Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-08 / 212. szám
1994- Szeptember 8., Csütörtök Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 A gazdaság a keleti piacok felé kacsint A porcelángyár szlovákiai exportja idén elérheti a 10 millió forintot Fotó: Farkas Maya Bulgária: valutatartalékok Szófia (MTI) - A Bolgár Nemzeti Bank augusztusban 62 millió dollárt költött a leva árfolyamesésének a mérséklésére, s a valutatartalékok így 567 millió dollárra csökkenték, míg az aranytartalék értéke 450 millió dollárt tesz ki - jelentette be sajtónyilatkozatában Todor Val- csev, a bolgár központi bank vezetője. A bankár szerint a nemzeti bank ellenőrzése alatt tartja a valutapiacot, hatékony eszközökkel rendelkezik a kereskedelmi bankok és a vállalatok valuta-spekulációival szemben. (A bolgár leva tavasz óta mintegy 100 százalékkal értékelődött le a nyugati valutákhoz képest.) Val- csev szerint „a történelemben még nem volt példa arra, hogy a kereskedelmi bankok győztek volna a nemzeti bankkal szembeni ütközetben”. Valcsev arra figyelmeztetett, hogy ha á kormányválság miatt a parlament nem hatalmazza fel a lemondásban lévő kabinet pénzügy- miniszterét a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a tárgyalások folytatására, Bulgária nem kapja meg szeptemberben a világbanktól várt 125 milliós, valamint a Nemzetközi Valutaalaptól remélt 100 millió dolláros kölcsönt. Kárpótlási földárverések Budapest (MTI) - Mindössze négy megyében volt kárpótlási földárverés az elmúlt héten. Országszerte összesen 13 árverést tartottak, s ezeken 21 987 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árverések több mint felét Bács-Kiskun megyében tartották, és ezeken 14 566 aranykorona értékű földet szereztek meg a licitálók. Az árveréseken 577-en jelentek meg, és 307-en jutottak tulajdonhoz. Az árak tekintetében is az eddigieknek megfelelő eredmények születtek, nagy számban jutottak az 500 forint/aranyko- ronás minimáláron földhöz az árverezők, de akadtak viszonylag magas értékek is. A legmagasabb licitárat egy Bács-Kiskun megyei árverésen ígérték meg az árverezők: ott egy parcella 35 ezer forint/aranyko- ronás áron talált gazdára. Konferencia és kiállítás Miskolcon Miskolc (ÉM) - Ricomnet ’94 címmel, regionális információs kommunikációs hálózatok konferenciát és kiállítást rendeznek november 23-25 között a Tudomány és Technika Házában. A rendezvény célja, hogy a fejlesztők, forgalmazók, alkalmazók bemutathassák, a leendő felhasználók pedig megismerhessék a - regionális szinten használható - legújabb kommunikációs hálózati technológiákat, hiszen mindezek nélkülözhetetlenek a térség gazdasági fellendüléséhez. Az érdeklődők a programról, a í-észt vétel feltételeiről a 46/362-570-es, illetve a 345-297-es telefonon kaphatnak információt. Miskolc (EM - I.S.) - A közelmúltban Sárospatakon miniszteriális szakemberek részvételével rendezett gazdaság konferencián hangzott el: a magyar gazdaságnak nem csupán a nyugat-európai piacokhoz kell igazodni, legalább ugyanolyan fontos visszaszerezni a keleti piacokat, ahol óriási versenyhelyzet van kialakulóban. Tény, a KGST összeomlása után a keleti piacait vesztett magyar gazdaság mostanság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a közép- és kelet-európai partneri kapcsolatokra, a fizetőképes piacok meg-, illetve visszahódítására. Az, hogy az idén megkezdte a kifelé lábolást az évek óta tartó krízisből a hollóházi porcelángyár, az a tavaly szeptemberben megbízást kapott új menedzsment stratégiájának köszönhető: előremenekülnek a bajból. Körtvélyes István vezérigazgató éi'deklődésünkre elmondotta: mivel továbbra sem lehet számítani a belföldi piac élénkülésére, az expóit bővítése elsődleges céljuk. A nyugat-európai és az ameiikai piac mellett előtérbe kerültek a keleti országok - főleg Szlovákia, Oroszország és Baskíria - piacai. Egyébiránt a porcelángyár szlovákiai exportja - amely két évvel ezelőtt jószerivel egyelő volt a nullával a tavalyi hárommillió forinttal szemben idén elérheti a tízmillió foiintot is. Különben a kivitel - amely 1993- ban mindössze nyolcszázalékos volt - megduplázása az idei terv, s ez nagyvalószínűséggel sikerülhet is. A mintegy hétszáz embert foglalkoztató, az év első felében 280 millió forintos árbevételt elért, több mint két évszázados múltra visszatekintő részvénytársaság abban bízik: ha míves portékáival, minőségi prunkáival betör egy-egy új piacra, s ha a színvonalat tartják, akkor ott is maradnak. A porcelán ugyanis törik, fogyóeszköz, s azt pótolni kell. Szlovákia egyébként nemcsak a hollóháziak számára fontos: idén novemberben már ötödik alkalomBudapest (MTI) - Az agrártámogatások összege az idén várhatóan 75 milliárd forint lesz a korábban tervezett 57 milliárd forinttal szemben - jelentette be Lakos László földművelésügyi miniszter tegnap a kőbányai vásárvárosban az Országos Gabonatermesztési Tanácskozás nyitónapján. Indoklásként a miniszter azt hangsúlyozta: biztosítani kell a hazai ellátást, a falun élők nagy íészének foglalkoztatását. Eközben az ágazatot export árbevételi kényszer is terheli, az általa termelt áruk kiviteléből származó jövedelemre ugyanis nagy szüksége van a nemzetgazdaságnak. A földművelésügyi miniszter rámái rendezi meg a két országrész gazdasági és kereskedelmi kamai'á- ja az „Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai kooperációs gazdasági napok” eseménysorozatát, elsősorban azért, mert ez a rendezvény is hozzájárulhat a gazdasági együttműködés tradicionális területeinek bővüléséhez. A gazdasági diplomaták igen lényegesnek ítélték meg, hogy Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia súlyánál fogva egyre jelentősebb szerepet vállal a két oi-szág kei-eskedelmében. A szlovák külkereskedelmi árufoi-galom- ban részesedésünk 3,2 százalék, s így a sorrendben az ötödik helyet foglaltuk el tavaly. A statisztikai adatok szerint a két ország kereskedelmi forgalma az elmúlt évben elérte a 366 millió dollárt (magyar export 128 millió dollár, szlovák export 238 millió dollár). Az áruforgalom bővülésének sajnálatos akadálya azoixban a bankközi kapcsolatok fejletlensége, a kis- és középvállalkozók nehezen finanszírozhatók, pedig éppen ezek a cégek szeretnének megjelenni egymás piacain. A kereskedelmi kapcsolatok jövőbeni fejlődését a piackorlátozó inmutatott: mór a koalíciós kormányprogramban kiemelt hangsúlyt kapott az agrárpolitika. Lakos László a megvalósítandó agrárpolitika két alappillérének a korszerűséget és a versenyképességet nevezte, s ezen belül is külön hangsúlyozta az exportképesség növekedésének fontosságát. A megvalósítandó célok érdekében stabil földviszonyokat kell teremteni, ideértve a kárpótlást és a reális szövetkezetpolitika megteremtését is; változtatni kell a privatizációs technikákon: a cél az, hogy a termelők juthassanak tulajdonhoz; mindezek mellett új piacpolitikára van szükség mindenekelőtt a hazai tennékek védelme, az exportösztönzés érdekében. A miniszter bejelentette: a kortézkedések minimális szintre való csökkentese, a banki-pénzügyi háttér ei’ósítése, vegyes kamarák alapítása jelentheti. A diósgyőri kohászatnak korábban nem volt jelentős keleti piaca, ha csak nem tekintjük annak, hogy a kokszot és az ércet a volt Szovjetunióból szerezték be. Most viszont - Dutkó Lajos kereskedelmi igazgató elmondása szerint - Szlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában és Csehországban jelennek meg a diósgyőri acélipari tennékek, elsö- soi'ban minőségi, ötvözött acélok. Az idén az említett országok fizetőképes piacaira 10 ezer tonnányi árat szállítanak Diósgyői’ből, de termékeik döntő hányada további-a is belföldön és Nyugat-Európában talál vevőre. Egyébii'ánt a keleti piacok visszahódítása nemcsak a magyar vállalkozók számára fontos: a napokban a dél-lengyelországi Tar- nów vajdaság vállalkozói jártak Miskolcon azzal a nem titkolt szándékkal, hogy itt és most üzletet kötnek a magyarokkal. Már csak azéit is, meit a két ország külkereskedelmi forgalma az 1992-es mélypontról mára már jóirányba mozdult el. mány vái-hatóan szeptember 15-én tárgyalja meg az ágazat szabályozási rendszerének jövő évi koncepcióját. Felsorolta a tervezett agrártámogatási előirányzatokat is, amelyeket a tárca a jövő évre igényelt. Ézek végösszege mintegy 80 milli- árd foiintot tesz majd ki. Ebből 35 milliárd foiint jutna exporttámogatásra, 15 milliárd forint költség- csökkentő támogatásokra, 7 milliárd forint intei-venciós támogatási-a, azaz a belső piaci zavarok korrigálására. Mintegy 13 milliái’d fői-intőt terveztek a mezőgazdasági alapra, de ebből még 3 milliárd forint kérdéses. A reorganizációs program megvalósítására szinte alig jut majd pénz, s az egyéb támogatásokra 2-3 milliárd forint marad. „A termelők jussanak tulajdonhoz”-NÉZŐPONT A gazdasági összeférhetetlenségről Görömbölyi László Ismerősöm rémtörténeteket mesél. Nincs okom kételkedni, a szavaiban, maga is részese a vállalkozói szférának, tapasztalatai első kézből valók. Az esetek kivétel nélkül arról szólnak: virágzik a korrupció, a jattolás, a csúszópénz talán még soha nem kapott akkora szerepet, mint éppen most, a piacgazdaság kezdetén. Ami nem is csoda, hiszen korábban „csupán” kisebb-na- gyobb személyes előnyök megszerzése múlott az ügyesen elhelyezett tízezreken, most viszont vállalkozások léte vagy nem léte függhet attól, kinek az áruját veszik meg, ki juthat előbb hitelhez, ilyen-olyan engedélyhez. Alighanem elkerülhetetlen tartozéka ez az eredeti tőkefelhalmozás e késői korszakának. Aminek felismerése és elismerése persze nem jelentheti azt, hogy az arra hivatott szervek ne tegyenek meg mindent a. vétkesek felderítéséért, megbüntetéséért. Még hatásosabb, ha mielőbb kiépülnek azok a mechanizmusok, amelyek eleve kiiktatják a tisztességtelenségre alkalmat adó, csábító összefonódások lehetőségét. Mindez a hét eleji koalíciós egyeztetés egyik fontos megállapodásáról jut eszembe: a két párt vezetői elhatározták, hogy mindent megtesznek a gazdasági összeférhetetlenségről szóló törvény- javaslat beterjesztése érdekében, Tegyük hozzá rögtön, a szándék nem most fogalmazódott meg, az SZDSZ régóta szorgalmazza e jogszabály megalkotását. Az előző koalíció talán legnagyobb, mindenesetre a közvéleményt erősen irritáló hibája volt, hogy a hatalmon lévő pártok saját embereiket, gyakran országgyűlési képviselőiket helyezték el állami tulajdonú (vagy tulajdontöbbségű) cégek igazgatótanácsaiba, felügyelő bizottságaiba. Szóltak emellett ésszerű érvek is - a közélet embere egyrészt tanácsaival segíthet a válsághelyzetek megoldásában, másrészt a köz érdekeit szem előtt tartva ellenőrizheti a döntéseket, óvhatja az állam tulajdonát. Biztosan volt erre példa, ám az még inkább valószínűsíthető, hogy volt ellenpélda is. Helyzetek és esetek, amikor a cég profilja és a fölé helyezett közember eredeti végzettsége, korábbi munkája közötti hatalmas különbségek szinte törvényszerűen gerjesztették a gyanút: nincs másról szó, mint a pártmunka meghálálásáról jól fizető (mert ezek bizony jól fizettek) állásokkal. Ezek után mondanom se kell, egyetértek a kezdeményezéssel: országgyűlési képviselő ne legyen érdekelt igazgatótanácsban, felügyelő bizottságban. Hozzáteszem rögtön, csak így, megszorítások nélkül értek egyet a javaslattal. Nem. hiszem, hogy ez ügyben különbséget szabad tenni állami tulajdonú és magánkézben lévő vállalat között. Annál is inkább, mert remélem, hamarosan túl jut a társadalom azon az erkölcsi szinten, amikor a mindenkori hatalom képviselőit kell korlátozni az efféle honoráriumok osztogatásában. A magántulajdonú gazdaság viszont mind erőteljesebb lesz, s ezzel párhuzamosan a verseny is mind kiélezettebbé válik. Akkor pedig különösen sokat érhet egy-egy (méltányosan honorált) képviselő a felső vezetésben, Közreműködése hatásos lehet piacok, megrendelések szerzésében, vagy akár csak abban, hogy az egyik cég hamarább juthat megbízható információhoz, mint a másik. Csak egyetlen példát mondok: nem mindegy, hogy egy gazdasági vezető sajtónyilatkozatokból próbál következtetni egy forintleértékelés időpontjára és mértékére; vagy erre vonatkozó információit mondjuk az országgyűlésgazdasági vagy költségvetési bizottságában dolgozó igazgatósági tagjától kapja. A különbség akár milliókban, tízmilliókban mérhető. S mondom, ez csak egyetlen példa... Sokan tudni vélik, a javaslatban (egyelőre legalá bbis) azért szerepel az állam i érdekeltségű cégekre vonatkozó megszorítás, mert az új koalíció e téren értelemszerűen nem érintett; viszont magáncégek irányító-felügyelő testületéiben eddig is szép számmal voltak egykori ellenzéki, most kormánypárti képviselők. A magam részéről őszintén remélem, hogy a kormánytöbbség kihasználja ezt a remek alkalmat, hogy a tulajdonviszonyok megkülönböztetése nélkül megszavazva. e törvényt, végleg eloszlassa a fenti, rosszindulatú feltételezéseket. JEGYZET Légy tisztességes! Méhes László Amikor az újrakezdők évekkel ezelőtt - a megélhetés reményében - bizarrabbnál bi- zarrabb üzleti vállalkozásokba fektették néhány százezres kölcsöntőkéjüket, kíváncsian vártuk, mikor kel ki az elvetett „csigamag", s milyen lesz a második évre garantált szokatlannak, de gazdagnak ígérkező „termés". Vártuk a biohumuszból kinövő biokerteket, ahonnan biozöldségetehetünk, s ha esetleg túl nagy lenne a kínálat (vagy csekély a kereslet), akkor a biogilisztát feletethetik majd a tyúkokkal, s így biotyúk tojta biotojást ehet az ország. Lehet, sokan úgy képzelték: így kell ennek lenni, ez a jövő útja. Hamar világossá vált azonban, mennyire nem ez, s az első „kapitalista élmények" után sokaknak csak a rossz szájíz maradt. Valamint az a felismerés, hogy nem minden gyári munkás született dörzsölt vállalkozónak. Az üzlet, az üzlet; a beugratás, az beugratás; a tisztesség... Az gyakran még ma is hiányzik az üzleti életből. Az egykori, önálló és új egzisztenciateremtő „népi játékban" elszólt pénzek eltörpülnek azonban a milliók mellett, amit - tisztelet illeti a kivételt - korlátolt feleiősségűek „tár- sasjátékoznak" el sajátos céljaik érdekében. S itt már nem csupán magányos játékosokról van szó, akik saját pénzükkel hazardíroznak. Saját felelősségükre, de mások jóhiszeműségét kihasználva; legyenek azok alkalmazottak, beszállítók vagy társvállalkozások: ha valaki túl nagyot bukik - a „dominó-elv" alapján -, magával ránt másokat is. S mit mondhatnak azok, akik kezéből esetleg épp az veszi ki a munkát, aki kiemelte őket a munka- nélküliek népes seregéből: a tulajdon és a pénz diktál. Hiábavalónak tűnne a bizalom, ha az üzletek a földön köttetnek? A tisztesség parancsolata a mózesi kőtáblákon bár nem szerepel..., és még mennyi minden hiányzik az egyértelmű megfogalmazások sorából..., vagy talán - és ezt magam is jobban hiszem - ott van a sorok között ez is..., csak éppen olvasni kellene tudni..., legalább megpróbálni... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 404 üzletben összesen 544,480435 millió forint forgalmat bonyolított le az értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma 343 promt kötésben névértékben 41,1870 miihó forint, árfolyamértéken számolva pedig 85,691445 millió foiintot tett ki. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 7-én 1684,50 +6.30 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. szeptember 6. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 165,87 168,87 167,07 Ausztrál dollár 79,56 80.90 79.83 Belga frank* 335.89 341.39 339,25 Dán kiróna " 17,51 17,81 ^ Finnmarka 21,28 21.62 21,47 Francis Mák'20,20 Holland forint 61.69 62.73 62,32 ír font 16.1,73 167,53 165(61 Japán-yen4 108,59 110.45 109,28 Kanadai dollar 76.57 »>.09 78.97 Kuvaiti dinar 360,28 366,94 362,40 Német ;naÁa^fi’=' 69,17 70,37;;3 Norvég korona 15,75 16,03 15,91 Óla«:. Knri* - 68,38 69,60 68.80 . Osztrák scluIP 983,36: 1000.06 993.42 Portugál escudo* 67,64 68.78 (68,3311 Spanyol peseta* 83,09 84,55 83,88 «PUrenk 87.34 SZMVmmf Svéd korona 14.00 14,24 14.14 " ITSA-doüár 107,32 109,12 107,96 ECU (KPi 131,90 134 14 133.20 A megadott számok 1 egységi-e értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
