Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-07 / 211. szám

Az ÉszaK'Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1994. Szeptember 7. Hoteljelleg Sátoraljaújhelyen Nővérpult a belgyógyászaton Fotók: Farkas Maya A magzat dönt München (MTI) - A legújabb kuta­tások szerint valószínűleg a szüle­tendő gyermek „maga” határozza meg a világra jövetele időpontját. Az 50. müncheni nőgyógyász-kong­resszuson egy frankfurti nőgyó­gyász azzal a meglepő bejelentés­sel állt elő, hogy az immunrend­szer jelzőanyaga, a citokin jelen­tős szerepet játszik a szülés meg­indulásában. A méhnyakban mért citokin-kon- centráció a születés megindulása előtt 10-1000-szeresére növekszik. Ezt a jelzőanyagot a gyermek szöve­tei termelik, s ezzel a megszületni akaró kicsi immunmechanizmusán keresztül befolyással van megszüle­tésének időpontjára. A terhesség alatti fertőzések ugyan­ilyen reakciót váltanak ki, s ezáltal növekszik a vetélés kockázata is. Az antibiotikum-kezelés hatására is rohamosan csökken a citokinek mennyisége. Dohányra halat! Boston (MTI) - Azok a dohányo­sok, akik megfelelő mennyiségű ha­lat esznek, kevésbé teszik ki magu­kat a cigaretta okozta tüdőbetegség veszélyének. A kutatók azt tapasztalták, hogy a rendszeres halfogyasztók között lényegesen kisebb a tüdőtágulás és a hörghurut előfordulásának aránya. A tudósok hangsúlyozzák, hogy még hosszabb kutatások szüksége­sek ahhoz, hogy teljességgel megbi­zonyosodjanak afelől, hogy a hal va­lóban megakadályozza-e a tüdő megbetegedét. Ha meg is akadályozza, akkor is számos egészségügyi ok szól a do­hányzás abbahagyása mellett. „Az eredmények biztatóak, de még nin­csenek végleges bizonyítékaink ar­ra vonatkozóan, hopr mi az oka és hogyan hat” - nyilatkozta Eyal Shahar, a kutatás vezetője. „Több magyarázat is lehetséges, de mi még nem találtunk egyet sem.” - fűzte hozzá. A tanulmány elkészítéséhez 8960 jelenlegi és volt dohányos között vé­geztek felméréseket. Összehasonlí­tották azon személyek eredményeit, akik hetente átlagban négyszer esz­nek halat, és azokét, akik csak min­den második héten. Akik több halat ettek, azoknál a hörghurut kialakulásának veszélye egyharmaddal, a tüdőtágulásé két­harmaddal alacsonyabb. A Minnesotai Egyetemen dolgozó Shahar és munkatársai feltételezé­sei szerint a különbségek okai a hal­olajban keresendők. A szakértők úgy vélekednek, hogy a dohányzás tüdőbetegséget okoz, mi­vel gyulladást idéz elő a tüdőben. A halolaj védelmet nyújthat, mert megakadályozza a gyulladás kia­lakulását. Az Egyesült Államokban tüdőtágu­lás és hörghurut következté­ben évente 75 ezer ember hal meg. Az okok között a dohányzás áll az első helyen. Ifjú sebész Róma (MTI) - Kitüntetéssel fejezte be az egyetemet a 21 éves Enza Maria Valente, aki diplomája átvé­telekor Olaszország legfiatalabb sebészorvosa lett. A fiatal lány az egyetemet a szóká- sos hat év alatt végezte el, ám cso­dagyerekként jelentős előnnyel in­dult: ő már akkor felvételizett a ró­mai Sacro Cuore katolikus orvos- egyetemre, amikor vele egyidőben született társai még csak a középis­kolát kezdték. Attól eltekintve, hogy talán nincs a világon párja, a huszonéves fia- üd lányok normális életét éh. Úgy érzi, hogy két és fél évvel ezelőtt élete leendő párjára is rábukkant. Idegsebész szakorvos szeretne len- s reméli, hogy a római Gemelli kórházban kap majd állást, azon a klinikán, amely azzal lett világhírű, hogy többször is ott operálták II. Já­nos Pál pápát. A négyéves pavilon Sátoraljaújhely (ÉM) - A szemé­lyi és gazdasági gondokkal küszkö­dő városi kórház 1990-ben átadott pavilonja hazánktól nyugatabbra is megállná helyét. Tetőtéri tanácsko­zótermében számos orvosi szakte­kintély is megfordult már. A belgyó­Kis-Varga József 1991 tavaszán a Szent Ferenc Kór­ház reumatológiai osztály orvosai­nak kezdeményezésére 25 fővel megalakult az osztály és a város re­umás betegeiből a Reumás Betegek Egyesülete. Az egyesület minden hó utolsó hétfőjén délután 4 órától a kórház könyvtárszobájában az igényeknek megfelelően egy-, vagy kétórás összejövetelt tart, amelyen a reu­más betegségekről és más szakterü­letekről rendszeresen előadást tar­tanak a csoport igényeinek megfele­lően az érintett szakorvosok. Új utakon indult el a betegek utógondozása, az orvos és beteg kapcsolatának kibővítése. A beteg­ség megelőzése szempontjából igen érdekes és hasznos a legújabb orvo­si eredmények tudatosítása és a be­tegekkel való foglalkozás. Az új Ferencz Tibor Rák. Nyomasztó, ahogy a ma élő nemzedékre nehezedik ez a szó, és következménye. Bármilyen körben kerül is szóba, a félelmet, a tehetet­lenséget, a bizonytalanságot, létünk fenyegetését érezzük mögötte. Nemegyszer bátorságunk sincs a szembenézésre, megelégszünk annyival: rákos volt. Talán még napokig figyeljük önmagunkat, va­jon nem mutatkoznak-e hasonló tünetek? Az emberiség nagy betegsége, amelyet a köznapi élet tabuként ke­zel. Pedig kimondva, vagy kimon­datlanul idegesít, feszít bennünket egy sor kérdés, amit jó lenne felten­ni és őszinte választ kapni rá. Erre teszünk kísérletet ebben a cikksoro­zatban. Hogyan lehetne összefoglal­ni a rosszindulatú daganatok főbb jellemzőit? A rosszindulatú dagana­tok lehetősége egyre nő. A halálo­kok között a második helyen álla­nak, hiszen minden ötödik ember halálát ezek a daganatok okozzák. Évente több mint húszezer új meg­betegedéssel kell számolni, s a túlé­lést figyelembe véve állandóan 90-100 ezer daganatos beteg él ha­zánkban. Daganatnak a sejtek és a szövetek olyan növekedését nevez­zük, amely nem követi az ép növe­kedés szabályait. E daganatokra a következők a jellemzőek: a sejtek buijánzása valamennyi szervből és szövetből kiindulva. Egyidejűleg gyászatok, az idegosztály, az inten­zív osztály és az ambuláns vizsgáló- helyiségek kaptak helyet ebben az épületben. A kórtermek világosak, barátságosak, itt már a hoteljel­leg érvényesül. Az orvosok szerint a műszerezettség viszont elmarad kapcsolat révén közelebb kerülnek egymáshoz az orvosok és betegek. Amit a beteg az osztályos - és am­buláns kezelés szűkös időtartama miatt nem tudhat meg betegségé­ről, illetve annak megelőzéséről, vagy más betegségekkel való kap­csolatáról, azt a résztvevők a baráti összejöveteleken megbeszélik. Jelenleg az egyesületnek 50 be­jegyzett tagja van. Az intézet célja, hogy a tagok létszámát tovább nö­velje. A tagdíj évi 200 forint. Az egyesület gazdaságvezetője, Dura Károlyné javaslatára 1993-tól éven­te egyszer nyáron, társas kirándu­láson vesznek részt a tagok. 1993- ban Miskolctapolcán a Termálfür­dőben, 1994 nyarán Mezőkövesden a Zsóry-fürdőben volt kirándulás. Zsóry-fürdőn külön érdekességet jelentett, hogy Zsemlye László, a Zsóry-fürdői Reumakórház vezető főorvosa bemutatta a kórház gyó­helyi elváltozás. Tünetet hónapo­kig, évekig nem okoz — ezért több­nyire későn, vagy elkésve vehető észre. Nagysága a növekedés idő­tartamától és ütemétől függ: gyak­ran csak mikroszkopikus nagyság- rendű, de lehet 20-30 kg-os is. Jó- és rosszindulatú lehet: a jóindulatú daganatot kötőszövetes tok veszi körül, lassan nő s az életet nem ve­szélyezteti. A rosszindulatú daga­natoknak viszont nincs kötőszöve­tes tokja, gyorsan nő, a burjánzás­hoz szükséges anyagokat a szerve­zettől vonja el - parazitához hason­lít. A szervezet nem képes elpusztí­tani, így az életet veszélyezteti. Minden élőlényben fennáll a da­ganatképződés sok millió lehetősé­ge és csupán szerencsés esetben si­kerül az életet végigélni anélkül, hogy e lehetőségek valamelyik ne realizálódjék. Ma még nem va­gyunk tisztában a daganatképzódés okaival — úgy látszik, hogy rosszin­dulatú daganat legtöbbször nem he­lyi betegség, hanem az egész szerve­zet megbetegedésének helyi meg­nyilvánulása. Különböző belső, kül­ső tényezők kölcsönhatása alapján (táplálkozás, hajlam, öröklés, fog­lalkozási ártalmak, gyógyszerek, ví­rusok, stb.) talán olyan belső daga­natkeltő anyagok keletkeznek, amelyek rosszindulatú daganatot idéznek elő. Több összetevője is van annak, hogy napjainkban viszony­lag nagyszámú a rákos megbetege­dések nagysága. Az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján négy a kívánalmaktól. Defibrillátorra, gasztorenterológai eszközökre, őr­zófelszerelésekre volna szükségük a belosztályoknak. Az ágykihaszná­lás százszázalékos, a 2. sz. belgyó­gyászati osztályon az ápolási idő át­lagosan 9 nap. gyászati berendezéseit, amelyek kö­zül sok olyan készülék van, amely országunkban csak egyedül itt ta­lálható. Örömmel tapasztaltuk, hogy a reumás betegek gyógyítása fokozatosan fejlődik és nem marad el a betegek utókezelése sem. Egyesületünk kapcsolatot tart a Magyar Reumatológuspk Egyesüle­te Szociális Ligájával. így vált lehe­tővé az, hogy több tagtársunk igen kedvezményes gyógyüdíilésen ve­het részt Berekfürdőn. A Reformá­tusok Megbékélés Házában teljes ellátást és gyógykezelést kaphat­nak az utógondozásra javasolt egye­sületi tagjaink. Az egyesületi tagok legközelebbi összejövetele 1994. szeptember 26-án délután 4 órakor lesz a Szent Ferenc Kórház könyvtárszobájá­ban, amelyre az érdeklődő és belé­pésre jelentkező új társainkat is szeretettel váijuk. fontosabb kiváltó ok szerepéről sze­retnék szólni. Ezek közül az első a foglalkozási ártalmak szerepe: a kátránytermé­kek daganatot keltő hatása, ipari daganatképzők (az azbeszt, arzén, nikkel - vegyianyag-gyárak alapa­nyagai), a mezőgazdaságban hasz­nált rovar- és gyomirtók daganat­képző hatása ismert. A második, rossz szokások és él­vezeti cikkek szerepe: első helyen a cigarettázás okozta tüdődaganatot kell megemlíteni. De felelős a ciga­rettázás a gége, a gyomor, a szájü­reg, a hólyag rosszindulatú dagana­taiért is. Az alkohol szerepe is jelen­tős: elősegítője a felsőlégutak, gyo­mor, máj daganatainak. Figyelem­be kell venni némely kozmetikai szer hosszas használatát is, mely szerepet játszhat kialakulásában. Harmadik a táplálkozási ténye­zők szerepe: kimutatott tény, hogy a hagyományosan füstölt húsáruk­nak hosszú időn keresztül történő fogyasztása elősegítheti a gyomor- és béldaganatok kialakulását. Az egyoldalú táplálkozás is befolyásoló tényező. Szerepet játszik a túlzot­tan főné italok, ételek fogyasztása is. Végezetül fontos tényezők a szo­ciális viszonyok: közvetve vagy köz­vetlenül hatással vannak a rosszindulatú daganatos megbete­gedésre. A rossz szociális viszonyok között élő embereknél a daganatos megbetegedések kifejezetten maga­sabbak. (Szerzőn k: onkológus főorvos.) Reumások egyesülete a Szent Ferenc Kórházban Az ANTSZ egészségvédelmi rovata A rosszindulatú daganatokról 1 D Kórház Diósgyőr szélén XXXVI. Szunyogh László Debreceni medikus koromban egy ideig gyer­mekgyógyásznak készültem. „Gyerek-gyakor­latokon” az volt a szokás, hogy minden hallga­tónak kiosztottak egy-egy gyereket. A kis bete­get kikérdeztük, megvizsgáltuk és ha kértük, a leleteket is áttanulmányozhattuk. Nekem egyszer halvány orcáju, szép arcú, sötét szemű kislány jutott. Első alkalommal nem sikerült befejeznem a vizsgálódást. Egy hét múlva Sportszelettel a kezemben ültem ágya szélére. Megsimogattam, rajzoltam neki. Sajnáltam. Azt ugyanis már tudtam, hogy a kislány igen súlyos beteg. Mikor menni készültem, megkérdezte: „Te vagy az apukám?” Több hónapja feküdt benn, szerencsi szülei nemigen látogatták. Pár nap múlva, immár magánszorgalom­ból kerestem fel. „Tegnap meghalt!” hangzott a zord felvilágosítás. Kikullogva kínomban rágcsálni kezdtem az ajándék-csokoládét. Keserű íze volt. „Sebész leszek!” - határoz­tam. Ott biztos nem fordulnak elő ilyen szörnyűségek! Az igazság az, hogy tragédiák, bajok a sebé­szeten is akadnak, de gyerekekkel ritkán. Szi­gorló orvosként néhányszor gyermeksebészeti szakrendelésre küldtek. Tályogokat, fúrunkulusokat vágtam fel, kullancsokat szedtem ki, sebeket öltögettem, csípóficam kizárása céljából csecsemőket szűr­tem. Ezt később kamatoztathattam, hiszen kórházunkban idekerülésem idején okos gya­korlat volt, hogy hetente egyszer megvizsgál­tuk az újszülötteket. Combjukat tekergetve próbáltuk felfedez­ni a csípóficamhajlamot. A lenótt nyelve­ket felvágtuk és egy ízben egy pámapos csecsemő négy boszorkányfogát húztam ki gézzel, kézzel. Sokáig őrizgettem a fogakat - úgy hallot­tam szerencsét hoznak -, de pár éve lelkileg és egészségileg rossz passzba kerültem, szemétre vetettem őket. Aztán leginkább a rokon- és saját gyereke­ket gyógyítgattam, operálgattam biciklibale­setek, rovarcsípések, betört fejek, horzsolt tér­dek kapcsán. „Rendes” orvosgyerekek voltak, ismerősök, többnyire zokszó nélkül tűrtek, mígnem egyszer Laci fiam gyorsan szaporo­dó kézszemölcseit égettem ki és ő keservesen sírni kezdett. Kiderült, az extra-érzéstelenító a hőérzéke­lést nem szünteti meg. Odalett a bizalom. A gyerekek őszinték, valósan panaszkod- nak-símak. Hacsak nem riogatták őket „ha nem eszed meg a levest, viszünk az orvoshoz” felkiáltásokkal. Tamás unokaöcsémmel barátságban kipró­bált játszótársi viszonyban voltunk, de mikor influenzája miatt hallgatóval, orvosi táskával állítottam szobájába, ijedtében az ágy alá sur­rant. Fehér orvosi ruhámat Ábel unokám is gyanakodva szemléli, de a játszótéren már di­csekszik (?) „a papa orvos!” Kényesnek, félénknek ismert kislányt ho­zott varratszedésre édesanyja, mondta, hogy a gyerek a fejseb varrását végigüvöltötte. Kérte az anya, hogy rajtuk kívül Ilonka (akit testvér­nek néztem) is végigélvezhesse a procedúrát. A nyugodt, hang nélküli varratszedést egyszer csak hatalmas robaj zavarta meg. Ilonka az el­ső vércseppecske láttán beájult a fal és a szek­rény közé. Komoly erőfeszítésbe telt kihámoz­ni a csapdából és a újraéleszteni. Megszólalt a kis beteg: „Nézd már, engem operálnak és ő lesz rosszul!” „Nagy sebész, nagy metszés!” mondogatta boldogult Tóth főorvos úr, mikor felszisszen­tünk egy-egy gyermekműtét nagynak vélt metszése láttán. Talán ezért nem örülnek gyermeksebész kollégáink, ha nagy néha mi is 14 éven alulihoz merészelünk nyúlni. Lévén osztályunkon gyermekgyógyász-, gyermekse­bész szakorvos, biztos nem jár rosszul az ide- merészkedó beteg gyerek. Az idejövetel egyik oka az, hogy megenged­jük a hozzátartozó bennmaradását. Most ami­kor dívik a papás (férjes?) szülés, a csecsemők újra egy kórteremben fekszenek édesanyjuk­kal, azt várom, mikor fogja valaki felfedezni és disszertálni, hogy sokkal jobban gyógyul­nak a gyermekek, ha ott lehet velük a szere­tett szülő is. Évnyitókról, iskolakezdésekről olvastam. Ennek kapcsán jutottak eszembe a beteg gye­rekek. De más is fellelhető a híradásokban. Drága iskolaszerek, komoly árú és színvonalú tankönyvek, lakásínség, alkoholista szülők, el­zárt áram, ki- vagy bekapcsolt gáz, nem csor­duló iskolatej, ádáz veszélyt rejtő közleke­dés, létbizonytalanságban élő családok és pe­dagógusok. Megannyi veszély! Vigyázzunk gyerekeink­re! Mi, sebészek a lelki sérüléseket nem tud­juk összefércelni.

Next

/
Thumbnails
Contents