Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1994. Szeptember !♦, Csütörtök Lett szenny Riga (MTI) - Több milliárd dollárba és húsz évbe kerül míg helyreállítja Lettország a volt Szovjetunió csapatai okozta környezeti káro­kat - közölte szerdán a lett környezetvédelmi miniszter. 10-15 milliárd dollár közöttire be­csülik a károkat, de ez még csak előzetes szá­mítások eredménye. A lett miniszter elmond­ta, hogy Oroszország teljes egészében áthárí­totta Lettországra a helyreállítás költségeit. Lettország területének két százalékát hasz­nálták a szovjet csapatok, 100 ezer hektárt. A szomszédos Észtország is kompenzációt kér Moszkvától, ám az orosz kormány szin­tén pénzt követel a hátrahagyott katonai létesítményekért. IRA-tűzsziinet London (MTI) - Az Észak-írország Nagy-Bri- tanniától való elszakításáért küzdő katolikus terrorszervezet, az IRA szerdán kihirdette, hogy éjféltől teljes egészében megszünteti az erőszakcselekményeket. Az IRA közleménye szerint tűzszüneti intézkedése feltétel nélküli és határidő nélküli, azaz állandó jellegű. Előző este az észak-írországi Tyrone me­gyében még egy 200 kilós távirányítású pokol­gépet hatástalanítottak a biztonsági erők, egy másik pokolgép pedig Belfastban felrobbant a brit hadsereg egyik laktanyája közelében. Az észak-írországi protestáns többség nevében te­vékenykedő, a brit koronához hű úgynevezett unionista pártok vezetői szerdán félelmüknek adtak hangot, hogy az ERA becsapja a brit kor­mányt, és brit-ír-amerikai összeesküvés bon­takozik ki a tartomány átjátszására az ír Köz­társaságnak. Légy üdvözölve Béke! ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ájjl Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341-888, 341 -630. Rovatok: társadalompolitikai: 341 -611/203, gazdasági: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341 -700, fotó: 341 -611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25., tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. Ili. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon: 411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az ánjspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Az előfizetők részére terjeszti az inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámá­ra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17,90 forint, a pénteki lapszám 19,80 forint. Index: 25 655. ISSN 01330357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48)317-157 Szikszó (46) 396-174 Sárospatak (47) 323-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Berlin érzékeny búcsút intett Ötszázötvenezer katona tért haza Oroszországba „Az ideiglenes állomásoztatás befejeztével kivonult csapatoknál az erköl­csi állapot kifogástalan, készek az újabb feladatok teljesítésére" - jelentet­te az orosz főparancsnok, Matvej Burlakov vezérezredes Fotók: AP Berlin (MTI) - Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl né­met kancellár szerdán Berlin­ben együtt búcsúztatta a Né­metországból távozó orosz csa­patok utolsó egységét. A majdnem ötven évig tartó korsza­kot lezáró történelmi nap esemé­nyei Európa egyik legszebb terén, a Gendarmenmarkton kezdődtek. A számos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kancellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszte­letadással üdvözölte az orosz állam­főt, aki kedden este érkezett a né­met fővárosba. A két nemzeti him­nusz elhangzása és a Bundeswehr díszegységének tisztelgése után Matvej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomáso­zott szovjet nyugati hadseregcso­port utolsó főparancsnoka tett je­lentést Jelcinnek elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az állam­közi szerződésnek megfelelően au­gusztus 31-ére befejezték az orosz csapatok kivonását Német­országból. Három év és nyolc hónap alatt 550 ezer embert, valamint hadi- technikát irányítottak vissza Orosz­országba, illetve a FÁK tagállamai­ba - közölte Burlakov és köszönetét mondott tisztjeinek, katonáinak a feladatok pontos és fegyelmezett végrehajtásáért, az orosz és a né­met kormány támogatásáért, vala­mint a német hadsereg által nyúj­tott segítségért. Jelcin elnök, mint az orosz fegy­veres erők főparancsnoka nyugtáz­ta a jelentést és az előzetes prog­ramtól eltérve rövid beszédet rög­tönzött. Ebben még egyszer hang­súlyozta, hogy a kivonulást a meg­állapodásoknak megfelelően ponto­san végrehajtották és a bonni kor­mány is megtartotta szavát, ki­fizette a kivonuláshoz ígért pénz­ügyi segítséget. Hitler kényszerítette a háborúra Oroszországot, nem a német nép hi­bás a második, világháborúért - mondta az orosz elnök és rámuta­tott, hogy jelenleg partneri, baráti viszony van a két ország között. Kü­lön köszönetét mondott „személyes barátjának”, Helmut Kohlnak, aki jelentős támogatást nyújtott a kivo­nulás eredményes végrehajtásához. Jelcin végül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a történelmi jelentő­ségű esemény bekövetkezhessen. Klaus Kinkel német külügymi­niszter, egy szerdai nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy „a korábbi szovjet csapatok távozása Észtor­szágból és Lettországból, valamint Németországból a második világhá­ború utolsó fejezeteinek egyikét zár­ja le”. Európa háború utáni történel­mének kiemelkedő eseményeként méltatta a csapatkivonulás befeje­zését Helmut Kohl. Hangsúlyozta, hogy Németország az európai szabad és egyenjogú népek közötti jószomszédi kapcsolatokért száll síkra. A múltat idézve, a kancel­lár rámutatott, hogy a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megin­dított támadásról soha nem szabad elfeledkeznii Tisztelettel emlékezett a máso­dik világháborúban elesettekre és kijelentette: „Meghajolunk a ször­nyű háború által Önök országának okozott több millió halálos áldozat emléke előtt. Ugyanakkor nem sza­bad elfelejteni, hogy később az oro­szok mit okoztak a németeknek” - tette hozzá. Az évszázad tragikus fejlemé­nyeit a felfokozott nacionalizmus és hatalmi vágy, a faji őrület és az osz­tálygyűlölet idézte elő - mondta Kohl. Majd hozzátette, hogy a totá­lis diktatúrák, az emberek gyűlöle­tére épülő ideológiák mindkét or­szágban emberek millióinak okoz­tak szerencsétlenséget. Első helyen a biztonság és a stabilitás Bécs (MTI) - A magyar külpoliti­ka törekvéseinek megvalósítá­sához jó lehetőséget nyújt az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet soros el­nöksége, amit jövőre Magyaror­szág tölt be - jelentette ki Szent- Iványi István, a külügyminisz­térium államtitkára szerdán a bécsi Hofburgban az EBEÉ kül­döttségvezetői előtt tartott elő­adásában. Az előadást követő sajtóértekezle­tén leszögezte: az új magyar kor­mány nem változtat elődje EBEÉ- vel kapcsolatos politikáján, mint­hogy általános célkitűzései azono­sak, jóllehet hangsúlyeltolódások e politika tekintetében is vannak. Egy kérdésre válaszolva sajnála­tosnak nevezte azt a korábbi látsza­tot, hogy az előző kormány abszolút elsőbbséget biztosított a kisebbségi kérdéseknek. A mostani kabinet számára is igen fontos a nemzetisé­gek jogainak védelme, ám ha már mindenáron rangsort kell felállíta­ni, akkor az első hely a biztonságot és stabilitást illeti - mondotta, és hozzátette: ennek alakulásában kétségkívül igen fontos szerepe van a nemzetiségi kérdésnek. Mint le­szögezte, a fogalom nem csupán a határon túl élő magyarokra vonat­kozik, hanem széles és általános vo­natkozásban értendő. Az EBEÉ elnöki tisztsége na­gyobb mozgásteret jelent, több fi­gyelmet, és nemzetközi tekintélyt. Már maga a csúcstalálkozó is fontos eszköze ennek a figyelemfelkeltés­nek, különösen, mert a decemberi budapesti rendezvényre 52 tagor­szág államfői illetve kormányfői kaptak meghívót. Hogy végül mi­lyen magas szintű lesz a találkozó - és Clinton amerikai, avagy Mitter­rand francia elnök eljön-e -, az attól is függ, várható-e igazi eredmény. Szent-Iványi István és a sajtóér­tekezleten szintén jelen lévő Gyar­mati István nagykövet az EBEÉ jö­vője, szerkezeti átalakulása szem­pontjából fontos döntéseket vár a csúcstól. Nincs szó a nemzetközi szervezetek rivalizálásáról, inkább a jobb munkamegosztás megterem­téséről, annak tudatában, hogy az EBEÉ igen fontos szerepet játszik a konfliktusok megelőzésében. A vál­toztatásokkal kapcsolatban több ja­vaslat van, amelyek összehangolá­sára minden remény megvan — mondta Szent-Iványi, és kitért a magyar-osztrák közös indítványra. Ennek fontos mozzanata egy olyan - a helsinki ajánlásokhoz hasonló, ám annál a mai viszonyokra jobban alkalmazott - magatartás kódex, amely mérvadó lenne az államok számára. Része a javaslatnak az is, hogy a mindenkori elnök a bizton­ság és stabilitás kérdésében illeté­kes tanácsadót nevezhet ki. Milosevic elébe megy a Nyugatnak Szarajevó, Zágráb, Belgrád (MTI) - Ismét mozgás tapasztal­ható a boszniai viszály megol­dásának kérdésében. Slobodan Milosevic szerb elnök - kezdeti vonakodás után - talán mégis­csak egyetért azzal, hogy a Nyu­gat óhajának megfelelően kül­földi megfigyelőket állomásoz- tassanak a boszniai szerbekkel való határterületeken. A nemzetközi összekötő csoport el­képzelése szerint nemzetközi megfi­gyelőnek kellene ellenőrizniük a Belgrád által a boszniai szerbekkel szemben életbe léptetett gazdasági zárlat betartását. Andrej Kozitjev orosz külügyminiszter az utóbbi na­pokban ismételten szorgalmazta, hogy Belgrád békekészségét a nem­zetközi büntetőintézkedések lazítá­sával kellene elismerni. Kozüjevnek ez a kezdeményezé­se, amelyet a múlt hét végén belgrá­di látogatása alkalmával teijesztett elő, zavart okozott a nemzet­köziösszekötő csoport államainak, vagyis a boszniai béketerv szerzői­nek körében, mivel nem terveztek előre ilyen csereüzletet. Alain Juppé francia külügymi­niszter igen borúlátóan nyilatkozott a délszláv helyzetről. Fennáll an­nak a veszélye, hogy újra kezdőd­nek az ellenségeskedések - idézte a minisztert Nicolas Sarkozy kor­mányszóvivő. Milosevic hozzájárult ahhoz, hogy a boszniai szerbekkel szembe­ni blokád ellenőrzése végett 400 nemzetközi megfigyelőt állomásoz- tassanak. Ennek azonban, az a fel­tétele, hogy a Drina határfolyónál elhelyezendő megfigyelők Oroszor­szágból, Görögországból és „más ba­ráti államokból” érkezzenek, és te­vékenységüket ne egyenruhában fejtsék ki. A boszniai szerbek által elindí­tott nemzetiségi tisztogatási hullám immáron kiterjed romákra is. Bosz­niai szerb katonai alakulatok elül­döztek 232 romát Horvátországba, és most azt tervezik, hogy még 420 muszlimot és horvátot is kito­loncolnak. E tisztogatási hullám szemláto­mást arra irányul, hogy felszámol­ják az útjukba kerülő utolsó kisebb­ségi szigeteket is - mondták szer­dán ENSZ-tisztviselők. A cigányok az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­gának felügyelete alatt lépték át a horvát határt. Hírügynökségi jelen­tések szerint a szerb hatóságok egy héttel ezelőtt már kihajtották őket házaikból. A főbiztosság szerint a boszniai szerbek az utolsó hetekben 1100 muszlimot kergettek el az északke­let boszniai Bijeljina városából. Fikret Abdic, a nyugat-boszniai bihaci övezet lázadó muszlim vezé­re, aki szembefordult Izetbegovic boszniai elnökkel, majd vereséget szenvedett hadaitól, szerdán megle­petésszerűen Zágrábba érkezett. Abdic a zágrábi hatóságok, vala­mint az ENSZ-erők képviselőivel menekült embereiről tárgyalt. Ab­dic megvert katonái és polgári hívei — mintegy harmincezren — jelenleg nyomorúságos táborokban tengetik életüket a horvátországi szerb kra- jinában. Megfigyelők szerint tár­gyalópartnerei nyomást akarnak gyakorolni Abdicra avégett, hogy honfitársait bírja rá Bihacba való visszatérésükre. Kézzelfogható tár­gyalási eredményekről nem érke­zettjelentés. Abdic néhány óra múl­va elutazott Zágrábból. Kétéves alkotmány Pozsony (MTI) - Két évvel ezelőtt, szeptember elsején - még Csehszlo­vákia fennállása idején - fogadták el a négy hónappal később önállóvá váló Szlovák Köztársaság alkotmá­nyát. A szerdán megjelent szlováki­ai lapok sorra megemlékeznek az alkotmány születésének körülmé­nyeiről. A magyar nyelvű Új Szó ve­zércikke arra emlékeztet, hogy az alkotmánytervezet „magán viselte az 1992-es júniusi választásokon győztes Meciar-mozgalom, a HZDS politikusainak keze nyomát. Az el­lenzéki Slovenská Republika című napilap szerdai írása szerint „a Szlovák Köztársaság megsértésé­nek tekinthető” körülmény volt, hogy a szlovák parlament magyar koalíciójának képviselői az alkot­mány elfogadásának pillanatában nem voltak jelen a teremben. Érvényes a szavazás Bécs (MTI) - Az osztrák alkot­mánybíróság elutasította az Euró­pai Ünióhoz való csatlakozásról tar­tott népszavazás ellen benyújtott folyamodványt. Mindezt a dpa sze­rint szerdán közölte a testület. A népszavazás bírálói panaszukban formai érveken kívül azt vetették fel, hogy a hatóságok jogellenesen egyoldalúan pozitív propagandát folytattak Ausztriának az EU-hoz való csatlakozása mellett. Izotóplopás Moszkva (MTI) - A közép-oroszor­szági Tambov városának egyik ve­gyi üzeméből ismeretlen tettesek el­loptak egy cézium-137-es izotópot tartalmazó tárolóedényt, amelyben 4,5 gramm volt a veszélyes fémből. A tettesek kibontották a vegyi üzeni raktárának falát és így jutottak a hasadóanyaghoz. A cézium viaszpu- haságú aranysárga fém, amely a le­vegővel érintkezve meggyullad, víz­be kerülve pedig robban. Parks kórházban New York (MTI) - Rosa Parksot, azt fekete bőrű asszonyt, aki 1955- ben nem volt hajlandó átadni ülőhe­lyét egy fehér férfinak egy alabamai autóbuszon, megtámadták lakásá­ban és bántalmazták. A 81 éves asz- szonyt a polgáijogi mozgalom anyjá­nak nevezik. 1955-ben az Alabama állambeli Montgomeryben letartóz­tatták azon a címen, hogy megszegte a feketékre vonatkozó törvényeket, amikor nem állt fel a helyéről egy fe­hér férfi felszóhtására. Az idős asszony a támadás során zúzódásokat szenvedett, de nincs súlyos állapotban - közölték a det­roiti kórházban _RÖVIDEN New York - Másfél hónapi távol­iét után Ruanda ismét képviselte­ti magát az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában. Jeruzsálem - Simon Peresz izra­eli külügyminiszter közölte, hogy izraeli részről jóváhagyták Bena­zir Bhutto pakisztáni miniszter- elnök tervezett, ám eddig már kétszer lemondott Gáza övezetbeli látogatását. Szanaa - Több mint 380 dél-jemeni katonatiszt és sorkatona - közöttük Ali Szalem al-Beid déb szakadár ve­zető szárnysegéde - tért vissza Sza- ud-Arábiából kedden Szanaába. Peking - Kína szerdán bejelen­tette, hogy felszámolja Hong­kong önálló törvényhozását, amint a brit gyarmat kínai fennható­ság alá kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents