónk nem kíván politikai tőkét csinálni a város súlyos anyagi gondjaiból, de el kell mondanunk, hogy a városi költ­ségvetés kezelését nem tartjuk megfelelőnek. Ugyanúgy, ahogy februárban, vagy a ta­vasz folyamán, most a nyár vé­gén sem tudja senki pontosan megmondani, hogy mennyi lesz a város éves költségvetése, hogy mire számíthatunk az ősz és tél folyamán. Februárban azt mondtuk, hogy ez a költség- vetés csapda is lehet. Alkalmas lehet arra, hogy megnyugtas­suk magunkat, holott beruhá­zásainkhoz nem tisztázottak a pénzügyi források, és az általá­nos működési, gazdasági para­méterek bizonytalanok. Ez saj­nos így is alakult az év folya­mán. A költségvetés jelentős számú módosítása után termé­szetesen jó néhány dolog tisz­tázódott, de úgy, hogy jelentős hitelt veszünk fel, és tartunk attól, hogy az év végéig továb­bi költségvetési módosítások is szükségesek. Mindezek ellené­re frakciónk, csakúgy, mint feb­ruárban, most is felajánlja együttműködését. Tisztában vagyunk azzal, hogy a várost kormányzó koalíciónak nehéz a helyzete, és harsány, pánikkel­tésre alkalmas kiabálással nem is kívánjuk nehezebbé tenni. Ezért bármilyen egyeztetésnek és megbeszélésnek készséggel állunk élébe. 1994. Szeptember 13., Kedd Itt-Hon Ms 5 TIT: hagyományőrző megújulás (I.) Az iskolai munkához kapcsolódó továbbképzésben és a tehetséggondozásban is részt vesz a TIT ÉM-archív Dr. Nyíri Attila Miskolc (ÉM) - A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat nevének rövidített változata, a TIT nagyon sok emberben gon­dolatsorokat indít el, érzelmi motivációkat gerjeszt, azonban szinte mindenki egyetért azzal, hogy a társaság neve az elmúlt évtizedekben szinte összefor­rott az oktatás, az iskolán kí­vüli oktatás fogalmával. A tár­saság nagy hagyományokra, több mint 150 éves múltra te­kinthet vissza. Kezdettől fog­va az értelmiség összefogását, a modern kor tudományos és társadalmi ismereteinek átadá­sát tűzte ki célul. Generációk nőttek fel, akiknek a TIT az érdeklődési körök sze­rinti együvétartozást, a kötet­len és élvezetes ismeretterjesz­tést, a nyelvtanulást, az előké­szítő- és szakköri foglalkozáso­kat jelentette. A tudás, mint áru Sajnos az elmúlt évek gazdasá­gi- és társadalmi átrendeződé­sei a TIT-et, ezen belül a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetet is nagyon kemény próbatétel elé állították. A né­hány éve még több mint ezer taggal, 12 városi szervezettel és 21 szakosztállyal működő tár­saság komoly változásokon ment keresztül folyamatosan próbálva megfelelni a környe­zeti kihívásokra. Mint nonprofit társadalmi szer­vezet, fő célként továbbra is az oktatást, az ismeretátadást, a tudásnak mint értékrendnek a fenntartását tűzte ki célul. Tu­domásul kellett venni azonban, hogy a jelenlegi társadalmi kör­nyezetben a tudás is egyre in­kább áruvá válik. A képzési láncban részt vevő, azt kiegészítő szervezetek egy­re inkább piaci magatartás hor­dozóivá, azaz az árverseny ré­szeseivé, az oktatási lehetősé­geiket áruba bocsátó verseny­társakká válnak. Nehezíti eze­ket a folyamatokat az, hogy a társaság működési területét egy összeomlott szerkezetű ipa­ri struktúra, egy meghatározó mértékű munkanélküliséggel sújtott foglalkoztatási helyzet, ennek megfelelő minimális vá­sárlóerő és fizetőképes kereslet jellemzi. Válaszok a kihívásra Rövid idővel ezelőtt személyi változás következett be a TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezetének élén, mely kapcsán a szerve­zet tudatosan kezdte el keres­ni a környezeti kihívásokra ad­ható válaszokat és egy straté­giai cselekvési programba fog­laltuk össze elképzeléseinket. A program tartalmazza mind­azokat az akciósorozatokat, mely megvalósítása kapcsán a TIT B.-A.-Z. Megyei Szerveze­te a hagyományos tevékenysé­gi céljának elemeit megőrizve, egy új tevékenységi pályára, egy átstruktúrálódott finanszí­rozási formára támaszkodva folytathatja működését. Nagyon lényeges dolognak tart­juk, hogy a TIT szervezet kere­tein belül megtartsuk azokat az elemeket, melyek továbbra is „versenyképesek”, komoly igény fogalmazódik meg irán­tuk. Az egyik ilyen terület a nyelvoktatás, ahol a hagyomá­nyos nyelvoktatási és tanulási lehetőségek mellett új formá­kat és perspektívákat kínálunk a nyelvet elsajátítani szándé­kozók számára. Igazodás az élethez Ilyen lehetőség az ICC nemzet­közi nyelvoktatási és vizsga- rendszer, mellyel a TIT Szerve­zet, mint kizárólagos jogosít­vánnyal rendelkezik. Ez az ok­tatási és vizsgáztatási forma a mindennapi élethez jobban iga­zított tananyaggal és számon­kérési rendszerrel segíti a vizs­gabizonyítvány megszerzését. Ugyancsak a paletta színesíté­sét jelenti a Relaxa-készülékek és tananyagok biztosítása, amely egyéni tanuláshoz nyújt kiváló lehetőséget. A kínált nyelvoktatási és nyelvtanulási formák ilyen egymást kiegészí­tő és komplex választékát kizá­rólag a TIT Szervezet tudja hallgatói részére biztosítani. A nyelvet tanulni szándékozók így saját maguk választhatják ki az egyéniségüknek, módsze­reiknek leginkább megfelelő oktatási formát. Ezen túlmenő­en ez alternatív változatokat is jelent a nyelvképzési paletta szélesítése érdekében. Tehetséggondozás Komoly igényeket elégít ki azoknak a - középiskolákhoz kapcsolódó - tehetséggondozó, felvételi előkészítő szakkörök­nek a területe, melyet a TIT Szervezet a középiskolákkal, gimnáziumokkal együttesen hirdet és valósít meg. Itt nagymértékben számítunk azoknak a tanár kollégáknak a közreműködésére, akik az isko­lai tanrenden kívül is köteles­ségüknek érzik tanulóik minél eredményesebb felkészítését, egyrészt a különféle szakmai versenyekre, vetélkedőkre, másrészt a továbbtanulási fo­lyamat egyik legnagyobb pró­batételére, a felvételikre. Ta­pasztalataink szerint az okta­tási intézmények együttműkö­dő partnereik körében előnyben részesítik a nagy tradíció­val rendelkező, nem kizárólag pénzügyi előnyökre törekvő nonprofit szervezeteket. A TIT Szervezet a Munkaügyi Központtal, az ÉRÁK-kal együttműködve vesz részt a fel­nőttképzés és átképzés terüle­tén. Képesítést adó tanfolyama­inkat elsősorban új, „piacképe­sebb”, az elhelyezkedést segítő témakörökben, a jelentkező igé­nyeknek megfelelően igyek­szünk összeállítani. Itt némi gondot jelent az Oktatási Tör­vényben előírt képzési temati­kák sok esetben jelentkező hi­ánya. Több budapesti, nagy nevű oktatási céggel készítjük elő azokat a megállapodásokat, melyek alapján kihelyezett, magas kvalifikációt nyújtó kép­zéseket indíthatunk. A szerző a szervezet megyei ügyvezető igazgatója- Morfondtrozások Tilalomerdő Nagy József Miskolcon kevés a tágas, szép kiala­kítású park, és ez különösen igaz a bel­városi területekre, az egy lakosra jutó zöld felületet tekintve aligha számítha­tunk a legszerencsésebbek közé. Pedig a parkok, ligetek, virágos terek igen jól öltöztetik a metropolisok kőrengetege­it, vagy ahogy mondják, kősivatagait. A megfogyatkozott Népkert, a virágos Tapolca is csak azon kevés kivételek kö­zé tartozik, amelyeket egy kezünkön megszámolhatunk. Ilyesmire hivatkozik Borsod-Ábaúj- Zemplén megye több városának képvi­selője, amikor a maradék zöld terüle­teket fenyegető beépítések és egyéb hasz­nosítási tervek hallatán, jelezik, már így is híjával vagyunk a levegőt szű­rő-javító parkoknak, zöld területeknek. Az önkormányzat legutóbbi ülésén Gyurkó Péter képviselő a tőle megszo­kott szenvedéllyel magyarázta, vannak olyan lakótelepi belső utak, ahol az ott­lakó, „megvagyonosodott” autósok jár­művei már nem férnek el éjszakára, vi­szont a közeli fontos utakon megállni tilos, várakozni tilos tábla inti őket jobb belátásra. Ma sokba kerülhet egy ilyen tévedés, minden éjszaka pedig egyenesen meg­fizethetetlen. Közben pedig zöld terület sincs, s ha lenne, ugye ott sem ildo­mos bekvártélyozni éjszakára. „Megbolondítjuk a városlakót, mert egyszerűen nem talál a tilalomerdő­ből kiutat.” Lassacskán minden talpalatnyi he­lyen házat vagy utat építünk aszfalt- járdával, zöld területre pedig már nem marad tenyérnyi hely sem. Mert a vá­ros szorult helyzetében mindig csak pénzt és pénzt szeretne látni bármi eladhatóból. Amikor a közterületek hasznosításá­ról, majd az ebtartásról, a parkok ál­lapotáról volt szó, ugyanez a képvise­lő így vélekedett a közgyűlés előtt: Nem a rendeletek szigorításától, módosítá­sától kell várnunk a kedvező változást, hanem a meglévők szigorú betartatá­sától. Nem tűrhető, hogy tele van a vá­ros a kutyák „potyadékával”, hogy bi­zonyos városrészek járdáin már nem lehet emelt fővel járni, mert arra kény­szerül az ember hogy a cipője orra elé figyeljen. S ha fölnéz, mit lát a parkok­ban? A rongálás milliókra, tízmilliók­ra rúg. Ennél kevesebbért lehetne park­őröket alkalmazni. Nem reszketeg ag­gastyánokat, hanem olyan őröket, akik képesek megfékezni az önmagukkal nem bíró törő-zúzó vandálokat. Erről nem kellett szavazni, ám a képviselő maga mellett tudhatta a többséget. Leg­alább is erre lehetett következtetni a ter­men végigfutó egyetértő, morgolódásból.

Next

/
Thumbnails
Contents